Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

' > Egy nyelvtudós jubileumára A pesti Erzsébet-száliló vendéglőjében, a „Kruzsok” egykori törzsasztalánál ma emléktábla mondja él: „Ezen a helyen töltötte estéit fél év­századon keresztül dr. Pais Dezső akadémikus, és vele a [magyar nyelvtudósok 100 esztendős asztaltársasága, a »Kruasdk«.” Fél évszázad nem kis idő, s az a több mint negyedszá­zad sem, ami előtte volt a za­laegerszegi gimnáziumtól a budapesti Eötvös Collegium diákságáig, a soproni, ceglédi [tanárságig, míg a híres kollé­gium diákjából annak taná­ra, majd 1937-től a pesti egyetem professzora lett. De egy tudós életútját nem ezek a külső események mé­rik: még félig-meddig egye­temista diák volt, mikor irodalomtörténeti tanulmá­nya jelent meg Kemény Zsig­mondiéi, majd szülőföldje nagy fiáról, a költő Zrínyiről és Madáchiról. Kutató szenve­délye azonban egyre inkább a nevek eredete felé fordult. Ebből az érdeklődésből szü­letett meg szorgalmazására a megyei helynévmonográfiák (elsők között szülőmegyéjéről, Zaláról). De mindezt történetileg érdekelte igazán: ízes ma­gyarsággal, tudós pontosság­gal fordította le III. Béla ki­rály névtelen jegyzőjének, Anomymusnak történeti mű­vét, gestáját, megmagyaráz­va a bennük élőforduló ma­gyar hely- és s zeni él j% reveket ([például Tosu — Tas ótörök eredetű, s a jelentése ,kő’, pontos magyar megfelelője a Keve; Ajtony jelentése: óarany’ stb.). De végigbúvár- kodta a régi görög nyelvű bi­zánci kútfőket s a hazai ok­leveleket ás, hogy megtalálja a magyarázatot ősi szeméiy- neveinkre (példáiul az Árpád­ra vagy fiának Leventének nevére). De megfejtette vá­rosának, Ceglédnek nevét is, ahol valamikor tanított (a fűzfaféüiét jelemtő cigié, illetve cégié származéka, -d kicsi­nyítő képzővel: ahogy példá­ul Nydrád lett a nyárfa, Szi­lád — Szilágy — szilfa nevé­ből). De a közszavak erede­tét is éppily szenvedéllyel kutatta: megfejtette a ren­geteg eredetét, utat vágva szavaink rengetegében. S boncolgatta a regös, a tündér, a garaboncás, a táltos ere­detét; nem ötletszerű sze­szélyből- — az ősi magyar hátvilág, a magyar ősvallás rejtélyeihez akart közelebb férkőzni általuk, ahogy hang­tani, mondattani, szókincs- beli búvárlatai mögött is egy nagy összefoglalás terve de­rengett föl: a magyar iro­dalmi nyelv megszületésé­nek írása. Nemcsak nagy tudós volt, hanem nagy nevelő és em­berséges ember is (1944-ben tagja volt annak a küldött­ségnek, amely kijárta az ül­dözött .magyar nyelvészek mentesítését az elhurcolás­tól). ö még értette a nyelv lelkét, a nemzet művelődéstörténeté­ben betöltött meghatározó szerepét. (Ezért írt néhány kitűnő, csípői nytüvművalő jegyzetet is.) Egyik előadás«, jelmondatául ezt írta: „A tu­domány az életért van — az életünk legyen a tudomá­nyért”. Ennek jegyében élt, alkotott, termékenyítette szellemi életünket, s ezt hagyta ránk — sok egyéb kincsével együtt — örökül. M int az emberi tevé­kenység és kultúra minden egyes meg­nyilvánulásának, úgy a repülésnek is meg van a maga külön és sajátos történelme, melyben a különböző korsza­kokat a nagy eredmények; vívmányok határolják el egy­mástól. Ezek a kimagasló események voltaképpen csak látszólagos határpontok, mert a fejlődésben törvényszerű- leg és természetesen követ­keznék egymás után, és mi nemcsak a krónika áttekint­hetősége kedvéért szögez­zük le őket. hanem elsősor­ban jelentőségük és értékük fölté-ti-en megbecsüléséért. Ilyen határjelölő repülés a magyar aviatikában Dobos István tábori pilóta útja Budapestről Kijevbe és vüsz- sza. Ahelyett hogy a mi ősi rakosi családunk egyik leg­régibb, legtehetségesebb és legszerencsésebb tagjának ezt minden túlzás nélkül klasszikusnak mondható re­pülését agyba-főbe dicsér­nék. egyszerűen ide jegyezzük a fontosabb adatokat. Megbízása szerint a pilóta május harmadik hetében az albertfalvai gyárban készülő nagy brandenburgi kétfede­lűék legutolsó és egy mann- heimi Benz-motorral felsze­relt példányát különös figye­lemmel >és körültekintéssel repülte be. A gép hosszú já­ratra lévén szánva, hatszáz- literes tartállyal szerették föl. Midőn a pilóta próbán úgy a motornak, mint a gépnek megbízhatóságáról teljes mértékben meggyőiződött, egy hűvös lyajnali pirkadat­ban, reggeli négy árakor -megtörtént az indulás Al­bertfalváról ... Itthon a repülő bajtársai — bár bízva-bíztak Dobos közmondásos szerencséjében — izgatottan várták Kijeviből a megérkezésről szóló hírt, ami nem is késett sokáig. [Harmadnapra megjött a szikratávirat, hagy a gép sze­rencsésen -megérkezett, és a kijevi aerodromban simán leszállóit. Tizenegy nap ctt-tartózko- dás után tértek vissza Buda­pestre. Az odairepülés alkal­mával az ukrán Vimnyioánái végeztek közbenső leszál­lást, a visszarepülésnél Brosz- kunovnál szálltak lei, mind­két esetben a benzinkészlet pótlására. Budapesttől Kijevig ponto­san ezeregyszáz kilométer a távolság, a legkülönbözőbb terep, síkság, dombvidék, magas, sziklás és erdős hegy­ségek fölött. Ennek az útnak megtevésére odamenet 7 és fél vissza jövet, miután jelenté­keny ellenszél volt, 8 óra kel­lett. Az átlagos sebességet véve alapul, amely 130 kilo­méterre .tehető óránként, ki­tűnik, hogy a pilóta, akire a gép vezetésének fáradságos munkáján feliül a -tájékozódás terhes és megerőltető fel­Szombati galéria Jevgenyij Jevtusenko: Bűvölő Tavaszi éjszakán gondolj reám és nyári éjszakán gondolj reám, és őszi éjszakán gondolj reám is téli éjszakán gondolj reám. lia lennék tőled oly távol talán, mintha imás ország volna a hazáim, i 'jyad hús lepedőjén,-vánkosán, ,,'inyattfeküdve, mintha óceán , abja himbálna, lágyan és puhán, id át magad ott is nekem csupán. Kappal ne ás gondolj rám, úgy becsülj.-ppal minden fonákjára kerül; Adjanak, lengjen tömjén körül, .■/n.dolj nappal — budul vagy élvedül — raéd mire gondolni kényszerül; . í éjszaka rám gondolj egyedül. Grantner Jenő szobra: Tavasz Halld meg a mozdonyfüttyökön is át, a szélben, mely felhőkkel vív csatát, hogy vasf ogóban vagyok s csak az ád megenyhülést, ha miattam reád oly öröm árad, oly szomorúság, fájásig nyomod homlokod falát. A csönd csendjével susogja a szám, az esővel csengem szaporán, a hóval, mely szűk szobád ablakán bedereng — álmomban, s álmom után tavaszt éjszakán gondolj reám és nyári éjszakán gondolj reám és őszi éjszakán gondolj reám és téli éjszakán ndőlj reám. (ILLYÉS GYULA FORDÍTÁSA) Az Aviatika cikke Szamuely Tibor repülőútjáról Élet-halál harcát vívta a Magyar Tanács- magával Leninnel. A Tanácsköztársaság ka köztársaság az intervenciós csapatokkal tonai és politikai helyzetének, ismertetés szemben, amikor 1919 májusában a fron- után Szamuely Lenin nagy jelentőségű, tok fölött Szamuely Tibor Moszkvába repült. Tanácsköztársaság vezetőihez intézett üze Az igen veszélyes vállalkozás célja az volt, netével érkezett vissza. A nem mindennap hogy a fiatal magyar munkáshatalom kap- vállalkozásról egy korabeli szaklap, az Avi csőlátót teremtsen Szovjet-Oroszországgal és atika is beszámolt. adata is hárult, nyílegyene­sen tartotta be az irányit. Ki­vált a visszarepülésnél volt méhéz és kimerítő a munká­ja. A Kárpátok fölött ugyan­is sűrű, -nehéz ködbe került, amely -közel 3 órán át min­den kilátást elzárt, és egye­dül az iránytűre utalta. Valahol a Tisza forrásának vidékén derült fel a légkör annyira, hogy új-ból elő tudta venni a térképét. A kijevi orosz repülők és -elsősorban Hodorovics piló­ta, aki nemrégiben repült Budapestre és vissza; a leg­nagyobb előzékenységgel és szeretettel fo-gaditák a ma­gyar repülőt. Dobos István így mondja -el a repülés részleteit: „Amikor értesültem róla, ihioigy engem szemeltek ki az oroszországi út pilótájául, még nem is láttam a gépet, mely teljesen újonnan ké­szült. Egy 169-es sorozatú rendes széria brandenburgi ibipliánról van szó, 230 HP. -magas kompnessziójú Benz- motorral felszerelve, melynek rendes, nyugodt kipróbálásá­ra azonban a start sürgőssé­gére való tekintettel nem is gondolhattam. Hogy a gép ennek dacára minden tekin­tetben kifogástalanul -és lel­kiismeretesen készült el, és tökéletesen felszerelve kap­tam -kézhez, ezt derék szak- társaimnak, a műhely, sze­reidé és hangár kitűnő mun­kásainak köszönhetem, akik éjjelt nappallá téve, lelke­sedéssel és buzgalommal tet­ték lehetővé, hogy kedden, május 16-én berepülhettem a -gépet. A próbaúton, mely mindössze egy óra hosszat tartott, Gyöngyösig és visiz- sza repültem. A gép és a motor minden tekintetben ki­fogástalanul működött. Tizenhetedikén reggel 4 óra 25 perckor indultunk út­nak Kijev felé. Derűs, tiszta idő volt, széllökések nem vol­tak. Ungváron túl-lg egyenle­tes, de nem kellemetlen el­lenszél hátráltatott meg úgy, hogy a Kárpátok nyúlványai fölött 3500 méter magasan, felbőnótegfoe jutottunk és fél óra múltán hózivatarba, majd esőbe kerültünk, nagy hideg­gel. Ezután langyosabb ré­tegben repültünk, de a tájé­kozódás — mivé! a térképem ■gyenge volt, és a kompasz felmondta a szolgálatot — csak találomra man-t. Mire a falhőkből kikerültünk, ab­ban a meggyőződésben, hogy az ellenséges területen túl vagyunk; egyrészt, hogy ben- zinkészletünket pótoljuk, másrészt, hogy a tájékozó­dást újból megtaláljuk, Vi- nyica ukrán városban, kitű­zött vonalamtól 80 kan-re délre leszállottunk. A .motort futni hagytuk. Szamuely elv­társ az odasiető parasztoktól megtudta, hogy ukrán szov­jet területen vagyunk, mire kiszálltunk a gépiből. Kijev­itől ekkor 170 km-re voltunk. Benzin egész Vinnydcán nem volt kapható, és ezért más­nap diélutáni-g vártam, ho-gy Kiijevből -kapjak, de hiába, ment nem érkezett. Nagy ne­hezen találtunk egy hordó benzolt, amit betöltöttünk, és este 8 óra körül nagy ne­hézségek között elindultam 1919. március 21. után Nyíregyházán is a proletár i- átus kezébe került a hatalom. A proletárdiktatúra és a szo­cializmus építésében a kom­munista pért fontos feladat­nak -tartotta az ifjúság meg­nyerését és megszervezését is. A fiatalok szervezésében és nevelésében Nyíregyházán a legkisebb Szamuely fiú, Szamuely György volt a kez­deményező. Munkájában je­lentős segítséget jelentett az a körülmény, hogy az ifjúság már a tanácshatalom meg­születése előtt is szenvedé­lyesen vásárolta és tanulmá­nyozta a munkáskönyvtár és a kommunista párt kiadvá­nyait, ismerkedett a szocia­lista eszmékkel. A nyíregyházi középiskolai diákszervezetek kiépítését az 1919. április 5-én tartott if­júsági gyűlés indította el. Szamuely György erre a -gyű­lésre a nyíregyházi urikasizi- nóba (épülete a mai -Nyírfa Áruházzal szentben volt, le­ibontása előtt a TIT megyei szervezete használta) hívta 'össze a város összes közép­iskolájának felsős diákjait. A gyűlésen megjelent diákok­nak Szamuely György a pro­letárideológiáról-, o szociális­jó -térképet szerezni, a tá ko-zódás könnyen ment, -késő éjjel szerencsésen szántaim a kijevi a-enodru iba, ahol ijel-zőtüzzel már vt tak rám. 11 napi kellemes ott-t tózkodás után Szamuely e társ visszajött Moszkvát és 'hozzáláttunk a visszarer -lés startjának előkészíité -bez, Üj légcsavart kaiptí mert a régi az esőben m- lon-gálódott, fedtöltöttük tartályokat, és eimdülti. Proszfcuiwba, melyet k benső állomásul szemelti ki. Itt akartuk felvenni b zinfcészletünk javarészét, a után Kij-ev.ben nem volt el sem megfelelő. A Kijev—proszkurovi krn-es útrészl-et erős, egyenletes ellenszéllel sin folyt le. Másnap délig időztünk, pont 12-kor hagytuk el proszkurovi repülő-száz ta tudományokról és az ij ság szerepéről beszélt. A diáfcgyűlés -után ro -gyorsult a középiskola i -nuLók szervezkedése, ifjú gi tanfolyamok szerv-ezi A tanítóképző tanulói m alakították a tanító ifjúm kások önképző szerveze A képzőben diákbiza rendszert is szerveztek, h- ennek a segítségével a ta tójelöltek megszilárdítsák iskolai fegyelmet, döntsei az ifjúsági fegyelmi ügy ben. Nevelőik közreműkö sével szocializmusról S 2 előadásokat -hallgattak, p tikai kérdéseket vitattak rr hetente -bel- és külpo-liti eseményekkel foglalkozó < adásokat tartottak, látogat a tanítói szakszervezet s mináriumait is. A felsőkereskedelmi iske ban ugyanezeket a szerve: és (politikai nevelési felad« lkat „szociális hét’’ kereté oldották m-eg. A kereskec mis tanárok a tantál anyagok helyett a szooia raus alaptételeit fejtették vitatták meg tanítvány« ka'l. Az evangélikus (Kossi főgimnáziumban alakült ákszervezet irányítását Kij-ev fele. Miután Vinnyicán sikerült Nyíregyházi diáké Huszár István festőművész művészeti zsűri 100 eze nagyméretű panno képet rántra értékelte. A m ajándékozott a Tiszaszalkai , mnnkáva, Nagyközségi Tanács és if- ezzei a munkával is júsági ház részére. A 350x180 3 korábban általa keze centiméteres művet a képző- nyezett Váci Mihály k KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Panno — ajái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents