Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. február 22, Karátos szolgáltatás iában megalakult a VAGÉP Óra- és Ékszerjavító Leányvállalata és — mint az eredmények is mutatják — a részlegek dolgozói szó szerint aranyat érő munkát végeznek. A megyeközpontban négy helyen, valamint Mátészalkán, Nyírbátorban, Kisvárdán, a közelmúltban pedig Debrecenben nyílt felvevő-megrendelő részleg. A nyíregyházi ékszerjavító részlegben bővítették az ékszer mintakollekciót. Jelenleg 30 féle gyűrű, fülbevaló és medálion közül választhatnak a megrendelők. A múlt évben 15 kilogramm aranyat használtak fel új tárgyak készítésére a nyíregyháziak. Újdonságnak számít az ezüst ékszerek gyártása is: eddig ezer darab ékszert készítettek lakossági megrendelésekre. Képeinken: munkában az órások. — Horváth Tibor monogramot készít pecsétgyűrűkre. (császár) Vastagon fogott a ceruza Szigorú bírságolás ) fogyasztók megkárosításáért A különböző szintű tanácsi szervek egyre gyakrabban tartanak a boltokban és vendégláthelye- ken fogyasztói érdekvédelmi ellenőrzéseket. Az általában próbavásárlással egybekötött, társadalmi ellenőrök bevonásával végzett ellenőrzések során a tanácsi szakemberek arról kívánnak meggyőződni, hogy az üzletekben az eladók megtartják-e a tisztességes kereskedés szabályait. Azt vizsgálják többek között, hogy megfelel-e az előírásoknak az árkalkuláció, helyesen tüntetik-e fel a fogyasztói árakat, hitelesítettek-e a mérőeszközök, jól mérnek és jól számolnak-e, rend és tisztaság uralkodik-e a boltokban. Könnyű lángosok A Vásárosnaményi Városi Tanács V. B. hatósági osztályának ellenőrei az elmúlt év tavaszán árellenőrzést tartottak az egyik lángossü- tő magánkereskedőnél. A próbavásárlás során három sajtos lángost vásároltak egyenként 7,50 forintos áron, összesen 22,50 forintért. A lángos kalkuláció szerinti súlya darabonként 17 dkg volt, ezért az ellenőrző mérlegeléskor a mérlegnek 51 dekagrammot kellett volna mutatnia. Ehelyett azonban a valóságban a 3 lángos súlya csak 35,5 dekagrammot tett ki. A magánkereskedő tehát 15,5 dekagrammos súlycsonkítást követett el, ezáltal ^majdnem egy egész lángos ” árával károsította meg a vásárlókat. Pechére az árképzéssel sem volt minden rendben. A sima és a sajtos lángos esetében egyaránt helytelenül számolta fel a sütéshez szükséges gázt, mint anyagköltséget, ezáltal a vásárlók darabonként további 10 fillérrel fizettek többet az indokoltnál. Sok kis filléres jogtalan haszon azonban nem kevés forintot eredményezhet. Ebből indult ki a szabálysértési hatóság is a büntetés kiszabásánál: a magánkereskedőnek vásárlók megkárosítása szabálysértés miatt 5000 forint pénzbírságot kellett megfizetnie. Drága májkrémek 1985 év őszén vásárlói bejelentés alapján ellenőrizték a Szabadság téri szerződéses zöldségboltot. A bejelentésre az adott okot, hogy az egyik vevő sertésmájkrémet vásárolt a boltban. Kicsit meglepődött, amikor az általa ismert 7,80-as ár helyett a májkrém darabjáért 9 forintot kértek tőle. Bár kifizette a kért összeget, ennek ellenére gyanúsnak találta a dolgot. Gyanúját az sem altatta el, hogy a májkrémekre az üzletben 9 forintos árjelző cédula volt kifüggesztve. A hatósági osztály gyors ellenőrzése során a bolti alkalmazott nem vitathatta az összesen 60 forintos árdrágítás tényét, a vásárló megkárosítását. Az ellenőrök egyéb szabálytalanságot is észleltek. Az üzletben található zöldségfélék beszerzéséről számlát, önbizonylatot az eladó nem tudott felmutatni. A szerződéses üzletvezetőt árdrágítás és bizonylati fegyelem megsértése miatt 6000 fórint pénzbírsággal sújtották. Súlyosító körülményként értékelték, hogy néhány hónappal korábban a vásárlók megkárosítása miatt fizetett már 2500 forintot. Plusz, mínusz Vásárlók megkárosítása miatt vontak felelősségre egy magánkereskedőt is. A hatósági osztály által végzett ellenőrzés során az ellenőrök a boltban próbavásárlásként paradicsomot, paprikát, őszibarackot, tejcsokoládét és cigarettát vettek. Az ötféle áruért 124,60-at fizettek ki. Bár a mérleg hiteles volt, az áruk mérlegelése is pontosan történt, ezúttal a számolással akadt probléma. A paradicsomnál 10 fillérrel kevesebbet számolt a kereskedő, a paprikánál azonban 60 fillérrel, az őszibaracknál pedig 2,20-szal vastagabban fogott a ceruza. A többletszámolás a magánkereskedőnek 2500 forintjába került. Dr. Barabás Bertalan ügyész Van de, még sincs? C sak az tudja, aki szenved a dadogástól, milyen hátránnyal küzd a társadalmi életben az ember, aki nem tudja gördülékenyen kimondani, amit elgondolt. Beszédjavító készüléket már kitaláltak a betegség gyógyítására. Történetesen Nyíregyházán gyártja az Universil, még sincs belőle. Ügy tudjuk, exportra megy a beszédjavító készülék. Negyvenezer forintba kerülne, ha egyáltalán hozzájuthatnánk. Ennyi pénze nincs a szervezetnek. A segítségkérést továbbítottuk Kői Lászlóhoz, az Universil igazgatójához, aki tegnap délután értesítette szerkesztőségünket: a gyár termelői áron ad anyagot, az egyik szocialista brigád pedig társadalmi munkát ajánlott fel, így végül is az értelmi fogyatékosok megyei szervezete ajándékként juthat a számukra létfontosságú készülékhez. | Épületes lakásügyeink (3.) ~ A gyerek már falun is számít A tanácsoknak nem volt különösebb gondjuk, hiszen a nagy építőipari vállalatok — különösem a SZÁÉV — partner volt az állami lakások építésében, az OTP sem panaszkodhatott kivitelezőhiányra, csakhogy a 21 367- ből az állami építőipari szervezetek 5—6 ezret, a szövetkezeti építőipar 1000—1200-at vállalt, a kisiparosok összesen hat, hat és fél ezret építettek, a többi építkezésnek azonban nem volt gazdája. Kalákában Egy írás ürügyén A Népszabadság február 19-i számának negyedik oldalán Kékesi Katalin írt figyelemre méltó írást a kis- és nagykamaszainkról „Lehetnének kamaszklubok” címmel. Tetszett az írás. Nem is vitatkozni akarok most, bizonygatván esetleg, hogy nem minden családban szükséges a gyerekkorból a felnőtt korba átlépő kis embereink egyébként nagyon szépen jellemzett' magányossága. Tény, ezeket az önmagukat megtalálni semmiképp sem tudó fiatalokat ma már nemcsak a nagyvárosok lépcsőházaiban, nemcsak az aluljárókban, hanem számtalan helyen a legkisebb településeken is megtaláljuk. Mi más ez, mint az otthontalanság? Nem feltétlen hiszek abban, hogy a gyerek pusztán életrajzi sajátosságok miatt lett egyszeriben zárkózott, a családtól menekülni akaró. Nyilvánvalóak ennek biológiai okai is, de igenis társadalmi okai vannak annak, hogy egyre ridegebbé válnak — nem a gyerekek!— az otthonok. Egy pici babának elég a babusgatás, egy egész kisgyereknek a becézgetés is. Egy értelmesedé kis embernek viszont társak kellenek. Optimális esetben (ha nem szaladnánk anynyira a dolgaink után) ez a társ a családon belül, vagy a család baráti körében is megtalálható lenne. Építkezni az életünk ebben a szférájában lenne könnyű, ugyanis az említett cikkben sürgetett kamaszklubok létesítése sokkalta nehezebb, mint amilyennek az első pillantásra látszik. Igaz, hogy egy közepes színvonalon élő lépcsőházban a szülők vannak any- nyira tehetősek, hogy ösz- szegyűlik az a kevésbé féltett magnó, a használt bútor, a televízió, esetleg szőnyeg és függöny is. De ki védené meg a kiskamaszainkat az okvetlen — akár a zene hangjára is — betévedő nagykamaszoktól? Bármilyen kicsi, ki védené meg az értékeket, és ki védené a gyerekeinket azoktól a fülledt játékaiktól, amiktől még a sokkal nyilvánosabb lépcsőház sem védi meg őket. írtam fentebb, nem vitatkozni akarok egy nekem nagyon szimpatikus írásról. Tovább akartam gondolni azt, hátha még többen lesznek, akik ugyanígy tovább gondolkoznak. A sürgető igény, hogy valamit csinálnunk kell ebben az ügyben jogos. De pusztán az igényből csak akkor lehet valami, ha közösen gondolkodunk és egy gondolatsor végén megpróbálunk tenni is valamit. (bariba) Akinek szerencséje volt és építőanyaghoz jutott, még korántsem lehetett biztos abban, hogy'lakása lesz, mert bár úgy általában a 21 ezer lakáshoz volt kivitelező, de nem mindig akkor és ott, ahol szükség volt rá. így terjedt el minden korábbinál jobban ebiben az időszakban a kalákaépítkezés, pedig amikor aiz új vállalkozási forrnák létrejöititek, joggal remélhettük, hogy lesznek majd gmkJk, amelyek megfelelő szakemberekből állnak, s nemcsak a hagyományos anyagokból, hanem korszerűbb technikával is építenek lakásokat. Nem így történt, sóit, hagyományos ’technológiára pláne nem vállalkoztak és a többszintes lakások építése is másokra maradt. Leihet, hogy érdemes lenne utólag is megnézni ennek az okait és feltenni a kérdéseket: ugyan mit csináltak, milyen munkát végeztek azok a munkaközösségek, amelyeket eredetileg lakossági szolgáltatásokra szerveztek? A lakások a kivitelezési gondok ellenére felépülitek, körülbelül 60 ezer embernek jelentettek új otthont, a lakásra várók száma azonban szinte semmivel nem csökkent. Pedig volt terv a kis keresetű és Önálló lakással mem rendelkező családok támogatására vagy legalábbis esélyeik javítására. A hároméves lakáshoz juttatási programihoz ‘kapcsolt támogatási rendszer keretében vagy kedvezményes telket kínáltak a tanácsok, vagy pénzt ajánlottakkal, s erre összesen 180 millió forintot használhattak fel. Aztán tavaly újabb 40 millió forinttal egészítették ki az előbbi összeget, amelyet a városok, a városi jogú nagyközségek s a megyei irányítású nagyközségek igényei szerint hagyott jóvá a megyei tanács Végrehajtó bizottsága. És mi lett az eredmény? Amikor kasszazárás volt, év végén kiderült, hogy a támogatásra költhető 40 millió fo-’ rintból közel 20 megmaradt. Igaz nem jelentkeztek annyian arra, hogy saját maguk oldják meg lakásgondjaikat, mint amennyire ezt a tanácson szerették volna, de minden bizonnyal több jelentkező akadt volna, ha az OTP- lakások vásárlásához nemcsak 30—50 ezer, a lakásépítéshez pedig 60 ezer forint támogatást adtak volna, hanem mondjuk akár a dupláját is. Mert ha egy fiatalnak gond összegyűjteni a tanácsi lakás használatbavételi díját, akkor pláne gond megmutatni a tanácsnak és az OTP-nék, hogy ő nem felkészületlenül akar lakást építeni, hanem a tanácsi támogatáson kívül is van hozzá saját erő is. Ma a 100 ezer forint támogatás, a 100 ezer forint kamatmentes kölcsön, a gyerekek számától függő szociálpolitikai kedvezmény, s az OTP áltál lehetőségként kínált, a család létszámától függő 260—440 ezer forint közötti hitel is alig elegendő sajnos Nyíregyházán a beköltözéshez. Sokféle segítség A program mindezek ellenére elismerésre méltó eredményeket hozott, ‘hiszen abból a háromezer családiból, akin e program segíthet, majdnem kétezren lakáshoz jutottak. És jutnak még többen mostani ötéves tervünkben is. Példáiul azért, mert a „megspórolt” közel húszmillió ilyen célokra maradt, s ez azt jelenti, hogy az idén nem negyven-, hanem hatvanmillió forintot használhatnak — reméljük fel is használják — a fiatalok, a többgyermekes családok lakáshoz jutásának támogatására, meggyorsítására. Mostani, VII. ötéves tervünkben — bár a terv csak az év közepére készül ©1 — természetesen nem lehet más cél, mint a lakásellátás javítása, az elmaradások csökkentése, felzárkózás az országos átlaghoz mind az ellátottsági helyzetben, mind az épített lakások minőségi és fel- szereltségi mutatóiban. Továbbra is cél három éven belül lakáshoz juttatni a sokszor emlegetett kiemelt .rétegeket, de ehhez az is kellene, hogy tovább javuljanak a hitelfeltételek és növekedjenek a szociálpolitikai támogatás címén nyújtható összegek. Kamatmentes hitel Természetesen továbbra is fontos feladata lesz a tanácsoknak, hogy gondoskodjanak elég, telekről méghozzá úgy, hogy mind a kis-, mind a nagypénzű emberek igényeit kielégíthessék, hiszen ‘csak így számíthatnak rá, hogy a tanácsi bérlakásban élők egy része visszaadja a lakását, és saját házába költözzön, mert ez a lakásgazdálkodás alapvető feltétele. Tavaly január elsején 3400 olyan igénylőt tartottak nyilván, akinek három éven belül meg kell oldani lakásgondjait. Azóta a legtöbb ‘tanácson újból átvizsgálták a lakásra várók listáját, s ez azt jelenti, hogy 1988-ig ismerős már a vissza nem térítendő támogatással, kamatmentes hitellel, s a telekkel segítendő fiatalok és sok- gyermekesek száma. És nagyjából megsaccolható az ds: (hányán szeretnének új lakásba költözni. Ezért dolgoznak most olyan terveken, amelyek 18—20 ezer lakás megépítésének feltételeit hivatottak megteremteni. Balogh József Csefán György gyulai kertész üvegházában nyolc-tíz banánfa hatalmas levelei valóságos dzsungelt alkotnak. A kedvtelésből termesztett növény meghálálja a szakszerű gondozást: friss, ízletes banán- ffirtökkel ajándékozza meg a kertészt és családját. (MTI Fotó: B. Fazekas László felvétele) ivFf if fl banán
