Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
XLIII. évfolyam, 53. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. március 4., kedd MA Gyorsolvasás, várospolitika (2. oldal) Divatosak a dobi dámok (3. oldal) Folytatja munkáját a szovjet pártkongresszus II gazdasági fejlődés meggyorsítása Nyolcszoros termésátlagok lagkoron az SZKP stratégiai iráayvonala Napirenden a középtávú és az ezredfordulóig szóló tervek Az SZKP XXVII. kongresszusa hétfőn a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdte második munkahetét. Az SZKP KB politikai beszámolójának, a központi revíziós bizottság jelentésének, a pártprogram új szövegezésének és a szervezeti szabályzat módosított változatának megvitatása és jóváhagyása után áttért a kongresszus napirendjének ötödik pontjára: „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai 1986—1990-re és a 2000-ig tartó időszakra”. Mint ismeretes, a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra — az 1981—1985-ös időszakon túl — már az SZKP XXVI. kongresszusa is tárgyalta. A hétfő délelőtti ülésen Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke látta el az elnöki tisztséget. Kevéssel 10 óra után adta meg a szót Nyikolaj Rizs- kovnak, a Politikai Bizottság tagjának, a minisztertanács elnökének, hogy tartsa meg előadói beszédét az ötödik napirendi pontról. A „fő irányok” tervezetét az előzetes országos vitára bocsátás során sok ezer kollektívában összesen mintegy 110 millió ember elemezte, véleményezte, egészítette ki javaslataival, ötleteivel, fgy került a közel 100 oldalas okmány a pártkongresszus ele. amely három napot szentel megvitatásának. Nyikolaj Rizskov beszámolója Elöljáróiban Nyikolaj Rizskov megállapította: 'az SZKP Központi Bizottságának a XXVII kongresszus elé terjesztett politikai beszámolója, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott, allkotó módon, a marxizmus—leminizmius megingathatatlan. elveinek jegyében mélyrehatóan megalapozta a társadalmi-gaadasági fejlődés meggyorsításának koncepcióját, átgondolt formáiban tartalmazta a párt, az állami és itánsariiailimi élet kérdéseinek egész komplexumát. Újító szellemiben határozta meg a szocializmus sokoldalú tökéletesítésének stratégiáját és taktikáját, az SZKP és ,a sízovjet állam bélés külpolitikáját. A felhalmozódott fogyatékosságok és nehézségek okainak értékelésében az eszmei tartalom, az elméleti gondolkodás mélysége és a megalkuvásnélküliség, az új feladatok meghatározásában a realizmus és merészség — mindez alapot ad arra, hogy nagy történelmi jelentőségűnek tekintsük az SZKP KB politikai beszámolóját — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társadalmi fejlesztés 1986—1990-re és a 2000-ig szóló fő irányainak tervezete, amelyet a pánt központi bizottsága a kongresszus elé terjesztett, fontos politikai és népgazdasági dokumentum. Gerincét az SZKP KB áprilisi teljes ülésén előterjesztett gyorsítási koncepció alkotja. A tervezet részletezi azokat a programfeladatokat és célokat, amelyeket az évszázad végéig kell megáldani, meghatározza a termelőerők és a társadalom szociális fejlődése minőségi átalakításának fő irányvonalait. A fő irányok tervezete teljes mértékben megtelel a szovjet emberek létáhfekei- nek, a jövőbe vetett reményeinek Ezt teljes erővel megmutatta a tervezet valóban országos népi vitája ajrelyben hozzávetőlegesen 110 millió állampolgár vett részt. A tervezetet — mondotta a szovjet minisztertanács elnöke — nagy érdeklődéssel fogadták külföldön is. Érthető, hogy a tervezethez való viszony nem egyértelmű. Osztályellenségeink és ellenfeleink megpróbálják eltorzítani a kitűzött tervek lényegét és céljait. Természetes azonban, hogy nem tudják nem elismerni nagyszabású voltát és méreteit. Barátaink, mindenekelőtt a testvéri szocialista országokban, ebben a dokumentumban az új társadalmi rendszer fölényének megnyilvánulását, és azt a képességét látják, hogy meg tudja oldani a mai kor alapvető társadalmi-gazdasági problémáit. Nyikolaj Rizskov ezután áttért a beszámoló I. fejezetére. Az előadó elmondotta, hogy a fő irányok tervezete összegezte az elmúlt ötéves tervidőszak eredményeit. Ezek minden alapot megadnak arra, hogy levonjuk a következtetést: a szovjet emberek munkája jelentős mértékben hozzájárult az ország gazdasági hatalmának megerősítéséhez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges színvonalon tartottuk hazánk védelmi képességét. Mindazonáltal a XXVI. kongresszus által megjelölt feladatok végrehajtása nem egyszerű, hanem annak kezdeti szakaszában mondhatni. igen bonyolult helyzetben ment végbe. A gazdaság fejlődésében a 70-es években tapasztalt kedvezőtlen tendenciák nemcsak, hogy nem enyhültek, hanem a 80-as évek elején még erősödtek is Ez pedig tükröződött a XI. ötéves terv teljesítésének menetében. Az első két évűén tovább .csökkent a növekedés üteme. Rosszabbodtak a gazdálkodás minőségi mutatói. Az ipari termelés növekedésének üteme 1982-ben másfélszer kisebb volt, mint a X ötéves terv éveiben átlagosan. A problémák növekedése hatással volt a legfontosabb problémák megoldására a szociális szférában is. így'az ötéves tervidőszak második évében ténylegesen megállt a lakosság reáljövedelmének növekedése. Ebben egész sor tényező játszott közre. A fogyatékosságok alapvető okai abban rejlenek, hogy a gyakorlati tevékenységben nem vették figyelembe idejekorán a megváltozott gazdasági helyzetek, amely alapjában véve az extenzív növekedés lehetőségének kimerülésével függött össze, nem mutattak kellő állhatatosságot a tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználásában, s a népgazdaságnak és az irányításnak az idő követelményei szerinti átalakításában. Megengedhetetlen mértékben gyengült a fegyelem és a rend. Csökkent az igényesség és a felelősség. Tömegessé vált a tervmódosítás helytelen gyakorlata. Ezeket a jelenségeket nem értékelték elvi-politikai szempontból, nem vonták le (Folytatás a 4. oldalon) Huszonöt éve, 1961. március 3-án kilenc árakor tartatta alakuló közgyűlését a napkori Kossuth Termelőszövetkezet. Tegnap az akkori időpontokkal percre megegyezően Szegődy János, a termelő- szövetkezet elnöke amiiéke- zetlt a megtett útra, beszámolt az 1985. évi gazdálkodásról, majd ismertette iá köziéptáiviú tenv főb'b céljait. Napkaron negyedszázaddal ezelőtt 784-en 5345 hold földet adtak a közösibe és még ezen felül minden szövetkezeti tag 200 forinttal, egy zsákkal és egy baromfival járult hozzá a gazdálkodás indításához. Nehéz évek következtek: aiz első évben búzából csak fél tonna, kukoricából 0,4 'tonna termett hektáronként, tejet 950 litert fejtek tehenenként. Az elmúlt évben már közel négy tonna búzát és hat tonna kukoricát kom- bájnoltak, egy-egy tehén 4329 liter tejet adott. Ettől is beszédesebb számok a huszonöt évvel ezelőtti, árbevétel 1 millió 859 ezer forint volt. tavaly az összes bévéKamaránál A Magyar Kereskedelmi Kamara a vállalatok érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekkepviseieti tevékehysé- gét látja el, feladata a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése — szerepel az észak-alföldi bizottság elnökségének beszámolójában. Hétfőn Debrecenben, az akadémiai bizottság székházában tartották a VII. közgyűlésre felkészülve Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye tagvállalatainak tisztújító közgyűlését. Az eseményen részt vettek az érintett területek part- és társadalmi szervezeteinek, vezetői is, köztük (Jyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára. Magyarország gazdasági helyzetéről és a Kamara feladatairól Beck Tamás elnök tartott előadást, majd Teljes kapacitással dolgozik a múlt év végén társulásos alapon létesített húsüzem Nyíregyházán, a Ságvari Termelőszövetkezetben. A megyeszékhely egyes húsüzleteit, ABC-áruházait, a nagy- kállói és az újfehértói áfész ABC-áruházait látja el tőkeÖtszázan vettek részt a jubileumi közgyűlésen. tel 240 millió és a nyereség 8 millió forint. Felszólalt a közgyűlésen Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Hangsúlyozta: megyénk valamennyi termelőszövetkezete ebben az időszakiban emlékezik meg a tsz-alapitásróű, de sajnos különböző okok miatt nem mind tud hasonló jó eredményről számot adná, mint a napkori Kossuth. A szövetkezeti mozgalom fejlődéséről szólva kiemelte a felszólaló, nemcsak eszközökben és anyagiakban gyarapodtunk, hanem szellemiekben is. Ez tette lehetővé, hogy az agrárgazdaság elismerésre méltó eredményeket ért el. De van még feladat. Mindenekelőtt az eredmények fokozása, a gazdálkodás javítása a cél. Á jubileumi Közgyűlésen közei száizian részesültek elismerésiben. A Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT kitüntetést Hosszú László, a TESZÖV titkára adta át Szegődy János elnöknek. a területi bizottság beszámolójához Kéri. Tibor elnök fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámolóból kitűnt, hogy a társadalmi szervként működő Kereskedelmi Kamara iránt az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés. Ezt jelzi, hogy a megyéből 1982- ben csak tíz tagvállalat volt, most 21 vállalat, szövetkezet tagja a Kamarának, azonban a közvetett jogon (gyáregységi szinten) tévő 40 egységgel jó arányban vesznek részt a munkában A területi bizottság céljainak megfelelően információkat nyújtott tagjainak a belső és külső piaci feltételekről, a hatékonyabb termelésre és az export fokozására alkalmai tényezőkről. A tisztúj itás során a területi bizottság elnökévé ismét Kéri Tibor, a Biogal Gyógyszergyár vezérigazgatóját választották:, társelnöke a megyéből Kun István, a Szatmár Bútorgyár igazgatója. hússal, valamint 10—12 féle húskészítménnyel. Az üzemben feldolgozott sertések felét a Ságvári Termelőszövetkezetben, felét pedig a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban hizlalják. Vállalati érdekképviselet Tisztújítás a Kereskedelmi A város ellátásához Húsok, húskészítmények a téeszböl
