Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
1986. március 15. O I EDfÖ TÖDIKE----------------------------------------------------------------------------------------\ >unk névadójára Vasvári Pál A templom kőkerítésének belső falába helyezett emléktábla (Fotó dr Kováts L.) blát az adott időben nem >lt szabad a templomkert ilső falán elhelyezni, sem a ivet megjelölni, de az Vas- iri Pál emlékére készült, a a tájékoztatás igaz, akkor dátum is a megtévesztést olgálja, hiszen Vasvári olsó éjszakája nem 1848. n. 18., hanem 1849 július ről 5-re virradó éjszaka ilt. Az emléktáblán szereplő dátum alapján azonban azt is feltételezhetjük, hogy az Vasvárinak Avram láncúval való első találkozásának idejét rögzíti, mely ténylegesen 1848 júniusában történt. A történész az összefüggéseket bizonyára jobban ismeri, s ha nem, ő illetékes azok tisztázására. Dr. Kováts Lajos kandidátus Vörösmarty Mihály: SZABAD SAJTÓ Kelj föl rabágyad kőpárnáiról Beteg, megzsibbadt gondolat! Kiálts föl érzés, mely nyögél Elfojtott vérző szív alatt! Oh jöjjetek ki láncra vert rabok, Lássátok a boldog dicső napot, S a honra, mely soká tűrt véletek, Derűt, vigaszt és áldást hozzatok. Nagy idők füzete (Egy kéziratos könyv üzenete) összeállította Pethő Menyhé«t dombrádi orvos Ma szerte az országban az 1848. évi peslt-budai március idusára emlékezünk. Eközben számat vetünk azzal ás, hogy az 1848 óta eitellt, históriai fordulatokban bővelkedő 138 esztendő alatt hány mag hány értelmezésit 4s kapott a hajdani március Már magukat a kontársakat is megfosztották a történéseik és nyilivámvlálóarí. nem ismerte el a forradalmait és szabadságharcot az azt véribe fojtó önkényuralom sem. A dualizmus és a Hionthy-rendszer pedig ai nacionalizmus, a szomszéd népeikkel való szemfoaszállás opttiikáján keresztül tartotta felszínen. Az egymást váltó kormányok törtíénielera hamisító szólamaival szemben, mindenkor volt eigy másik Magyarország is, .amely 48/49 emlékének tisztaságait őrizte. E nemes törekvés egyik emlékezetünkre méltó dokumentuma az az egyéni elhatározásból összeállított, az 1850-es évek elejéről, származó 21X 17 centiméteres, 238 oldalas kézírásos antológia is. Az idő vaisfoga. ibiizony már erősen kikezdte. A fedele hiányzik, az eleje szakadozott, a fekete tintáival írt sorok áijt- att pontatlanok, máshol olvashatatlanok is már. Ráadásul a • benne magőrizöttit irodalmi aillkoíásók egyike sem jelent tudományos nóvumot. A nyolcvan költői mű javarészt neves lírikusok széles körben ismert alkotása'. Kisebbik hányada kevéssé ismert szerzők terméke, 'vagy éppen .népköltészet, A műkői- tők sorát Petőfi vezeti. Az egyéni Ízlés szeriint összead- Ütött antológia egyötödét az ő versei alkotják. A második helyen Arany áll, az összes mű egyttaedéved'. De -Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vö- rösmanty, Bajza, Tompa, Erdélyi János, Czuczor Gergely, Lévay József, meg Ldsznyai tavaszi üzenet számon kér: mi valósult tz évszázadok álmailból, i, hogyan éltek az utódok iel 'kiv ívott 1 ehetőségeknúlt a jövendőnek tükö- írta Kossuth Lajos. A ír történelem 1848, 1919 5 fonosorozfca tükre meg- rtó képet mutat, őseink valóban békévé olthatja ilékezés — példát, erőt, neríthetnek belőle ma elő nk. tsz, forradalom és ifjú- Qliválaiszthatatilan, fogai - nióta világ a világ. Ősz- ozására mégis több mint tizede nagyszabású ren- lysonozattal emlékeztet a KISZ. A forradalmi .ifjúsági napok programjai évről évre azt üzenik a fiataloknak, hagy nemzeti múltunk három sorsfordító dátuma nem csak történelmi, évszám, hanem örökség is: a forradalmak ügyéért, a szabadságért harcoló egykori ifjak lelkesedését, tettrekészsé- gét a ma fiataljainak dolga alkotó erővé alakítani. Persze az ünnepek mindig vakítóaik. Fényükből! elsősorban a piros betűs napoknak jut, az odáig vezető hétköznapok, évek, évtizedek árnyékban maradnak. Az 1848-as polgári forradalom, és a szabadságharc kapcsán Petőfit és a „lángLel- kű” márciusi ifjakat emlegetjük: Kun Béla, Landler Jenő, Szamuely Tibor neve jut eszünkbe a Tanácsköztársaság kikiáltáséinak évfordulóján, de alöig-aliig gondolunk a névtelen hősökre, a közkatonákra, akiknek tömegéből a magyar történelem e nagyjai is kiemelkedhettek. Pedtig a kegyelet virágai, a koszorúk, az ünnepi megemlékezések éppúgy megilletik a közösség minden 'tagját, hiszen korunk mindennapjait éppen ők tették jelessé. Az elmúlt negyven esztendő valóra váltotta az évszázados álmokat, el: tudunk saámolni a ránk bízott örökséggel. A költői óhaj beteljesült: erős, szilárd, független Magyarország emberséget adhat az embernek, magyarságot a magyarnak; szabad hazáiban együtt rendezhetik közös dolgaikat idősek és fiatalok nemzedékei. Részlet a dombrádi kéziratos antológiából. Kálmán és Sároisi Gyula is •helyet kapott a válogatásban. Ml ad hát mégis különös értéket Pethő Menyhért, hagyomány szerinti dombrádi oirvos összeállításának ? A kérdés eldöntésénél nem lehet figyelmen kiviül hagyni, hogy olyan versek adják meg helyét, jelölik ki politdikaii irányát, mint az „Árpád”, a „Zrínyi dala”, a „Magyarokhoz”, az „Ébresztő”, a „Riadó”, az „1848”, a „Nemzeti dal”, az „Akasszátok föl a királyokat!”, az „Európa csendes, újra csendes ...”, a „Csatádéi”, „A gólyához”, illetve a Ferenc Józsefnek és a Gör- geynek címzett átokvensek. A Pethő-féle versgyűjtemény színvonalát jelzi, hogy az oda fölvett művek közül számosat a „Hét évszázad magyar versei”-be is beválogattak Ennék ellenéne úgy vélem, mégsem elsősorban ez, hanem a sajátos kötet létrejöttének körülménye minősíti. A Pethő általi megidézett nevek és olvasott műveik önmagukban is (az 1850-es években különösen !) a nemzeti érzés ébren tartói, az abszolutizmus céltáblái voltak. Árpád, Hunyadi, Szondi, Zrínyi, Rákóczi neve a nemzeti függetlenség jelképe volt és az is maradt. Kossuth, Petőfi, Damjanich és forradalmártársaik nevének már puszta gondolata is felségsértésszámba ment. Hogy 1848/49 vesztesei mégis imáikba foglalták őket, azt ikordókumenitumak egész sora igazolja. S hogyan is lehetne ezt máéként éntelmaz- ni, mint a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás melletti föltátlen elkötelezettséget?! Egyebek mellett ezen őszinte mély h a zártságra valló kéziratos könyv is beszélő bizonysága annak, hogy legjobbjaink nemcsak olyankor vállalták, 1848/49-et, amikor „nagy időket éltünk”, hanem még azok után is, hogy a túlerő következtében „elhallgatott a zaj, lefolytak a csatáik”, s az .abszolutizmus féktelen terrorja nehezedett az országra. Tidrenczel Sándor A hűség és a tisztaság vonzásában bemutatója Budapesten A drámáiknak ugyanúgy megvan a saját sorsuk, mint a könyveknek. Az elkészült) mű gyakran 'kalandos utat tesz meg, amíg a színpadon is megszólalhat- Galambos Lajos Szerelmes égitestek című drámája a Móricz Zsug- mand . “S'“ a lkatokból meghirdetett p* Oyáizatra született, meg - ben. Díjat is kapott, n színpadra nem került. Kiét egymást keresztező életút történetét láthattuk a stúdiószínpadon. Blasko Imre Brünnben végezte a me /.(»gazdasági akadémia lanti ösztöndíjjal. meg a doktori disszertációját is. Most egy gazdaság fame- zőgazdásza. Lelesz Géza „megyei” ember, a mezogazdasa- gi osztály vezetője, akarnok- féle gyáva ember. Kettejük között Janicskó Gábor Újság- Író közvetít. A Szerelmes égitestek nem igazi drama. Kel- pólusú játék (ha tenne « terminus techmcus), az dso felvonás dr. Blasko Imr monológja, a második Lelesz Géza 'önvallomása. Mindkettőt Janicskó Gábor ritka kérdései szakítják meg. MuM beli eseményekről értésül így a néző, eleven konfliktus talál, amelyeket az ««tekezet ■már kissé eltávolított. Blas kó és Lelesz két alkatommal találkoznak a színpadon: a darab legelején és a MMresz- oen. Blasko igazi átkötő em bér: mind'en gondolata a tej aódést, a továbblépést szolgálja. Tanulmányai befej-eze- se után mintagazdasagot akart létrehozni, ezért „benőit”: egy ga«iag ügyvéd megesett, lányát vette feleseiéül. A hozományból kétszáz bőid földet vásárolt. Gazdálkodását nagy eredmények jelezték. A ifélszabaduilas azonban kettévágta az álmokat Blaskó az 1945—48 közötti időszak progresszív változásait nem értette meg, csak a saját mintagazdasag koncepciójában élt. A .tete®«^' h ez ihozzéedzette az odo megszerette Pannát. Blaskó hatalommal való konfliktusa az ötvenes évek legelejen kulminált, börtönbe került Pannának két gyermeket kellett eltartania. Az „osztályeHen- ség” előtt becsukódtak az ajtók. Végül sikerült bejutnia egy építkezésre. Itt talált ra Lelesz Géza, aki saemély- zetisként kihasználta az asz- szony kilátástalan helyzetet. Panna megszülte a gyerme két, de Blaskó szabadulásának hírére kéteégbeeséseben szörnyű tettre szánta el magát- meg akarta olm a Kis Pannit. A lány életben maradt, az asszony börtönbe került, majd az elmegyógyinte- aetbe. A három gyermeket Blaskó egyedül nevelte tóJelenel a darabból. ÍBánff György és Pápai Erika) Fotó: Keleti Éva viább^s Panni főiskolai tanulmányai után visszakerül veit apja mellé. Blaskó útja az emberi- erkölcsi felemelkedés, Lelesz Géza egyre mélyebbre süly- A darab zárójeleneté- ban — am i kon- kiderü l a történetben játszott szerepe — arra is kész, hogy lelője BLas- kot. A kéi ember somsának metszéspont já ban áll Panna „ Panni Balladái tisztaságú no, törhetetlen jeliem. Fölötte all az élet kicsinyes harcainak, csak elpusztítani lehet, megtörni nem. Talán ezért mám érezzük hamisnak döntését sem, amellyel 'kezét nyújtja c*r Bias kórnak. Szerelmes „égitestek” ők, akik csak egymás vonzáséban élhetnek. Benedek Árpád értő rende- ^ese uj hangsúlyokat adott a darabnak. Felerősítette a drama politikai tartalmát if®*3 magyar értelmiség konfliktusairól, a társada lomba való beilleszkedéséről ■is szolt, a hatalomvágyról és a kiszolgáltatottságról. Banffy György (Blaskó sze- repaben) különösen az első fergeteges tempót diktált. Ennek az lett az •eredménye, hogy partnerét kizárta a játékból, annak meg arra sem maradt ideje hogy gesztusokkal reagáljon az elhangzottakra. A második tel,vonalában Tolnai Miklós (Lelesz szerepében) ha- ^nlo megoldásra törekedett ^“?ffy 1. GyörSy> szuggesztív belülről sugárzó saen- 3 nagy egyéniségedet idézte, s igazán jó volt tisztító Wzben. TöLnai Miklós sikeresen formálta meg a szürke, de gyávaságában, gerin ctelenségé - ben „nagy formátumú” hivatalokat. Pápai Erika (Panna Panni szerepeiben) tökéleteset alakított. Játékában je len vött a figura népi bája az aJdozatválilaló mártírom- sag> a jellemsziláirdság, az S2aretetet kívá- nck bátorsága. Vogt Károly (a vallató Janicskó újságírói szerepében) nem tudott® az iÄ* 1X>n't!OS tenyezőjéve k !T-L'Ez ,JSak felerészben az o hibája, szerepe nincs igazan jól megírva, dramatur- gtat tehertétel a főhősok kö- zoíti /konfliktuson.. Szlávik István falusi portát idéző funkcionális díszlete Kemenes Fanni korhű jelmezei, a tragikus tónusú kísérő - zene mindvégig harmonikusan szolgálták az író - heyenként költői töltésű _ drámai szövegét. Nag.y István Attila
