Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
1986. március 21. Kelet-Magyarorszíg / 3 Ösztönző ösztöndíj E léggé ösztönző-e az ösztöndíj? A kérdés sok vitát keltett. Pár évvel ezelőtt az egyetemeken, főiskolákon került napirendre a hallgatók ösztönző rendszerének reformja. A korábbi kategóriák, besorolások már nem tükrözték megfelelően a főiskolások, egyetemisták családi, anyagi körülményeit. Míg évtizede az ajándékba kapott gépkocsi az első kategóriás, tehát a, legkevesebb egy főre eső családi jövedelmet igazoló hallgató esetében veszélybe sodorhatta a kollégiumi felvételt, addig a nyolcvanas évek elejére az emelkedő életszínvonal már kikezdte a hasonló következmények alapját. Módosítani kellett az ösztöndíj rendszert azért is, mert a gazdasági életben lejátszódó árrobbanás meggyengítette a tanulmányi munkával kiérdemelt havi juttatások vonzerejét. A közepest a jótól, jelestől elválasztó pár száz forint nem volt összhangban a tudásbeli, felkészültségbeli különbségekkel. Az egyetemi, főiskolai ösztöndíj rendszer tehát megújult, az elmozdított kategória határok között a korábbinál több lehetőség nyílik a tanulmányi, társadalmi munka, a közéleti aktivitás honorálására. Ösztöndíjjal kapcsolatos új tapasztalatokról hallhatunk a szakmunkás- képző intézetek házatájá- ról. Itt a legfontosabb változást az jelenti, hogy megnőtt a magatartás és szorgalom jegyek értéke. Erről a két jegyről ezelőtt annyit tudtunk, hogy rendszerint a bizonyítvány élén szerénykedik, az átlagra kíváncsi szülő is csak pillantásra méltatta, annál többet időzött egy-egy elméleti vagy gyakorlati, szakmai tárgy érdemjegyénél. A jó, netán példás magatartás, a kitartó szorgalom becsülete most visszaállhat. A tanulmányi átlaggal elért kategórián pozitív vagy negatív irányban módosíthat ez a két jegy. Közepes tanuló négyes, ötös magatartással, szorgalommal magasabb kategóriába léphet, és emelt ösztöndíjat kap. A tét nem kevés. Az élelmiszeripari szakmunkásképzőben például az egy tanulóra kimutatott átlag ösztöndíj 370 forint. Az élenjáróknál végül nyolcszáz—ezer forint is lehet. Az eltérő teljesítmények jól kifejezhetők a mai követelményekhez igazított ösztöndíj rendszerben. A z iskolákban érzékelhetővé, átélhetővé teheti azt a mind általánosabb törekvést, hogy a termelő szférában ki-ki érdemei szerint differenciáltan kapjon bért. A szakmunkástanulók megtanulják egymás munkáját értékelni, a diáktanácsok szava növekszik a közösség és az egyén érdekeinek képviseletében. Vitatkoznak, mérlegelnek a diákok, miközben minősítik egymás közéleti- ségét, és a tanórán kívül szabad idejükből az iskola énekkarára, tánccsoportjára, sportéletére szívesen áldozok önzetlenségét is méltó módon elismerhetik. Reszler Gábor V ______________J Tizenkilenc község és Kisvárda város szaküzleteit látják el cukrásztermékekkel az áfész termelőüzeméből. A szerződéses cukrászüzemben bevezették, hogy a fogyasztók közvetlenül kis és nagy tételben egyaránt vásárolhatnak a termelőüzemből. Takács Emília alkalmi tortát díszít, Maczinkó Istvánné süteményt szeletel. (Elek Emil felvétele) Társulással könnyebb R i'f' ■ meg feleslegesen tartani a lfPlffl IC nVPr teherautókat. VGTU 19 llfGI Felvásárlás,feldolgozás Akarja, hogy ne álljon feleslegesen a raktára? Társuljon azzal, akinek éppen az hiányzik! Gondja van a teherautók kihasználásával? Keresse a szakvállalatot, társuljon vele, hogy nyereséges legyen a szállítás! Szeretné bővíteni boltjaiban a választékot? Legyen partnere a gyártó cég, társuljon a közös haszon reményében! A fenti kérdések és javaslatok nem légből kapottak, hanem valóságos alapon nyugszanak. A nyíregyházi Zöldért Vállalat legújabb elképzelései ahhoz, hogy nyereségessé tegye a tevékenységét, kihasználja meglévő épületeit, berendezéseit. A megoldás a GT, vagyis a gazdasági társulások létrehozása és működtetése. Mit ígér a „GT”? A vállalat napjainkban több ilyen társulás létrehozásában, illetve előkészítésében vesz részt. Az első már működik. Egy másik szövetkezeti vállalattal, a Kelet-Szöv- kerrel fogott össze a Zöldért. A megyeszékhely szűkös bútorválasztékának bővítésére a Síp utcán egy jónak induló boltot hozott létre a Kelet. Csakhogy a raktározási feltételeket is meg kellett oldani. Ehhez volt partner a Zöldért, akinek a nyíregyházi almatárolóban van bőven /-----------------------------------------helye, 2500 négyzetméternyi fedett területet adott, megteremtette a korszerű szállítás és raktározás alapjait. Április 1-től működik a legújabb gazdasági társaság, amely a Zöldért és a Szabolcs Volán között köttetett. Az utóbbi évek elemzései ugyanis azt mutatták, hogy a zöldség-gyümölcs szállítás a 130 —140 tehergépkocsival meglehetősen gazdaságtalan volt a vállalatnak. Bár történtek különböző intézkedések, azonban a járművek kihasználása nem érte el azt a szintet, amit szerettek volna, így jött létre a megállapodás a szakvállalattal, a Volánnal, hogy adja a maga szakértelmét, műszaki és szervezési felkészültségét, hogy „jobban fusson a kocsi”. Az üzletbe, különösen csúcsidőben beszállnak a Volán-teherautók is, míg holtszezonban a zöldértes kocsiknak kerítenek más munkát. Ami még jobb: növelik vállalaton belül a belső érdekeltséget, az egyes telepeknek nem éri Pihe nélkül Nem hiszem, hogy sokan tudják, de igaz: a nagyecsedi szivattyúnál és kompresszornál alkalmazottak, akik a mű mellett kaptak szolgálati lakást, nem tarthattak libát. Ezt kikötötték a szerződésben. Az indoklás egyszerű volt: a precíz gépek, berendezések környékén ne röpdössön toll és pihe. Megbű- völten állok most a 70 esztendős kompresszorok és szivattyúk között, a Steinmüller-kazán mellett. Az olaszok által 1914-ben épített csarnok tökéletes, a Ganz-gépek, az Gépmatuzsálemek angol és német berendezések olyanok, mint az újak. Papp Sándor, a mostani főgépész nem kis büszkeséggel mondja: a gépek ma is 13,7 köbméter/ secundumot A Zöldért arra törekszik, hogy a felvásárlás mellett bővítse a feldolgozást is. Saját üzemének ellátására kon- zerv-előkészítő üzemet hoz létre gazdasági társaságban a baktalórántházi fogyasztási szövetkezettel és a ramocsa- házi tsz-szel. Terveik szerint 7—800 tonna uborkát, paradicsomot, paprikát készítenek elő, a végső konzerválás pedig Mátészalkán lesz. A profilba vág, hogy a zöldség-gyümölcs boltokban konzervek is legyenek. A Nyírség Konzervipári Vállalattal elvi megállapodás született egy olyan gazdasági társulás létrehozására, amely szerint a konzerveket a nagykereskedelem kiiktatásával közvetlenül forgalmazzák. Kölcsönös haszon Még további ötleteket lehetne sorolni, amelyekkel a milliárdon felüli forgalmat elérő vállalat a gazdaságosságot kívánja javítani, szeretné színesebbé tenni tevékenységét. Ha ennek haszna a jobb áruellátásban, a megfelelő jövedelmezőségben, illetve az exportlehetőségek kihasználásában van, akkor az üzleten nemcsak azok nyernek, akik a különböző gazdasági társulásokban vesznek részt, hanem azok is, akik mint fogyasztó kerülnek kapcsolatba a vállalattal. Lányi BotQnd tudnak, mint régen, s éppoly pontosak, mint hét évtizeddel ezelőtt. Amikor a kor technikai csúcsának számítottak. Eddig az egész nem több, mint kedves sztori. De ha továbbgondoljuk, kiderül, van ebben tanulság ma is bőven. Mert vegyük először is a drága berendezés megbecsülését, az arra vonatkozó szigorú, még ha mosolyogni való előírásokat is. Aztán ott a mindenkori mérnök, főgépész, gépész, kazánfűtő lelkiismeretes munkája. És nem utolsósorban a teljesítményt és a követelményt díjazó bér. Megyei körútaim során mindig szívszorongással nézem, mennyi adósságunk vart ezen a téren. Figyelem a sárban árválkodó kétmilliós erőgépeket, a precíziós munkagépeket, az elektronikával felszerelt mezőgazdasági berendezéseket. Veri őket eső, hó, marja a rozsda. Nemhogy a pihe, de még a szalma is lepi őket. Aztán hallom, hogy bizony a drága gépeken gyakorta ülnek 1919 márciusának emléke A példa erejével „A MAGYAR PROLETÁR- FORRADALOM MÉG A VAKOT IS LÁTÓVÁ TESZI.” Lenintől származnak a sokszor idézett szavak — az orosz proletárforradalom vezére a magyar proletárforradalom vezetőihez küldött üzenetében írta e mondatot. Egy világforradalomban gondolkodó teoretikus és gyakorlati politikus szavai ezek, amelyekkel az ugyancsak világforradalmi távlatokban cselekvő kis forradalmi párt világ forradalmi jelentőségű lépését üdvözölte: a Kommunisták Magyarországi Pártját a hatalom megragadása után. Hogy mivel tette látóvá a vakot a magyar munkásosztály? Elsőképpen azzal, hogy az egész világ előtt bebizonyította: a munkásság győztes forradalma korántsem orosz sajátosság, hanem a kor, a proletárforradalmak korának sajátossága — az imperializmus lánca végképp megszakadt, s megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való világméretű átmenet kora. A nagy októberi szocialista forradalom és a másfél évvel későbbi Magyar Tanács- köztársaság történelmi mérlegét nézve az új korszak beköszöntőnek ténye föltehetően senki által nem vitatható. De vajon így volt-e ez már 1919 márciusában is? A Tanácsköztársaság köny- nyen „látóvá” is tehette a vakot. A történelemben ugyanis soha nem volt annyira egyértelmű a forradalom és az ellenforradalom nemzetközisége, mint az oroszországi Október után. Soha nem volt annyira világos, hogy a proletárforradalom —, amely Közép- és Kelet-Európa több országában a társadalom belső fejlődéséből lett itt és most szükségszerűvé — csakis egy nemzetközi méretű forradalmi hullám sikerében válhat diadalmas valósággá. ERŐT ÉS FELELŐSSÉGET ADOTT a forradalmároknak az a körülmény, amit Kun Béla, a Budapesti Munkás- és Katona Tanács 1919. április 19-i ülésén megfogalmazott: „Két világáramlatnak harca, csap össze a Magyarországi Tanácsköztársaság fölött: az imperialista kapitalizmus és a bolsevista szocializmus ... Ez a nemzetközi osztályharc kérdése ... Amikor mi megalapítottuk a proletárdiktatúrát Magyarországon, nem arra alapítottuk számításainkat, hogy mi képesek leszünk majd katonai erővel, rendszeres háborúval megbirkózni az antant csapataival. Nem olyan vezetők, akik felmérni sem tudják, milyen érték van alattuk. Elnézem a szabad ég alatt árválkodó buszokat, teherautókat, kamionokat város- és megye- szerte. Baj van tehát értékeink megbecsülésével. Bármerre is nézünk ma az iparban, mezőgazdaságban, mind drágább, igényesebb gépek jelennek meg. Legalább olyan fejlettek, mint 70 évvel ezelőtt a nagyecsedi turbinák, szivattyúk akkor voltak. Igen ám, de akkor a mérnök és a gépész komolyan vette a libalartási tilalmat. Eszébe sem jutott, hogy kidriblizze a szerződést. Az eredmény látható ma is. Tudom az élet gyorsabb, nem rendezkedhetünk be ipari műemlékek őrzésére. De a mait, a modernet, a drágát, a kényeset óvhatnánk oly tisztességgel, mint ahogy az ecsedi csatorna mentén tették Papp Sándor és elődei. (bürget) hittük azt, hogy azzal a hat divízióval, amelyet a fegyverszüneti szerződés a Tanács- köztársaság számára engedélyezett, meg tudjuk állítani azt az offenzívát, amely minden oldalról fenyeget bennünket. Hangsúlyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy mi a Magyarországi Tanácsköztársaság sorsát a nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk.” De a proletárforradalom nemzetköziségéhez hasonlóan nyilvánvaló volt az ellenforradalom nemzetközisége is. Károlyi Mihály — aki mindvégig lojális volt a munkáshatalom iránt, de kritikusan szembehelyezkedett a Tanácsköztársasággal — májusban így írt erről egyik levelében : „A körülzárás, úgy hiszem, napok kérdése — az ellenforradalmárok nagy örömére. Felfordul a gyomrom, ha ezekre a zsebhazafiakra gondolok, akiknek sokkal jobban illenék az „igen — mindig” jelszó, mert ezek tényleg mindig bárkivel bárki ellen szövetkezni készek, ha nem hazájukról, de hitvány anyagi érdekeik megmentéséről van szó.. FOLYTATHATJUK A LENINI MONDAT ÉRTELMEZÉSÉT a Tanácsköztársaság alkotását illetően is. Kádár János szavait idézve a Magyar Tanácsköztársaság 133 napos fennállása azért is népünk történelmének kiemelkedő szakasza, mert „létrejötte azt jelentette, hogy hazánkban először került minden hatalom a dolgozó nép kezébe. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt, rendkívül nagy nehézségek közepette is, bebizonyította a magyar munkásosztály államalkotó erejét, elhivatottságát a társadalom megújítására, a nemzet vezetésére.” Nagy tetteket vitt végbe a tanácshatalom a társadalmi átalakításban, a szocializmus céljainak gyakorlati demonstrálásában. A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tőkés-földbirtokos rendszertől, amely rendkívül kimerült országot hagyott maga után. Rendkívüli erőfeszítéseket tett is a termelés és az elosztás megszervezésére, a tanácsrendszer gyors kiépülése és működése, a pénzintézetek, az ipari és a kereskedelmi vállalatok államosítása, s a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehetőségek közepette is a dolgozók ellátásának bizonyos javítása, jelentős szociálpolitikai intézkedések kezdeményezése és bevezetése, a munka- és életkörülmények emberibbé válása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók új világa épül. Kiemelkedő volt a gyermekvédelem, a kulturális forradalom elindítása és útjának szélesre tárása. EREDMÉNYEI, AMELYEKET A TANÄCSHATALOM a külső imperialista túlerővel és az alattomos belső ellenséggel küzdve, az ingadozókkal meg a tapasztalatlanságból fakadó nehézségekkel is birkózva, rövid fennállása idején elért, tanúsították a szocialista munkáshatalom teremtő képességét. A proletárhaza védelmében létrejött a magyar Vörös Hadsereg. A forradalmi honvédelemnek alapja mindenekelőtt a munkásság elszántsága, továbbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az antanttal dacoló tanácshatalomra, és készek voltak támogatni az ország védelmét. Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna völgye első proletárhatalmát. A proletárhatalom emléke azonban tovább élt a munkásság és a földműves szegénység tudatában, éltetve a reményt, hogy ismét fölvirrad a győzelmes forradalom napja.
