Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
1986. március 29. te rajcárkát” . írségi hírcsokor ,t föllapozni. A múltba súly- olvasgatva mintha a gyer- nk világába utaznánk vissza elenségeo csodálkozunk iám írói olvashatunk, melyek úgy :n hatnaa iunk elődjéből, a Nyírvidék zámaibo< összeállított hírcsoozzáértéssel tanítjuk a gyer- nlekeinkaibármelyik iskola lövendékeiböl olyan énekka: t llíthatunk össze, amelyiknek zereplési abszolút értékkel s nérheto eredményt mutat jel 1936. március 14.) A tél ötven évvel ezelőtt 's myhe voll Befejezésül egy er ről tanúskodó színes hír „Nem nőit igazi tél. Perié szedik a sonka, kolbász és füstölt hús Az idei enyhe téli időjárás nagyon sokat használt a gazdasagokban és sok kiadástól mentesítette a szegényebb néposztályt. A szokatta nul enyhe idő azonban kárt is tett. Ilye- kár az, hogy a tél folyamári leölt és felfüstölt disznóféléket penész lepi él. Nagyon sok háztartásban meg döbbenve vették észre, hogy a kolbászféleségeken, füstölt sonkán, oldalason fehér foltok ültek ki. ..” Ja kérem, az idő már ilyen. Ha kemény, ha enyhe, sehogyan sem jó. (bodnár) Tóth Árpád igézete Emlékezés a költő születésének 100 évfordulójára „A választottak, a legnagyobbak közé tartozott” — lelkendezett róla Kosztolányi. Babits Berzsenyivel es Kölcseyvél rokonította. Ignotus Vörösmartyhoz hasonlította. Tersánszky elsőrangú elégiaköltőnek tartotta. Utolsó versei Arany János nyelvünkben való játszi biztonságát juttatták Füst Milán eszébe Kritikusai a halk szavú- fieomművest, a melankolikus lírikust ismerték föl es tisztelték Tóth Árpádban Atyja, aki maga is képzőművész volt, rajztanárnak szánta. „A debreceni Nagyerdő azonban, valamint Csokonai Vitéz Mihály és tudós irodalomtanárom, Kardos Albert — írta egyik visszaemlékezésében Tóth Árpád —, a versek felé hajlítottak”. Igazuk van tehát a lexikonoknak : költő lett belőle. Első verseit a Kiss József nevével fémjelzett „A Hét”, illetve a „Vasárnapi Üjság" és- a „cívis város” napilapja közölte. Hamarosan pedig már az akkori idők legrangosabb - irodalmi folyóiratában, a „Nyugat”-ban is fórumot kapott. Első kötete, a „Hajnali szerenád” ugyan még váratott magára, de Karinthy Frigyes már elismerő cikket írt az ifjú tehetségről. S Tóth Árpád sokszorosan rászolgált az akkor még részben csak előlegezett bizalomra. Művészetének kiteljesülése idejére letisztult a hangja, s szociális tartalommal mélyült a lírája. A kétsegbeesett magány, a tüdőbetegség által táplált halálközelség érzésének nagy összegző, fájdalmas-szép versei is ezután keletkeztek. Akkor vált igazán nagy költővé, amikor szomorú lemondás és erős életösztön párbajának színterévé vált a művészete. Lantjának imigyen való pengetéséhez az apja „vérével és testével” örökölt olthatatlan hazaszeretetéből merített erőt. A Csokonait idéző 1913-as keltezésű „Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz” című gyönyörűszép költeményében így vallott erről a magára esz- mélésről: „Oh, mester! lm a késő famulus Megért: ha minden más kötél laza, Mi még a léthez fűzi ferde, bús Mikrokozmoszunk : ő, a szent haza! Túl csókon, könnyön, lázon és önzésen, Túl önmagunkon, tisztult álmunk hozzák Képét, magány s csönd — s megindultam szépen Utolsó álmunk: boldog Magyarország!" Ez a kötés tartotta mindvégig fogva, növelte politikai érzékenységét, juttatta el a »Tanácsköztársaság mellett hitet tevő „Az új isten”-hez. De ugyanez a kötés taszította a proletárdiktatúra vérbe fojtása után egy újfajta, az „édesedve támadt” hajdani ifjúi bánattól merőben elütő magányba is, A tanácshatalom bukása után a kenyérgond és a fe- hérterrcw keserítette életét. De meg sem kísérelt „. .holmi bűnbocsánatot" színlelve az ellenforradalmi hatalomtól megbocsátást s így íróasztalt nyerni. Kommunista ugyan nem volt Tóth Árpád, de mindenkor gerincesen viselkedett. Előadást vállalt agy Ady-matinén. A bukott forradalmat dicsőítő és az igaz ügy föltámadását hirdető „Az ,Albigensek’ utóhangja”, valamint „A rea- dingi fegyház balladája” című Oscar Wilde-mű fordításával pedig valósággal provokálta a kurzussajtót, amely a readingi fegyházban kivégzett férfi történetének közreadását az elnémított kommunisták melletti rokon- szenvtüntetésnek minősítette. A nemzeti sorstragédiát mélyen a sajátjának érző lantos kulcsszavait újra a szóhasználatába visszatért „szomorú”, „fáradt”, „unott", „betelt” szavak és szinonimáik adták. Az 1919-re magára talált és a Tanácsköztársaságot, a munkáshatalmat „Az új isten”-nel köszöntő Tóth Árpád mégsem 'gtalanul irta egy hatvan- áront évvel ezelőtt keletkezett alkotásában („Levél Os- váth Ernőhöz”), hogy „.. .bár szerénytelen Dölyfnek vegyék, de vallom, ki-ki lássa. Mi voltunk, új költők, erónyteler. Korunknak sok hős, ifjú Messiása, Általunk lett e zord és fénytelen Ország a fényeseknek büszke mása. S Európa vak zugán a bús magyar Nagyot s szépet csak általunk akar! Tidrenczel Sándor A költő versének kézirata A zrnélődoboztól a sztereó magnóig kiállítás a Hudapesti Történeti Múzeumban Ma. amikor a hangtechnikának. hangrögzítésnek és -lejátszásnak anny: modern változata ismeretes, érdemes megismerkednünk az előzményekkel. Erre nyújt módot április végéig a Budapesti Történet’ Múzeumban A zenélődoboztói a sztereó magnóig című kiállítás. E szokatlan bemutatón korai hangtechnikai eszközök, zenélő dobozok, kezdetleges hanglemezek sorakoznak; s a századunk első évtizedeiben készült lemezeket meg is hallgathatják a látogatók. A kiállítás a programozott zenével és a hangrögzítéssel foglalkozik. Az előbbi tárgykörhöz tartoznak a polifonok; ezeket nyilvános szórakozóhelyeken használták. A zenedarabokat vékony acéllemezre programoztál r, lemez felületén sajtolással, kialakított tüskék voltak, ezek csillagkerekeket forgattak, s pengették a fésűszerű fogakat A kiállítás polifonja egy Hajdani pesti nyilvánosba/ bói került a múzeum tulaj donába. Az ötvenes években szerezte meg a múzeum a kiállításon látható utcai verklit és két kintornát is Szerepei a programzene-bemutatón több zenélő doboz zenélő óra. Ezen lemezei az óra járásától függetlenül működtek, bármikor megszólaltatnátok volta« Jóval újabb keletű alig százesztendős a hangrögzítés technológiája. A tárlaton Edison két találmánya szemlélteti a kezdeteket, (1877) Az egyiken tűvel ónfóliára, a tíz évvel későbbin viaszhengerre rögzítették a hangot. A hangtölcsér szűkebb végét lezáró membránhoz erősített tű a forgó viaszhengeren a hangnak megfelelően változó mélységű barázdát vág Visz- sza játszáskor a barázda vezeti ;; tűt, ezáltal rezgésbe hozza a membránt, s az a fölvett hangot a tölcséren át visszaadja. n Berliner szabadalmi leírási. ér rajza már a gramofont •errníti neg Az eiső gramofon tel vetelek 1894-bői valók Hazánkban az 1900-as évek elejéi, tűntek fel az első ODRON-lemezek, s a hazai hanglemezgyárak már 1910 előtt készítettek felvételeket. A grant fongyártáshoz kapcsolódj:,: r ét jeles magyar világszabadalom. Az egyik Preszter Sezső tölcsér nélküli gramofonja (ennek hasznosítósár magyar gramofongyár is létesült 1907-ben, Eufon RT néven), a másik a Vadász Sistem elnevezésű találmány (ezt magyar gyártó hiányában Svájcban való sították meg). A magnetofon feltalálásához a telefonhailgató vezette al 1898-ban Waldemar Paulsen dan ieleftmmérnököt. A német Lorenz cég már .900- ban elkészítette g. huzalos, „drótos” magnót. Napjaink modern készülékéi, sztereó magnók, hifitornyok zárják a kiállítást Zenélődoboz (XIX. század vége) „ARISTON” zenegép (kintorna, 1880.) Diktambo, a BRG irodai használatra készült magnója, 1962-ből (-------------------------------------\ / t lp pilis / /I prilis küszöbén, mit (Jt mondanak bolondok hónapjának, de leginkább Szent György havának, már barkát hány a fűz és a mogyoró a Túr mentén. Csitrikebelként feszül a rügy, s a dárdavető igyekezetével tolakszik kifelé a tulipán levele. A nap se bágyadt, s akar estének is mondható, mikor a látóhatár mögé búvik. Ilyenkor más illatot hoz a szél, kő közül is sarjadni kezd a fű. Megszépül a világ Lassan lekerül a bunda. a nagy kabát, a sál. Es látható lesz a sok szép kicsi nő, mind egy-egy Tavasz, igéző és csodás friss. Szemeket vonzanak a csinos vádlik, blúz mögé kíváncsiskodna a szem, s mindenki a szellőt irigyli, mely simogathat — büntetlen Szerelmes dalt dalol a sok madár, föld alól napra merészkedik a sok bogár, gólya elől reszketve bukik viz alá a béka. Már lassan- lassan zöld muszlinkendő fedi az ágakat, s a macska is nyújtózik az ablakban, fürndve ezernyi sugárban. S hetykébb lesz minden férfi Téli bágyadtsagból éledő, tetszenivágyó, maiárral versenyt fütyülő, lány után eredő. Humusszá morzsolódik az ősszel hullott lomb. Fű veri fél az erdei tájat. Vén ' tölgy veselkedik neki az új ébredésnek. Dőlt fatörzsön zöld lesz a moha. Mint az ágyból kelő, nyújtózik a folyó öregek ránca simul, ha tehetné, kirügyezne kezükben a bot. Kifázott csontjuk issza a meleget, csikorgó ízületet olajoz a napfény. Bölcsen, nem irigyen nézik a sok szép pici nőt, a hetyke férfit. Telet s tavaszt köt össze Szent György hava. Az elmúlót és a születőt. (bürget) V _______________________/
