Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. március 18. ABC-ÁBUHÁZ NYlRBOGDÁNYBAN. Nyolcmillió forintos költséggel épült és a múlt év végén adták át a 320 négyzetméteres ÁFÉSZ-áruházat Nyírbogdányban. Az ABC ellátása jó, havonta több mint másfél millió forint a forgalmuk, (jávor) Hiányzott R égen láttunk olyan nagyszerű labdarúgómérkőzést, mint amilyen a vasárnap délutáni magyar—brazil volt. Örültem a magyar csapat diadalának, de a meccs alatt bosszankodtam is. A reklám miatt... A külföldi rádió- és te- leviziótársaságok több száz riportere segítségével most végre a szünettel együtt több mint 100 percig ránk figyelt a világ és mi e párját ritkító lehetőséget a magyar gazdaság csúcsteljesítményeinek reklámozására nem használtuk ki megfelelően. Alig lehetett látni néhány olyan feliratot, amely a magyar termékeket, gyártmányokat igazán figyelemfel- keltően. emlékezetbe véső- dően reklámozta volna. Pedig a gazdasági teljesítmények fokozásának elengedhetetlen kelléke, sőt feltétele az etikus, de hatásos reklám. A magyar—brazil futbalmeccs alatt kihagytunk egy nagy helyzetet. Szerencsére gólokat rúgtunk ... (cselényi) | Látni és látszani Újra több baleset két százalékkal TÖRTÉNT TÖBB BALESET Szabolcs-Szatmár megyében tavaly, mint az előző évben. Sokak szerint szinte törvényszerű folyamatról van szó, egyre több a jármű az utakon, öregedik gépjárműparkunk stb. Több lenne, mint bűn ezt a „törvényszerű folyamatot” elfogadni, hiszen az emberek életét, biztonságát egyszerű matematikai képletnek tekinteni nem szabad. Nem fogadhatjuk és nem is fogadjuk el mindazt, ami az utakon történik, hiszen az állítólagos törvényszerűségre az élet már többször rácáfolt. A legtöbb közúti tragédiánál alapvetően a fegyelmezetlenségről, az emberi hibák sorozatáról van szó. Egy-két adat az elmúlt év baleseti krónikájából. Az összbaleset 828-ról 845- re, a halálos kimenetelű 67-ről 88-na emelkedett, s valamennyi emberi mulasztás miatt történt. Nem kívánok részletes elemzést adni az ökokról, vagy az okozókról, csupán egy témával — a „Látni és látszani” — elvvel kívánok foglalkozni. Ezen belül is a kivilágítatlan kétkerekű- ekről lesz szó. A HAZAI MOTORIZÁCIÓ ROHAMOS FEJLŐDÉSE nem szorította háttérbe a kerékpárt, amely — elsősorban vidéken — ma is általános közlekedési eszköz. De ez az eszköz legyen előírásszerűén felszerelve és ne váljék tragédiák előidézőjévé. Mi szabolcsi emberek érzékenyen reagálunk arra, ha a „sötét Szabolcsról” van szó. Ezt ki is kérjük magunknak. Joggal. Hiszen több mindenben felzárkóztunk a többi megyékhez, a kerékpárok kivilágításában sajnos nem. Megyénkben 103 009 gépjárművet — ezen belül 50 600 személygépkocsit — tartunk nyilván. A mindennapi közlekedésiben e számok többszörösével kell számolnunk, mert nemcsak mint vezető, hanem mint utas is részt veszünk a forgalomban. Nem beszélve az átmenő forgalomról. Mi, akik bármilyen minőségben közlekedünk, tapasztaljuk és halljuk hivatalostan, nem hivatalosan, baráttól, ismerőstől, hogy „... ahogy Szabolcsba értem, fokozottabban kellett figyelnem, mert itt annyi a kivilágítatlan kerékpáros ..vagy „ahogy elhagytam a megyét megkönnyebbültem ...” stb, és még sorolhatnám a megjegyzéseket Ilyenkor mindig keserű szájízzel tesszük fel a kérdést: Miért? Nálunk nincsenek fegyelmezett emberek? Itt a közlekedési szabályokat csak úgy fel lehet rúgni? Itt nem érez senki lelkiismere tfurdal ást mert épp az ő hibája miatt járt szerencsétlenül valaki, vagy valakik? Vagy a hatóságok nem lépnek fel kellő súllyal? az Állampolgári FEGYELEMRŐL többször is szó esett már. Tény az, hogy rosszabbodott. Ha ezt a megállapítást a hatósági intézkedésekkel szeretném alátámasztani, akkor az alábbi szomorú számadatokat kell közölnöm: 1985-ben 13 422 állampolgárral szemben kezdeményeztünk szabálysértési eljárást. Ezen belül közlekedési szabály- sértésért 6793 embert vontunk felelősségre. 30 392-vel szemben alkalmaztunk helyszíni bírságot, amelynek összege több millió forint volt. Megérte? Nem. Nem érte meg azért sem, mert egy kerékpár előírásszerű felszerelése csupán 250 forintba kerül. Tudom, vannak akik már a kerékpárjuk árának a többszörösét is kifizették bírság címén, mégsem hajlandók „magukat” kivilágítani. Pedig az említett kis összeg ráfordításával el lőhetett volna kerülni több tragédiát. Hadd ne soroljak megtörtént eseteket, nem is az a célom. Azt szeretnénk, ha a kerékpártulajdonosok és azok a szülők, akik kerékpárral jutalmazzák szorgalmasan tanuló gyermekeiket, ezekre jobban odafigyelnének. Itt a várva várt tavasz, előkerülnek a kerékpárok. Jó lenne a karbantartási munkák mellett a hatósági előírásokat is ellenőrizni: felszerelték-e rá a csengőt, az első és hátsó világítást, a fényvisszaverő prizmát. NEMCSAK A KERÉKPÁROSOKNAK SZÁNTAM természetesen az itt leírtakat, hanem minden közlekedőnek. A Látni és látszani elv a gépjármű- vezetőkre is vonatkozik. Ne sajnáljuk felkapcsolni a lámpákat, ha úgy érezzük, hogy — bár nincs még „szürkület” — a közlekedés biztonsága ezt megkívánja. Nem elég csak nekem látni a közlekedő járművet, jó ha ő is lát engem. Fülöp János rendőr alezredes, az MKBT titkára A rádió mellett Kortársunk: a Fekete Tűz „Nem a bőr teszi különbbé a másikat, hanem az érzelem” — fogalmazta meg vasárnap este a Kossuth rádióban Varga Gusztáv, a Kalyi Jag (Fekete Tűz) cigány folklór együttes vezetője. Keresztmetszet volt ez a félórás, zenével illusztrált riportműsor egy fiatalember eszméléséről, a nagyecsedi indulás után önmaga és népe fel- és elismertetéséről. Akkor, amikor bennünk holmi nosztalgikus cigányzene él, a Fekete Tűz bemutatta az ősi dallamokat, cigány nyelven szólt életről, szerelemről és halálról. A 14 éves korától a városi forgatagba került, a zenével előbb csak ismerkedő, majd hivatásszerűen vállaló Varga Gusztáv természetesen beszélt arról, milyen élményt jelentett neki saját népzenéjük felfedezése, mennyire -büszke a Demecserbe költözött 11 gyerekes apa arra a fiára, aki azt csinálja immár, amit szeret. Járja a klubokat, munkásszállókat társaival, a szintén nagyecsedi Balogh Bélával és az ófehértói Balogh Józseffel, valamint a köztük cigányul megtanuló Künszler Ágnessel, hogy ne csak elénekelje a cigányoknak azokat a dalokat, amelyeket otthon hallottak, hanem valamiféle nemzetiségi önbecsülésre is késztesse őket. Az együttes tagjai a Népművészet ifjú mestere cím birtokosai. Profiknak szóló működési engedélyt szereztek 1980-ban, hivatásuknak tartják, hogy a cigány folklórt ápolják. C»t£)Kit aTatarákpalala? Még a múlt év végén cikket közölt a Kelet-Magyar- ország a „Levél közügyben” c. rovatában a nyíregyházi „Takarékpalota” (Rákóczi u. 1. sz.) állapotáról. Az épület lakói azóta is bizakodva vár. ják az illetékesek reagálását, ügy látszik azonban, mindhiába. Pedig a közügyben írt levélben írtakon kívül még számos olyan hiányosság és nemtörődömség tapasztalható ebben az épületben, amit feltétlenül meg kell említeni. így pl: az, hogy a Rákóczi u. 1. sz. alatti bejárati kapu éjjel, nappal nyitva áll, nem különben az épület pincéje is. Sok Házon lehet látni „Tiszta lépcsőház” feliratú táblácskákat, a „Takarékpalotára” nyugodtan ki lehet tenni a „Nyíregyháza legpiszkosabb lépcsőháza” táblát. A lakásügyi rendelet egyértelműen előírja: „A bérbeadó köteles gondoskodni az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztántartásáról.” Ügy látszik, hogy az IKSZV nem tartja magára nézve kötelezőnek, csak a rendeletben biztosított jogait gyakorolja. Az épület tetőszerkezetén lévő padlás - ablakok mind ki vannak törve. Ide vette be magát a galambok már megszámlálhatatlan serege, itt költenek és egyre inkább szaporodnak. Természetesen ez azzal jár, hogy mind a padlásteret, mind pedig az épület külső részét piszkítják, rongálják. Az erkélyeken a galambpiszok már olyan méreteket öltött, hogy azokra a lakók ki sem tudnak menni.. . Szeretnénk, ha T. Szerkesztőség valamilyen formában hangot adna ezen levelünkben foglaltaknak. Ezt részben a már közölt írás kiegészítésének szántuk, részben pedig abban bízunk, hogy e kérdésben illetékeseket (véleményünk szerint elsőssorban az IKSZV-t) valamiféle nyilatkozatra, de még inkább a hiányosságok meg. szüntetésérre tudják késztetni. A nyíregyházi „Takarékpalota” lakói (Rákóczi u. 1.) Kérdések és válaszok Á nyugdíjról, járadékról ■ Hétfői lapunkban a társadalombiztosítási igazgatóság osztályvezetője, Bódi Ferencné válaszolt az olvasók kérdéseire. Most összeállításunk befejező részét közöljük. Menyhárt Andrásné nyíregyházi lakos és több olvasó kérdezi: kire vonatkozik 1986. január 1- től a nyugdíjemelés és függ-e annak összege a nyugdíj összegétől? — A nyugdíjemelés mindazokra vonatkozik, akik nyugellátásiban, baleseti nyugellátásban, kivételes ellátásban és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülnek. Az 1986. január 1-től hatályos rendelkezések szerint az emelés összege az 1985. decemberben folyósított ellátás 2 százaléka, mely havi 120 forintnál kevesebb nem lehet. Ettől eltérően azok a nyugdíjasok, akik a 70. életévüket betöltötték, vagy 1986. évben betöltik és azok, akik I—II. csoportba tartozó rokkantak, 5 százalékos nyugdíj - emelésre jogosultak. A nyugdíjemelés összege azonban 150 forintnál kevesebb nem lehet. Menyhárt Andrásné sérelmezi, hogy édesanyja csak a 150 forint emelést kapta meg, a 2 százalékos emelést viszont nem. — Jogszerűen járt el a nyugdíjfolyósító igazgatóság a nyugdíjemelés végrehajtása során, mivel kétszeres emelés nem illeti meg, vagyis a 120 forint és a 150 forint együttesen nem adható. Az 1986. január 1-től életbe lépett nyugdíjemeléssel kapcsolatos rendelkezések differenciálnak a nyugdíjasok között életkoruk és egészségi állapotuktól függően. Cseke Róbertné Nyíregyháza, Stadion utcai olvasónk arra kért választ, hogy 35 éves munkaviszonya mellett 51 éves korában Igénybe veheti-e az öregségi nyugellátást, illetve milyen tanácsot adhatnak, hogy korábban mehessen nyugdíjba? — Az olvasó csak rokkantsági nyugellátás megállapítását kérheti. Tekintettel azonban arra, hogy levele szerint munkaképesség-csökkenése jelenleg 40 százalékos, ennek alapján rokkantsági nyugellátásra jelenleg nem jogosult. Lehetősége van azonban arra, hogy ha állapotában a legutóbhi felülvizsgálat óta rosszabbodás következett be, az állapotrosszabbodás igazolásával újból kérheti rokkantsági nyugdíj igénye elbírálását. Célszerűnek tartom ezért, hogy igényét a társadalombiztosítási igazgatóságnál újból terjessze elő. Csekéné kérdése kitér az átmeneti járadék lehetőségének feltételeire is. — A jelenleg megállapított munkaképesség-csökkenése alapján átmeneti járadékra sem jogosult. Átmeneti járadék ugyanis annak a megváltozott munkaképességű igénylőnek állapítható meg, aki nem rehabilitálható és az • öregségi nyugellátás megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte, az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt öt éven belül betölti, munkaképességét az orvosi bizottság véleménye szerint legalább 50 százalékban elvesztette. Korhatár előtti öregségi nyugellátás megállapítása sem jöhet szóba az olvasó esetében. Korkedvezményes öregségi nyugellátásra csak azok jogosultak, akik a Minisztertanács által meghatározott munkakörökben meghatározott időn át dolgoznak, s ezek a munkakörök az egészségre különösen ártalmasak. Sokan kérdezték, hogy az öreg- sépri nyugdíj megállapítását kővetően már nyugdíjas minőségben szerzett szolgálati idő alapján módosítható-e, illetve ú.iból megállapítható-e a nyugellátás összege? — Az öregségi nyugdíj ösz- szegét a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figyelembevételével kérelemre módosítani kell. A szolgálati időnek azt a szakaszát azonban, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, nem lehet figyelembe venni. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a nyugdíjazást megelőzően szerzett szolgálati időhöz hozzá ■kell számítani a nyugdíjazás után szerzett szolgálati időnek azt a szakaszát, amikor az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltették, illetőleg a nyugdíjat korlátozottan folyósították. Az öregségi nyugdíj összegét kérelemre újból megállapítja a megyei társadalombiztosítási igazgatóság, ha a nyugdíjas az öregségi nyugdíjának megállapítása után szolgálati időt szerez, és az alatt legalább három évi keresete van. öregségi nyugdíjnak újbóli megállapítását kérheti az a nyugdíjas is, akinek öregségi nyugdíját a korábbi jogszabályok szerint állapították meg. B. J. A tárgyalóteremből Láncos táncos a diszkóban először az egyik rendező felé csapott, majd a másik rendezőt a lánccal arcul ütötte. A jelenlévők, látva a hadonászó, kirívó magatartást tanúsító „vendéget”, elgáncsolták, a földre teperték, majd a tánchelyiségből eltávolították. Ilyen előzmények után került Szilágyi ismét a Nyíregyházi Városi Bíróság elé, ahol most ötödször hallgatta az őt érintő ítélet kihirdetését. A bíróság Szilágyi cselekményének elbírálásánál figyelembe vette alkoholista életmódját, valamint azt, hogy eddig — többnyire erőszakos bűncselekmények miatt — közel hat és fél évet töltött a rács mögött. Mint többszörös visszaesőt, 7 hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és elrendelte kényszergyógyítását is. Az ítélet jogerős. (m. f.) A Nyíregyházi Konzervgyárban 5 féle „Nagymama lekvárját” készítenek — új specialitás a birsalmalekvár. (jávor) Az orosi művelődési házban az elmúlt év november 22-én este diszkót tartottak, amelyre szép számmal érkeztek a szórakozni vágyó fiatalok. Egy illusztris vendég is érkezett, a többszörösen visszaeső, büntetett előéletű Szilágyi Mihály orosi lakos személyében. A rendezőket arra kérte, hogy a táncterembe engedjék belépni, ismerősét akarja megkeresni. A rendezők Szilágyi kérését teljesítve beengedték a táncterembe, majd amikor látták, hogy jegy nélkül akar szórakozni, felszólították, váltson belépőjegyet, vagy távozzon a diszkóból. Ezt követően Szilágyi hetyke módon kijelentette, mi van akkor, ha nem megyek el, majd szándékának nyo- matékot adva a táncterem közepére ment, és zsebéből egy 70 centiméter hosszúságú láncdarabot vett elő. A láncot maga körül forgatva
