Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. március 25. Vódöerdők sorsa Nyíregyházán... A város tüdeje Nyíregyháza zöldterületben viszonylag szegény. A meglévő erdőterület — a lakosság számához viszonyítva — kevés. Több tíz ezer sorfa hiányzik. A kívánatos zöldterület közel háromezer hektár, melynek megteremtése csak a megyeszékhelyhez tartozó hat település határainak felhasználásával valósítható meg. A város komplex zöldövezeti tervét 1981-ben hagyta jóvá a tanács. 1716 hektár külterületi védőerdő telepítését tervezték, ennek csak elenyésző hányada valósult meg. Az előírás és a gyakorlat általában az, hogy minden ipari üzem környékén védőerdő épüljön, amely az üzemet és lakóterületet elválasztja egymástól. Az elmúlt tervciklusban nagyobb összefüggő erdősáv épült meg a gumigyár környékén, de a meglévő zöldfelület közel sem elegendő a levegőbe kerülő szennyeződések ellensúlyozására. A borbányai szeméttelep sok évig okozott bosszúságot a környéken élőknek. A tervek szerint a közeljövőben a feltöltött területeken fák, cserjék telepítése kezdődik meg. A szennyviztelep mellett, a Csatorna utca környékén 14 hektár védöerdősáv telepítését végezték el az elmúlt öt évben. Az Ilona tanyai tangazdaság területén ültetett 44 hektár erdő az örökösföldi lakótelep védőterülete. A Szabolcshő telephelyének környékén, valamint a malomipari vállalat Simái úti telepén szintén új erdő tisztítja a levegőt. A Gu- szev-lalkótelep és a vízmű között három éve telepítettek védőerdőt, a TITÁSZ szomszédságában ötven méter széles erdősáv véd a környezetszennyeződéstől . A legnagyobb gond az, hogy az erdőtelepítésre kijelölt földterületek egy része magántulajdonban, nagyobb része állami tulajdonban van. A termőföldeken gazdálkodó szövetkezeteket legritkább esetben sikerül rá-/ bírni arra, hogy kukorica, dohány és egyéb termények helyett inkább fákat telepítsenek. A város lakóinak egészsége, a környezetvédelem szempontjából is szükség van minél több védőerdóre, zöld területre. Maguk a városlakók is kiveszik részüket ebből a munkából. Évente 150 ezer forint értékű fát ültetnek el társadalmi munkában. A baj csak az, hogy az elültetett fák sok helyen a szakszerűtlen kezelés miatt nem mindig fogannak meg. Nyíregyháza általános rendezési tervén sok színes folt jelzi: az épületek, gyárak mellé sok-sok zöldterületet rajzolt a tervező. Terv és valóság azonban egyelőre távol jár egymástól. K. É. Egy éve üzemel Vásárosnaményban a varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezet vágóhídja. Havonta 600 sertést vágnak, melyet a szövetkezet saját gépkocsival szállít az üzletekbe. Az év közepén megkezdik a húsipari termékek gyárfását is. (jávor) Eldőlt a verseny. Az illetékesek kimondták a végső szót, hogy a különböző iskolatípusokban mi. lyen számítógépek élveznek ezentúl monopóliumot. A Icgpedánsabb hámban is megielenhet... A hívatlan vendég: a csótány Sokán felháborodással fogadják a csótányirtókat. E higiéniai szempontból fontos tevékenységüket gyakran valamiféle szégyenérzés kíséri. Pedig, mint Bácskái István- nétól, a Tempó Ktsz egészségügyi kártevőket irtó részlegének vezetőjétől megtudtuk, nincs ok a szégyenkezésre. Egyébként diszkréten és gyorsan dolgoznak, a kívülálló számára észrevehetetlenül. Ami pedig a hívatlan vendégeket illeti, a legpedán- sabb házban is megjelenhetnek. Petéje akár egy liszteszacskó behajtott sarkán, vagy a piacon vett zöldség között is bekerülhet a lakásba. S ha már egyszer valahol megjelenik a csótány, akkor nincs menekvés. Rövid időn belül, a vizesblokkokon keresztül hívás nélkül is feljut a földszintről akár a tizedik emeletre is. így tehát ahhoz, hogy kipusztuljanak, maradéktalanul minden lakást fertőtleníteni kell. Bácskái Istvánná szerint a csótány elég gyakori. Kellemesen érzik magukat a számukra ideálisan fűtött 20— 25 fok közötti lakótelepi lakásokban, ahol élnek, mint Marci Hevesen. A közelmúltban végzett felmérés szerint például Budapest egyik viszonylag új lakónegyedében, a lakóházak 53 százaléka volt csótánnyal fertőzött. Valószínű, hogyha ezt a felmérést Jósa városban elvégeznék, hasonló eredményre jutnának itt is. Hiszen a kártevőknek hadat üzenő csótányirtók a lakónegyed minden részéből, utcájából kaptak már jelzéseket és segélykérő hívásokat. Örökösföld viszonylag új lakónegyedében is akad már munka! Jó tudni, hogy nem csupán az utálatos látvány miatt kell üldözni és irtani a csótányokat, hanem azért is', mert több mint negyvenféle kórokozó baktérium közvetítője lehet. Ennek ismeretében az is érthető, hogy a KÖJÁL a fertőzött házat akár a törvény szigorával is kötelezheti a csótányirtásra. Különösen akkor nagy a baj, ha a féreg úgy elszaporodik, hogy az egyébként rejtőzködő csótány nappal is feltűnik. A szakember szerint a csótányirtást a tavaszi nagy- takarítás után a legpraktikusabb elvégezni. A féreg- telenítés után ugyanis úgynevezett méregmező marad, ami 8—10 hétig is hatásos. A vegyszer egyébként a melegvérű élőlényekre veszélytelen. Szerencsére Nyíregyházán eddig még nem észlelték a másik hívatlan vendég jelenlétét, a budapesti lakóházakban mind gyakrabban előforduló fáraóhangyákat. Ha mégis feltűnnének valahol, arra kérik a lakosságot, hogy azonnal jelezzék ezeknek az átlátszó, az átlagosnál kisebb, sárga hangyáknak a feltűnését. Sajnos igen népes családban élnek, és ha valahol már megvetik a lábukat... Visszatérve az első számú közellenségre, a csótányra, ha már ennyire veszélyes, indokolt lenne megismételni Nyíregyházán az öt-hat évvel ezelőtti csótányirtó akciót. Amelyik lakónegyedben szükség van rá, ott akár oly módon is, hogy minden házban féregtelenítsék a fertőzött lakásokat, (bodnár) ' ' .'■* ; A tábla, kréta nem elég Számítógép Bereg iskoláiban A korábbi bizonytalanság következményét tapasztaltuk a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. A hat számítógép háromféle. A továbblépés a döntés után könnyebb. Megvan a remény, hogy a VII. ötéves terv végére a vásárosnaményi gimnáziumban is — az országos elképzelésekkel összhangban — tíz-tizenöt komputeren dolgozhatnak a^számítástech- nikával barátkozó diákok. Mint Szabó Lászlótól, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium igazgatójától megtudtuk, a számítástechnikai ismeretek oktatásához kedvezőek a személyi feltételek. Hajdú István, Trencsényi Miklós és Herczeg Péter matematikafizika szakos tanárok vállalkoztak erre a feladatra. Herczeg Péter harmadik szakként az idén végzi el Debrecenben a számítástechnikát. Csak a szabadon választható fakultációk közé tudták azonban besorolni a programírást, mert a kötelező gyakorlati fakultációkat kitölti a gépírás, a gépjármű- vezetés, a szállítási ügyintézési ismeretek. Nyolc gimnazista szentel tanórán túl időt a komputernek. Kísérletező kedvük eredménye az az iskolai televíziós újság, melyet minden hétfőn szünetben láthatnak a diákok. Képernyőre „írták” a legutóbbi osztályozó konferencia főbb megállapításait, rendszeresen felhívják a diákok figyelmét a következő hét eseményeire, kommentálják az iskolai konyha heti menüjét. — A nagyobbik szertárban helyeztük el a számítógépeket, a foglalkozásokat is ott tartják — magyarázta Szabó László igazgató. — Valameny- nyi diákunk láthatja működés közben a gépeket, megismerkedhetnek a részeivel. Az érdeklődő tanároknak a közeljövőben házi tanfolyamot szervezünk. Hasonló foglalkozásoknak eddig is adtunk otthont. Legutóbb a város üzemeiből jöttek hozzánk, a munkájukban kívánják alkalmazni a számítástechnikát. Az általános iskoláknak szintén segítünk a számítás- technikai fakultáció megszervezésében, amennyiben igénylik. Érdeklődésben nincs hiány, a tárgyi feltételek elégtelensége jelent akadályt. Az általános iskolai fakultációk közül a legtöbb helyen a matematika gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos témakört fogadta nagy tetszés, ez azonban önmagában kevés. — Társadalmi segítséget kértek az iskolák —• magyarázta Fábián Gusztávné tanulmányi felügyelő. — Vá- sárosnamény vonzáskörzetében lévő településeken elsősorban a termelőszövetkezetek segíthetnek. Jó szándékuknak már jelét is adták. Folytatjuk a nevelők felkészítését. A leendő fakultáció- vezetők megyei szervezésű tanfolyamon sajátíthatják el a programozás alapjait. Az álláspontunk továbbra is az, hogy nem szabad az iskolákra ráerőltetni a számítás- technikai fakultációt. Megfigyeléseink azt mutatják, ott megy jól a szabadon választott tárgy oktatása, ahol illeszkedik a helyi adottságokhoz, tárgyi és személyi feltételekhez, nem utolsósorban a gyerekek érdeklődéséhez. , A számítástechnikai fakultációk elterjedését az is nehezíti, hogy ehhez nem elég a tábla és kréta. Még egy-két komputer is csak a kiindulás lehet. A Vásárosnaményi 1. számú Általános Iskolában tanárok, tanulók bizonyíthatják ezt. Az 1984/ 85-ös tanévben a gimnáziummal közösen szakkörként szervezték meg a számítás- technikai ismeretek oktatását. Tavaly megrendelték a komputereket. Az idei tanév első félévében Ferenczi Imre általános iskolai tanártól tizennégy tanuló hallhatott az elméleti alapokról, majd a BASIC-kártyával gyakoroltak. Januárban köszöntött rájuk a „billentyűs korszak”. Farkas Mátyás, az általános iskola igazgatója: — A központi hitelkeretből kettőt, saját költségvetésünkből egy számítógépet vásároltunk. Az ÉRDÉRT 21-es és 15-ös gyáregységéből telefonon megkérdezték, melyik számlára fizethetik be a kommunista műszakuk értékét, amit iskolai számítógépre ajánlottak fel. Örömünkre nehéz jelzőket találni. így most már öt gépen gyakorolhatnak tanulóink, és azokon tanulhatnak a vonzáskörzet pedagógusainak szervezett tanfolyam résztvevői. Reszler Gábor Veszélyes Környezetvédő szakemberek, gazdasági vezetők szerint aligha van már olyan üzem Szabolcsban is, amely ne termelne a* biológiai környezetre veszélyes hulladékot. Ml történik vele? Rendeletek, miniszteri utasítások vannak. Sajnos, nem sok történik nyomukban, tyem, mert a rendeletben előírt büntetést az üzemek egy része kifizeti és tovább szennyezi a környezetet. Már ezért is érdemes és szükséges szólni arról a kezdeményezésről, amely példa lehet és követhető. Evekkel eoelőtt a Nyíregyházi Mezőgép Vállalatnál is kidobták a környezetszennyező, veszélyes hulladék egy részét. Évente mintegy 30 tonna festékhulladék, olajosrongy, fúróolaj keletkezett a termelés folyamán. A fáradt olajat időszakonként megvásárolta az Afor. A veszélyes hulladékok többsége károsította a környezetet és közvetve egészségünket. Ha a rendeletet nem veszi komolyan a gazdasági és társadalmi vezetés, ha nem kíséri ötlet és tenniakarás elsősorban a műszakiak részéről, akkor talán még ma is rontja a „levegőt” és környezetünket az üzemből kiáradó „méreg”. Dicséretes: a vállalat saját tervezésben és műszaki fejlesztésben minden gyáregységében kifejlesztett egy átmeneti hulladéktároló rendszert. Ezekben a tartályokban, konténerekben rejtik a veszélyes festékhulladékokat. A fúróolaj részére saját fejlesztésben tartálykocsit gyártottak, melyet a Debreceni Gördülő- Cűa lágy Gyárba szállítanak. Ez adta az ötletet: más vállalatok részére is gyártanak hasonló rendszereket a veszélyes hulladékok gyűjté- sére-tárolására. A keletkező fáradt olajat tárolókban fogják fel és az Afornak értékesítik. Egy-egy esztendőben több mint 15 ezer kiló ilyen olajat gyűjtenek a KISZ- esek. Másik veszélyes szeny- nyezőanyag az olajosrongy. Gyűjtésére minden gyáregységnél tárolókat építettek. 1984-ben mintegy 11 ezer kilót szedtek össze és égettek el a tiszavasvári gyáregységben — engedély alapján! Sajnos nem minden üzem, vállalat cselekszik úgy. mint a nyíregyházi Mezőgép. Pedig amíg Nyíregyházán megépül a veszélyes ipari hulladékok átmeneti tárolója, nincs más megoldás. (farkas) Szoknyák, blúzok belföldre Konfekció Milotárói Két éve még a mezőgazdasági munka adta a kenyeret azoknak a- lányoknak és asszonyoknak az Üj Élet termelőszövetkezetben, akik napjainkban konfekcióholmikat varrnak Milotán. Az üzem a helyi tsz és a Szat- márvidéki Háziipari Szövetkezet együttműködésével jött létre ’84 augusztusában. Az ültetéshez, gyomláláshoz, kapáláshoz szokott asszonyok nem egykönnyen sajátították el a varrás mesterségét, de ma már gyönyörűen dolgoznak. Bizonyítja ezt, hogy a múlt évben 4 millió forint értékben gyártottak ruhaneműket. Elsősorban gyermek- és bakfisholmikat — így nadrágokat, ruhákat, szoknyákat, blúzokat —, valamint munkaköpenyeket szállítottak belföldi piacra. Jelenleg 27-en dolgoznak a milotai szövetkezet volt raktárépületében berendezett üzemben. Megrendelés van elegendő.' Az új évet például nyári ruházati cikkek gyártásával kezdték, melyekből januárban és februárban 6 ezer darabot varrtak szintén hazai megbízásból. Mivel továbbra is van igény újabb jelentkezők foglalkoztatására, s kereslet az itt készülő termékekre, ezért a két kooperáló szövetkezet tervbe vette a varroda bővítését. A mátészalkai háziipari megrendelte a gépeket a Könnyűipari Gépértékesítő Vállalattól. Mintegy 5 millió forintot költenek erre a célra, részben saját erőből, részben támogatásból. Terv szerint húsz gyorsvarró gépet s 7 speciálgépet — így eldolgozó, gomblukazó, gombfelvarró masinát — vásárolnak. Ha sikerül hozzájutni a berendezésekhez, akkor még az idén 50-re bővül az itt dolgozók létszáma. (hzs) Húszesztendős létére már nem ismeretlen előtte a tárgyalóterem, hiszen három évvel ezelőtt már felelősségre vonták rablás miatt, s ezért másfél évet kényszerült eltölteni a börtön falai között. Kiszabadulása után pedig kétszer is a rendőrhatósággal gyűlt meg a baja, előbb köz- veszélyes munkakerülésért sújtották ötven nap elzárással, majd a pártfogó felügyelet szabályainak megsértéséért róttak rá hatvan napot. Akiről szó van, az a budapesti állandó és kemecsei ideiglenes lakással rendelkező Lakatos Zoltán. A fiatalembernek legutóbb sem volt munkaviszonya, ennek ellenére volt rá pénze, hogy a nagyhalászi vendéglőben A tárgyalóteremből Kirabolta nagybátyját szórakozzon augusztus 9-én. Egyszercsak az asztalához lépett egy férfi, s közölte vele, ő a nagybátyja. Együtt indultak el, s mivel a nagybácsinak nem sikerült szállást szereznie Nagyhalászban, Lakatos felajánlotta neki, aludjon Ibrányban az ő feleségénél. Kerékpárjára ültette a nagybátyját, úgy indultak el, de hamarosan rendőrökbe botlottak, akik — mivel egyiküknél sem volt személyi igazolvány — visszaküldték őket. Amikor azonban a rendőrök elmentek, zavartalanul folytatták útjukat. A paszabi úton, egy kanális partján Lakatos leszállította nagybátyját, s pénzt, vagy életet felkiáltással követelte tőle a tárcáját. Miután a „szép szó” nem használt, úgy megütötte, hogy elszédült és beleesett a kanálisba. Lakatos utánament, fojtogatni kezdte, s kivette a zsebéből a pénztárcáját, illetve abból az ötezernégyszáz forintot. Lakatos Zoltánnak nemcsak emiatt a rablás miatt kellett felelnie a bíróság előtt, hanem azért is, mert Kemecsén egy lakásban — több ember előtt — „szemtelenkedett” egy nővel. Ez utóbbit inkább nem részletezzük, talán csak annyit róla, hogy az első fokú bíróság szemérem elleni erőszaknak, a másodfokú pedig garázdaságnak minősítette tettét. A nyíregyházi városi bíróság Lakatost négy év és nyolc hónap börtönre ítélte. A megyei bíróság a fentebb említett változtatással helybenhagyta a határozatot, így az jogerős.
