Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

1986. február 21. Kelet-Magyarország 3 N incs könnyű dolga manapság annak, aki következetesen meg szeretné valósítani a kisvá­rosi modellt. A keretek adottak, a feladat világos: a kisváros nem törekedhet a nagy testvérnek sem a szerepére, sem babérjaira, mégis városnak kell lennie. Hasonlít-e a régi értelem­ben vett városhoz? A kér­dés több mint jogos, ha tudjuk, hogy az illető hely­ség már régen annak érzi tulajdonképpen magát. De hát a címet nem osztogat­ják könnyen, ha pedig vé­gül megkapja a település, hamar számon kérik, mél­tó-e rá? Kisvárda tanácselnöke, Tóth László a városháza vadonatúj nagytermében tucatnyi szempár kereszttü­zében válaszolt egy hosszú sor kérdésre. A város és vonzáskörzetének polgár­sága nem is igen tudja, hogy választott első embe­re — legalábbis amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága beszámoltatja a tanácsot — mekkora helyt­állásra kényszerül. A jelen­lévő krónikásnak olyan ér­zése volt, mintha annak a diáknak a vizsgáját látná, akinek a jó jegye tulajdon­képpen már be is van írva, de azért a vizsgabizottság még megmutatja, nem in­gyen adják azt a bizonyos kedvező osztályzatot. Leginkább a város arcu­latára voltak kényesek a kérdezők. A már említett modell nem kimondottan a külsőségekre vonatkozik, sőt inkább a formán belüli tartalomra, mégis... Nem­igen lehetett szó nélkül hagyni a város főutcájának számító rész portáljainak elhanyagoltságát, különösen ha az a bizonyos utca olyan szép épülettel kezdődik, mint az új városháza, Tapasztalatok Kisváráéról Kisvárosi modell amely a beszámolási idő­nek számító öt év egyiké­ben készült el. Erősíti a kontrasztot a gyönyörűen helyrehozott (ma már mú­zeum) volt zsinagóga, amelyre szintén pusztán né­hány éve nézhetnek büsz­kén a várdaiak. Sorolhat­nánk még az újdonságok­hoz a vadonatúj húsáruhá­zát, amely tovább növeli a szép épületek sorát, de mind együtt sem feledteti a már említett rendetlen fog- híjakat. Remélhetőleg csak utolsó állomásai ezek an­nak az útnak, amely során fokozatosan átadják a he­lyüket a szépnek, az üdé­nek, a modernnek. Dicséretet kapott a ren­geteg új családi ház is, mármint a szépek. Nagyon sok épült belőlük, öt év alatt jóval túlszárnyalták a tervezett mennyiséget. Rontja azonban a képet, hogy egész utcák épültek fel majdnem azonos típus­terv alapján. Ha már van kedv is és pénz is a polgá­roknál, mindenkinek ked­vére lenne, ha gondolna valaki a város arculatára is. Kedvről esett szó, és nem véletlenül. Kedves, vendég- szerető város benyomását kelti az odaérkezőben Kis­várda. Minden bizonnyal így vélekednek erről azok is, akik nyaranta több mint százszázalékos nézőtéri ki­használtságot „okoznak” a várszínházban. Ez az intéz­mény immár országos je­lentőségű, és tegyük hozzá ennek megfelelő gondokkal. Az enyhítésre született is egy javaslat, jobban ki le­hetne használni az elhelye­zési feszültségek enyhítésé­re a város vonzáskörzetébe tartozó Nyírtassi Állami Gazdaság lehetőségeit. Feszít persze sok minden a helybelieknek is. Nincs autóbusz-pályaudvar, pedig ez a kisvárosi modellhez elengedhetetlen lenne. Az erőket persze meghaladja. Meghaladja, mert kellene egy felüljáró is, és kellene még sok minden. A kéré­sek sorolnak, annak ellené­re, hogy senkinek nem le­het panasza, mert az el­múlt öt esztendő alatt jó­val többet költhettek, mint azt tervezték. Hiába épült azonban például új iskola, ha nem sikerült ezzel szük­ségtantermeket felszámolni. Bővült ugyan 200 ággyal a kórház, de még mindig van mit fejleszteni az egészség- ügyi ellátáson. K isvárda mindazonál­tal város. Jelenlegi állapotában egy szép kisváros előképe, és nem is távoli előképe. Polgárai tették azzá, akik igazolták a kisvárosi modell létjogo­sultságát. Vezetői jól vizs­gáztak a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága előtt. Utóbbinak tagjai megelége­déssel járták végig a város üzemeit és szép helyeit. Esik Sándor Mátészalkán a Kraszna menti Mgtsz Vas vili-áruházában egy év alat 80 millió forint érté­kű árut forgalmaztak. A több ezer cikkből 13—14 milliós árukészlet áll a vásárlók ren­delkezésére. (elek) Gazdaságosabban Ecet, keményítő A múlt évben rekordmeny- nyiségű ecetet gyártott a Bu­dapesti Szeszipari Vállalat nyíregyházi üzemegysége: 1,5 millió liternyit adott át a kelet-magyarországi kon­zerv- és tartósító üzemek­nek. A technológiai fegyelem javítása révén csökkent a fajlagos anyagfelhasználás, a gépek és eszközök kihasz­náltsága 3,5 százalékkal emelkedett. A nyíregyházi ecetüzemben 0,25 kilogrammos kiszerelés­ben havonta 150 ezer tasak háztartási keményítőt is csomagolnak, s juttatnak a kereskedelembe. Együttműködés - három tételben Üzem született Mózsitcmyán A Raikaimazi Ci­pőipari Szövetke­zet kezdeménye­zéséire pontosan er­re vállalkoztak a a ramocsaházi ter­melőszövetkezet- _______ ben. Székely-iMó- zsitelepen egy hónap alatt alakították ki az új üzemet, ahol hamarosan megkezdik a foglaló talpbélések gyártását. E fontos cipőalkatrész egy részét eddig tőkés importból vásárolta a RACITA. Az új üzem termékei nemcsak az importot teszik feleslegessé, hanem a rakamazi mellett más cipőipari vállalatoknak, szövetkezeteknek is jut belő­lük. ■ ■ Üzem — egy hét alatt ■— Több éves jó kapcsolat fűz minket a ramocsaházi termelőszövetkezethez. Isme­retségiünk akkor kezdődött, mikor meg akartak venni egy olasz cipőgyárat — idézi a kezdeteket Stomp László, .a RACITA elnöke. A ramocsaháziak nem szí­vesen .beszélnek erről, mert ma már gyerekesnek tartják az ötletet. Pedig nem volt az, hiszen ez az ötlet vitte el — eredetileg tanácsért — a tsz vezetőit Ralkamazra, akik üzemlátogatás közben figyel­tek fel a foglaló talpbélés ra­gasztására. — Nekünk kapóra jött, hogy a szövetkezet vállalta ezt a munkát — folytatja Stomp László. — De arra nem számítottunk, hogy alig egy héttel később már meg is kezdik a próbagyártást. Egy meglévő dohónyszárí- tót alakítottak át a tsz köz­ponti telepén, melyben „csak” Manapság nem ritka dolog, hogy ruhát, szoknyát varrnak egy-egy nagyvállalat, vagy ipari szövetkezet megbízásából termelőszövetkezeti asszonyok. Van ahol cipőfelsőrészeket, vagy fém- illetve faipari ter­mékeket gyártanak a tsz-melléküzemágakban. De arra alig-alig van példa, hogy olyan cipőalkatrészeket készítsenek, melyek ráadásul im­portot váltanak ki. a fűtést, a világítást és az el­szívásit kellett megoldani. Sürgetett az idő, hiszen az asszonyok már évek óta kér­ték — joggal! —, hogy gon­doskodjanak a téli foglalkoz­tatásukról is. — Nagy szerencsénk van., hogy télen gyártják a szan­dálokat Rakamazon. Ezek talpára ragasztjuk fel a fog­laló béléseket — futtatja vé­gig mezőgazdasági munkában edizett ujjait egy munkadarab szélén Zsíros Jánosné. — Ja­nuártól márciusig ad munkát az üzem, így a hideg hónapok alatt sem kell tétlenül ülnünk otthon, mint ezelőtt. Amint kitavaszodik, mind a harmin­cán megyünk vissza a földek­re: palájntázni, kapálni, do­hányt termeszteni... Tüzöde kooperációban Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a rakamaziak el­sőként a ramocsaházi tsz-t keresték meg, mikor tervibe vették egy kooperációs tüzö­de létrehozását. A szokásos gyorsasággal, fél év alatt épült fel az üzem öt és fél millió forintért. — Kezdetben a RACITA gépeivel dolgoztunk. Egy év múlva aztán kicseréltük a masinákat — kalauzol végig a ragyogóan tiszta, virágdí­szes tüzödében Gál Ákos, a tsz elnöke. — Tízmillió fo­rintba került, de megérte. Először is, mert folyamatos elfoglaltságot kaptak azok a •tagok, akik a technológia fej­lődése miatt kiszorultak a mezőgaizdiasági munkákból, ősszel ez a száz-százhúsz lány és asszony egy hónapig részt vesz a betakarításban: az almaszedésben. Ráadásul nyereséget is hoznak! — Nem tudnám elképzelni, hogy újra csak a földeken dolgozzam — mosolyog Na- ményi Miklósné, aki 11 éve szövetkezeti tag és a kerté­szetből került a tüzödébe. — Nagyon jól megtaláltuk itt a számításunkat. Magam rend­szerint 4 ezer forintot kere­sek, de nemrég 5500 forintot vittem haza. Nem voltak mindig elége­dettek a tüzöde dolgozói. So­kuknak nehezen ment az át­adás megszokott életritmus­ról az ipari munkásság élet­formájára. Sokáig keresgél­ték a megfelelő szakembere­ket is az üzem élére. Mióta Poór Lászlóné az üzemveze­tő, s Farkas Tibomé a fő­technológus, felvirágzott a tüzöde. Éves szinten 18—20 millió forint értékben végez­nek itt bérmunkát — elsősor­ban a RACITA megrendelé­sére, de dolgoznak például a Szabolcs Cipőgyár részére is. Próbagyártás: áprilisban Mivel a termelőszövetke­zetnek még mindig gond Szé­kelyben a téli foglalkoztatás, ezért örömmel vállalkoztak — szintén a rakamaziak kez­deményezésére — a foglaló talpbéléseket gyártó üzem létrehozására. Egy üres mű­helyépületet alakítottak át erre egy hónap alatt, 1 millió forintért. Már megrendelték a szükséges nyugatnémet, osztrák és olasz gépeket is, 10 millióért. — Várhatóan március kö­zepére megérkeznek a masi­nák, így áprilistól szeretnénk megkezdeni a próbagyártást — magyarázza Gál Ákos. — A gépeket külföldi szakembe­rek szerelik be. ök ismerte­tik meg a szakmai fortélyok­kal is aizt a félszáz embert, akik két műszákban dolgoz­nak majd az üzemben. — Mi ehhez a vállalkozás­hoz szakmai együttműködést ígérünk. S amíg el nem ké­szül a tsz önálló szerszám­üzeme, segítünk a szerszámok szakszerű elkészítésében is. Emellett többlet tőkés expor­tot is vállaltunk a siker érde­kében — sorolja Stomp László. — S hogy mi a hasz­nunk? Az új üzem közelsége miatt mód lesz rá, hogy job­ban alkalmazkodjunk a vá­sárlói igényekhez. Ha vélet­lenül felborul a gyártási sor­rend. akár naponta egyeztet­hetjük a tennivalókat a ra- mocsaháziakkál. Ezzel mini­málisra csökkenthető az idő­kiesés. ök eddig mindig gyor­san és rugalmasan vettek részt az együttműködésben, s ez biztosan. így lesz ezután is. Terv szerint évi 2 millió pár talpbélés készül majd az üzemben Mózsitelepen. Ennek felét a RACITA vásárolja meg. Már most megkötötték az első szerződéseket a kész­let másik felére. Egyelőre a Szabolcs Cipőgyár s a Victo­ria Cipőipari Szövetkezet kért a oipőalkatrészbőL Házi Zsuzsa Válogatás a KSH jelentéséből (3. Tudja-e hogy... ... a kiskereskedelmi for­galom volumene a korábbi évek stagnálása után 2,5 százalékkal bővült. Jelen­tősen nőtt a bolti élelmi­szerek és élvezeti cikkek eladása, bár kielégítetlen kereslet az időszakos hi­ánycikkek következtében előforult. ... az idényáras cikkek árai 3 százalékkal voltak magasabbak mint az előző évben. A hosszú tél késlel­tette a primőrök felhoza­talát és a szántóföldi zöld­ségek is későn jelentek meg. Ez tükröződött a ma­gas árakban. A gyümölcs­árak az utolsó negyedév­ben emelkedtek rohamo­san. ... a lakosság takarékos­ságra való törekvése a ven­déglátóhelyek forgalmában, illetve a ruházati cikkek értékesítésében éreztette hatását, ahol a forgalom volumene az előző évit sem érte el. ... a vegyes iparcikkek eladása — az előző évek tendenciájának megfele­lően — tovább emelkedett, bár egyes termékekből a kereslet meghaladta a kí­nálatot. ... a hitelleveles eladások népszerűsége tovább tart, döntő részét a vegyes ipar­cikkek forgalma tette ki. ... 1985-ben a kiárusítási i forgalomban a vásárlók 193 i millió forint értékű árut vásároltak meg átlagosan 31 százalékkal olcsóbban, ] amely 60 millió forint meg- ] takarítást eredményezett. ] A forgalom mintegy felét : a ruházati cikkek, közel 48 < százalékát pedig a vegyes ] iparcikkek adták. Legna­gyobb mértékű engedmény (54 százalék) az élelmisze- i rek és élvezeti cikkek kö- ] rében volt, ez azonban a i többi árufőcsoporthoz vi- j szonyítva csekély megtaka- ] rítást eredményezett. i működik ebben a ban. forrná ... a megyében 1985-ben 4384 új lakást vettek hasz­nálatba. A megszűnések (1256) az előző évi szinten maradtak, így a lakásállo­mány tovább gyarapodott és korszerűsödött. Az épí­tések 45 százaléka a váro­sokban, a megszűnések 87 százaléka községekben tör­tént. ... állami erőforrásból 473 lakás valósult meg, több mint az előző években. Ezekből 301 a tanácsi bér- és 111 a tanácsi értékesíté- sű, az előbbi felét a megye- székhelyen adták át. ... a lakások kilenc tize­dét magánerőből építették, ezen belül OTP-beruházás- ban 625-öt. Az építési kedv fokozódására utal az, hogy a tanácsok 4648 lakásra ad­ták ki az építési engedélyt, ami több az előző évinél. Az év végén 5567 lakás épí­tése volt folyamatban, ami kevesebb az egy évvel ko­rábbinál. ... az egészségügyi ellá­tás területén jelentős fej­lesztések valósultak meg 1985-ben. A megyei kórház rekonstrukciójának fon­tos szakaszához érkezett, átadták 445 ágyas épületét és elkészült néhány kiegé­szítő létesítmény. Bővült a kisvárdai kórház is. így ma közel 4500 kórházi ágy szolgálja a gyógyítást. ... az alapellátásban je­lentős változás nem követ­kezett be, a felnőtt orvosi körzetek száma nem válto­zott, a gyermekek részére szervezetteké viszont há­rommal több. ... a megye kereskedel­mi ellátását — az elmúlt évben — 2082 bolt és 870 vendéglátóhely biztosította, melynek közel háromne­gyedét a szövetkezeti szek­tor üzemeltette. A korsze­rűsítések következtében a boltok száma és alapte­rülete az előző évinél sze­rényebb mértékben bővült, a vendéglátóhelyeknél azon­ban csökkenés következett be. ... a boltoknál a szerző­déses és jövedelemérdekelt­ségű üzemeltetés nem meg­határozó, a vendéglátóhe­lyeknél azonban jelentős, az összesnek közel fele ... az év folyamán a meg­figyelt népgazdasági ágak­ban dolgozók közül több mint 10 ezren voltak táp­pénzen, átlagosan mintegy 17 napot. Az összes táp­pénzes nap közel 7 száza­lékát gyermekápolásra vet­ték igénybe. ... a megyében élő idős korúak igénybe vehetik az öregek napközi otthonait, ahol egyre több (év végé­re 1880) férőhely áll rendel­kezésre. ... 1985-ben Nyíregyháza új városrészében — az Örö­kösföldön — 80 gyermeket befogadó bölcsődét adtak át. Az -élveszületések mér­séklődése és a gyermek- vállalást segítő intézkedé­sek (pl. gyed.) következté­ben a bölcsődék kihasz­náltsága csökken. Hasonló a helyzet a megye 336 óvo­dájában is.

Next

/
Thumbnails
Contents