Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-17 / 64. szám
1986. március 17. Kelet-Magyarország o Q KÉRDÉSEIRE Iliül: 17 fü a társadalombiztosítási igazgatóság osztályrezctője Bódi Ferencné Kovács Zoltán Nyíregyháza, Ungvár sétányi lakos arra kér választ, hogy a nyugdíjazást követően kifizetett év végi részesedés és prémium figyelembe vehető-e a nyugdíj megállapításánál? — Az olvasó 1986. január 1-vel ment nyugdíjba. Az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt a főfoglalkozásával elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A konkrét esetben az utólag kifizetett prémium összege figyelembe vehető. Más a helyzet év végi részesedésnél. A jogszabály értelmében nem az átlagszámítási időszak alatt elért, hanem a kifizetett év végi részesedések vehetők figyelembe. Mivel az év végi részesedés kifizetése 1985- re 1986-ban történt, így nem vehető figyelembe. 41 éves rokkantsági nyugdíjast, akinek 310« forint nyugdíja van, lehet-e 4500-ért foglalkoztatni március 1-töl december 31-ig, hogy ne szüneteljen a nyugdíja? — kérdezi Kiss Andrásné Mátészalkáról. — Saját jogú nyugdíjasok 1260 óráig -— ezen belül 60 ezer forint keresethatárig — foglalkoztathatók úgy, hogy a nyugellátás folyósítása korlátozás alá ne essék. Vannak azonban olyan munkakörök, amelyekben a nyugdíjasok korlátozás nélkül foglalkoztathatók. Ilyen egyebek között az óvónői, a pedagógusi, vagy a dajkai munkakör, de pontos felsorolást a 3/1975. (június 14.) SZOT számú szabályzat 2-es számú melléklete tartalmazza. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat dolgozói nevében az szb- titkár. Szabó János Derkovits utcai, Ignéczi Károly Móricz Zsig- mond utcai olvasóink — és sokan mások is — arra kémek választ, hogy a közeljövőben várható-e változás a nyugdíjkorhatárban, tervezik-e alsó és felső határ bevezetését, lesz-e rugalmas nyugdíjazás stb.? — Tudomásom szerint a közeljövőben a jelenleg érvényben lévő társadalombiztosítási rendelkezések változása nem várható, így a nyugdíjak jelzett alsó és felső határának megállapítása sem. Ignéczi Károly arra is szeretne választ kapni, hogy helyes-e a gmk-ban keresett pénz beszámítása a nyugdíjba? — E kérdés megválaszolásánál elsősorban azt kell vizsgálni, hogy valaki önálló gaz dasági munkaközösségben, vagy vállalati gazdasági munkaközösségben dolgozik-e. Az önálló gazdasági munkaközösségben dolgozónak e tevékenysége a főfoglalkozása, ők az előző naptári évben elért adóköteles jövedelem után fizetnek társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíj alapjául ez az átlagkereset szolgál. Más a helyzet a vállalati gazdasági munkaközösségben dolgozónál. Az itt végzett munka nem főfoglalkozás, ennek megfelelően biztosításukat a főfoglalkozásúak alapján állapítjuk meg. A vállalati gmk-ban folytatott tevékenység és az elért jövedelem alapján társadalom- biztosítási járulékot fizetnek, ennek alapján azonban csak baleseti ellátásra tarthatnak igényt. Tehát s vállalati gazdasági munkaközösség tagjai a kérdező által említett előnyöket sem élvezik. Török Józsefné nyíregyházi olvasónk kérdése, hogy elvált férje után jogosult-e özvegyi nyugdíjra? — Az elvált, továbbá a férjétől egy évnél hosszabb ideje külön élő nőnek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a férjétől annak haláláig tartasdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg, állandó özvegyi nyugdíj pedig akkor, ha a férjétől annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg, és az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől számított 15 éven belül bekövetkeztek. Az olvasó tehát állandó özvegyi nyugdíjra férje jogán csak akkor jogosult, ha a férje részére haláláig tartásdíjat fizetett. Több olvasónk kérdezi, hogy házastársa miért nem jogosult 900 forint házastársi pótlékra, miért csak 180 forint jövedelem- pótlékot állapított meg a megyei társadalombiztosítási igazgatóság attól függetlenül, hogy házastársa az öregségi korhatárt betöltötte és keresete, jövedelme nincs. — Annak a saját jogú nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasnak állapítható meg havi 900 forint házastársi pótlék, akinek nyugellátása 1986. január 1-én a havi 3270 forintot nem haladta meg. A teljes összegű házastársi pótlékra az jogosult, akinek nyugellátása nem éri el a 2370 forintot. Amennyiben a nyugellátása ezt az összeget meghaladja, a házastársi pótlék címén az az összeg jár, amely a nyugdíjat havi 3270 forintra kiegészíti. Egyébként a 900 forint házastársi pótlékhoz havi 180 forint jövedelempótlék és 40 forint kiegészítés is jár. Ha a saját jogú nyugellátással rendelkező nyugdíjának az összege a havi 3270 forintot meghaladja, a házastársi pótlékra egyébként jogosult feleség részére csak 180 forint jövedelempótlék állapítható meg. Ez a jövedelempótlék azonban az említett 40 forint kiegészítéssel már nem emelhető. Bódi Ferencnéhez nagyon sok kérdés érkezett, többségük azonban annyira személyes jellegű, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság osztályvezetője levélben ad rá választ, öt közérdekű témára még kedden visszatérünk, mert ezeket sokan kérdezték. B. J. SZERKESZTŐI oooooooo « Az ural új kenderfeldolgozó üzem építéséhez gyártanak porelszívó berendezést a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet lakatosüzemében. Képünkön: Balázs Pál a berendezés elemeit festi. (Császár Csaba felvétele) Nem a főnök „pikkel“ rá... Önmaguk szigorú bírái Új érdekeltségi rendszer Szabolcsbálcán — Egy óra hosszáig tartott, míg megértettük, hogy ezt az összeget valóban mi, fizikaiak oszthatjuk szét. De utána úgy belejöttünk, hogy estig vitatkoztunk még egy százas miatt is... Bakó Zoltán esztergályos emlékezetében még most is élénken él a szenvedélyes hangulatú február végi nyereségosztás. A szabolcsbákai Búzakalász Termelőszövetkezetben nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy a hét főágazat önállóan döntsön a múlt évi munkáért adható nyereség felosztásáról. Éberen figyelik egymást Mi tagadás, a vezetők eleinte tartottak tőle, nem sikerül közmegelégedésre elvégezni. Sem tapasztalatuk, sem gyakorlatuk nem volt benne. A gépműhelyben ösz- szeültek a küldöttek, a tsz vezetőség tagjai, a szocialista brigádvezetők, a szakszervezeti bizottság tagjai és hozzáláttak a 105 ezer forint igazságos elosztásához. — Megnéztük, hogy a munkatársak milyen aktivitással, eredményességgel dolgoztak tavaly — hallottuk Oláh Miklós erőgépvezetőtől, aki vezetőségi tagja a téesznek. — Mi jobban ismerjük egymás teljesítményét, mint a távoli főnök. Ha valaki ellopott egy csavarhúzót, vagy géptörést csinált, vagy rosszul javított meg egy masinát, figyelembe vettük a nyereség megállapításánál a mulasztást. Állítom, szigorúbb bírái voltunk egymásnak, mintha az ágazatvezető ceruzája fogott volna vastagabban ... — Eddig nem ösztönzött nagyobb teljesítményre a prémiumrendszer — folytatta Bakó Zoltán. — Mondhatta valaki, hogy én elástam magam a főnök előtt, úgysem kapok pénzt. Most viszont nem egy ember „pikkel” rá, hanem egy egész kollektíva éberen figyeli a másikat. De nemcsak egymás munkáját, hanem a főágazatvezetőét is jobban megnézzük. Korábban a dolgozókat nem nagyon érdekelte a terv, most kezd bennünket izgatni, mire költik a fejlesztést, hogy gazdálkodnak, nem végeztet- nek-e felesleges munkát, nem foglalkoztatnak-e a szükségesnél több embert? Nem véletlen, hogy az önelszámoló egység egyéves működése alatt nyolc dolgozótól vált meg a gépesítés. Nem a tekintélyt, a hatáskört nyirbálták Nullától háromezer forintig differenciált az ágazat a nyereség megállapításánál. A Főúr, akit rendet körülmények között általában fehér kabátban, fekete csokornyakkendőben látunk, most — szolgálaton kívül — talpig sötétben, családjával ült az asztalnál, rendelt, majd fizetett. A Főúr, akit gyakorta kendővel, tálcával a karján, mindig rohanni látunk, ezúttal — hacsak egy estére is — megpihent. Arcára kiült a ritkán látható boldog érzés: lám, ilyen lehet, amikor a tisztelt vendég betér az étterembe, s várja, hogy kiszolgálják. Kicsit zavarba is jött ettől a gondolattól a Főúr, feszélyezve érezte magát, mert neki is idő kell ahhoz, hogy a szerepcseréhez aklimatizálódjék. Aztán szinte automatikuSzerepcsere san nyúlt a szalvétához, a késhez, a villához, s talán maga sem tudta, hogy még tálalás előtt kis rendet tesz az asztalon, legyen minden tökéletes! S láttam, amint a fiatal felszolgáló zavartan közelített a Főúr asztalához, mert most nem akármilyen vendéget szolgál ki. Most a Mester elé rakja a franciasalátát, majd a vegyestálat, s bizony ilyenkor jó vigyázni minden mozdulatra, nehogy felsüljön az ember. A Főúr pedig jókedvű volt, tekintetével biztatta a fiatal pincért, mintha csak nyilvános dicséretben részesítené... Történt pedig mindez a legutóbbi szombaton este Nyíregyházán, a Korona nagytermében, ahol a báli szezont lezáró eseményen most azok szórakoztak, akik | az idei farsang névtelen főszereplői voltak: a Főúr, a mesterszakács, a neves bárzongorista, a szobaasz- 3 szony és a mosogatólány. Megtartották a farsangbúcsúztató vendéglátós bált is, híven az idei időjáráshoz, egy kicsit megkésve, miként jócskán megvárat bennünket a tavasz is. így történt aztán, hogy a farsang- m búcsúztató bálon — már a Sándorokat és a Józsefeket is megköszöntötték ... (a. s.) Nem ritka ez, a léüzem 0 és 17 ezer forint (!) közti összeg elbírálását bízta a dolgozókra. Amit korábban a főága- zatvezető csinált, most a kis közösség választott vezetői végzik. Nem csökken így a közvetlen főnök tekintélye? — Egyáltalán nem — vélekedik Szalmás István gépesítési főágazatvezető. — Az emberek nagyra értékelik a bizalmat és mindenképpen igyekeznek megfelelni ennek. Eddig csak az elnök hajtott, most a közvetlen beosztottaim is számon kérik tőlem a nyereséges üzletpolitikát, a helyes kockázatvállalást, a bérgazdálkodást. Ha eddig valamelyik területen elromlott valami, mondták, kell két ember. Most utánanézünk, hogy tényleg kell-e két ember az adott munkához? Nőtt a felelősség — Biztos, hogy a múlt évi 7 millió forintos nyereségünkben döntő szerepet játszott az önelszámolási rendszer — állítja Kovács Géza tsz-el- nök. — A 7 főágazatban 1,9 millió forintot osztottunk szét. A fizetési besorolást nem változtathatjuk meg, de a nyereség felosztása a tényleges teljesítményen alapul. Kiterjesztjük, a havi 6 ezer forintos mozgóbért is eszerint fogjuk odaítélni. — Eddig formális volt a küldöttek szerepe, most jobban megnézik az 'emberek, kit választanak erre a fontos posztra — ez Barkaszi Gyula, a tsz párttitkárának véleménye. — Óriási hajtóerő az új premizálási rendszer. Nemcsak a politikai tudatot, a demokratizmust erősíti, hanem az emberek egymás iránti kötődését és felelősségét is elmélyíti. Egységes szemlélet alakul ki a tagok és a vezetőség között. Óriási erkölcsi haszon, hogy a fizikai dolgozók közvetlenül részt vesznek a hatalom tényleges gyakorlásában. Tóth Kornélia Hz olaj csapdája A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára a minap a falurádióban számolt be arról, hogy a jövőben minden gépészeti szakon tanuló új ismereteket köteles tanulni. Víz- és környezetvédelmet. A tanár elmondta: a tapasztalatok szerint egy-egy tsz-ben 10 erő- és munkagép mosásához 20 köbméter vizet használnak. Ez minden esetben több olajat és zsírt mos le és ki, mint amennyit a norma megenged. Ez az olajos, iszapos szennyezés zavartalanul jut a majorok földjébe, majd elindul a felszín alatt kis, .mít- hatatlan útjára. Más forrás ezt azzal egészíti ki: egy liter olaj képes ezer köbméter víz szennyezésére. Logikus tehát, hogy a hallgatót, aki egyszer egy gazdaság felelős beosztású embere lesz, felkészítsék arra, hogy védeni tudja a talajt és a vizeket. Lényegében nem ördön- gős dologról van szó. Csupán ki kell alakítani azt az egyszerű, lényegében kis költséggel megvalósítható csapdát, amivel a mosólevet felfogják, a vízből az olajat kiválasztják, azt perlittel elkeverik, majd bizonyos időközönként ezt az elegyet elégetik. Jelen pillanatban ez a munka megyénkben se nagyon folyik. Annál inkább az olaj, az olajos iszap. Ha ehhez hozzátesszük a szakszerűtlenül elvégzett olajcseréket, a csöpögéseket, a tartályokból elfolyó üzemanyagot, akkor kiderül: sok-sok liter, mi több hektó olyan szennyezésről van szó, amely visszafordíthatatlan károkat okoz. Sok módszer kínálkozik a szennyezés megelőzésére, ezért is hasznos, hogy jól képzett emberek kezébe kerüljön a megoldás. Mindez szép, de mi lesz addig, amíg az első ilyen képzettségű gárda kikerül az egyetem padjaiból? Nyilván nem lehet várni, sokkal hasznosabb, ha a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok elkészítik operatív terveiket, melyek ma — hisz’ holnap már késő lehet! — kidolgozzák a védekezés módszereit. Igaz, büntetni lehet a szennyezőt. De ez nem cél. Sokkal fontosabb, hogy mai szakember, gépész, műszaki, gazdasági vezető felismerje: saját talajának szennyezése saját sikerét mossa alá. Átvitt és valós értelemben egyaránt. Az utóbbi időben sok szó esik a termőföldek védelméről. Ebbe beletartozik az is, hogy akik gazdái ezeknek a területeknek, ne feledjék: nemcsak a felszínen látható eredmény minősít, hanem az is, ami a föld alatt a jövő gazdálkodását veszélyezteti. Lehet, hogy egyszer ez is olyan mutató lesz, amit elismerés és cím odaítélésénél figyelembe vesznek. Csak ne legyen késői a felismerés. (bürget)
