Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
IM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. március 22. Té'i almát az egész világon termesztenek, de mindenütt másképpen és eltérő nagyságrendben. Megegyező az országok Közötti nagy különbözőségben az, hogy a gyümölcsöt a számtalan kórokozó ellen mindenütt védik, főként kémiai szerekkel. Néhány évtized alatt a kemizálás hallatlanul nagy fejlődést ért el és nemcsak az alkalmazható vegyszerek száma növekedett gyors tempóban, de a szerek minősége és hatékonysága is. Példa lehet a Rubigan. Most tehát a Rubiganról, a szert forgalmazó cégről, illetve a cég bécsi irodájának vezetőjéről Henrich R. Scheff erről lesz szó. A nagyhatású vegyszerről csak annyit: pár évvel ezelőtt, amikor a megye néhány gazdaságában kipróbálták, a szakemberek csodaszernek tartották. Ezért is történhetett, hogy aki hozzáférhetett, néhány decit (nem elemeit) átmentett a háztáji gazdaságába. A Rubigan szisztemikus készítmény, kipermetezés után felszívódik a levelekbe, gyorsan hat, megakadályozza a lisztharmat- és a varasod ásfertőzést. Piaci értékmérő, exportminősítő a lisztharmat-, illetve varasodásfertőzés mértéke. Az a gyümölcs, amely 5 százaléknál nagyobb arányban varasodott, már nem lehet első- osztályú, ezen az alapon az áru értékéből kemény forintokat veszít. Megyénk 500 ezer tonna alma termesztésénél, több mint 200 ezer tonna alma exportjánál az egy-két forintos leminősítés millió forintokat jelent. Ennyit a Rubiganról és még annyit, hogy a napokban a szerhasználó gazdaságok versenyét értékelték Nyíregyházán, ez adott alkalmat Henrich R. Schefferrel való beszélgetésre. A gyártó cég bécsi irodájának képviselője kereken 10 éve szervezője és irányítója az európai és indiai piacnak és természetesen szószólója is az Eli Lilly Elanco amerikai vállalat termékeinek. Egyébként mint azt az udvarias és előzékeny üzletember elmondta, az anyavállalat a világ 130 országába exportálja készítményeit. Magyarország 1969- ben lett partnere az Elanconak és ma négy készítményüket használják sikerrel kertészeink. Beszélgetésünkkor szóba került az a tiszteletre méltó és szükségszerű emberi akarat, amelynek neve a környezetvédelem. Van-e jövője a vegyi anyagoknak akkor, amikor a világ számos országában egyre erőteljesebb a tiltakozás és hatalmas erőket mozgósítanak a biológiai növényvédelem kutatására, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. Scheffer úr véleménye: a környezetvédők mozgalma erőteljes, de a biológiai növényvédelmi kutatás lassúbb, mint volt 5—10 évvel ezelőtt. Ennek objektív okai vannak. Egyébként Elanco is részt vesz a biológiai növényvédelmi kutatásokban, másrészt állandó jelleggel fejlesztési téma, hogy a cég által forgalmazott szerek megfeleljenek a környezet kímélésének és csakis a fel- használás céljaiban legyenek hatásosak. Mi a -titka a Rubigannak arról a beszélgető partner így vélekedett: szemben a kontakt szerekkel, amelyekből 3—4 kilogramm szükséges egy hektárra, a szisztemikus készítményből elég 72 gramm hatóanyag hektáronként. A kis mennyiség már önmagában is környezetkímélő, de nagy előnye még, hogy a szer a méhekre, emberekre ártalmatlan. A Rubigan tehát győzött, pozíciója sa- bil, de ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a továbblépésre. Az Elanco most egy új, az elődnél is hatásosabb és praktikusabb a bécsi irodavezető szerrel a Rubigan-Plussal jelentkezik. Ez két hatóanyag jó tulajdonságaival rendelkezik, a varasodás és lisztharmat elleni küzdelemben még biztonságosabb. Az Elanco-nak Budapesten van a magyarországi képviselete ettől függetlenül Scheffer úr gyakori vendég Magyarországon, sőt Szabolcs-Szatmárban is. Állítja: jó a kapcsolata a felhasználókkal, főként a gyümölcstermesztő rendszer központokkal. Látta Mátészalkán, Vaján és másutt a gyümölcsös kerteket. Országok közötti tapasztalata alapján állítja, a magyar és benne a szabolcs-szatmári gyümölcstermesztés magas színvonalú. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lenne még bőséggel feladat. Világjelenség a fajtaváltás, szigorodnak a minőségi követelmények, ugyanakkor meg kell őrizni a gyümölcstermesztés jövedelmezőségét. A cég érdeke, hogy a termelőkkel termelésfejlesztési törekvésükben együttműködjön. Ezt a célt szolgálta a Rubigant használó almatermesztők versenye is, amelyet a kiváló minőségű és jól tárolható almáért kezdeményezett a cég és a Szatmár- kert. Scheffer úr a verseny eredményével elégedetten mondta: hetvenen felül neveztek a gazdaságúk és 43 üzemben egészen jó eredményt értek el. A versenyt 1986-ban megismétlik abban a reményben, hogy több lesz a téli alma és még jobb a minőség. Végszóként ide kívánkozna Scheffer úr személyes dolgairól is néhány mondat. Bécs- ben él, nőtlen és nagyon sajnálja, hogy ettől többet aligha tud mondani. Sokat utazik, hivatalból is járja Európa országait. Szereti a munkáját és az különösen lelkesítő számára, ha olyan sok emberrel találko- ~Ak. -’int legutóbb Nyíregyházán. Több mint háromszáz szákember volt kíváncsi azokra az előadásokra, amelyek a minőségi alma- termesztésről szóltak. Ez volt az alkalom ahhoz is, hogy a Rubigan-verseny győzteseinek a díjakat kiosztották. Seres Ernő „A hagyományos formák nem csupán hagyományo- zódnak, hanem beépülnek a születő újba: megváltoztatnak, vagy úgy őrzik a hagyományt, hogy az lassan mennyiségileg és minőségileg módosul." Ortutay Gyula Hagyomány, változás, népi kultúra című tanulmányának igazságát érhetjük tetten, amikor a néphagyomány és a honismeret közös szálait kutatjuk. A régmúlt kutatása, a jelen emlékeinek őrzése nem képzelhető el a források feltárása, a közös megbeszélések nélkül. Manapság — igaz, már az utolsó pillanatban — egyre több településen isimerték fel, hogy nem elegendő azzal törődni, mit romboljanak le, és mi épüljön helyette. Az egykori falukép átformálása életmódbéli változást hozhat. Ám ha minden régi épület eltűnik, szegényebbek lesznek valamivel, értékeiket nem tudják megmutatni unokáiknak. Bár a települések képe meglehetősen megváltozott az utóbbi néhány esztendőben, egyre erősebb a kívánság, hogy a gyökerekkel ismerkedjenek. Másként érzi magáénak szőkébb hazája gondját, aki megpróbálja igazán birtokba venni a tájat, ahol él. A néphagyománnyal és a honismereti mozgalommal foglalkozó szakemberek Mivel lettünk szegényebbek? Héphagyományok és honismeret szívügyüknek tekintik, hogy ne maradjon egy szűk csoport belső ügye a források kutatása és bizonyos események felélesztése. Csakhogy — néhány eset kivételével — mintha a területek gazdái párhuzamosan dolgoznának egymás mellett. Külön hirdetnek pályázatokat a honismereti mozgalommal, a néphagyománnyal, a népművészettel foglalkozók. Külön-külön rendezik .meg a mozgalmakkal foglalkozók konferenciáikat, bemutatóikat, vitáikat. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató éppen az összefüggések lényegét ragadja meg kutatásaiban. Széchenyi István két követelését tartja ma is megfontolandónak. Nevezetesen a nemzeti önismeret szükségességét, és a .kiművelt emberfők képzését. Véleménye szerint az önismeret minden emberi cselekedet alapja, a kiművelt emberfő pedig mindennek letéteményese. A néprajz egyszerre ad tudást és módszert. A honismereti mozgalom se4 gítheti a nemzeti identitás1 erősítését. Andrásfalvy kedvenc példája: az, hogy valaki szeresse a szülőföldjét, nem csupán érzelmi, de akarati kérdés is. Hiszen akkor áll igazán közel hozzá, ha megismerkedik faluja múltjával, elsajátítja a szokásokat, részt vállal a közösségi munkából. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb, hogy kivonulnak a közösségekből a fiatalok, akik a helyi kultúra hordozói lehetnének. Ha már a legkisebbek is részt vehetnének a gyűjtésben, megtanulnák nagyanyáik szokásait, nehezebb szívvel' fordítanának hátat mindennek. A bartóki tiszta forrásból merítés segíthet ahhoz, hogy az emberek felfedezzék a világot, ahol élnek. E. K. Ismét filmglóbusz A tavaszi fesztivál mellett jelentős eseménysorozat lesz ebben az évben is a Filmglóbusz, amelynek rendezvényei három fő program keretébe foglalhatók. Közülük a legnagyobb a Válogatás a nemzetközi és a nemzeti fesztiválok díjnyertes alkotásaiból. Huszonhét film szerepel ebben a programban, amely március 20-án kezdődött. Valamennyi produkciót itt most nem sorolunk fel: 4 csupán néhány címet ragadunk ki a gazdag kínálatból. A díjnyertes szovjet filmek között van a Végtelen nappalok és a Gyermekkorunk tangója. Bolgár alkotás az 1. Borisz, míg a Balkán Expressz a jugoszláv filmgyártást képviseli. öt Oscar-díj nyertese az amerikai Becéző szavak, amelynek főszerepeit Shirley McLaine, Debra Winger és Jack Nicholson alakítja. Az amerikai filmek közül említsük még meg Woody Allen művét, a címe: Broadway Danny Rose. Allen partnere Mia Farrow. Az Indiana Jones című filmet Steven Spielberg, George Lucas és Harrison Ford neve fémjelzi. A rég nem látott Sophia Loren a főszereplője a Szemünk fénye című olasz filmnek, amelyben az egyik fia a partnere. Werner Herzog neves NSZK-beli rendező hazai színekben készítette Ahol a zöld hangyáit álmodnak című különös filmjét, amelynek színhelye Ausztrália. A Coca-Cola kölyök viszont ausztrál film, rendezője a jugoszláv Dusán Makavejev. Szerepel még a válogatásban a többi között a botswanai Hóbortos népség II. a kolumbiai Keselyűket nem temetnek naponta, valamint az örült család című japán vígjáték. Március 13—19. között rendezték meg hazánkban a francia filmhetet, amelyre művészdelegációt várnak. Claude Pinoteau rendező, Sophie Marceau és Midhel Blanc színművészek érkezését várjuk. A filmhét nyitó- előadásán a Ne vedd el tőlem a Napot című produkció szerepel, amelynek Michel Blanc a főszereplője. A filmhét műsorán lesz még Pinoteau A hetedik célpont, Alain Renais Háborús szerelem című filmje, valamint a Tango: Gardel száműzetése. Március 6—12. között került sor az argentin filmhétre, amelynek filmjei: A hivatalos változat (a díszelőadás filmje), az Eszmélés, az Ö, Argentína, A sors kegyetlensége, A Don Segundo Somb- ra és a Gyilkosság a nemzetgyűlésben. (erdős) Woody Allen és Mia Farrow, a Broadway Danny Rose című filmben Wi1M Mil»!!« Mm „Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb” — írta Szop- hoklész, és ezzel a mottóval indul ez a könyv is, amely az érdeklődő, tizenkét éven felüli fiúknak-lányoknak mutatja be a valóban csodálatos emberi testet. A szerzőről, Alföldy Ferencről annyit, hogy sebész és tagja annak az orvoscsoportnak, amelyet néhány éve a szervátültetések terén elért eredményeiért Állami-díjjal tüntettek ki. Nos, nem rossz, ha egy Állami-díjas vállalkozik ismeretterjesztésre, sőt annak is legnehezebb műfajára, az ifjúságnak szóló ismeretterjesztésre. Eégi pedagógusi tapasztalat, hogy a biológia egyes ágai közül*a tanulók körében az általános és középiskolában egyaránt az emberrel foglalkozó a legnépszerűbb. Az érdeklődőbb gyerekeket általában nem is elégíti ki a tankönyv meglehetősen unalmas, túltömör le- írása-megfogalmazása, és A csodálatos emberi test nagy bajban van az a pedagógus, aki nem tud, vagy nem alkar ahhoz érdekességeket hozzátenni. Diáknak, tanárnak, de még a szülőknek is segít ebben A csodálatos emberi test című könyv. Leírja mindazt — nagyon világosan, nagyon. precízen, nagyon szűkszavúan — ami a tankönyvben is benne van, ezt azután kibővíti további szakmai részletekkel, illetve odakívánkozó érdekességekkel. A könyv felépítése megfelel a hagyományos tankönyvfejezeteknek. Kezdi a sejtekkel, szövetekkel, majd áttekinti az egyes szervrendszereket: a helyzet- és hely- változtatás szerveit, a vért, a vérkeringés, a táplálkozás, a légzés, az érzékelés szerveit, a belső elválasztásé mirigyeket, a só- és vízháztartás szerveit, az idegrendszert, a szaporodás szerveit. A könyvvel kapcsolatos egyetlen bíráló meg jegyzésiünk ide kívánkozik. Sok vita folyt már akörül, ki végezze a gyermekek szexuális felvilágosítását. A pedagógus a szülőre mutogat, a szülő a pedagógusra. Tudjuk, hogy nehéz ügy, de a csodálatos emberi testtel foglalkozó könyvnek a szaporodás csodájának ismertetésében többet kellett volna vállalnia. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a tizenkét éven felüliek az utcán már nem szereztek volna e téren torz és cinikus ismereteket, az e korúak rendelkeznek a .egzavarosabb féltudással. Nem lehet ma elegendő e kérdésről ennyi semmiség: „Ahogy a két sejt időleges összeolvadásából, úgy a szerelemben összeolvadt férfi és női testből születik az új élet. Az összeolvadás ideje alatt jutnak a hímivarsejtek a petesejt közelébe.” Ennyi, és nem több. De miért? Miért kell a magyarázatot az utcára, a néhány évvel nagyobbak szájára bízni? A természetes megtermékenyítésről mindössze ennyi szó esik, a mesterséges megtermékenyítésről és a lombik- bébiről viszont egy egész hasáb! E hiány ellenére a könyv — ezt csak ismételhetjük — nagyon hasznos, nagyon okos olvasmány, szinte azt mondhatnánk, hogy tankönyvkiegészítő vagy segédtankönyv. Ábraanyaga rendkívül gazdag, igen sok jól sikerült (és jól nyomott) fényképpel, néhány rajzzal. Tördelése választékos, kiállítása példamutatóan szép. Bárcsak ilyen kivitelű tankönyvekből tanulhatnának gyerekeink! (Móra Könyvkiadó) w. i--------mrssrrn |A KM|VENDÉGEI
