Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
MA Bővítik a nyíregyházi vasútállomást (2. oldal) Város, kamaszkor után (S. oldal) Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka helyzetéről és feladatairól Pénteken, az építésügyi és városfejlesztési miniszter be. számolója feletti vitával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Cservenka Fe- rencné, az országgyűlés alel- nöke a tanácskozást megnyit, va megemlékezett arról, hogy 67 esztendővel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. Az országyűlés második napján tizenöt képviselő szólt hozzá Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolójához. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt ezután a vitában elhangzottakra. Elöljáróban az építészeti kultúráról és a városfejlesztés kérdéseiről szólva elmondotta: az építő- és az építőanyagipar működésének vezérfonala a település- fejlesztés tavaly jóváhagyott általános és 2000-ig szóló koncepciója. A szavatossági problémákkal, illetve a jótállás bevezetésének — a vitában hangot kapott — szükségességével kapcsolatban kifejtette: a gazdasági bizottság irányításával megkezdődött ennek a kérdésnek a vizsgálata. Figyelmeztetett arra, hogy a szavatosság kötelező, a jótállás viszont vállalat kötelezettség. Azok a vállalatok, amelyek a jótállást elvállalták, ezért jelentős térítést kapnak, hiszen a termékek árába belekalkulálták ezt a költségnövelő tényezőt. Az építőipari árakba viszont jelenleg nincs beépítve ilyen költség. Somogyi László — a képviselői észrevételekre reagálva — árkérdésekről szólva elkerülhetetlen tényezőként értékelte, hogy a telkek, a közművesített területek fogyásával a lakásárak továbbra is növekedni fognak. A tárca, lényeges feladatának mondotta ugyanakkor az árak emelkedésének mérséklését, korlátok között tartását. A „kalákában” tehát családi-baráti összefogással végzett munkával kapcsolatban kifejtette, hogy ezt a munkát a végcél szempontjából egyenértékűnek tekintik oár- milyen más lakásépítéssel, tehát segíteni kell azokat, akik ebben részt vesznek. A gondot ezekben az esetekben az okozza, hogy ki az építkezés lebonyolításáért felelős személy. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy kötelezővé teszik: a kalákában végzett házépítésnél a felelős a -tervező legyen. A jövő nagy feladatának nevezte a miniszter a paneles lakóházak felújítását Az első próbálkozások megkezdődtek Budapesten és vidéken is, s a tapasztalatok alapján kívánják eldönteni, hogy különösen a gépészeti, hőtechnikai berendezések rekonstrukcióját miként lehet elvégezni. A miniszter megerősítette a tárcának azt a szándékát, hogy az építőipari vállalatok kihasználatlan telephelyeit a magánlakás-építés szolgálatába állítják. Mégpedig úgy, hogy vagy félkész terméket, vagy a TÜZÉP-telepeken is forgalmazott építőanyagokat árusítanak ezeken a helyeken. Határozathozatal következett: az országgyűlés az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a Az országgyűlés tavaszi ülésszakának pénteki munkanapján szólalt fel Szilcs Gyula, a szaboj.cs-szatmári 16. számú választókerület országgyűlési képviselője. Felszólalásában többek között elmondta: — Valamennyiünket megragad a nyíregyházi, a salgótarjáni, kecskeméti város- központ és környezete által nyújtott esztétikai élmény, építészeti látvány, az Erzsé- bet-híd, a Paksi Atomerőmű, a metró és még nagyon sok szép építményünk, amelyek tervezésében, építésében fiatalok is részt vettek. Bizonyítják ezek is, hogy építőiparunk tud szép dolgokat teremteni, alkotni. Ezért is sajnálatos, hogy az építőiparban foglalkoztatottaknak csak egyharmada tartozik a fiatal korosztályhoz, hogy kevés a fiatal vezető, mind kevesehfelszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Sarlós István égy, a vitában elhangzott képviselői javaslatra reagálva elmondta: az alkoholizmus-ellenes törvény megalkotásának gondolatával a kormány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspontról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a képviselőket. Ezután interpellációk és válaszok következtek. ben választják az építőipart munkahelyül. Vajon miért? Talán azért is, mert ez a beszámolóból világosan kitűnik, hogy az építő- és építőanyagipar nehezen alkalmazkodott az új és megváltozott körülményekhez. Az az érzésünk, hogy a gazdasági, társadalmi változások friss szele ezt az ágazatot nem érintette kellően. Ez a k^scs mindannyiunknak nagyon sokba került. Közel egy évtizede beszélünk az anyag- és energiatakarékosságról, úgy tűnik, hogy az építőipaiban is sokáig csak beszéltek a kérdésről. Vajon az igényeknek megfelelő termelőkapacitás kialakítása, a belső szervezeti változtatások miért csak a közelmúltban kezdődtek el? Szólt a közismert gondokról. Arról, hogy az építőipar teljesítménye az utóbbi háEgy interpellációra adott választ az országgyűlés nem fogadott el. így az ügyrendnek megfelelően az ország- gyűlés elnöke a kérdést továbbítja a Kereskedelmi Állandó Bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az országgyűlés legközelebbi ülésszakán számol be munkájáról. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte munkáját. rom évben több mint 14 szá- I zalékkal csökkent, a teljes anyagköltség mégis csupán 1 százalékkal mérséklődött. Hogyan engedhető meg, szá- monkérte-e valaki, hogy miért szerelnek be továbbra is olyan fűtési rendszereket a lakótelepeken, ahol lehetetlen a hőszabályozás, hogy a nyílászáró szerkezetek többségén nyílás mindig van, de a zárak nem mindig zárnak. Hogy kinek kell mindezt megfizetni? Nem kétséges: nekünk míndannyiunknak, fiataloknak, időseknek, az i országnak. Az elmúlt öt évben több j mint 10Ú ezer család kezdett önerőből építkezni, saját otthonteremtő kedvüket a hitelek és támogatások ösztönző hatása is növelte. A jelentkező igénynövekedés azonban ' (Folytatás a 4. oldalon) 1 Szabolcs-szatmárl képviselők felszólalás« i I Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Koszorúzások, hálastaféta, ifjúsáyi nap Az Ifjú Gárda-zenekar térzenével köszöntötte március 21-én reggel Baktalórántháza központjában a Tanácsköztársaság 67. évfordulója alkalmából rendezett megyei ifjúsági nap résztvevőit. Először a nagyközségi pártbizottság tanácstermében a Három tavasz című kiállítást tekintették meg az érdeklődők, ahol az eredeti fegyvereken kívül Cser Imre gyűjtő éremkiállítása is helyet kapott. Ezt követően hálamenet indult az épület elől a község határában lévő emlékműhöz, ahol 1919. május 3-án végezték ki öt társával együtt Császy Lászlót és Váry Emilt, a Kisvárdai Állami Főgimnázium tanárait, a Tanács- köztársaság mártírjait. A politikai ünnepségen a helyi párt-, állami és társadalmi szervezetek képviselőin kívül részt vettek a megyei párt-, KISZ-szervezet, a kisvárdai Császy László Szakközépiskola, a Bessenyei György Gimnázium, a demecseri Váry Emil Gimnázium,- a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Császy László Kollégiumának és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége megyei képviselői is. A Himnusz elhangzása után Zahorcsák János, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Jókay László, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, aki kiemelte, hogy a ma fiataljai, ha másképpen is, mint elődeik, de mindenképpen tisztelettel őrzik a hősök emlékét, ápolják hagyományainkat. Ezt követően a baktaló- rántházi Mező Imre Gimnázium és a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet új KISZ-tagjainak ünnepélyes fogadalomtétele következett. A KISZ képviselői koszorúznak Baktalórántházán Az emlékmű körül díszőrséget álló katonák díszsortüzé- nek kíséretében a résztvevők politikai, társadalmi és tömegszervezetek képviselői koszorúkat, helyeztek el a hősök sírján. Közben megérkeztek a kisvárdai Bessenyei Gimnázium és a Császy László Gimnázium atlétái, akik a hagyományokhoz híven futva tették meg a Kisvárda és Baktalórántháza közötti utat, ezzel is adózva a 67 évvel ezelőtt hősi halált halt mártíroknak, akiknek sírjára a kegyelet szalagjait helyezték el. A politikai ünnepség után délután sportprogramokkal folytatódott a megyei ifjúsági nap, amiben kispályás labdarúgó-mérkőzés, asztalitenisz, sakk, tájékozódási futás, összetett honvédelmi versenyek és karatebemutató szerepelt. A program késő délután a Dongó együttes műsorával ért véget. ★ Nyíregyházán március 21- én a Szamuely téren tartottak ünnepi megemlékezést, ahol Csernussi Endre, a városi tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, majd az állami, társadalmi, tömegszervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el Szamuely Tibor szobránál. Számos helyen, üzemekben, iskolákban emlékeztek meg a Tanácsköztársaság 67. évfordulójáról, és Nyíregyházán a Széchenyi István Közgazda- sági Szakközépiskola KISZ- szervezete ekkor vehette át a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A késő délutáni órákban alaki szemlével, színes esti programmal fejeződött be a rendezvénysorozat. Már vetnek! vasziak vetéséhez. Elsők között kezdte a vetést a nyír- Dübörögnek a gépek a ha- egyházi Ságvári Termelőszö- tárban, a talajmunkákkaí vetkezet. Pálvölgyi Gyula az megkezdődtek a tavaszi me- Űjföldek táblában kétszáz zőgazdaságí munkák. Készü- hektár tavaszi árpát vet. lödnek a permetezéshez, a ta- (Jávor László felvétele) Í 'V KX XLIII. évfolyam, 69. szám ARA: 2,20 FORINT 1986. március 22., szombat
