Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

XLIII. évfolyam, 44. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. február 21., péntek MA A magyar mezőgazdaság feladatai az elkövetkező öt évben (4. oldal) Mentis fejlődés az új tervidőszakban Tájékoztató a magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatokról I A magyar—szovjet gazdasági együttműködésről, a kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről csütörtökön saj­tótájékoztatót tartott Viktor Ocseretyin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője. Elmondta, hogy az árufor­galom tavaly elérte a 9,4 mil­liárd rubelt, 1981—85 között, 5 év alatt a 40 milliard« t, ami éviről évre jelentős növeke­dést jelent. A most kezdődött ötéves tervidőszakban a két ország közötti árucsere-forgalom elő­reláthatóan meghaladja majd az 51 milliard rubelt, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző ötéves tervidőszaké­hoz képest. A szovjet keres­kedelmi képviselő elmondta, hogy a kőolajszálilítás a tava­lyi szinten marad, villamos energiából és földgázból vi­szont többet exportálnak Ma­gyarországra, mint az elmúlt években. Az átlagnál gyor­sabb ütemben növekszik a következő években, a Ma­gyarországra irányuló szov­jet gépipari export is. Viktor Ocseretyin arról is szólt, hogy mindkét ország szorgalmazza a vállalatközi kapcsolatok élénkítését Üjabban felmerült közös vál­lalatok létesítésének lehető­sége is, mégpedig mikro­elektronikai elemek, orvosi műszerek és csomagolóesz­közök közös gyártására és ér­tékesítésére. Különösen in­tenzív együttműködés bonta­kozott ki a két ország jár­műgyártó vállalatai között, mérnökök. Később kooperá­ció is kialakulhat az ott ké­szülő járművek részegységei­nek előállításában. A követ­kező években a személygép­kocsi-gyártási együttműködés is folytatódik. Az új típusú Lada Samara, valamint az ugyancsak új Moszkvics és Zaporozsec kocsikhoz több­féle műszert, köztük gyújtás­szerkezeteket készítenek a magyar üzemekben. Az új Ladákból egyébként várha­tóan már az idén érkezik néhány száz. (A Viktor Ocseretyinnel készült interjút, melyben a magyar—szovjet gazdasági együttműködésről nyilatko­zik, lapunk 4. oldalán közöl­jük.) Jó szabásminta, pontos varrás Szebb zakók a VOR-ból A jó szabásminta és a pon­tos varrás mellett sokat javít­hat a ruhadarabok minőségén a szép vasalás. A Vörös Ok­tóber Féri i ruhagyár vásáros- maiményii gyáregységében el­sősorban a zakók minőségé­inek javítását szolgálja majd az az automata vasalógép­sor, melyet 10 millió forin­tos költséggel vásárolnak. Az olasz gyártmányú berendezé­sek kezeléséhez és karban­tartásához speciális szaktu­dásra is szükség van. Ezt sa­játítja el ezekben a n apokban a ruhagyár két szakembere olaszországi tanulmányútján Milánóban. Ugyancsak a zakógyártás­ban segít majd sokat az a válila-ujja elrendező gépsor, mely a második negyedévben érkezik meg Vásáxosnamény- ba. A férfizakók válla és ujja bevarrását megkönnyítő speeiálgépek nyugatnémet gyártmányúak, s 4 millió fo­rintba kerülnek. Segítségük­kel! várhatóan termeléke­nyebb lesz a munka a beregi gyáregységiben. Erre szükség is van, mert az idén is sok ezer divatos férfiöltöny, szólónadrág s kisebb mennyiségben női kosztümök gyártása vár az itt dolgozókra. Az idén a kol­lektívának 700 ezer norma­órát kell teljesítenie. Gyárt­mányaik hetven százaléka szovjet exportra kerül, a töb­bit belföldön értékesítik. Annyi lesz a tennivaló, hogy a gyáregység több part­nerrel is tárgyal az együtt- miuködésrőL A csarodai Üj Élet Termelőszövetkezettel már megállapodtak egy kis­üzem létrehozásáról. A tsz (helyiséget és dolgozókat, a VOR pedig gépeket és mun­kát ad az asszonyoknak. Ja­vában tart a tárgyalás a bak- tai ruhaipari szövetkezettel, s a tiszakerecsenyi termelő­szövetkezettel is. Babtón min­den feltétel megvan a mun­kához, ám Tiszakerecs enyben a megbízás mellett 'gépek is kellenek az együttműködés­hez. Zárszámadás Dombrádon Nehéz körülmények — nyereséges gazdálkodás Nehéz esztendő után, a ko­rábbi igen jó eredményektől elmaradva, de egészében a tervezetthez közeláltóan zár­ta az évet a dombrádi Petőfi Termelőszövetkezet — szere­pelt Farkas Tibor elnök be­számolójában. A fennállásá­nak 25. évfordulóját ünneplő közös gazdaság csütörtökön megtartott közgyűlésén mint­egy kétszázan vettek részt, hogy megismerjék múlt évi eredményeiket, elfogadják az idei tervet. A rétköizi, vízzel veszélyez­tetett területen gazdálkodó szövetkezetben a növényter­mesztés eredményei elmarad­tak a várttól. Tavasszal kö­zel ezer hektárt borított bel­víz, késett a vetés, a búzát gombafertőzés támadta meg, a kukoricaitenmesztés sem ér­te el a várt hozamot. Jól si­került viszont a cukorrépa­termelés. A kiesést némiképp ellensúlyozta a szigorú költ­séggazdálkodás. A tervezettől több, összesen 2360 tonna al­mát szedtek le, a szovjet ex­port közel kétszerese volt a vártnak. A növénytermesztés összességében 37 millió forint árbevételit ért el. A szövetkezetben számot­tevő az állattenyésztés, amely 73 millió forintos bevételt produkált, bár nem hozta a tőle megszokott eredményt. A .tejtermelés színvonalát mu­tatja a tehenenként! évi 5300 literes fejési átlag. A sertés­telep tízezer hízót adott le, azonban sem itt, sem a juhá­szaiban nem kielégítők az eredmények. Az ipari üzemek munkája (építőnészleg, láda­üzem, konfekoionáló) arra szolgált, hogy ellensúlyozzák a kieséseket. Végül is tavaly a gazdaság 243 millió forin­tos árbevételt ért el, a nye­reség a tervezetthez közeli mértékben, 5,6 millió forint körül alakult. A beruházások, a félig kész húsüzem, a saját alapanya­got felhasználó ládaiüzem mimikája már az idei ered­ményeket segíti. Közel ezer hektáron vetettek őszi búzát, hasonló nagyságúra növelték a kukorica vetésterületét, amelyet az állam is dotál. A hatszáz tehén után 530-as sza­porulattal számolnak, 17 500 hektoliter tejet adnak le. A sertéstenyésztés bővül, 12 ezer malacot hizlalnak. Az egy tagra jutó évi 54 ezer forin­tos munkadíi után az idén a bérkifizetést tíz százalékkal növelik. Felszólalt a közgyűlésen Bánóczi Gyula, a megyei ta­nács elnöke, aki elmondta, hogy a mérlegkészítés, terve­zés időszakában vagyunk. Az ország gondjainak megoldá­sában való részvételt minden üzemnek vállalnia kell. A megye mezőgazdasága igen nehéz évet zárt, a termések kisebbek voltak a korábbitól. Az okok között szerepelt a 'kemény tél, a belvíz, míg a szigorúbb szabályozás arra szolgált, hogy a népgazdasági egyensúlyt fenntartsuk. Ezek­ben a nehéz években is sok vonatkozásban teljesítettük céljainkat, gazdagodtak tele­püléseink, javultak élet- és munkakörülményeink. A ve­zetés és a tagság egymás iránti bizalma, az egység, va­lamint a fegyelmezett, szer­vezett munka a feltétele a jobb eredményeknek. Ügyelni kell arra, hogy a termelési szerkezet a körülményekhez igazodjon, a termelési kedv fennmaradjon, amire az .irá­nyító szervek is figyelnek a bevált agrárpolitika folytatá­sával. Megyénkben folytatjuk a meliorációs munkát, az ál­lattenyésztés feltételeinek ja­vítását, a foglalkoztatás eme­lését. Ezért a népgazdaság el­várja a termékek minőségé­nek javítását, a termelés költ­ségeinek csökkentését. Almaszállítás Az utolsó szállítmányt is vagonba rakták a határon a bnji Űj Elet Termelőszövetkezet tavalyi terméséből a napokban. A hűtőházban megőrizte jó minőségét a gyümölcs. Még egy utolsó válogatás előzte meg a kitárolást és jó hőszigetelő papírdobozba került az al. ma. Ami nem ütötte meg a minőség mércéjét, abból léalma lett és a vajai konzervüzem­be vitték. (Esik Sándor felvételei) Űjra gyártják a HETRA típusú hegesztőtrafókat a sényői Zöld Mező Termelőszövetkezetben. Egy továbbfejlesztett típust bocsájtanak ki, mely a hegesztés mellett akkumu­látortöltésre is alkalmas. Képünkön: Balasa Tibor gyártás közben ellenőrzi a trafókat. (Jávor László felvétele) A HNF megyei elnöksége napirendiéi A népfront és a műszaki értelmiség Február 20-án ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Elsőként tájékoztató hang­zott el a népfrontmozgalom és a műszaki tudományos egyesületek együttműködési lehetőségeiről, melyet vita követett. Megállapították, hogy a* megyében a több mint négyezer tagot szám­láló MTESZ — melynek 24 egyesülete van Szabolcs-Szat- márban — számos területen jól segíti a társadalompoli­tikai feladatok megvalósí­tását. A továbbiakban fő­ként a gazdaságpolitikai cé­lok kidolgozásában és meg­valósításában, a műszaki kultúra és műszaki szemlé­let gyarapításában, vala­mint a településfejlesztést segítő műszaki-tervező tár­sadalmi, a környezetvédelmi és környezetesztétikai mun­kában adódnak lehetőségek az együttműködésre. A népfront megyei elnök­sége beszámolót hallgatott meg a mátészalkai városi bizottság rétegpolitikai te­vékenységéről, különös te­kintettel a cigánylakosságra. A város négy száizalékát al­kotó cigányság életkörülmé­nyei az utóbbi években to­vább javultak, de az ala­csony szakképzettség miatt kereseti viszonyaik, munka- körülményeik kedvezőtle­nek. A felnőtt cigányok kö­zött ma is jelentős az anal­fabéták száma. Az elnökség elfogadta az idei békeév megyei rendez­vényeinek tervét is, amely szerint a májusi béke-barát­sági hónapot a hagyomá­nyoknak megfelelően Kis­várdán nyitják meg. Számos ismeretterjesztő előadás, kon­ferencia, találkozó, vetélke­dősorozat, film és művé­szeti program kapcsolódik a békeév megyei program­jához. (-------------------------------------------------------------------------------------N Am építőipar tanulmányozására Szovjet pártküldöttség érkezett megyénkké Szovjet építőipari párt- delegáció érkezett tegnap délelőtt megyénkbe. A kül­döttség vezetője Iván Szer- gejevics Mojsza, Ukrajna Kommunista Pártja Kárpá- tontúli területi Bizottságá­nak építőipari osztályveze­tője, tagjai Alekszandr Alekszandrovics Braga, a munkácsi városi pártbizott­ság titkára, Mihail Ivano- vics Alecsko, a técsői ke­rületi pártbizottság ipari osztályvezetője és Jurij Iva- novics Dir, az Ungvári Épí­tőipari Vállalat pártbizott­ságának titkára. A vendége­ket a határon Bacsu József, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, a megyei párt- bizottságon pedig Varga Gyula első titkár fogadta. A delegáció tagjai tájékozta­tót hallgattak meg Szabolcs­V ______________________ Szatmár társadalmi és gaz­dasági fejlődéséről. A ven­dégek tegnap délután a megyei víz- és csatornamű vállalathoz látogattak, ahol Zilahi József, a megyei ta­nács építési és vízügyi osz­tályvezetője tartott ismer­tetőt a tájegység építő- és építőanyag-iparáról. Je- szenszki István, a SZAVI- CSAV igazgatója bemutat­ta a vállalatot, külön a szá­mítógépes munkát. A kül­döttség tagjai videón néz­hették meg a vállalat léte­sítményeit. A szovjet delegáció ma a SZÁÉV-hez látogat, majd felkeresi a debreceni ház­gyárat. A délutáni prog­ramban a KEMÉV szerepeL A delegáció szombaton uta­zik haza. _______________________

Next

/
Thumbnails
Contents