Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
1986. március 25. Kelet-Magyarország 3 HIÁBA DICSEKEDHET MEGYÉNK azzal, hogy az országban a legnagyobb állatállománya van, arra már egyáltalán nem lehet büszke, hogy valamennyi nagyüzemi telepen egyformán magas színvonalú a tejtermelés, a súlygyarapodás vagy alacsony az elhullás. Akad köztük számos persze, amely az élvonalban tudja magát még országos rangsorban is. Nem sorolunk most fel belőlük egyet sem — annak ellenére, hogy nyugodtan példa lehet valamennyi. Azért nem, mert a lista másik végén lévő gazdaságokról lesz szó, akiket ez alkalommal szintén nem „prédikálunk ki” név szerint, mert egy olyan bajukat hozunk szóba, aminek része van gyenge eredményeikben, de mégse nagyon tehetnek róla. A jószág mellett nincs húsvét, és nincs karácsony, de még szombat és vasárnap sem. Ez a bölcsesség nem új keletű, mert így volt mindig és így van ma is. Nincs az a modern telep, ahol ne kellene minden áldott nap megjelenni a gondozónak. Miért baj ez? — kérdezhetnénk. Másutt is dolgoznak folyamatos üzemben, sőt még három műszakkal „súlyosbítva” is. Igenám, de tudvalevő, hogy annak aki feláldozza azt a napját, külön pótlék jár, mégpedig nem is kevés. Négy vasárnap és négy szombat más ünnepek nélkül is jelentős része a hónapnak azokkal együtt pedig már tekintélyesnek is nevezhető. DRÁGA BÉRŰ tehát az állattartás, örülhet ennek aki rászánja az idejét és megkapja az imigyen megszaporodott járandóságát. Aki azonban fizeti, vagyis a gazdaság, az többszörösen is szívhatja a jogát. A bér után fizetett -társadalombiztosítás és különféle adók ugyanis szintén súlyos terhet jelentenek. És ez még semmi. Mivel igen jelentős summáról van szó, pusztán ezzel veszélybe kerülhet az a bizonyos néhány százalék, amellyel az adott évben a bérszínvonal növekedhet. Akkor pedig jaj a tsz-nek, mert sok száz százalék a bün^ tető adó. Mit lehet mégis tenni? A bátorligeti tsz egyik vezetője kerek-perec kimondta a kívánságot: szombaton és vasárnap legyen adómentes a kifizetett bér. Óhajának teljesülésével nem kerülne sor újdonság bevezetésére, mert szükséghelyzetben volt már rá példa: ha természeti katasztrófa fenyegette valamelyik nagyon fontos szántóföldi kultúra betakarítását, vagy víz, sár akadályozta a gyors — ennélfogva drága bérű munkavégzést, született ilyen engedmény. EZ A VÁLSÁGHELYZET bizony néhány termelőszövetkezet és számos állattartótelep esetében valljuk be és ismerjük el, fennáll. Az adó a népgazdaság valamilyen szintjén végül is hasznot hajt, ha jól funkcionál. Ha egyiken sem, akkor nem pusztán értelmetlen, de egyenesen gátló tényezője a gazdálkodásnak. Esetünkben a kibontakozni szándékozó gyenge adottságú termelőszövetkezetek gyengén produkáló állattenyésztő telepeinek. Esik Sándor Társulás keretében működik a baktalórántházi Dózsa Tsz és a nyíregyházi Elekterfém Ipari Szövetkezet galvanizálóüzeme, ahol alkatrészeket, csavarokat krómoznak. Képünkön Rúzsa Demeterné. (Elek Emil felvétele) A két asszony munkája nyomán szebbnél szebb faliszőnyegek kerülnek le a szövőszékről. A terem másik Könnyen tudunk váltani, ha a helyzet megkívánja — vallja Bihari István üzemvezető. Akció Ludastón Visszanyerték önbizalmukat Kidobták a szemétbe Mégsem volt hiába — Arra gondoltunk, mi lenne, ha a csökkent munkaképességű dolgozóknak teremtenénk itt rehabilitációs munkalehetőséget — mondja Fodor János tanácselnök. — Egerbe, Hatvanba is elmentünk, hogy a hasonló jellegű intézményekben gyűjt- sünk tapasztalatokat. Az elmúlt év tavaszán felmérést végeztünk, s megtudtuk: környékünkön legalább száz olyan ember él, aki az általunk elképzelt munkalehetőségre vár. Elsőként a nagykállói posztógyár sietett segítségünkre. Munkát és gépeket ígért. A szakolyi szociális intézettel közösen megindították a termelést. Mostanra partnerük az Elekterfém, a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat, a Budapesti Harisnyagyár is. A kezdeti nehézségeken túlvannak, s nagy örömükre szolgál, hogy egyre több a munkára jelentkező is! Ludastón is újra benépesült az iskola. Igaz, most nem padok állnak benne, hanem szorgalmas gépek, melyeken szorgalmas asszonyok dolgoznak. Fonalat mentenek, s ez esetben szó szerint mentésről van szó. Ami a hatalmas ládákban látható, eddig csak hulladék és bosszúság volt a posztókészít Csányi Györgyné és forintnál kezdődik. Ezért sem mindegy, mennyi megy belőle veszendőbe. Értéket teremtenek — hulladékból A munka tehát megkezdődött, s a létszám is szépen emelkedett. Január óta a nagykállói volt tisztasági fürdő helyén újabb harmincegy ember számára teremtettek munkalehetőséget. Az átalakított épületben két fiatalasszony dolgozik el- mélyülten a szövőszékek mellett. Szükség is van a figyelmükre, hiszen 250 szál rakoncátlan fonalat kell megzabolázniuk. — Csak látszólag ilyen bonyolult — nyugtat meg Nagy Jánosné, aki ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenés mellett vállalt újra munkát. — Szinte megnyugszom, amíg csinálom, nem gondolok másra teszi hozzá társa, Csányi Györgyné, majd így folytatja: — Ez a 'fázis igényli a legnagyobb figyelmet, utána már jóval gyorsabban haladunk. Kocsival a tanyáról Az egymilliós megyei támogatás és a félmilliós saját erő most kezd kamatozni. Nem csak forintban, emberségben is. Talán az utóbbinak van nagyobb értéke. Hiszen olyan emberek állhatták munkába, akik eddig joggal érezhették magukat eltartottnak, ha tetszik, másodrendű állampolgárnak, s akik mára visszanyerték önbizalmukat. Kovács Éva sarkában hatalmas zsákok állnak, bennük a szivárvány minden színében pompázó fonalak, melyek válogatásra várnak. — Nálunk csakis leszázalékolt, csökkent munkaképességű emberek dolgoznak — tájékoztat Bihari István, az üzem vezetője. — Olyanok, akiknek legtöbbje eddig a 2200 fórint szociális juttatásból, vagy rokkantsági nyugdíjból éltek, mivel nem találtak egészségi állapotuknak megfelelő munkát. Itt ezer forinttól háromezerkétszáz forintig terjed a fizetésük. A környező tanyákról érkező dolgozókat saját kocsinkon visszük a munkahelyre. Ha bőrt kell ragasztani, azt csináljuk, ha a fonal sürgős, arra állunk át. Az első fél évet 237 ezer forint nyereséggel zártuk, hamarosan átférünk a teljesítménybérezésre. Gondolkodunk a bedolgozórendszer bevezetésén, már Nyíregyházáról is van jelentkezőnk. Szebbnél szebb faliszőnyeget Nagy Jánosné. (K. É. felv.) Hasznosítani /akartuk a megüresedett épületet — mondja Fodor János tanácselnök. vő fonalmaradék eddig a szemétbe került. Az asszonyok munkájának köszönhetően azonban újra értékes anyaggá válik. A megmentett fonal kilónkénti ára a minőségtől függően háromszáz és hatszáz forint között változik. Januárban száz mázsa fésűs illetve kártolt fonalat kapott vissza Ludastóról a posztógyár. Az ötletet egy megüresedett iskolaépület adta Nagy- kálló-Ludastón. Még jó, hogy a község vezetői sajnálták ebek harmincadjára vetni a kitűnő állapotú épületet, s akcióba kezdtek. Még tudnék dolgozni, ha lenne nekem való munka — vallják sokan azok közül, akiket az orvosi szak- bizottságok valamilyen betegség miatt leszázalékoltak, csökkent munkaképességűnek nyilvánítottak. Csakhogy munkát találniuk nem is olyan egyszerű ... Nem csak fonalból, bőrből is újra értéket teremtenek az egykori iskolában. A budapesti bőrdíszműipari vállalattól érkező bőrhulladékot ragasztják, s formára szabják az asszonyok. A bőr négyzetméterenkénti ára 1500 Segély helyett kereset gyárnak. A színes műanyag hüvelyekre ugyanis nagy szükségük van, a rajtuk léHétköznapi bölcsességek Aki mondja, talán észre sem veszi, hogy a beszélgetés lendületében magvas igazságot, vagy, ha úgy tetszik, bölcsességet ejt ki. Egyetlen nap két ilyen dologgal találkoztam. Fehérgyarmaton a termelőszövetkezeti irodán szóba került a takarékosság is, és mondta az elnök: — Meg kell fogni a filléreket. Az én tapasztalatom az, hogy a pénz, ha engedik, mindig gyorsabban áramlik ki a kasszából, mint ahogyan érkezik. Ezért mondom én az embereknek, ha két fillér kiadás van, azt is gondoljátok meg... Apropója volt a bölcsességnek az a példa, hogy a tsz ezúttal az állatállományának "aj át maga keveri a takarmányt. Egy tétel a többi között, és nem is filléres. A keverőüzemmel megtakarítanak évi 30 ezer papírzsákot, 270 ezer forintot... A fehérgyarmati utat követően Ramoosaházán is tisztelegtünk. Ott most egy cipő talpbélést készítő üzem tető alá hozása az újság a községnek és az idegennek. — Mindig több van a haladóknak, mint a topogóknak. Igaz, sok gonddal és bajjal jár egy olyan üzem létrehozása, amit mi akarunk, de meghozza majd a gyümölcsét... Jelen időben nem köny- nyű a gazdálkodás, nem olyan egyszerű, mint az egyszeregy. Ahhoz, hogy egy termelőszövetkezet nyereséges legyen, szükség van a józan észre, és az olyan gondolkodásmódra, amely szavakba öntve a fillérfogás módját, avagy a haladás hasznát a fenti módon fogalmazza meg. Seres Ernő Bérgát 4 nagy körforgás H ol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiatal orvos, úgy hívták, hogy dr. Kerekes Attila. Derék, jóravaló ember volt, már az óvodában is megosztotta pajtásaival a mézes-vajas kenyerét, és az egyetemen is minden ellenszolgáltatás nélkül segített társainak, ha megakadtak a tájanatómia egy-egy fogas kérdésénél. Ez a szelíd, kedves fiatalember egyszer elment a Beteghez, aki igencsak nyögdécselt az ágyában. Becsülettel megvizsgálta, kezet mosott, felírta a szükséges gyógyszereket, éppen indulni akart, amikor a Beteg egy százast dugott a zsebébe útravaló- nak. A pályakezdő orvos zavartan tapogatta a zsebét, és felháborodott szavak kíséretében vissza akarta adni a pénzt, amikor ő maga sem tudta, hogy történt, agyának egyik rejtett zugából alattomosan előtört egy gondolat, mely tétovázásra késztette. Eszébe jutott ugyanis, hogy otthon várja a gonosz boszorkány, és seprűvel kergeti ki, ha nem számolja le a markába az e havi albérleti díjat. Az is felötlött benne, hogy neki, mint a kiváltságos alattvalók egyikének, öröklakásra kell gyűjtenie. Ha ott helyben agyonütik, akkor sem tudta volna megmondani, mennyi idő alatt fog összejönni a pénz. És a fiatal orvos hirtelen sűrűre ráncolta a homlokát, és elhatározta, lerövidíti a lakáshoz jutás idejét. Addig-addig babrált a kezével, míg jó mélyre tolta a pénzt a zsebében, és félszeg mosollyal az arcán kihátrált az ajtón. Any- nyit se mondott, hogy kukk! Ettől kezdve nem volt se éjjele se nappala. Mirjden hónap végén terjedelmes listát készített a befolyt pénzről, valóságos könyvelést vezetett bevétel és kiadás rovatokkal. Eltűnt arcáról a félszeg mosoly, és határozott mozdulattal rakta zsebre a hálapénzeket. Ott, ahol nem köszönték meg neki ily módon a fáradozását, jeges pillantást hagyott maga mögött, mintha azt akarná mondani: megálljatok csak, jövök én még errefelé! Egyébként igyekezett mézes-mázos szavakkal biztosítani a betegeket, hogy ő a legjobb doktor széles e hazában, a többi csak kapzsi sarlatán. Eltelt egy év, eltelt kettő, és három esztendő múltán dr. Kerekes Attila égy kétszobás öröklakás boldog tulajdonosa lett, kocsit is vett, s már a lánykérés gondolatával foglalkozott, amikor váratlan esemény zavarta meg életét. Elromlott a fürdőszobájában a csaptelep, és a szerelő, különben szintén igen serény, jóravaló' ember, lemondóan csóválta 'a fejét. És ekkor különös dolog történt dr. Kerekes Attilával: akaratlanul is megmozdult a keze, mintha önálló életet élne, belenyúlt a zsebébe, elővett egy százast, átadta a szerelőnek, aki két perc leforgása alatt megbőrözte a csapot. És ettől kezdve dr. Kerekes Attila könyvelésén mintha gonosz átok ült volna. Ha kapott valahol 100 Ft- ot, haladéktalanul oda kellett adnia az autószerelőnek, aki most már rögvest beállította kocsijának gyújtását. Dr. Kerekes Attila immár annyi év után ismét önvizsgálatot tartott, és megfogalmazott magának égy örök érvényű közmondást: Egy Nagy Körforgás az egész! — és este, a gyomorhurut orvoslásáért délután zsebre vágott hálapénzt keserű mosollyal átengedte a tévészerelőneK. Így volt, igaz volt, arról viszont nem szól a fárria, mi lett a sorsa azoknak, akik kimaradtak a Nagy Körforgásból. Adamecz Kálmán
