Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

Kelet-Magyarország 1986. február 8. fáilnapok gazdaságpolitikai kérdésekről FEBRUÁR 10-én. Rakamaz, cipőipa­ri szövetkezet 14,00: Hepp Jánosáé, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. Tiszalök, Hódiköt 14,30: Soltész- né Pádár Ilona, HN megyei titkára, or­szággyűlési képviselő. Űjfehértó, nagy­községi pártbizottság 14,30: Tóth Géza, az SZMT vezető titkára. Kisvárda* mű­velődési ház 16,00: dr. Takács József, az MSZMP KB alosztályvezetője. Nyír- béltek, községi tanács 17,00: Farkas Fe­renc, az MNB megyei igazgatója. Má- riapócs, ifjúsági ház 17,00: Kopka Já­nos, a Kelet-Magyarország főszerkesz­tője. FEBRUÁR 11 -én. Nyírbátor, nö­vényolajgyár 13,45: dr. Gyuricsku Kál­mán, a megyei pártbizottság titkára. Mátészalka, városi rendelőintézet 14,00: Ekler György, a megyei pb. titkára. Nyírbátor, gimnázium 14,00: dr. Haj­nal Béla, a KSH megyei igazgatója. Nagykálló, Korányi F. Gimnázium 15,00: dr. Kiss Gábor, az oktatási igaz­gatóság igazgatója. Nyíregyháza, II. sz. gyakorlóiskola 16,00: Meggyesi József, a megyei tanács vb osztályvezetője. FEBRUÁR 12-én. Nyírbéltek, mű­szergyár gyáregység 13,30: Vargáné Kánási Erika, a megyei tanács vb osz­tályvezetője. Nyíregyháza, egészségügyi pártbizottság 14,00: dr. Juhász Ferenc, az MSZMP KB alosztályvezetője. Vá- sárosnamény, művelődési ház 14,00: Makrai László, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat igazgatója. Fehér- gyarmat, városi pártbizottság 14,00: dr. Milei Lajos, az MSZMP KB munka­társa. Tiszavasvári, általános iskola 15,00: dr. Cservenyák László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ja­FEBRUÁR 13. Nyíregyháza, húsipa­ri vállalat 14,30: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője. Vásáros- namény, ládagyár 13,30: Gergely Fe­renc, a megyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese. Fehérgyarmat, kórház 14,00: dr. Juhász Ferenc, az MSZMP KB alosztályvezetője. Nagykálló, cipő­ipari szövetkezet 14,00: Pétervári Jó­zsef, a KISZÖV elnöke. Mátészalka, városi pártbizottság: 14,00: Simkovics Gyula, az oktatási igazgatóság igazga­tóhelyettese. Nyíregyháza, 5. sz. Volán Vállalat 14,30: Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlé­si képviselő. Szakoly, termelőszövetke­zet 16,00: Gál Ferenc, a megyei tanács vb osztályvezetője. Nyírbátor, 5. sz. óvoda 17,00: Tóthné Kiss Mária, az MSZMP KB tagja. FEBRUÁR 14. Nyíregyháza, VÁG ÉP 14,00: Diczkó László, a megyei pártbi­zottság titkára. Záhony, Áfész 15,00: dr. Hagymási József, a megyei tanács vb osztályvezetője. Nyíregyháza, TI­TÁSZ 15,00: dr. Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pb. első titkára. N yíregy háza, társadalombiztosítási igazgatóság 15,00: Laub István, a me­gyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese. Máriapócs, termelőszövetkezet 16,00: Bacsu József, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Nyírbátor, 2. sz. általános iskola 17,00: Czirják Fe­renc, a megyei pártbizottság osztályve­zetője. FEBRUÁR 17. Vásárosnamény. mű­velődési ház 10,00: Pataki József, a me­gyei tanács osztályvezetője. Tiszavas­vári, vegyészeti gyár 14,30: Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke. Vásá­rosnamény, Áfész 15,00: Nagy Miklós, a MÉSZÖV elnöke. Rakamaz, általános iskola 16,00: Hajdú Sándor, a KISZ megyei bizottság első titkára. Csenger, nagyközségi pártbizottság 16,30: dr. Tar Imre, ny. megyei első titkár. Tisza­lök, nagyközségi pártbizottság 15,00: Mándoki István, a párt megyei végre­hajtó bizottsága tagja. Nyíregyháza, rendőr-főkapitányság 17,00: Gulácsi Sándor, a párt megyei végrehajtó bi­zottsága tagja. Tiszaszentmárton, 18,00: Hosszú László, a TESZÖV megyei tit­kára. FEBRUÁR 18. Nyírbátor, egyesített egészségügyi intézet 15,00: Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Tisza­vasvári, városi pártbizottság 15,00: Ha­lász András, a megyei pártbizottság osztályvezetője. FEBRUÁR 19. Vásárosnamény, kór­ház 14,00: dr. Csinády László, a megyei tanács vb osztályvezetője. Nyíregyhá­za, Taurus 14,00: dr. Zilahi József, a megyei tanács vb osztályvezetője. FEBRUÁR 20. Nyíregyháza, megyei tanács 14,00: dr. Bálint Tibor, az MSZMP KB munkatársa. Nyíregyháza, pedagógus pártbizottság 14,00: Né­methy Gyula, az MSZMP KB munka­társa. Záhony, nagyközségi pártbizott­ság 15,00: Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese. Nyíregyháza, KEMÉV 14,00: Kenéz Sándor, a me­gyei tanács vb osztályvezetője. Nyír­egyháza, városi rendőrkapitányság 16,00: Tári Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. FEBRUÁR 21. Vásárosnamény, vá­rosi tanács 14.00: László András, a me­gyei tanács általános elnökhelyettese. FEBRUÁR 24. Tiszaszalka, acéláru­gyár 14,00: Körtély Sándor, az OTP megyei igazgatója. Nyírbogát, nagy­községi tanács 16,00: dr. Kőrőssy Kál­mán, a megyei tanács vb titkára. FEBRUÁR 25. Nyírbátor, fúrógép­gyár 13.30, Körtvélyes István, ipari miniszterhelyettes. Nyíregyháza, mező- gazdasági főiskola 14,00: dr. Pintér László, az MSZMP KB munkatársa. Újvidéken 58 éves korá­ban meghalt Sárosi Károly, a vajdasági tankönyvkiadó magyar nyelvű részlegének felelős szerkesztője. A vaj­daság*. általános és középis­kolák számára 26 magyar nyelvtan- és olvasókönyvet írt. Egyidejűleg volt oktatás­ügyi tanácsos, tankönyvszer­kesztő, az újvidéki pionírúj­ság, valamint a rádió szer­kesztője, a Magyar Szó. a Híd és a Szabadkai 7 nap munkatársa. CIGÁNY nyelvű TV-ADÄS A pristinai televízió meg­kezdte cigány nyelvű műso­rok sugárzását. Jugoszláviá­ban ez az első cigány nyel­vű tv-műsor. Anglunipe (Jö­vő) címmel egyelőre hetente egyszer sugározzák, s később fokozatosan bővítik. SZÁSZ-KlALLÍTÁS PÁRIZSBAN Párizsban az elegáns Meu- rice-szállóban kamarakiállí- tás nyílt Szász Endre művei­ből. A kiállítást a francia sajtó és a párizsi galériák számos képviselője jelenlété­ben Palotás Rezső magyar nagykövet nyitotta meg. DÜVAUER TÁVOZOTT HAITIRŐL Távozott Haitiről Jean- Claude Duvalier diktátor — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség Washingtonból az UPI amerikai hírszolgála­ti irodára és a CBS televíziós hálózat értesülésére hivat­kozva. A CBS szerint Haiti „örökös elnöke’' magánrepü­lőgépén Franciaországba uta­zott, utazási végcélja azon­ban nem ismeretes. Az ame­rikai televízió közölte azt is, hogy a diktátort katonai- polgári kormány váltja fel Haitin. ÁLLATOK VESZÉLYBEN A szokatlanul zord téli idő­járás következtében egymil­lió vadállatot fenyeget az elpusztulás Kína Csinghaj tartományában. Az október óta tartó havazások és viha­rok eddig százezer vadállat pusztulását okozták. A tar­tományi hatóságok nagysza­bású mentőakciót, indítottak a végveszélyben forgó vadál­lomány megmentése érdeké­ben. 0 Az írás, akárhogy is vesz- szük, megindító dokumen­tum. Borbála asszony még bizakodott. Elismeri vétkes mivoltát, „nem is merészel­nék, (mivel érdemtelen va­gyok, halálnak leánya), Nagy­ságotok, Kigyelmetek eleibe rabságomból írott és bús könnyeimmel áztatott instan­ciám által borulnom, ha nem tudnám, hogy az árnyékvi­lágnak múlandó és minden szf pillantásban változandó voltát Nagyságotok, Kegyel­metek is jól tudják,... té­kozló voltam, mindazáltal Nagyságotok, Kigyelmetek atyai kegyelmességét még egyszer térden állva, lebo- ruló orcával óhajtom, s mi­vel tudom, hogy a zorgetek­nek nyittatiik meg, ... mél- tóztassék emlétett eddig vala férjemet, ... életemmel sza­badon bánó nagy jó ura­mat . . . kérni, hogy még egy­szer kegyelmébe venni . . . s halálom ^helyett életemet bár­csak oly formáin megadni, .. . míg Istennek természet sze­rint való halálomat tetsze­nék elhozni, éltemet lehetne folytatnom.” Krucsay János nem fogad­ta vissza az asszonyt, így ke­gyelmi kérvényét is elutasí­tották s Debrecen városnak Pocsajon lakó kölcsönkért hó­hérja a kisvárdai vár dél­nyugati földbástyáján a ma is meglévő pallossal, Krucsay Jánosné, Tolvay Borbálának fejét vette. A hóhér, tekint­ve, hogy nemes asszonyról volt szó, a szokásos egy ré- nes forint helyett, mint egy nyugta tanúsítja, fizetségül hármat kapott. Egy nyírtassi hagyomány szerint Krucsay a felesége fejét a kivégzés után még napokig csókolgat­ta, „Borbála, Borbála, miért kellett ezt neked tenned?”-— mondogatta, s külön temette el a ma is meglévő pince kö­zelében. Aligha lehet azon­ban ezt a történetet másnak tekinteni, mint a népi igaz­ságszolgáltatás egyfajta meg­nyilvánulásának, a való egész más. ★ Tolvay Borbála kivégzése és a nyírbátori Krucsay-öltár közt általában elutasítják, hogy lenne valami kapcso­lat. Ezt a nézetet azonban a per bizonyos mozzanatai alapján nem lehet elfogadni. Ellenkezőleg, az asszony el­len elkövetett bűnök bűntu­data él tovább -az oltárban. Krucsay János — és báty­ja, az alispán a háttérben — a per folyamán több nem tisztességes, sőt törvényelle­nes dolgot vitt végbe. Idéz­zük fel a kisvárdai plébános és a rádi minoriták ügyét, tudva azt, hogy ugyanakkor Krucsay buzgó katolikus volt. Meggondolandó az a (tény is, hogy a védőügyvéd mennyi­re hiába érvelt, szinte a le­vegőnek beszélt, ezért az egész per is úgy hat, mintha az ítélet valami patriarkális, családi alapon eleve meg lett volna beszélve. Ez megma­gyarázza azt a rendkívüli si­etséget is, ahogy a tárgyalá­sokat lebonyolították. Nagyon feltűnő az is, hogy Krucsay a tárgyalás után a poranyag­ról másolatot kért s kapott. Miért kellett ez neki? Azasz- szo-nyt nem fogadta vissza, ezzel tulajdonképpen a tör­vény közvetítésével kiszámí- tottan, megfontoltan megölte s hozzátehetjük ismét kisar­kítva, anyagi érdekből. De feleségének hóhénkézre adá­sában más motívum is közre­játszott. Krucsay János a fél évet se Várva meg felesége kivégzése után, ismét meg­nősült, Ennek ismeretében most már megvilágosodik a második per sietsége és a másolat kézhez kapása: a per idején Krucsaynak már 'út­ban volt a felesége, meg kel­lett tőle szabadulnia, mert akadályozta volna a csebi ^■Pogány Borbálával való há­zasságát. Nyírbátorban az egykori minorita rendház, a mai mú­zeum udvarán Krucsay Já­nos ravatalánál hihetőleg Ke­lemen Didák tartotta a gyász- beszédet. Beszéde végén a szerzetes atya a halott szó­jába egy imát ad, melynek értelmét a fentiek alapján konkrétan is tudunk értel­mezni. „ . . . megvallom, szó­val, szándékkal, cselekedet­Az SZKP XXVII. kongresszusa előtt (4.) H pártirányítás színvonala AKTÍVABBAK ÉS KRI­TIKUSABB AK voltak az SZKP alapszervezeteiben lezajlott taggyűlések, a vá­rosi és területi konferen­ciák, a köztársasági tanács­kozások, amelyeken a kül­döttek több mint 18 millió kommunista nevében fog­laltak állást a társadalmat érintő legfontosabb kérdé­sekben. Kritikus szellem jellemezte a moszkvai párt­konferenciát is, amelyen részt vett Mihail Gorba­csov is. Melyek voltak a napiren­den szereplő fő kérdések? Mindenekelőtt a társadal­mi és a gazdasági kérdések, a hogyan tovább, vagyis az. hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy a szovjet társadalom töretlenül, s ha lehet az eddiginél is gyor­sabban fejlődjön a februári XXVII. kongresszus után. Vissza-visszatértek a nem­zetközi béke és biztonság, a békés alkotó munka felté­teleinek megteremtésével kapcsolatos problémák, a szovjet párt- és állami ve­zetés ilyen irányú erőfeszí­tései, amelyek nemcsak a párttagok, hanem az egész szovjet nép támogatását él­vezik. Ebben a szellemben zajlottak a taggyűlések és a pártkonferenciák a szibériai Bratszktól a legkisebb mol­dáviai faluig, Leningrádtól Bakuig. A nagyobb tanácskozáso­kon megjelentek a párt- és az állami vezetés képvise­lői. így például a bakui kommunisták összejövete­lén Jegor Ligacsov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára vett részt. Felszólalásában főként azt hangoztatta, hogy az ország különleges időket él. Nagy változások mennek végbe az egész társadalomban, s magában a pártban is, amely e változások kezde­ményezője és szervezője. A bakui kommunisták ta­nácskozásán, de más párt­értekezleten is a kedvező jelek között emlegették a kommunisták a fegyelem és a szervezettség erősödését, a bevezetett intézkedések nyomán az erkölcsi és pszi­chológiai légkör javulását. Érezhetően megnőtt a po­litikai aktivitás is, a nega­tív' társadalmi jelenségek­kel szembeni határozott és fokozott fellépés. egy másik központi TÉMA VOLT a szociálpoli­tika, a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Szó volt a tömegek mozgósításáról, a munkáskollektívák és az egyes emberek bevonásáról a helyi és országos jelentő­ségű feladatok megoldásá­ba. Ebben a vonatkozásban utalások hangzottak el ar­ra nézve is, hogy növelni kell az egyes emberek ér­dekeltségét, ami nélkül nem lehet megoldani bizonyos problémákat. Hangot kapott az is, hogy a termelés ész­szerű fejlesztésével egy idő­ben fokozott figyelmet kell fordítani a lakossági szük­ségletek kielégítésére, még­hozzá a jelenleginél maga­sabb szinten és jobb minő­ségű árukkal. Ez viszont feltételezi a fogyasztási cik­kek minőségének a javítá­sát A minőségi gondok ugyanis gyakran befolyá­solják az emberek közérze­tét, rossz hangulatot kelte­nek. Más szóval a beszámoló és vezetőségválasztó tag­gyűlések tükrözték azt az általános pozitív folyama­tot, amely az utóbbi időben az SZKP szervezeteinek életében kibontakozott. Ál­talános volt az egyetértés a tekintetben is, hogy gyö­keresen meg kell változtat­ni a párt- és az állami ve­zetés munkastílusát és munkamódszereit, követke­zetesen ki kell küszöbölni a negatív vonásokat. Az ez­zel kapcsolatos felszólalá­sokból kitűnt: a párttago­kat nyugtalanítja, hogy egyes vezetők mind a mai napig nem tették igazán a magukévá a múlt év ápri­lisi plénumának döntését. Akadnak, akik lelkesen és rendszeresen idézgetik az ülés határozatait, fel is szó­lítják munkatársaikat a munkastílus javítására, en­nél többet azonban nem tesz­nek. önmaguk nem változ­tatnak régi rossz módsze­reiken, nincs bennük újító szellem, hiányzik belőlük a kezdeményezőkészség, s mások kezdeményezéseit sem karolják fel. Régi sé­mákban gondolkodnak és azok alapján cselekszenek. E jelenségekre a kommu­nisták érzékenyen, egy­szersmind határozottan rea­gálnak. Jelzi ezt a vezető testületek megválasztásáról készült statisztika néhány fontos adata is. Például az, hogy az SZKP alapszerve­zeteinek 23 százalékában választottak új titkárt, a városi és járási első titká­rok 30 százaléka első alka­lommal tölti be ezt a tiszt­séget. De figyelemre méltó az is, hogy a területi és ha­tárterületi pártbizottságok, i a köztársasági kommunista pártok központi bizottsági titkárai közül 141-et men­tettek fel, köztük 45 első titkárt. E jelenségekre is utalt Vitalij Vorotnyikov, a Politikai Bizottság tagja a tulai kommunisták tanács­kozásán, amikor kijelentet­te: növelni kell a kommu­nista vezetők felelősségét, küzdeni kell az ünnepélyes­kedés, az üres szócséplés, a hivatali beosztással való visszaélés ellen. MINDEBBŐL VILÁGO­SÁN KITŰNIK, hogy a szovjet kommunisták őszin­tén, kritikusan és önkriti­kusan foglalkoznak a helyi és társadalmi méretű gon­dokkal egyaránt. A tanács­kozásokon megvont mérlei is tanúsítja, hogy az ország feszített, eseményekkel teli esztendőt hagyott maga után. Az ország népéhez in tézett újévi köszöntőjéber Mihail Gorbacsov arról is beszélt, hogy most már vi­lágosabban látják és reáli­sabban értékelik mindazt amit az utóbbi években el­értek, de azt is, amire c jövőben törekedni kell Kanyó András (Vége)-tel véghez vitt vagy elszánt gonoszságimat. .. Uram Jé­zus, szent véred hullásáért, keserves kínszenved-ésidért bocsásd meg énnekem min­den bűneimet.” Íme a Kru- csay-oltár programja! Hogy milyen mélyen gyö­kerezett Krucsay Jánosban a bűntudat, megmutatja a nagyjából egykorú három mellékoltá-r közti összeha­sonlítás. Jósa István oltára Szent István vértanút és Szent István királyt is elénk állítja, Pexa Imre pedig az oltára csúcsára helyezi Szent Imré herceget. Krucsay sem a keresatelő, sem az apostol, sem más szent János emlé­két nem idézi, egyedül a bűn­től való megváltás történetét, Krisztus kínszenvedését mu­tatja be. Bűntudat szülte az oltárt, s a megváltás reménye állí­totta fel. A nyírtassi földesúr előtte is temettette el magát. Sokan nem látják, de körü­lötte egy szomorú véres ár­nyék is lebeg, egy bűnös asz- szonyé, ki túlságosan vidám farsangja után méltánytalan gonosz véget ért. Az oltár ezért nemcsak egy páratlan ritka becsű műtárgy, hanem 250 év előtti emberi sorsak, szabolcsi végzetek dokumen­tuma is. 4 KOROKNAY GYULA: WSI URH Krucsay Janómé élete és halála

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents