Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-24 / 70. szám

4 Kelet-Magyarortzág 1986. március 24. Keltezés és kalendárium Fordított napot tartottak a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán március 19-én. Az egész napos program reggel a diákelnök-választással kezdődött, este vacsorával és discóval te­Illatszer­rr ■■ I osok Húsvét másnapja — egyes vi­dékeken vízbevetőhétfő — első­sorban a locsolkodás ünnepe. Ekkor lépnek főszereplővé a köl­nivizek, amelyek múltjáról ke­veset tudunk. Sokan úgy tartják, hogy az ős­kőkori ember a tűz által fedezte fel az első illatszereket is. Kele­ten, ahol sok az illatos fa és a gyanta, sokkal jelentősebb lett a füstkultusz. Híres illatszerekké a gyanták, a balzsamok és az ola­jok váltak. A gyanták között a legősibb és a legnevezetesebb a tömjén, amely a régi szokás szerint ma is füstöl a templomokban. Ez az Adeni-öböl két oldalán honos tömjénfa gyantája. A mirrha, amely a mirrhafa balzsamos gyantája, valószínű­leg hasonlóan régi füstölőszer, mint a tömjén. Ahol a tömjénfa és a mirrhafa él, ott a hazája az arab balzsamfának is, amelyet a zsidók nagyhírű, bölcs Salamon királya meghonosított a palesz­tin kertekben is. A legősibb illatszerek sorában található a rozmaring is, ame­lyet „a szegények tömjénszolgál­tatójának” szoktak nevezni. Ezt ugyanis szinte ingyen kínálja a természet. Főzve nagyszerű illa­tot áraszt, amely teljesen pótol­ja a tömjénes füstölőszer illatát. Kedvelt illatszer volt a lovag- kortól a rózsavíz illetve a rózsa­olaj. A rózsaolaj kinyeréséhez Indiában a reggeli órákban fris­sen szedett rózsaszirmokat for­rásvízzel öntik le, és így hagy­ják a napon állni. Néhány nap múlva a víz felszínén mutatkozó sárga, olajszerű cseppeket pálci­kavégre kötött pamuttal lesze­dik. majd jól elzárható üvegbe nyomják ki. Egyetlen kilónyi ró­zsaolajhoz -legalább félmillió ró­zsaszál szükséges! Az igazi rózsaolaj nyomán, ha papírra cseppentik, elpárolgás után nem marad folt — akárcsak a többi illő olaj után, amilyen az ánizs és a kámfor is. O. Sz. Száz palack a pincében A nagyecsedi „pezsgőgyáros” Házi borversenyt rendeztek március 22-én Nagyecseden. A kertbarátklub tagjainak húsz­féle borát zsűrizte a Nyíregyhá­záról érkezett bíráló bizottság, é9 annak vezetője, dr. Széles Csaba. A nagyecsedi borok ki­tűnően vizsgáztak, hiszen a húsz palackból tizenkettő felelt meg annak a követelménynek, amelynek alapján részt vehetnek az . április közepén megrende­zendő megyei borversenyen. A legmagasabb pontszámot Szabó Mihály fehér bora érte el, ezt követte a sorban Nyíri Sándor, és Szabó Sándor bora. Murguly Sándor, aki szintén jó szakembere a szőlőtermesztés­nek és borkészítésnek, borával kis eltéréssel a negyedik helye­zést érte el. Róla azonban nem a zsűrizett bora miatt kell többet szólni, hanem azért, mert egy megyeszerte ritka hobbinak hó­dol. Tizenöt éve foglalkozik sa­ját borából pezsgőkészítéssel. Pincéjében most is közel .száz palack sorakozik, közöttük több éves érleLésű pezsgő. Ritka szenvedélyéről úgy nyilatkozik, hogy valamikor régen olvasott a pezsgőkészítés felfedezéséről, és arra gondolt: az ősi módszert Ő is kipróbálja. A kísérlet sikerült, és ma már sok azoknak a szá­ma. akiket Murguly Sándor, az úgynevezett , ,M u rguly-f é le ’ ’ pezsgővel megkínált. Kis tavasz és Böjtmás hava A régi dátumok megállapítá­sánál örök fogódzó húBvét nap­ja, mert ez az egyetlen keresz­tény ünnep, mely csillagászati jelenséghez kötődik. 325-ben a niceai zsinaton döntöttek arról, hogy a feltámadás hagyományos ünnepét mindig a tavaszi nap­éjegyenlőséget követő első holdtölte után következő vasár­napon tartsák meg. Ez a nap könnyen megállapítható. Legko­rábbra akkor esik, ha március 21-én van holdtölte, és a követ­kező nap vasárnap, legkésőbb pedig április 25-re eshet. Ha egy adott esztendő esetében ki­számítjuk húsvét napját, akkor ehhez tudjuk viszonyítani a többi dátumokat. A dolog azon­ban korántsem ilyen egyszerű, mert aki a régi iratok keltezé­sei között biztonsággal kíván el­igazodni, ahhoz nem árt ismer­ni a hőnapok régi neveit. A termelő életmódra áttért né­pek már bizonyára nevet adtak az év eme kisebb egységének. Az elnevezés az illető időszak fő eseményeire, táplálékára utalt. Például az egyik észak­amerikai indián törzs februárt a Szél havának, márciust Kis ta­vasznak, áprilist Nagy tavasz­nak, májust pedig az Eperfa havának nevezte. Hangulatosak a hónapok régi magyar elneve­zései Is. Január a Boldogasszony hava, február Bőjtelő hava, március Böjtmás hava, április Szent György hava. Az első magyar nyelvű kalen­dáriumokban felfedezhetők ezek a hónapnevek. Az egykor oly divatos nyomtatott nap­tárt magyar nyelven -először a történetíró Székely István készí­tette 1538-ban. A XVII. század­ból már 150 nyomtatott kalen­dáriumot ismerünk. A kalendá­rium hagyományos két rész­ből állt: a naptárból és az ok­tató, olvasmányos részből. Utób­bi népi kuruzsló szokásokat, babonákat, csillagászati tévely­géseket adott közre. A XIX. századi, a „földmíves nép” számára szerkesztett ka­lendáriumok közül számos ér­dekes példányt őriz a vásáros- naményi Beregi Múzeum. Néme­lyik értékes feljegyzéseket tar­talmaz egykori gazdája család­járól, születésről, halálról, ter­mészeti csapásokról, szűk és bő esztendők történéseiről. (rg) Az Utazás ’86 kiállítás egyik kétségtelen szenzációja volt a Becs melletti Puch- bergből érkezett Szabó Ká­roly pavilonja. A dekoratív környezetben meseszép mar­cipánfigurák sorakoztak, mi­közben a nézők szeme láttá­ra ügyes kezű leányok ké­szítették az újakat. Szabó úr örömmel fogadott, s kész volt arra, hogy bepillantást en­gedjen művészete rejtelmei­be. tani a hozzánk látogatóknak, s a hatvan kilométernyi tá­volság Bécstől igazán csak ugrás a mai közlekedés mel­lett. No és persze aki Puch- bergbe jön, az vélhetően megkeresi az én cukrászdá­mat is. Az Utazás ’86 kiállí­tás egyben nemzetközi bör­ze is. így a magyarokon kí­vül más országbeliek is fel­figyelhetnek a mi kis, de nagyszerű településünkre. Nem szabad az embernek Nem locsol, tüzet olt Készfii a marcipáncsoda. Európában egyedül Szabó Károly műhelyében: kézzel. (Elek Emil felvételei) számmal, de igazán nagy gond a legjobbak kiválasz­tása. Mert a színvonalból en­gedni nem szabad. Igazán boldog akkor vagyok, ha ma­gyarok keresnek fel, s remé­lem, hogy a jövőben még több olyan Ausztriába utazó lesz, aki programjába Puch- berget is beilleszti. Beszélgetésünk véget ért. A kis tárgyalóhelyiség előtt már más, külföldi utazási irodák képviselői álltak, ke­reste a sajtó, a televízió Európa minden részéből. A puchbergi cukrász jó pro­pagandistája községének. Ta­lán tanulni is lehet példájá­ból. (bürget) Ha a járműiparban használná-k az öszvér fogalmát, a képen lát­ható autóra kétségkívül illene ez a kifejezés. A gépkocsi egy év­vel ezelőtt locsolóautófként kezd­te pályafutását Vásáros namény- ban. Mivel- több, mint húsz éves szolgálat után meg kellett vál­niuk a helybeli tűzoltóknak a régi jármüvüktől, ezért eldőlt: a locsolók öcsit alakítják át erre a célra. A naményi forgáoslapgyár szakemberei vállalkoztak a nem mindennapi feladatra — társa­dalmi munkában. Kosa Sándor, az önkéntes tűz­oltó egyesület sofőrje szerint nemcsak egyszerűen megfelel rendeltetésének az „öszvér”, ha­nem van, amiben többet is nyújt a hagyományos tüzoJtókocsik- na 1. A rtaményiak új büszkesége ugyanis kereken 7 ezer liter vi­zet szállít — míg a korszerű tűz­oltóautók általában 4-5 ezer Li­ter űrtartalmúak. Január elején, alig hogy meg­kapta az átalakított járművet az egyesület, már másnap vonulni is kellett egy tűzhöz Nyírparasz- nyára. Az első bemutatkozás jól sikerült, tgy a naménylak már más tűzoltóságok szakembereivel is megismertették egyedi gyártá­sú masinájukat. (Házi) — Aradról, Nagybányán át kerültem a második világhá­ború után Ausztriába, majd onnan egy évtizednyi időre Bejrútba. Itt aztán igazán módom nyílt arra, hogy a keleti cukrászat minden rej­telmét ellessem, hiszen a mű­hely, ahol dolgoztam, keleti sejkeknek, bankároknak, ki­rályi udvaroknak is szállí­tott. Tizenhat esztendővel ez­előtt telepedtem le Puch- bergben, s nyitottam önálló üzemet. Ami számomra a si­kert hozta, s ami ma is ál­landósítja, az egy dolog: én vagyok az egyetlen mester immár Európában, aki a marcipánfigurákat üzemi kö­rülmények között is, csak kézzel készítem. Mi tagadás, méregdrága áru, de igény van rá, s négy segéddel, hat tanulóval is alig győzöm a munkát. Szabó Károly nem tagad­ja, magyarnak érzi magát, nyelvünket kiválóan, hibát­lanul beszéli, s annyit jár ha­zánkban, hogy itt is itthon érzi magát. De vajon hoz-e üzleti hasznot egy ilyen ki­állítás? — kérdezem tőle. — Látja, ez az ami az eszembe se jutott. Amikor Budapestre jöttem kis műhe­lyemmel és árummal, az a cél lebegett a szemem előtt, hogy használjak a községem­nek. Hogy hírt verjek Puch- bergnek. Mert csodálatos a fekvése, a Schneeberg alatt, jó elhelyezést tudunk biztosí­— Különben is: az embe­rekben, úgy érzem, ismét fel­kel a vágy a romantika iránt. Ezt kínálja a közsé­gem, de ezt kínálom én is mesefiguráimmal, az édes­ségbe formált szépséggel, já­tékossággal. Mondhatom te­hát azt is, hogy itt Buda­pesten piacot kutatok, vevő­ket igyekszem szerezni, s hírét vinni a marcipánművé­szetnek. Szerencsére van utánpótlás. Az ilyen mun­kára akad jelentkező szép mindig abból kiindulni, mi a pillanatnyi haszon. Na­gyobb távlatban, összefüg­gésben kell megítélni a pia­cot, a lehetőségeket. Tömjén és mirrha KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A hét költője. — 9,41: Ki ko­pog? — 10,05: Nyitnikék. —■ 10,35: Haydn: D-dúr (Az óra) szimfónia No. 101. — 11,05: Bogdán István Írása régi hús­véti szokásokról. — 11,25: A Semmelweis-kórus énekel. — 11,39: Kis kamarámban gyer­tyát gyújték. önéletírás. 14. rész. — 12,45: Jogi arcképcsar­nok. — 13,05: Magyar előadó- művészek albuma. — 15,00: Vi­lágablak. — 15,30: Kóruspódi­um. — 16,05: Észkerék. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Dórát! Antallal beszélget Bónls Ferenc, — 17,48: Nóták. — 18,15: Hol volt, hol nem volt. — 18,25: Mai könyvajánlatunk. — 18,30: Esti magazin. — 19,15: Jégtáblák tükrében. — 20.15: Zenekari muzsika. — 21,05: Nemzedékek. — 22,20: Tiz perc külpolitika. — 22,30: Halló, itt vagyok! — 23,30: Három nok­türn. — 0,15—4,20: Éjfél után. PETŐFI RADIO 8,05: Népdalok, néptáncok. — 8,50: Délelőtti torna. — 9,05: Napközben. — 12,10: Fúvósin­dulók. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettő­től ötig. — 17,08: Újdonsága­inkból. — 17,30: ötödik sebes­ség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Népdalkórusok. — 19,30 : Sportvilág. — 20,03: Rock­újság. — 21,05: Nemcsak zene. — 21,49: A magyar Mölders. Rá­diójáték. — 22,30: Chick Corea- A1 DiMeola-Stanley Clarkelen- ny White kvartettje játszik. — 23,20: Nóták. — 23,50: Filmze­ne. — 0,15—4,20: Éjfél után. S. MŰSOR 9,08: Vidám fúvósmelódiák. 9,30: A hugenották. Részletek. — 10,35: Zengjen a muzsika. — 11,05: Trióhangverseny. — 12,21: Francia muzsika. — 13,05: El­vesztett otthonok. — 13,34: Népzene sztereóban. — 14,00: My Fair Lady. Részletek. — 14,40: A Luca Marenzio együt­tes énekel. — 15,00: Otto Klem­perer vezényel. — 16,30: King felvételeiből. — 17,00: Iskola- rádió. — 17,30: Aranyalbum. — 18,30: A hét zeneműve. — 19,05: Fiataloknak — kortárs zenéről. 19,35: A kölni Musica Antiqua együttes Játszik. — 20,25: Éj­szakai intermezzo. Hangjáték. — 20,57: Üj operalemezeinkből. — 23,08: Kortárs zenei találkozó Budapesten. NYÍREGYHÁZI RADIO 6,15—6,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. Lapszemle. (Szerkesztő: Ágoston István.) — 17,00: Hírek. — 17,05: Hét­nyitó. Hétfői információs ma­gazin. (A tartalomból: Prog­ramajánlat (Matyasovszki Edit) — Fészekrakás ’86. Négyzet­méterár (Pálfi Balázs) — Hall­gatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Antal István) VÁROSI TV # 19,30: Emlékezés 1919. márci­us 21-re. — Mit kell tudni a gyedről? — „Család” Aruház az örökösföldön. — Nyíregy­házi számítógépes siker Buda­pesten. — Tisztelt városlakó! (a TEHO-ról). — Amatőr ma­nökenek vizsgáján. — MESE. — Sport. — Talk show Debre­cenben .. . (Vendégek: a ma­gyar Elvis és Lakatos Gabri- - ella) SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­mentumfilmek. — 13,35: Anyák Iskolája. — 14,05: A XVII. szá­zadi orosz művészet. — 14,50: Hírek. — 14,55: Zene fiatalok­nak. — 15,45: A görög függet­lenség napja. — 16,15: Szólja­tok, harsonák! — 16,45: világ­híradó. — 17,00: Gyorsulás. — 17,30: Interjú Buenos Airesben — film. — Közben, 19,00—19,40: Híradó. — 20,40: Világhíradó. — 20,55: A hét sportja. —21,15: Rajzfilm. — 21,35: Az anya — film. — 21,59: Hírek. — 23,04: ! Ismerős dallamok. — 23,43: ' Lettország madártávlatból. SZLOVÁK TV 9,40: Hírek. — 9,50: A CSKP XVII. kongresszusáról je­lentjük. — 15,25: Hírek. — 15,30: Iskolatévé. — 15,50: A ha­ladó tapasztalatok iskolája. 5. — 16,30: A CSKP XVII. kong­resszusáról jelentjük. — 17,00: Pionírok sportműsora. — 18,20: Esti mese. — 18,40: A haladó tapasztalatok iskolája. 6. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,20: Időjárásjelentés. — 19,30: Tv-híradó. — 19,50: A CSKP XVII. kongresszusáról jelentjük. Utána: Ez történt 24 óra alatt. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A SMARAGD ROMÁNCA. Béke mozi: de.: CSALAS AZ ÖTÖSÉRT. Zártkörű archív filmklub március 24-én 16, 18 és 20 órától. Móricz mozi: SZÉPLÁNY AJÁNDÉKBA. 24. hétfő 19,00: OTTHON. Stú­dió. 19,00: DOKTOR ÜR. Szent­endre. 19,00: NÉGYEN ÉJFÉLKOR. Bemutató. A marcipánkirály jeződött be. Képünk a két „elnökjelöltről” készült. (Farkas Zoltán felv.) HALLGASSUNK LilULl NÉZZÜNK MEG H 1986. március 24., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents