Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. február 27. Lendületesebb városfejlesztés Tóth László tanácselnök az eredményekről, lehetőségekről A közelmúltban a megyei tanács értékelte Kisvárda Vá­ros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tevékenységét. Meg- állapították, hogy a város harmonikus, arányos fejlesz- tésre törekedett, kiemelt jelentőséget kapott az infrastruk- túra gyarapítása a vonzáskörzet igényeivel összhangban. Kisvárda peremterületein az alapellátást fejlesztjük. Nagy gond a vasúti felüljáró hiá­nya, és szinte esélytelennek látjuk a telefonhálózat bő­vítését. Mostoha körülmé­nyek jellemzik a körzeti or­vosi ellátást. Erre szerveztük a településfejlesztési hozzá­Tanítót, tanárt várnak • • Üres katedrák Hamarosan megjelennek az álláshirdetések az idén végző tanárképző főiskolás hallgatóknak. Kisvárdán és vonzáskörzetében is számos hely közül válogathatnak a leendő diplomások. Huszon­nyolc tanítót várnak a rét­közi falvakba, a meghirde­tett tanári állások száma negyvenhat. Előbbiből kettő, utóbbiból három tölthető be a városban. Vetélkedők, versenyek Forradalmi ifjúsági napok A Forradalomról forrada­lomra című vetélkedő váro­si-területi versenyével már­cius 14-én kezdődik Kisvár­dán az ifjúsági napok ren­dezvénysorozata. A korábbi évek hagyományaira építve állt össze a mostani prog­ram. Március 15-én az ün­nepség az ifjúgárdisták menetdalversenyével kezdő­dik. A felvonulók a főtérről indulnak a Petőfi-szoborig. A politikai nagygyűlésen a fiatalok adnak műsort, és ott kerül sor az új KISZ-tagok fogadalomtételére. A forradalmi ifjúsági* na­pok eseményei között talá­lunk lövészversenyt, és a 48- as forradalom évfordulóján kitüntetik az ifjúsági moz­galomban élenjárókat. Már­cius 20-án a tanácsköztársa­sági emlékműnél koszorúz­nak a fiatalok. 21-én a Bes­senyei Gimnázium és a Csá- szy szakközépiskola tanulói közül sokan hálafutáson vesznek részt, melynek vég­állomása ezúttal is a mártí­rok baktalórántházi emlék­műve. Április 3-án Kisvár­dán a temetőben álló szov­jet hősi emlékművet koszo- rúzzák meg. A fiatalok be­nevezhetnek a Felszabadu­lási lövészversenybe. Március utolsó hétvégé­jén tömegsportnappal zárul a rendezvénysorozat. A fia­talok a Tungsram kisvárdai gyáregységének sporttelepér több ágban mérhetik össze erejüket, tudásukat a váro­si és környékbeli üzemek, szövetkezetek csapatai. Kiterjedt a figyelem a foglalkoztatási gondok orvoslásán túl az alapellátás javítására, a kereskedelem és szolgálta­tás színvonalának emelésére. Ebből az alkalomból beszél- gettünk Tóth László tanácselnökkel. □ A mostani mér­legkészítés nem csak 1985-öt értékeli, ha­nem az egész VI. öt­éves tervet. Hogyan élt Kisvárda az el­múlt öt évben fej­lesztési lehetőségeit vei? — A város lakos­sága és üzemed a ko­rábban megfogal­mazott céloknak, kö­vetelményeknek meg­felelt. Ezt mutatják a számok. Kisvárdán öt év alatt a termelési érték több mint egy- harmaddal növeke­dett, 3,2 miltiárdról 4,4 milliárd forintra emelkedett. Ugyanez a tendencia érvénye­sült a vonzáskörzet­ben. Megvolt a fog­lalkoztatási egyen­súly, ez azonban már nem volt olyan fe­szültségmentes, mint korábban. Azelőtt a vállalatok keresték a munkaerőt. A nyolc­A régi városkép megőrzése a követke­ző években is feladat. A Kisvárda fő­terén álló egykori banképület felújítá­si tervén már dolgoznak. A külső-bel­ső tatarozás és bővítés után a városi könyvtár kap benne helyet. Kulturális kínálat Pedagógiai hetek vanas évek derekára enyhe munkaerő-túlkínálat ala­kult ki. Érzékelhető ennek a változásnak a munkafegye­lemre, a differenciált bére­zésre kifejtett hatása. □ Az életszínvonal meg­őrzése az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt kapott. Mi mondható el ezzel kapcsolat­ban Kisvárdáról és vonzás­körzetéről? — A bérszínvonal alakulá­sa alapvetően meghatározó. Országosan a bérire vetített reálérték 5—6 százalékkal csökkent. Térségünkben si­került ezt az átlagot tartani. Közben más kiegészítő jöve­delemforrások is kikereked­tek — gondolok a vállalati gazdasági munkaközösségek­re —, így összességében a lakossági életszínvonal nö­vekedett is. Azzal együtt, hogy ebben az időszakban tértünk át a 42—40 órás munkahétre. Hogy az élet­színvonalat sikerült tartani, ahhoz többlet-erőfeszítéseket vállalt a lakosság. — Fontos tényezője a jó politikai közérzetnek a lakás­kérdés. A tervezett 640 lakás helyett öt év alatt 854 épült. Ez azt jelenti, hogy körül-' belül háromezer kisvárdai — majdnem a város lakosságá­nak egyhatoda — új, a mai igényeknek megfelelő élet- körülmények közé került. Igaz, döntően a magánerős építkezéseknek köszönhető­én; Az állami lakásépítési terv elmaradt, részben azért, Ai oldalt összeállította: RESZLER GABOR mert látva a magánerős vál­lalkozási kedvet, odaforgat­tuk a pénzt, hogy telekalakí­tással, közművesítéssel se­gítsük az építkezőket. — A beruházások közül például a fűtőműnek kö­szönhetően nem okozott za­vart a tavalyi zord tél. Az oktatásban szép eredmény volt a 16 tantermes általá­nos iskola felépítése, mely­hez a megye legnagyobb tor­natermét csatoltuk. Hozzá­fogtunk a gázberuházáshoz. 1985 októberében kötöttük meg a gazdasági megállapo­dásokat az érdekelt városi üzemekkel. Május elejére jó esélyünk van a nagynyomá­sú gázvezeték elkészülésére, és szeptemberben a szabolcs- bákai termelőszövetkezet lé­üzemében már gázt lehet felhasználni. A közel száz­milliós beruházás jó ütemben Ihalad, a város önerejéből valósul meg. Remélhetően 1987—1988-ban néhány la­kásban is meggyúlhat a gáz. A felsorolt fejlesztések mel­lett jutott elég erő a meglé­vő intézményihálózat működ­tetésére, feltételeinek javítá­sára. □ Milyen megoldásra vá­ró gondokkal kell számolni a következő tervidőszakban? — A környezetvédelem ér­dekében például bővítjük a szennyvíztisztító kapacitást. Az ipartelep térségében az ivóvíz minőségén kívánunk javítani. Még mindig kevés a tanterem, a zsúfoltság csak fokozódik, ezért iskolát kell építenünk. A foglalkoztatás­politikában is újabb feszült­ségekre számítunk, azzal együtt, hogy az Öntödei Vál­lalatnál, a szesziparnál lét­számfejlesztésre gondolnak. járulást, amit a lakosság el­fogadott. Mindezekre gon­dolunk a VII. ötéves terv összeállításánál, kiemelten foglalkozunk a lakásépítés­sel, a gázberuházással és az oktatás gondjaival. □ A célokbó’ -hogyan vál­lalhatnak részt a kisvárdai- ak? — A lakosság társadalmi munkában eddig is sokat se­gített. Ettől az évtől a város- fejlesztésről három szinten döntünk. A település egészét érintő beruházásoknál a ta­nácsülés mondja ki, a végső szót. A kisebb gondokra a népfront körzetenként kiala­kított tanácstagi csoportok kereshetik a megoldást. Az öt csoportnak összesen más­fél milliót utalt át a tanács. Ebből két-kétszázezer fo­rintra minden csoportnak jo­ga van, at fennmaradó fél­millióért Versenyeznek. Ahol a jó célokhoz a lakossági tá­mogatást is megnyerik, oda több pénz jut. A harmadik döntési szint a tanácstagé. Saját körzetében a kis gon­dok megoldására 15 ezer fo­rintos tanácstagi alappal rendelkeznek. Míg a tanács­tagi csoportok forintjaiból megépülhet például a csa­padékcsatorna, az utóbbiból társadalmi munkával kiegé­szítve, egy-egy áteresz ké­szíthető el. Bízunk benne, hogy a lakosság él ezekkel az új lehetőségekkel, és a nyílt, demokratikus várospolitika tartalmi elemei ezáltal is erősödnek. A tanár szakokat tekintve a legtöbb általános iskolából az énektanár hiányzák. Test­nevelőket is keresnek, és jó eséllyel pályázhatnak ma­gyar illetve orosz szakos fő­iskolás hallgatók is. Kisvár­dán nagy gond a gyógype­dagógiai állások betöltése Négy szakképzettnek kínál­nak helyet Kisvárdán és két gyógypedagógust tudnának foglalkoztatni a város von­záskörzetében. A kisvárdai zeneiskolában egy friss dip­lomást várnak, két zeneta-' nárra lenne szükség Zá­honyban. A teljességhez tar­tozik, hogy a meghirdetett általános iskolai állások egy része csak szerződéses, a gyermekgondozáson lévő pe­dagógusok helyettesítésére szólnak. Tartósan hiányoznak a nyelvszakos tanárok a kis­várdai középiskolákból. A Bessenyei Gimnáziumban ti­zenkét helyre várnak pályá­zókat. Ezekből nyolc állás magyartanári, illetve bár­milyen idegen nyelvi. A Császy szakközépiskolának három nevelőtanárra és há­rom főiskolai végzettségű gyors-gépíró szakosra lenne többek között szüksége. Farsangi mókák Sokakat megmozgatott a fiatalok farsangi felvonulása február derekán Kisvárdán. Folytatásnak, a jó hangulat felmelegítésének szánják a szervezők a március elsejei farsangi bált. A móka, kaca­gás színhelye ezúttal a Kini­zsi étterem lesz. A fiatalos lendületet a Delta együttes muzsikája garantálja. A fesztiválok a tavasz elő­hírnökei. A budapesti kultu­rális seregszemle nevében is viseli a természetet újjászülő évszakot, a szabolcsi megye- székhelyen szintén készülőd­nek a művészeti hetekre, és a kisvárdai művelődési köz­pont márciusi programját ugyancsak egy rendezvény- sorozat fogja keretbe. A pe-' dagógiai és művészeti hete­ket a magyar nyelv hete és a színházi világnap alkalmából rendezik meg a rétközi vá­rosban. Az ünnepélyes megnyitót március 3-án, hétfőn tartják. Az érdeklődőket Adám La­jos szoborfaragó munkái fo­gadják. Este az Emberek, csillagok, űrhajók című elő­adás vendége Farkas Berta­lan, a Magyar Népköztársa­ság űrhajósa és Zombori Ot­tó, az Uránia csillagvizsgáló vezetője. A budapesti Nép­színház országos bemutatóját március 4-én Kisvárdán tart­ja. Műsorukon Rossini mű­ve, az Alkalom szüli a tol­vajt. Komoly zenei esemény lesz 7-én is az általános is­kolások filharmóniai bérlet- sorozatában. Mozart: Varázs­fuvola című operájának ke­resztmetszetében közremű­ködnek a debreceni Csokonai Színház énekművészei és a Szabolcsi szimfonikus zene­kar. A középiskolai filharmó­niai bérletsorozat következő előadását március 13-án tart­ják. A debreceni Űj Délibáb együttes a ritmus és a tánc huszadik századi változásait mutatja be. A kisvárdai mű­vészeti hetek keretében főis­kolai tanárok, kutatók több ismeretterjesztő előadást tar­tanak. A március 27-i est elő­adója indiai egyetemi pro­fesszor. Hekhamanesi a Kö­zel-Kelet művészetéről és irodalmáról beszél. A pedagógiai és művészeti hetek programján kívül más eseményeket is kínál a kis­várdai művelődési központ márciusban. Szaktanácsadás­sal egybekötött kozmetikai bemutatót rendez március 3- án a megyei KÖJÁL. Ugyan­csak a közegészségügyi állo­más rendezésében nyílik az alkoholellenes propaganda­kiállítás. 17-én a Hobo Blues Band koncertezik a város­ban. A Magyar Színkör új •tnusicallal érkezik. Balassi Bálint Szép magyar komé­diáját Tolcsvay Béla zenésí- tette meg. A 18 éven felüli­eknek ajánlott előadást 23- án este láthatja a közönség. Amatőr művészeti csopor­tok és szólisták kulturális seregszemléjét március vé­gén rendezik meg a kisvár­dai művelődési központban. Kisvárdáról és vonzáskörze­téből számos versenyzőt vár­nak a városi-körzeti bemu­tatóra, mely március 22-én, szombaton reggel kezdődik és egész napos látványossá­got jelent az érdeklődőknek. t televízió képernyő­jű jéről egy csapásra sokunk ismerőse lett. A Ki miben tudós? történe­lem vetélkedőjének elődön­tőjében tűnt fel, hallhattuk jól formált, ügyes válaszait. Felkészítő tanára, Nehéz Rudolf né is önálló, rendsze­rező képességét dicséri, no meg szívós kitartását, aka­ratát. A verseny október dere­kán kezdődött. Hajdú And­rea, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium negye­dikes diáklánya természe­tes egyszerűséggel elevení­ti fel a tantárgyi vetélkedő fordulóit. Már a gimnáziu­mi mezőny erős volt, az első , feladatok megoldása után nyolcán maradtak tal­pon. Az újrázásból ketten jutottak a megyei döntő­be, ahonnan elsőként jutott tovább. Ezt már intenzív, vagy ahogy tanárnőjével mosolyogva mesélik, a fel­készülés „papucsos” szaka­sza követte. Tanórák után, meg hétvégeken estékbe nyúlva forgatták a történe­ti szakirodalmat, keresték a magyar államalapítás, a reformkor, a huszadik szá­zad egy-egy problémájának S_____________________________________ Andrea magyarázatát. Közben mir, dig újabb kötettel gyara­podott az áttanulmányozás­ra szánt irodalom listája. — A gimnáziumban a történelem fakultációt vá­lasztottam. Már általámos iskolás koromban sem min­dig elégített ki a tankönyvi magyarázat, sok történe­lemmel kapcsolatos cikket, könyvet elolvastam. Sokat köszönhetek nagynéném- nek, Tóth Magdolnának, aki felfigyelt érdeklődésem­re, segített tudásom bővíté­sében. A JCi miben tudós? versenyt jó alkalomnak vél­tem addigi ismereteim ki­próbálására. A legelején világossá vált, hogy a versenyzőkkel szem­beni elvárások óriásiak, a gimnáziumi követelménye­ket jóval meghaladják. Ne­héz Rudolfné szerint ekkor jöttek jól azok az alapok, melyeket Andrea korábban, esztendők szorgalmával le­rakott. Megbízható épít­ményt emelhettek erre. A „tizenhatos” forduló után a televízió, képernyője előtt az egész ország követhette a versenyt. Az első elődöntő minden korábbinál nagyobb próbát jelentett. Andrea az egyenes adásban is szépen szerepelt. Apró tényezőkön múlott, hogy a továbbjutás nem sikerült. A gimnázium történetében még nem volt példa, hogy a tantárgyi ve­télkedőben ilyen messzire jusson diák, pedig sokan megpróbálták. A siker a közösség élménye, az ösz- szetartozást erősíti. — Mit adott nekem ez a verseny? Rendszerezett tu­dást, elmélyedhettem ked­venc történeti korszakaim­ban — mondta Hajdú And­rea. — Diáktársaim köré­ben is az emberi kapcsola­taim gazdagodtak. Gyara­podott önbizalmam, amire az érettségi és felvételi vizsgák előtt nagy szüksé­gem lesz. Hogy eljutottam az elődöntőig, felelősséggel is jár. Most már illik majd­nem mindent tudnom. A történelemmel And­reának komoly céljai van­nak, jogi egyetemre akar felvételizni. S hogy egy ilyen szellemi tornának milyen sokoldalú a hatása, mutatja, hogy a történelem- - tanítás módszerei frissül­nek, újulnak. A kisvárdai gimnáziumban képmagnón rögzítették a televíziós adá­sokat, a fakultáción, tan­órán felhasználják azokat. A következő években ver­senyeken indulók az új ta­pasztalatokra támaszkod­hatnak. Előttük a példa: egy kisvárosi gimnáziumból is messzire lehet jutni.

Next

/
Thumbnails
Contents