Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
XLIII. évfolyam, 68. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. március 21., péntek Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden «« illetékről és a sajtóról sz~ - törvényjavaslat Csütörtökön, 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lo- sonezi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tavaszi ülésszakot. Az időközi választásról szóló jelentést Pesta László jegyző ismertette. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés december 21-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután az ország- gyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta az illetékekről szóló törvényjavaslatot, dr. Markója Imre igazságügy-miniszter a sajtóról szóló törvényjavaslatot, továbbá bárom képviselő interpellációt nyújtott be. A képviselők döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról. Hetényi István beszéde Hetényi István előterjesztésében hangsúlyozta, nogy a kormány megbízásából olyan törvényjavaslat elfogadását kéri, amely minden magyar állampolgárt közvetlenül érint. A törvényt a kormány azért kezdeményezte, mert az 1966-ban hozott jogszabály most már végleg elavult. A pénzügypolitikai koncepció egyik sarkalatos pontja a méltányos közteherviselés elvének következetesebb érvényre juttatása — folytatta a miniszter. — Ez természetesen nagyon széles témakör, az egész adórendszert érinti majd a jövőben. Ennek az előterjesztésnek nem az a célja, hogy az illetékfizetési terhek növekedjenek. Nem nő ennek nyomán a lakosság illetékterhe, viszont arányosabbá, méltányosabbá válik az egyes illetékek megoszlása. A józan mértékű illetékek lehetővé teszik, hogy a mentességek, kedvezmények rendszere is ésszerű körre szoruljon vissza. A miniszter a továbbiakban felhívta a figyelmet: Az ingyenes vagyonszerzés esetében a fizetendő illeték továbbra is az örökhagyó, az ajándékozó és a vagyonszerző közötti rokoni kapcsolat jellegétől és a vagyon értékétől függ. Ez azt jelenti, bogy igen csekély az illeték- teher a közvetlen hozzátartozók közötti kisebb értékű vagyonmozgás esetén, de lényegesen nagyobb a távolabbi rokonok között, illetve sávosan progresszív a vagyoni érték növekedése esetén. Az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel az öröklési és ajándékozási illetékek a javaslat szerint általában 20—40 százalékkal alacsonyabbak lesznek, mint a ma hatályban lévők. Mai és előre látható gazdasági viszonyaink közepette a leginkább elterjedt és figyelmét érdemlő vagyontárgy a lakás. A lakáspolitikai célokon való összhang megkívánja — és ennek az igénynek a javaslat következetesen ele-, get tesz —, hogy a lakás megszerzésének általában igen jelentős terhét az illeték érzékelhetően ne fokozza. A lakásvásárlás esetén fizetendő illeték például — amely néhány éve még 17 százalék volt és ma 5 százalék — a javaslat szerint csak 2 százalék lesz. A lakásépítést szolgáló telekszerzés illetékmentes lesz, ha a lakás valóban megépül. Lakás öröklése, ajándékozása esetén pedig az egyébként járó illeték felét kell csak fizetni. Ha valaki lakás haszonélvezetét örökli, ezután egyáltalán nem kell majd illetéket fizetni. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok — például garázsok, üdülők — megszerzése esetén fizetendő illeték kulcsa az eddigi 17, illetve 20 százalékról- egységesen iö százalékra csökken. A vázolt elvek érvényesítése bizonyos esetekben megkívánja az illeték emelését is. így például növekszik a nem lakáshoz kapcsolódó használati jogok alapításának illetéke és a 20 év óta változatlan összegű gépjármű-átruházási illeték. Tökélesítjük az illetékel- járást is. A forgalmi értékek megállapítását a jövőben kizárólag az illetékhivatalok látják el. Megszűnik Tehát a tanácsok által kiadott értékbizonyítvány és az abból adódó vita. Az illetékek második nagy csoportja: az eljárási illeték. Ez azon alapszik, hogy aki az állami szerveket „dolgoztatja”, az vállaljon részt ennek költségeiből. Ez azonban nem lehet olyan mértékű, hogy az állampolgárt jogainak érvényesítésében az illeték gátolja. Az egyes konkrét állam- igazgatási eljárások költségei nem, vagy csak nagy nehézségek árán lennének megállapíthatók. Ezért széles körben átalányjellegű eljárási illetéket indokolt meghatározni. Ennek célszerű mértéke 100 forint, s ez egyszerre helyettesítheti az eddig kü- lön-külön lerovott beadvá- nyi és kiadványi illetéket. A törvényjavaslat megítélésénél fontos szempont, hogy az hogyan érinti a költségvetési bevételeket. A számítások azt mutatják, hogy az új szabályok hatására az állam illetékbevétéle tízmilliárd forintot megközelítően alakul majd. Ebből körülbelül 4 milliárdot a lakosság, hat- milliárdot pedig a gazdálkodó szervezetek fizetnek. A teljes összeg körülbelül egy- harmada tanácsi bevétel, kétharmadával rendelkezik a központi költségvetés. Azt javasoljuk:, hogy az új törvény 1986. július 1-én lépjen hatályba. Az előterjesztéshez három képviselő szólt hozzá, Ezután, mert a napirendi pontokhoz több felszólaló nem volt, Hetényi István válaszolt az elhangzottakra. Határozathozatal következett: az országgyűlés általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egy tartózkodással — elfogadta a törvényjavaslatot. Szünet után a sajtóról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott az ülés. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Markója Imre expozéja A Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit az alkotmány tartalmazza — hangsúlyozta a bevezetőben MaCkója Imre. — Most az egyik legfontosabb alkotmányos jogunknak, az állampolgárok alapvető politikai jogai közé tartozó szólás- és sajtószabadságnak az aiapel- veit és a legfontosabb jogi garanciát összefoglaló, magas szintű jogszabály tervezete került az országgyűlés elé. Ez az első szocialista sajtótörvényünk. Megalkotásával ismét egy alkotmányos alapjogunk kap részletes, törvényi szintű szabályozást. Történelmi visszapillantásként a miniszter felidézte: az első magyar sajtótörvény — az 1848. évi XVIII. törvény — a polgári forradalom kiemelkedő vívmányaként jött létre. A törvény 1. paragrafusa így fogalmazta meg a sajtószabadságot: „gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti”. Sajtószabadságon azonban a törvény nem azt értette, hogy sajtó útján bármit szabad büntetlenül írni és terjeszteni, hanem csak — ahogyan egykor fogalmazták — „tisztességes és a komoly” sajtó szabadságát hirdette meg. Ez az ideiglenesnek készült törvény az akkori történelmi események miatt csak rövid ideig érvényesülhetett, a kiegyezés után azonban újból hatályba lépett. Az 1914. évi XIV. sajtótörvény számos újítást vezeteti be, amelyek egy része a sajtószabadság korlátozásának irányába hatott. A magyar sajtójog fejlődésének igen fontos állomása volt a Tanácsköztársaság sajtójoga. A mai magyar szocialista sajtó közvetlen történelmi előzményét ebben a korszakban találjuk meg. A felszabadulást követő éveknek a sajtóval kapcsolatos jogszabályai a demokratikus, majd a szocialista átalakulás igényeit szolgálták. A szocialista sajtószabadság elvét rögzítette az 1949-ben elfogadott alkotmány is. Ennek alapján történt meg 1959-ben a sajtójog alacsonyabb szintű szabályozása, amely jelenleg is gerincét adja a ma érvényes sajtójogi normáknak. Társadalmunkban alapvető demokratikus követelmény, hogy az építőmunkában, a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében való aktív részvételhez szükséges ismeretek eljussanak a lakosság széles rétegeihez. A párt, az állami és a társadalmi szervek mellett egyre növekvő feladatok hárulnak ebben a tömegtájékoztatási eszközökre, az írott és az elektronikus sajtóra egyaránt. Ma, amikor az információ- robbanás korát éljük, a tömegtájékoztatásnak ez nagyon is felelősségteljes tevékenysége. A szocialista demokráciának emellett az is alapvető követelménye, hogy minden becsületes és jószándékú állampolgár számára biztosítsa a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét politikánkról és politikai gyakorlatunkról. Fontos követelmény, hogy a szocialista sajtónak, így a mi sajtónknak is politikailag elkötelezettnek kell lennie, és ezt az elkötelezettséget mindenkor nyíltan vállalnia kell. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a sajtónak a szocialista eszmék terjedését, a szocialista viszonyok fejlesztését, a szocialista értékrend megszilárdítását kell szolgálnia. A sajtószabadságon tehát mi az alkotmányos és törvényes lehetőségek olyan kihasználását értjük, amely megfelel haladó társadalmi céljainknak, a nép érdekeit szolgáló progresszív törekvéseinknek és a szocialista társadalom felépítését szolgálja. Markója Imre ezután elmondta: A sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy nyújtson hiteles képet a Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, adjon hírt a nemzetközi élet eseményeiről, a maga eszközeivel segítse elő a különböző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést és a béke megóvását. A sajtó azonban ne egyszerűen ismereteket közvetítsen, hanem feltáró, elemző tevékenységével segítse elő a nemzetközi politikai, a hazai társadalmi összefüggések és folyamatok megértését, mozgósítson a cselekvésre. A sajtó feladatai közé tartozik az is, hogy a szocialista társadalom fejlődését gátló, nyugalmát zavaró, a szocialista törvényességet és erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben határozottan fellépjen. E követelmények megvalósítása során a sajtónak tartózkodnia kell attól, hogy jogosítványait visszaélésszerűen gyakorolja. A javaslat ennek legkirívóbb példáit kategorikus tilalmak formájában fogalmazza meg. Így a sajtóban közölt tájékoztatás nem sértheti a Magyar Nép- köztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi érdekeit, az emberi jogokat, valamint, az állampolgárok és a jogi személyek jogait és törvényes érdekeit, illetőleg a közerkölcsöt. A javaslat külön is megtiltja, hogy a tájékoztatás ürügyén a sajtó az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények igazolását, e más népek elleni gyűlöletkeltést, a sovinizmust, a háborús uszítást, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést, propagálja. Nyilvánvaló azonban, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni e törvényi hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Ezt biztosítják a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek felvilágosításadási kötelezettségének szabályait tartalmazzák, és amely elől e szervek csak akkor zárkózhatnak el, ha a felvilágosítás állami, szolgálati, üzemi vagy magántitkot sértene. Amennyiben az adatszolgáltatásra illetékes személy a tájékoztatást alaptalanul megtagadná, vele szemben bírósági jogvédelem igénybevételére, illetve felelősségre vonásra kerülhet sor. Ezáltal megszűnik a lehetősége annak, hogy a tájékoztatásra kötelezettek a közérdekre történő alaptalan hivatkozással kizárhassák munkájukból a társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést, megkísérelve ezzel a hibák vagy esetleg a bűnös magatartások elleple- zését. A javaslat a tájékoztatás hitelességét azzal is biztosítani kívánja, hogy előírja: a sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni. A javaslat a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő személyeket megillető fokozott védelmet biztosítja a sajtó részére felvilágosítást adó személynek is. Közéletünk demokratizmusa megkívánja, hogy a sajtóban megjelenő közérdekű észrevételek he maradjanak érdemi válasz nélkül. A törvény ezért előírja, hogy ha a sajtó ezt igényli, az érintett szervek kötelesek a bejelentést megvizsgálni és megvá laszolni. Ha az érintett szerv kéri, a sajtó nem zárkózhat el a válasz nyilvánosságra hozatala elől. A sajtó megnövekedett szerepe és a sajtóra háruló fokozott felelősség kapcsán Markója Imre rámutatott: — A sajtóval szemben támasztott növekvő igények szükségessé tették, hogy a törvény rendezze a sajtó szervezetének és a sajtó munkatársainak alapvető jogait és kötelességeit. E körben szabályoztuk az időszaki lap alapításának és kiadásának feltételeit, a Magyar Ttádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda működésének legfontosabb szabályait, valamint az újságírók alapvető jogait és kötelességeit Miután a sajtó tevékenysége, a tájékoztatás a szó legteljesebb értelmében a köz érdekeit szolgálja, gondoskodni kellett ezért az e tevékenységet művelők, tehát az újságírók fokozott védelméről is. A javaslat ennek érdekében az újságíró (Folytatás a 4. oldalon) MA Kik kapnak tetanuszoltást? (2. oldal) A vevő is nyer (3. oldal)
