Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-21 / 44. szám
2 Kelet-Magyarország 1986.február 21 i&umc&tas o®oo©o A „riporter-művész": Escher Károly emlékkiállítása 1890-ben született és húsz éve halt meg a magyar fotóripor- tázs, sajtófotó legnagyobb alakja. Mérnökként kapcsolódott be az induló magyar filmgyártásba, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Híradó operatőre. A húszas évek végétől élete végéig különböző lapoknál fotóriporter. Munkássága korszakalkotó, európai rangú. A kor divatos fényképezésével, az úgynevezett „magyaros stílus” idealizáló tartalmával szembefordulva kameráját a szocialista, társadalmi problémák irányába fordítja. Bár Escher direkten nem politizált, riportképeit nemcsak a művészi kvalitás jellemzi, hanem a humanista érzékenység" is. Együttérez a Horthy-rendszer nincstelenéivel, a rendőri razziák megalázottjaival, a kilakol- tatottak szenvedésével, a Képeinken: Bajor Gizi, kutyájával és gyakorol az utánpótlás. (Escher Károly felvételei) guberálókkal, a kültelki nyomortanyák elesettjeivel. Az' úri viliág panádéjam a lovak mögötti utcaseprők fontosabbak számára, mint a csillogó egyenruhák viselői. Az események történéseiben a többjelentésű mozzanatokat ragadja meg. Escher nemcsak valóságkutató riporter-művész volt, hanem a fényképezés formanyelvének, technikájának jelentős kutatója is. Vegyészi ismereteinek köszönhető, hogy Petőfi egyetlen hiteles képét (egy elhalványult dag- nerrotipián) ő restaurálta, keltette életre tetszhalálából a nemzet nem kis büszkeségére. Képei a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ fotógalériájában most láthatók. (k. i.) Klubfarsang Ez már a farsang vége, de minden jó, ha a vége jó. Így gondolták ezt a megyei ifjúsági klubtanács tagjai, a Váci Mihály művelődési ház vezetőségével együtt, amikor február 22-ét választották a klubosok farsangi mulatozása idejéül. Egyebek között jelmezbemutató, táncverseny, mókás műsorok szórakoztatják a fiatalokat, és nem maradhat el a farsang hercegének illetve hercegnőjének megválasztása sem, ami természetesen nem más, mint „farsangi királyság”. A klubosok télbúcsúztató, tavaszváró összejövetele a résztvevőknek arra is példát mutat, hogyan lehet felszabadultan és egyben tartalmasán szórakozni. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programajánlata mától egy héten keresztül: Pénteken, február 21-én délután 3-kor ismét látható az Ágacska című mesejáték a Móricz Zsigmond Színház művészeinek előadásában. A jogi tanácsadás a 32. teremben öttől fél hétig tart. A klubkávéházban a nosztalgiadiszkó hétkor kezdődik. * Szombaton zártkörű klubos rendezvény lesz a házban. Vasárnap délelőtt kilenctől folytatódik a társastánc-tanfolyam. Az ifjúsági diszkóban este hattól tízig szól a zene. Hétfőn délelőtt kilenctől szakfilmbemutatót tartanak A mezőgazdaság szocialista kultúrája elnevezésű vetélkedőben részt vevő brigádoknak. A pszichológus a 32. teremben ad tanácsot fél négytől ötig. Várospolitikai fórumra várják az érdeklődőket este hatra: közok- tatáspolitíkánk aktuális kérdéseiről, az oktatási reformról és a pedagógusképzésről az egyes területek illetékes szakemberei válaszolnak a hallgatók kérdéseire. A csillagászati szabadegyetem vendége Újvárosi Antal a kecskeméti planetárium igazgatója, aki Az üstökösök szerkezete, fizikája címmel hat órától tart előadást a 73. teremben. Kedden koncertezik megye- székhelyünkön a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar. Az Országos Filharmónia bérleti hangversenyén két Csajkovszkij-mű csendül fel. A D-dúr hegedűverseny szólóját szovjet művész, Alerandr Melnyikov játssza. Az est második részében az V. szimfónia szerepel a műsorban. A zenekart Szabó László vezényli. Szerdán délután öttől fél hétig tart a pszichológiai szaktanácsadás a 32. számú teremben. Este héttől rendkívüli látványosságot ígérnek a messziről érkező táncegyüttes tagjai. Pilar Rioja vezetésével a spanyol Flamenco ének- és táncegyüttes vendégszerepei Nyíregyházán. Műsoruk: „a spanyol tánc antológiája", azaz teljes kereszt- metszet a XVI. századi táncoktól keddve a legmodernebbekig. Ctftistőkőn folytatódik a nosztalgiamozi sorozata. Most Páger Antal filmszerepeiből válogatnak; 27-én négytől, hattól és nyolctól a Péntek Rézit Színháznaptár öt színdarab közül választhat a közönség a következő napokban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Február 21-én pénteken a Benczúr—Moli ere-bérletben játsszák a napokban bemutatott Nyaralók című Gor- kij-művet. Szombaton a nagy sikerű Bástyasétány 77 című zenés játék szerepel a műsorban a Móricz-bérlet- ben. Hétfőn tájelőadásra utazik a Galilei stábja. Németh László drámáját Sárospatakon mutatják be két előadáson. Nyíregyházán a stúdiószínházban lesz műsor: este nyolckor kezdődik a Julie kisasszony. Kedden 25-én délután fél négytől adják elő a Galileit a Szé- chenyi-bérletben, s este a stúdióban ismét nyolckor játsz- szák a Julie kisasszonyt. Szerdán a Bessenyei-bérlet kö- Vetkezik a Nyaralókra. Csütörtökön délután háromkor nézik meg a Váci-bérletesek A hazugot, ugyanez a vígjáték látható esete is a Zrínyi-bérletben. A közönség tájékoztatására a színházban elmondták, hogy jegyeket a bérletes előadásokra is lehet kapni — korlátozott számban. Premier Kisvárdán, népművészet Mátészalkán Városaink életéből Jelentős kulturális esemény megrendezésére készülnek ezekben a napokban a kis- várdai művelődési házban: ott lesz a Népszínház társulatának következő premierje. Március 4-én mutatják be a Népszínház művészei Kertész László érdemes művész rendezésében Rossini: Elcserélt szeretők — Alkalom szüli a tolvajt című zenés komédiát. Az országos bemutató előzményeihez tartozik az a jó kapcsolat, amely a Népszínház és a kisvárdaiak között kialakult, így most második alkalommal lesz lyen esemény színhelye a várdai művelődési ház. Ezt követően országszerte játszani fogják a művet, a kisvárdaiak pedig a bemutató után még három bérletes előadáson tekinthetik meg a produkciót. Üj szolgáltatás bevezetéséről érkezett hír a mátészalkai művelődési házból. A Kazinczy út 1. szám alatti épületben február 21-én nyílik meg a népművészeti és ipar- művészeti tárgyak szaküzlete. Nagy választékkal várják a vásárlókat eredeti zsűrizett ajándéktárgyakkal. A nyitás pontos ideje pénteken délután négy óra, azután pedig hetente három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken délután kettőtől este hétig tart nyitva. Irodalmi presszó A Szabolcs-Szatmári Szemle megyénk szellemi életében betöltött szerepéről, szerkesztési elveiről, terveiről lesz szó az irodalmi presszó február 23-i (vasárnap) matinéján, amelyen Mező András a szemle főszerkesztője és Takács Péter olvasószerkesztő is részt vesz. A beszélgetést megelőző műsorban közreműködnek Saárossy Kinga és Csikós Sándor a Móricz Zsigmond Színház művészei. Házigazda Katona Béla. Az irodalmi matiné ezúttal is 10 órakor kezdődik a Korona bárhelyiségében. Borverseny, bál Orosi estek Amióta a tanárképző főiskola népművelő szakos hallgatói szervezik az orosi művelődési házban a programokat, általában a korábbitól eltérő, érdekes rendezvényekre lehet számítani. A jövő hétre négy műsort ajánlanak a közönség figyelmébe. Milyen boruk termett az orosi gazdáknak? — kiderül a borok versenyén 24-én este. A kóstoló délután ötkor kezdődik. Mesemondó kisiskolások mérik össze tudásukat 26-án — a versenyen szívesen látják az érdeklődőket is. Aznap délután fél ötre várják az óvodásokat és szüleiket a zenés műsorra, amelyet filmvetítés követ: A mi családunk címmel Magyar József nagy visszhangot kiváltó alkotását mutatják be. Régi hagyományt újítanak fel, amikor bálra invitálják az orosi értelmiségieket. A frasangi mulatság február 28-án lesz. Épületes lakásügyeink (2.) ..és voltak telkek 100 forintéit is A telekalakítás elkezdődött. Amelyik tanácsnak nem volt pénze, annak a megye adott és hogy kevesebben akarjanak Nyíregyházára költözni, a környező települések tanácsait vastagabb pénztárcával látták el abban a reményben, bogy a fiatalok és a sokgyermekesek esetleg oda építkeznek. Az egyik ilyen fogadó iteüe- püléssé Nyírteleket nevezték ki, ahol jelképes összeget, száz forintot kértek egy telekért. A kezdeményezés csúfos kudarcot vallott, a telek senkinek nem kellett, pedig nem véletlenül esett a választás Nyírtelekre, ahol vezetékes gáz van, s épp olyan komfort teremthető, mint a Ságvári-telepen, vagy a Korányi Frigyes utcában. Felszöktek az árak Alakítottak telkeket megyei támogatásból Nyírpazonyban is, igazán népszerűvé azonban az orosi, a Ságvári-tele- pi telkek váltak. Akinek sok pénze volt, a Korányi Frigyes utca környékére vágyott. Nyíregyháza ebben az időben olyan helyzetbe jutott, hogy mindig tudtak telket kínálni, de nem mindig ott, ahová az építtetők szívesen mentek volna. Hiába propagáltak telket Vajda-bokorban vagy Rozsréten, Butykán és Nyírszőlősön, egyáltalán nem volt érdeklődés, de lett volna még jelentkező az orosi, a sóstóhegyi részre, itt azonban nem sikerült kielégíteni az .igényeket. Ennek egyenes következménye volt, hogy ahol nagyobb volt az érdeklődés, ott a fellegekbe emelkedtek az árak. Sajnos ezt az a 61 millió forint sem tudta megakadályozni, amelyet a megyei tanács telekalakításra adott. Persze e pénz hivatása nemcsak az árak letörése, hanem a közművesítést költségek, a terven felüli telkek kialakítása, a tanácsi bérlakást leadok számára kedvezményes telkek kialakítása is volt. Tervek, tervezők Az igazsághoz tartozik, hogy nem is fékezhette ez a pénz az áremelkedést már csak azért sem, mert a családi házak, a magánerőből épített iársasházak többsége nem állami területen épült: ü VI. ötéves terv ideje alatt a célcsoportos lakások területén kívül még négyezer telket sem alakítottak ki a tanácsok. Ráadásul ezeket nem is adták el, csak tartós használatba, ez a forma pedig a mai napig nem vált népszerűvé. Az eredmény összességében ezek ellenére is jónak értékelhető, hiszen az akció eredménye 3925 állami építési telek volt, s a tervidőszak kezdetén tapasztalt feszültségek mérséklődtek. Az építkezéshez azonban nemcsak telek, hanem terv és anyag is kell. Ami a terveket illeti: a telepszerű többszintes magánlakás-építések esetében nem voltak különösebb gondok. Sokat segítettek ebben az ajánlott tervek, amelyekhez könnyen hozzájuthattak az építtetők a TÜ- ZÉP-telepeken és a helyi tanácsokon, nem voltak azonban ilyen kedvező helyzetben azok, akik a szokásostól eltérő lakást szerettek volna, mert magántervezőknek már nem állunk annyira bővében. Nyíregyházán még osak-csafc megtalálták azt az A kategóriás (mérnök) tervezőt, aki egyéni igényeknek megfelelő lakást tervez, de Fehérgyarmaton, Kisvárdón, Mátészalkán, Nyírbátorban és Vásá- rosnaiményban és a falvakban nincs olyan tervező, akinek például többszintes házak tervezésére jogosítványa lenne, a „C” kategória pedig csak a típustervek adaptálására jogosít. Az egyedi tervezésben meglévő gondok, pontosabban a tervezők hiánya meglátszik az épületek képén is: sok kifogás mondható azok esztétikai megjelenésére, szerkezetére, de funkcióikban sem felelnek meg mindig a velük szemben támasztott igényeknek. Ennél több gond már csak az építőanyagokkal volt. Utólag persze nehéz elhitetni, hogy milyen komoly gondok voltak, hiszen felépült 21 367 lakás. Ám aki építke- izett, az tudja igazán: hányszor kellett kimenni neki a TÜZÉP-telepekre, hányszor kellett megalkudni gyengébb minőséggel is, s hányszor kellett érdeklődni, hogy a rég befizetett cserép, vagy falazóanyag megérkezett-e már? Tavaly augusztusban, amikor a megyei tanács beszámoltatta a TÜZÉP-vállalaitot a VI. ötéves tervben végzett munkájáról, az építkezők joggal számítottak arra, hogy kemény határozatokat hoznak. A végén azonban mindössze annyi történt, hogy a Belkereskedelmi Minisztériumot kérték fel: adjon nagyobb segítséget az építőanyag-ellátás javításához. Ügy találták ugyanis, hogy a TÜZÉP csaknem mindent megtett az ellátás javításáért és nem rajtuk múlott, hogy az ellátás olyan volt, amilyen volt. Import — de mennyiért? A legtöbbször a falazóanyag, a cserép, a gerenda hiányzott, de hiába kínáltak árengedménnyel osztrák cserepet és hullámpalát, ha az így is sokkal drágább volt a magyarnál és aki építkezésbe fog, annak nem mindegy: tízegynéhány forintért kap egy cserepet, vágy negyvenért. Még akkor sem, ha ez utóbbi szebb és tovább tart. Kísérleteztek a határ menti forgalomban is. Hoztak fa- . lazóanyagot, cementet, téglát és cserepet Csehszlovákiából, faanyagot a Szovjetunióból, ajtókat, ablakokat, csempéket Romániából, cserepeit, falazóanyagot, nyílászárókat Jugoszláviából, tetőfedő anyagokat Ausztriából, ám ezek olyan drágák voltak, hogy nem volt túlságosan 'nagy az érdeklődés irántuk. Ha gonddal-bajjal is, előkerült az anyag, az OTP folyósította a hitelt és elkezdődhetett az építkezés. Ha volt, alki vállalkozott rá. Balogh József Következik: A gyerek már falun is számít... A múlt évben hatmillió forint értékbeli készített gyógyászati segédeszközöket a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának nyíregyházi, 6. számú fiókja. Képünkön: Dankó Fe- rencné és Kéri Andrásné gerincfűzőt és haskötőt varr. (Császár Csaba felvétele) A tárgyalóteremből Részegen, lopott motorral Tavaly decemberben ítélték el egy márciusi lopás- sorozata miatt — egy év és két hónap szabadságvesztésre — de amíg a tárgyalásra sor került, újabb bűncselekményeket is elkövetett a tizennyolcadik évében járó besenyődi B. Kálmán. Augusztus 15-én betért egy portára, s az esti sötétséget kihasználva kihozott onnan egy kismotort. Felpattant a Simson nyergébe és Levelekig meg sem állt. Két napig eszébe sem jutott, hogy visszaadja a tulajdonosnak a motort, illetve ekkor sem az ő jó indulatán múlott a dolog, hanem a rendőrség foglalta le. A motor gazdája nagyon még ekkor sem örülhetett, mert B. felborult a géppel, s néhány száz forintos kárát azóta sem térítették meg. A Simson lefoglalására úgy került sor, hogy Máriapócson igazoltatták a rendőrök. Jó fogás volt. Vezetői engedély nélkül hajtott, szesz is volt a fejében, ráadásul az is hamar kiderült, hogy nem is az övé a motor. (A vérében 1,52 ezrelék alkoholt mutatott ki a vizsgálat, ez közepes fokú ittasságot jelent.) A Nyíregyházi Városi Bíróság B. Kálmánt kisebb értékre elkövetett lopás vétsége és ittas járművezetés miatt vonta felelősségre, s ezért nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a közúti járművezetéstől is. Az ítélet jogerős.
