Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. február 22. O zatta ebédjét, közte a tor­más marhahúst, mivel állí­tólag ezt kedvelte a császár. A fagyos télen kopognak a bécsi utcák kövei. A Ring útvonalán csilingel a villa­mos, standján a hírlapárus lábaival toporog. A rendőr udvariasan figyelmeztet, az autók időben megállnak a piros jelzés előtt. Az őszről kinnmaradt plakát az Austria—Rapid focimeccs­re emlékeztet. A városban barangolva könnyű észre­venni, hogy az idegenfor­galom rendkívül élénk. A szépmívű utcák látványát németek, angolok, franciák viszik haza emlékül. Az alig két négyzetkilométer­nyi belvárosban találni a művészeti és történelmi ér­tékek nagyobb részét. Az üzleti negyed a Rotenturm és a Kärtner strasse terü­lete, az ehhez kapcsolódó Graben, a Michaeler platz, ahol a legdrágább és legfé­nyesebb üzletek vannak. A turisták általában a végte­len hosszúnak tűnő Maria­hilfer strassén, vagy a Schopping Cityben költik el kevés pénzüket, ahol minden kapható. Ebben a térségben számos „magyar” üzlet kínálja áruját, s ahol a vezető nem rest, a jobb üzleti fogásért „ingyen” sörrel, cukorkával kínálja vásárlóit. A mi Budapesten a Nagykörút—Rákó­czi út kereszteződé­se, az Bécsiben az Opera- sarok, vagy a Stephan platz. A Szent István-dóm jó kiindulási pont a tér­képpel barangoló külföldi­nek. A székesegyház 136 méter magas tornya — a Steffl — a régi főváros jel­képe is. Az 1436-ban meg­épült gótikus épület kilátó- erkélyéről szinte Bécs tel­jes panorámája látható. A Ring felől juthat a lá­togató a bécsi várba (Hof­burg), amelynek építése 1215-ben kezdődött VI. Li­pót korában. Itt találni a Nemzeti Könyvtárat, a Svájci-udvart, a Téli-lo­vardát, a Várkápolnát. Ez a rész nyitott a látogatók előtt, múzeum. Az idegen- vezető magyar nyelven mondja el a vár történetét, mutatja be a dísztermeket, a képtárat. Barangolásunk további állomása a Práter, amely télen csak emlékeztet a nosztalgiát idéző, s csak a szezonban üzemelő vurslik- ra, az elvarázsolt kastélyra, a mutatványosok és kör- hintások színes bódéira. A vidám parkban kiemelke­dik a 67 méter magas óri­áskerék, a Riesenrad. A töméntelen műemlék markáns pompája elnémít­ja a szemlélőt. A Belvede­re hatalmas bejáratánál mintha díszbe öltözött őrök strázsálnának, akik rezze­néstelen arccal figyelik a látogatókat. Európa egyik legszebb barokk palotája ez. Nyári laknak épült. I,tt történt az osztrák állam- szerződés aláírása 1955-ben, s ezen a helyen nyitották meg 1970-ben a SALT-tár- gyalások ülésszakát. A tu­risták elgyönyörködnek a Belvedere-parkban, amely­nek szoborcsoportjai, szé­pen örökzöld bokrai még szebbé varázsolják a kör­nyéket. N em mulaszthatja el a Schönbrunn meg­tekintését az ide lá­togató idegen. Az ismert bevásárlóutca, a „'Segítő Mária” folytatásában, az 58-as jelzésű villamossal? gyalog vagy autóbusszal ér­hető el. Schönbrunn (Szép- kút) építése 1713-ban feje­ződött be, de állandóan to­vább épült, s Mária Teré­zia korában nyerte el mai, végleges formáját. Ez a barokk stílusú kastély szá­mos államfőnek, hadvezér­nek nyújtott otthont, lakott itt — többek között — Na­póleon is. Ha végigsétá­lunk, a látogatók számára megnyitott 400 helyiségből álló főépület egy szintjén, mintegy félszáz teremmel előtt épült, három és fél ezer helyisége van. Kissé távolabb magasodik a Du- na-torony, amelynek 165. méterénél lassan forgó ét­terem található. Visszafelé, útunkban megtekinthetjük a dunai kikötőt, a Mexico platz kereskedelmi negye­dét, a méregdrága bécsi metrót, Lehár Ferenc há­Bécs kút áll Pállasz Athéné most felújított szép szobrával. Nem sokkal távolabb a császár-királynő Mária Te­rézia húsz méter magas szobra körül 24 mellékalak található. A tér két olda­lát a Szépművészeti és a Természetrajzi Múzeum épületei zárják. M esélnek a fák, a he­gyek, a környék... A Bécsi erdőről, amely félkörben övezi a ** fővárost, ezzel mintegy tisztítva levegőjét, közeli kirándulási lehetőséget kí­nálva. Az itteniek minden eszközzel védik a szép er­dőt, gyárak, városok nem épülhetnek benne. A Bécsi- erdő jelkép is egyben, meg­határozója a környéknek, a szórakozásnak, a testneve­lésnek, a sportnak is. Itt valójában minden fa és bokor védett, egyszóval becsben tartják a főváros környezetét. A Wienerwald a bécsiek nagy kincse. Meg is látszik rajta. A visszaút a Burg mel­lett vezet el. Autók höm­pölyögnek több sorban ... A csend utáni kép nem nyugtalanít, nem zavar. A tér közepén II. József csá­szár monumentális lovas szobra, árasztja magából az egykori hatalom erejét. A téli szép napsütés sokakat csalogat a térre. Az előpark padjain fiatalok ülnek. A fűben lépkedő galambokkal törődnek. Vagy egymás­sal . .. Egy fiatalember ke­zében virágcsokor. Várako­zik ... Odafenn harangjá­ték kezdődik. A zengő dal- ( lám Bécs városának törté­netét hirdeti. Kovács György Egy zenekar csodála­tos dalt játszik oda­fenn a magasban. Csengve csendül a kala­pács, kong a harang — messze hallik, — Bécs vá­rosának történelmét hirde­ti. Aprónak látszó figurák bújnak elő, égi zenét to­vábbít az alpesi szól. Véget ér a harangjáték. A zengő dallamot a főváros utcaza­ja váltja fel. Ha azt mondják, Auszt­ria, a szomszédos országra gondolunk. Ha azt halljuk Bécs, a Kék Duna keringő, az operett, a műemlékek, a Práter, a Mariahilf el strasse boltjai jutnak eszünkbe. Évente sokezer hazánkfia látogat -el az osztrák fővárosba. Van aki a „jó üzlet” reményében utazik, a többség azonban látni, kikapcsolódni, ismer­kedni akar. Bécset a zene Athénjának is nevezik. A Bécsbői in­dult klasszikus zene elter­jedt az egész világon. Olyan kiválóságok tették zenei uralkodóvá az osztrák fő­várost mint Beethoven, Mozart, Schubert, Haydn. Ez utóbbi komponálta az osztrák Himnuszt, a „Got- terhalté”-t. Később a Stra­uss család a könnyűzené­ben nyitott új korszakot. Az ifjabb Johann Strauss mint „keringőkirály” tette hallhatatlanná a nevét. Bécs a finom ételek fő­városa is. Az itteni konyha a natúrsülteket részesíti előnyben, de híres a cuk­rászata is. Az éttermek fő attrakciója a rántott csir­ke, a Wiener Schnitzel, az­az a rántott borjúszelet. Az osztrák főváros gasztronó­miájához tartozik a legen­da, amely szerint Ferenc József udvari konyhája nem tudott szája íze szerint főzni az uralkodónak, aki ezért egy kiskocsmából ho­is merke&h etünk meg. Az eredetileg berendezett he­lyiségek között láthatjuk Ferencz József háló- és dolgozószobáját, Erzsébet királyné lakosztályait. Ara­nyozott, tükrös termek so­ra pompázik, berendezésük a világ minden tájáról va­lók. Legszebbek: a bálte­rem, a Caroussel-szdba, a trónterem, a meisseni por­celán szoba, amelyek fres­kóit a világ legnevesebb festői alkották. A Schön- brunn-kastély annyira szép, oly sok látnivaló van ben­ne, hogy megtekintéséhez legalább fél nap szükséges. Távozóban megtekintjük a gondozott hatalmas parkot, a kastély remekszép ková­csoltvas kapuit, amely vas­ba álmodott műalkotás. A Schönbrunn előtt kez­dődő autópálya, a Westau­tobahn forgalma télen is igen nagy. Szünet nélkül folyik az áradat. A hegyek­ből csordogáló Wien-patak mentén vezet Innsbruck felé húzódó betonszalag, amelyen a téli sportok ked­velői elérhetik a világhíres, korszerű, veszélyes sípályá­kat. Bécs utcáit járva hajtott a vágy, hogy láthassunk mindent, ami az idegen számára látványos, érdekes lehet. így jutottunk el a csatornán túli ENSZ-palo- táig, amely tíz évvel ez­zát, a sportcsarnok (Stadt- halle) szép épületét, a szov­jet hősi emlékművet, Mo­zart és Goethe szobrát. A bécsi Operaház a nem­zetközi zenei élet egyik legfontosabb központja. A világhíres theatrum 1861— 1869 között épült, kettő­ezernél több néző foglalhat helyet székein. A második világháború pusztítása so­rán megsérült gyönyörű épületet 1955-ben építették újjá. A Ring külső oldalán találni az osztrák parlament épületét, amely előtt dísz­Baraitgolás KM

Next

/
Thumbnails
Contents