Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. március 17. Apalláltak a lakók r Égetőmű, garanciákkal A megyei Jósa András kór­házban az utóbbi évek egyik legnagyobb gondja a szennye­zett hulladékok megfelelő el­helyezése, megsemmisítése volt. A jelenlegi — alagsorban működő — kazán lecserélése három éve vált halasztha­tatlanná, az új megépítését azonban a pénzügyi akadá­lyok mellett az engedélyek beszerzésének elhúzódása, a környék lakóinak heves el­lenállása akadályozta. Köz­érdekű bejelentések, tanács­tagi beszámolók jelezték, a leendő égetőmű már felépü­lése előtt komoly bonyodal­makat okozott. Az új létesítmény, amely közel ötmillió forintba kerül, a 'kórház területén, a Liszt Ferenc utcán épül, s a kü­lönböző kórházi osztályok hulladékainak megsemmisí­tésére szolgál. A kazán ma­gyar szabadalom, amely im­már a világ húsz országában működik közmegelégedésre. Magyarországon eddig Deb­recenben és Egerben helyez­ték üzembe — az utóbbi he­lyen teljes műemléki kör­nyezetben ! Az égetőmű valamennyi városban, így Nyíregyházán is az Országos Környezetvé­delmi Hivatal hozzájárulá­sával épül. A szigorú előírá­sok egyetlen fa kivágását sem engedélyezik. Több százezer forinttal növelte a Jósa And­rás kórház költségeit, hogy az előírásoktól magasabb, 22 méteres kéményt építenek, hogy ezzel is védjék a kör­nyék fáit, épületeit. A kor­szerű pernyeileválasztó és szűrőberendezéseknek kö­szönhetően semmilyen szeny- riyeződés nem kerülhet a le­vegőbe. A teljesen zárt technoló­gia mindennemű szennyező­dést, környezetkárosítást ki­zár. A kazán teljesítménye a jelenleginek háromszorosa, így az egész műszakos üze­melésre sem lesz szükség. A kivitelezés megkezdő­dött, s jó ütemben halad. A tervek szerint a nyár folya­mán megkezdi működését az új, korszerű égetőmű, mely­nek megépülése tovább ja­víthatja a megyei kórház munkakörülményeit. Kovács Éva SARKAD1 IMRE drámái­val ismerkedhetnek meg az érdeklődők „A magyar drá­mairodalom negyven éve” című szabadegyetemi elő­adássorozat legközelebbi ren­dezvényén. A megyei könyv­tár nagytermében március 18-án, délután fél ötkor kez­dődő előadáson Antal Attila ismerteti az író munkássá­gát, Gerbár Tibor és Safra- nek Károly színművészek közreműködésével. „DERVIS“ OPTIKA Egyszerre lát előre és hátra Á Rubik-alapítvány támogatja Tessenek elképzelni egy közönséges fényképezőgépet. Ennek fényszűrő menetéhez illesszünk egy varázslatos lencsét. A különös objektív — az úgynevezett K. OBJEK­TÍV — segítségével olyan látványt nyerhetünk, ami­lyenben csak akkor lehetne részünk, ha a fejünkön kör­ben látószemek ülnének, avagy fejünket eleven szem­füzér koronázná. De legyünk tudományosan pontosak! Ez a lencserend­szer arra képes, hogy egyet­len pillanatban 360 fokos ho­rizontális (vízszintes) és 30— 90 fokos vertikális (magassá­gi) látószögben körképes fel­vételt készítsen. Feltalálója Kalocsai István nyíregyházi építész, a SZÁÉV kutatómér­nöke. Látóterünk mesterséges megnövelésében mindeddig a japánok jutottak a leg­messzebb. Az úgynevezett „halszem” optikájukkal 180 fok, egy félkörív fogható be. Egy időben azonban előre és maga mögé még nem pillant­hatott az ember — legalább­is egyetlen optikával nem. Ezt az új lehetőséget köszön­hetjük a szabolcsi feltaláló­nak. Szándékolt képzavarral, az újmodern irodalmárok stílusával szólva: neki sike­rült először zárni a látókö­rünket. A kétségkívül nagy jelen­tőségű találmány segítségé vei készült kör-, illetve gyű­rűképet persze élvezhetővé is kell tenni. Erre szolgál a K. EPISZKÓP, a Kalocsai-féle vetítő készülék. Mielőtt bár­ki is valami méregdrága do­logra gondolna, sietve köz­löm, hogy ez az apparát sen­kinek sem fogja érezhetően megterhelni a pénztárcáját. Ha valakit kíváncsivá tet­tek a fenti találmányok, nem kell mást csinálnia, mint megvásárolni a K. EPISZ­KÓP című színes, kéthavon­ta megjelenő folyóiratot, amelynek a főszerkesztője maga a feltaláló. Az új, már­cius 15-én először megjelent lapban — ugyanúgy, mint az elkövetkezendő számokban — nyomtatott gyűrűképeket kö­zölnek, valamint a K. EiPISZ- KÓP műszer kivágandó, majd összeillesztendő szerkezeti elemeit. Ez a vetítőszerkezet tehát a vele azonos nevű fo­lyóirat papírlapjaiból építhe­tő fel, és hozzá a fotókat is innen kell kiollózni. Szokatlan illúziót nyújt a körképpel „töltött” K. EPISZ­KÓP. Tenyérben tartva és csak azt figyelve, olyan ér­zése támad az embernek, mintha a gyűrűkép meghatá­rozta helyen, például egy tér közepén állna és ott körbe fo­rogva végighordozná a tekin­tetét a környéken. K. OBJEKTÍV-vei készült gyűrűkép. A cicáról a „c" hang A selypítés háttere Logopédiai körietek Nyíregyházán Minden hangról egy állat jut a gyermek eszébe. így a kígyó az „sz”, a cica a „c” és így tovább. Innen már köny- nyen rávezetheti a beszédja­vítással foglalkozó logopédus a gyermeket a helyes hang­képzésre. Évtizedekkel ez­előtt még elcsodálkozott vol­na a szülő, ha beszélni taní­tani idegenhez küldték volna a gyermekét. Ma már egyre több óvodás, iskolás komoly elfoglaltsága a logopédia. Március 1-től a korábbi szer­vezeti bizonytalanság után a városi tanácsok mellett mű­ködő nevelési tanácsadókhoz tartoznak a logopédusok. Nyíregyházán és a körzeté­ben hatan, valamint a többi A tárgyalóteremből Ékszer a jó barát szüleitől Az alábbi jogellenes cselekmé­nyek elkövetői korábban már mindnyájan álltak bíróság előtt, de most súlyosabb bűncselekmé­nyek miatt emelt vádat ellenük az ügyészség. Az előzetes letar­tóztatásban lévő 22 éves Jablon- kai Csaba és a 20 éves Horváth István 1985. október 19-ig még nem mertek erőszakkal mástól elvenni valamit, a bűncselekmé­nyek elkövetésekor még fiatal­korú Horváth Ernőtől azonban nem volt idegen az erőszakosko­dás, brutalitás, ugyanis — töb­bek között — garázdaság miatt a bíróság korábban felfüggesztett szabadságvesztést szabott rá. A szabadlábon lévő 19 éves Tatos Tibor pedig azzal „hálálta” meg barátai bizalmát, hogy meglopta azok szüleit, mit sem törődve azzal, hogy ugyancsak lopás miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt. A vádlottak közül először ő lépett akcióba, amelyben többé- kevésbé a szerencse Is szerepét játszott. 1985. júliusában is­merkedett meg K. Attilával és annak öccsével. Olyan jó vi­szony alakult ki közöttük, hogy a szülők .távollétében több eset­ben náluk fürdött, aludt. Tatos kihasználta, hogy egyediül hagy­ták az egyik szobában, s 10 000 forint értékben különböző arany­ékszereket lopott el. Az ékszere­ket Horváth Istvánnak adta át, aki tudott azok származásáról. Horváth az ékszerek nagy résziéit értékesítette, csupán egy emlék­érmét tudtak visszaadni a sér­1985. október 19-én Jablonkai, Horváth Ernő és Horváth István együtt szórakoztak a Zöld Ele­fánt étteremben G. Tiborral, az erősen ittas férfi kontójára. Horváth Ernőnek megtetszett G. Tibor pecsétgyűrűje. Ekkor mind a négyen eltávoztak az ét­teremből. Útközben a vádlottak elhatározták, hogy leütik a fér­fit és elveszik értékeit. A Már­ka presszótól nem messze Jab­lonkai barbár módon ököllel ar­cul ütötte G. Tibort, aki a földre került. Horváth Ernő sem tét­lenkedett, belerúgott a sértettbe s hogy a rablásból Horváth Ist­ván is kivegye a részét', lehúz­ta G. Tibor ujjárói a pecsétgyű­rűt. Jablonkai az ártailznaitlanná tett férfi pénztárcáját vette ma­gához és lecsatolta a kvarcóráját is. Ezt követően a vádlottak meg­osztoztak a zsákmányon. G. Ti­bor a bántalmazások következ­tében 8 napon túl gyógyuló sé­rülést — orrcsonttörést — és más, kisebb sérüléseket szenve­dett el. A Nyíregyházi Városi Bíróság a különös visszaeső Jablonkai Csabát 7 év 2 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés­re és 7 év közügyektől eltiltás­ra ítélte. A fiatalkorú H. Ernő­vel szemben 3 év 6 hó, a fiatal­korúak börtönében végrehajtan­dó szabadságvesztést szabott ki, 3 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától és elrendelte a ko­rábbi felfüggesztett szabadság- vesztés végrehajtását is. Horváth István büntetése 5 év 2 hó fegy- ház, 5 év közügyektől eltiltás lett, valamint a bíróság meg­szüntette az általa korábban el­követett bűncselekmény miatt vele szemben alkalmazott pró­bára bocsátást, míg Tatos Tibor 10 hónapot köteles fogházban letölteni, s a bíróság végrehajta­ni rendelte korábbi felfüggesz­tett szabadságvesztés büntetését is. Az Ítélet még egyik vádlottal szemben sem jogerős, mivel a vádlottak enyhítésért, az ügyész­ség pedig valamennyi vádlottal szemben súlyosbításért fellebbe­zett. Dr. Szabó Pál varosban is működik egy-egy. Diczházi Vera, a nevelési ta­nácsadó vezetője szerint igen alacsony ez a szám, kétszer ennyit tudnának azonnal fog­lalkoztatni, hatékonyan. — A kisgyermeknek még jól is áll, ha selypít, gyak­ran hallani ilyen véleményt — mondja Nagyné Farkas Ágota, aki naponta Nyíregy­házáról jár ki Nagykállóba a logopédiai rendelésre. — Eb­ben a véleményben benne van a környezet elnézése a rendellenességgel szemben. Csakhogy az évek során fej­lődik a gyermek idegrendsze­re és rögzül benne a hibás kép. — A beilleszkedés, a ma­gatartás látja kárát, ha egy gyermek nem hasonlít társai­ra a beszédben — folytatja Nagyné. — A személyiségfej­lődés szempontjából, nélkü­lözhetetlen, hogy a felcsepe­redő, öntudatra ébredő gyer­mek ne érezze magát hát­rányban a többiekkel szem­ben, mert nem tud úgy be­szélni, mint mások. Háttérbe szorulnak, a közfigyelem in­kább a „cikizés” kedvéért irányul rájuk. Felnőtt korban sem tudnak szabadulni ezek­től a gátlásoktól, amelyeket a logopédus korai gyermekkor­ban megszüntethet. — Az új tanévtől Nyíregy­házát és körzetét logopédiai körzetekre osztjuk — hallot­tuk Diczházi Verától. —Óvo­dás kortól iskolásig ugyanaz a szakember kísérheti nyo­mon a gyermekek fejlődését. A logopédusok számának nö­velése mellett jól felszerelt logopédiai rendelőket is létre kellene hozni, amelyekben optimális feltételek közt ta­lálkozhatna a beszédterapeu­ta a segítségre szoruló gyer­mekekkel. T. K. Csuhébaba bőrnyaklánc Ezt littnk a népművészek boltjában Ilyen még nem volt — boltot nyitottak a művelődé­si házban. A rendeletek most már lehetővé teszik, hogy a művelődési ház bevételei nö­velése érdekében úgy segít­sen magán, ahogy tud. Igaz, nem mindenkinek tetszett az ötlet, de már most az elején úgy látszik, megérte. Felkutatták azokat az alkotókat — hivatásoso­kat és amatőröket, akik a népművészet, vagy népi ipar­művészet kategóriájában dolgoznak. Olyan tárgyakat is átvettek, melyekből az ál­lami kereskedelem nem vá­sárol. Milyen tárgyak ezek? Meg kell mondani, sokkal szebbek, egyénibbek, mint amilyeneket a háziipari szö­vetkezetek népművészet cím­szó alatt tömegével kínál­nak, és sokkal választéko­sabbak az egyes szaküzle­tekben láthatóknál. Ügy is mondhatnánk: nem elég kommerszek ahhoz, hogy a kereskedelmet érdekelnék — és pont erre figyeltek fel a szalkaiak. Bár még csak a kezdő- készletet láthattuk, máris gazdag a textíliák választé­ka, szépek a kékfestők és a vert csipkék. Láttunk szép poharakat, üveg használati tárgyakat, nemes erezetű fa­tálakat — amelyhez hason­lókat eddig talán azért nem használtunk a lakásban, mert nem lehetett kapni. Besze­reztek a Dorogi-féle kerá­miákból, Makrai Zsuzsa tűz­zománcaiból, Fehér Anna gyöngysoraiból. A profik mellett amatőröktől is átvet­tek anyagot — a követel­mény csak annyi, hogy meg­feleljen a mérce a zsűri kö­vetelményeinek. így derült ki, hogy a környéken több, eddig ismeretlen alkotó dol­gozik, aki egészen magas színvonalon műveli hobbiját. Grabovszkyné Gaál Anna a bolt vezetője hétfőn, szer­dán és pénteken délután mu­tatja be a látogatóknak a kis üzletet, ahol csuhébabá- tól bőrnyakláncig most már nagyon sok minden találha­tó. A legemlékezetesebb kuncsaftból egy olasz fiatal­emberből, sajnos nem lett vevő, mert bármit kínált is neki, mindenáron matyóba­bát akart. Az még nincs, de ha találnak gyártót, lesz. Várják a továbbiakban olyan .személyek jelentkezését, akik elegendő tehetséget éreznek magukban ahhoz, hogy a bolt számára dolgozzanak, ezál­tal is megkísérelve a giccs kiszorítását. Zsűriztetés után a művelődési ház gondosko­dik propagálásról és értéke­sítésről. A jövőben tovább bővítik profiljukat. Már megkapták az engedélyt festészeti, gra­fikai és kisplasztikái alkotá­sok forgalmazására, illetve művészeti témájú" könyvek terjesztésére. BE. Grabovszkyné Gaál Anna, meg a sláger: vert csipke mel­lény. (BE. felv.) Gyérítési program Fasorpótlás főúton Az elmúlt évben 5282 köb­méter, elsősorban elöregedett, beteg akác- és nyárfákat vá­gott ki a közúti igazgatóság a területi erdőfelügyelőségek engedélyével, megyénk köz­útjai mellől. Az útmenti fa­sorok felújítására 1982-ben hatéves program kezdődött, amelynek során 1988-ig a 41- es számú főút kivágásra érett fái helyére kerülnek újak. 1985-ben „egészség- ügyi gyérítést” kezdtek egy ötéves program keretében, s évente mintegy kétezer köb­méter akác- és nyárfát vág­nak ki. Az autóbuszöblöknél, veszélyes területeknél, vas­úti kereszteződéseknél több száz fát kellett és kell még ezután is kivágni a forga­lom biztonsága érdekében, de ide új fákat nem is telepí­tenek. Az épülő 120 kV-os távvezeték például négy utat keresztez, amelynek közelé­ben végleg ki kell vágni a fákat. Az előző évben a 41-es fő­úton Nyírmada környékén, a 38-ason Nyírtelek és Nyír­egyháza között, valamint az Üjfehértó és Nagykálló kö­zötti útszakaszokon folytak nagyobb munkák. A kivágott fák helyére két és fél millió forint értékben telepítettek juhar-, nyár-, tölgy- és fe­kete fenyőfacsemetéket. 1986-ban 13 kilométeres szakaszt, közel hárommillió forint értékben fognak fásí- táni. Folytatják a 41. számú út felújítását Apagy, Vásá- rosnamóny térségében és be­fejezik a 49-es főút Rohod— Mátészalka közti szakaszán a fasor pótlását. A közúti igazgatóság saját kivitelezé­sében három kilométer hosz- szan végez tájfásítást — ahol a fa formája és fajtája is szerepet játszik az ültetésnél — a 4-es számú főúton Nyír­egyháza—Üjfehértó, Kis vár - da—Fényeslitke, a 471-esen Hodász—Nyírmeggyes, a 491- esen Fehérgyarmat—Penyíge és a 41-esen Vásárosnamény —Beregsurány térségében. (kertész) A térlátás fejlesztésén, va­lamint az ismeretterjesztésen túl az építészek is kiválóan használhatják a fenti szer­kentyűket. Nem lehet vélet­len, hogy ezeket a találmá­nyokat a Rubik-alapítvány felkarolta. Egyebek mellett az alapítvány a folyóirat felelős kiadója lett. Sajnos a lap egyelőre — leginkább — a Skála Budapest Nagyáruház­ban kapható, lévén a K. EPISZKÖP a Skála monopol- terméke. Sztancs János Bocsátassék meg e sorok írójának, ha a „halszem” op­tika mintájára a „dervis” optika fantázianevet ajánlja Kalocsai István találmányai­nak reklámjellemzésére. Ki ne figyelne oda például egy olyan videoreklámra, amely­ben a képernyőn egy forgó dervist láthatnánk, az aláfes­tő szöveg pedig a következő­képpen hangoznék: muszáj pörögnöd, kerengő dervis ? Vásárolj inkább K. EPISZ­KÓP-ot!

Next

/
Thumbnails
Contents