Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
1986. február 20. Kelet-Magyarország 7 NYÍLT szakköri foglalkozás A kiegyezéstől a felszabadulásig terjedő időszakról tartott előadást Makai László nyugalmazott múzeumigazgató Kisvár- dán. Felelevenítette városunk fejlődésének fontosabb állomásait 1867-től 1945-dg. A nyílt szakköri foglalkozáson az előadó részletezte Kisvárda lakosságának dinamikus növekedését, a mezőgazdaság és az ipar fejlődését, valamint az éLső iskola és gimnázium megépítését. Büszkék lőhetünk arra, hogy városunk látta ed a környék lakosságát élelmiszeripari termékekkel és megyénkben itt gyulladt fel először a villany. A nyílt szakköri foglalkozáson, amelyen részt vettek az úttörőtanács tagjai is, az előadás után Makai László egy tájékoztatót ajándékozott iskolánknak Kisvárda fejlődéséről. Puskás Csilla, Verba Marietta Kisvárda, 5-ös iskola CSECSEMŐÁPOLÁSI VERSENY Iskolánk csecsemőápolási versenyt rendezett a vöröskeresztes szakkör tagjainak. A hagyományos vetélkedőt most is totóval kezdtük, majd elméleti és gyakorlati jártasságunkról adtunk számot. Az első három helyezett pajtás Bényei Szilvia, Ignácz Ágnes és Kurucz Mónika könyvjutalmat kaptak. Általános iskola Máriapóos KARNEVAL ÉS SZAVALÓ VERSENY Több érdekes rendezvényt szerveztünk a közelmúltban Tiszavasváriban a Pethe Ferenc Általános Iskolában. Hatvan fiú és lány vett részt a gyümöleskarnevál elnevezésű ételkészítési és terítési bemutatón. Az étlapon mindenféle gyümölcs szerepelhetett sütve, főzve, párolva. Sok finomságot, például gyümölcskrémet, pudingot, gyümölostortát és turmixdtalokat készítettek a versenyzők. Egy másik érdekes rendezvény a szavalióverseny volt. A szülőföldről, a békés gyermekévekről szóló verseket adtak elő a résztvevők. A győzelmet Molnár Enikő szerezte meg. 4114. sz. Vas Gereben Üttörőcsapat Tiszavasvári ATLÉTIKAI VERSENY Iskolánk nemrégiben rendezte meg hagyományos atlétikai versenyét. Kisilabdadobásból, távolugrásból és futásból versenyeztünk. A nyertesek között összetett versenyt hirdettünk. Pólyák Sándor több versenyszámban, a távoiugrástoan és a 600 méteres síkfutásban is a legjobbnak bizonyult. Vadász Csilla Nyírmada KIRÁNDULÁS NYÍREGYHÁZÁRA A közelmúltban tanulmányi kiránduláson vettünk részt Nyíregyházán. Először a tejporgyárat néztük meg, megismerkedtünk a gyártási folyamatokkal. A nap további részében művelődési programokat szerveztek nekünk, például felkerestük a megyei művelődési központot és a megyei könyvtárat. A Ludas Matyi című előadás megtekintésével fejeztük be a nyíregyházi kirándulást. Tóth Ilona Besenyőd SZAVALOK KISVARDAN Két kategóriában indultak a felső tagozatos pajtások az iskolai szavalóversien yen. Az 5—6. osztályosok közt Huszti Judit, míg a 7— 8.-ások között Lunczer Enikő bizonyult a legjobbnak. Iskolánk őket delegálja a városi versenyre. Bodnár Anikó, Szkladányi Krisztina Kisvárda, 5-ös iskola KŐTELEZŐ RADNÓTI ÉS CSOKONAI Nyírtasson az általános iskola felső tagozatában a napokban bonyolították le őrsi, raj- és csapatszinten a versmondó- versemyt. Az idén kevesen jelentkeztek, mivel nehéz verseket neveztek meg kötelezőnek. Radnóti Miklós Nem tudhatom és Csokonai Vitéz Mihály Zsugori uram című költeményét kellett mindenkinek elmondani. Mint a legjobb szavaló, Bodor Mária és Kiss Zsuzsa képviseli iskolánkat a körzeti versenyen. Farkas Eliz Nyírtass KIRÁNDULÁS HARANGODRA Nemrégiben iskolatársaimmal együtt a harangodi dombra kirándultunk. Izgalmas akadályversenyt rendeztünk, utána mindannyiunkat megvendégeltek kólával. Túró Rudival. Ez a kirándulás meghozta tárázási kedvünket, ezért nyáron az aggteleki cseppkőbarlanghoz megyünk kirándulni. Andrási Sándor Nagykálló A VÁROSAVATAS TISZTELETÉRE Természetvédelmi vetélkedőt rendeztünk a város négy iskolájának közreműködésével Tiszavasvári várossá avatása alkalmából. A komplex feladatok között növény- és állatismeret, hangfelismerés, riportkészítés és természetvédelmi kérdések szerepeltek. A szoros küzdelemben a Pethe Ferenc Általános Iskola természetvédői lettek az első helyezettek. A városi kupát a természetbarát szakkör tagjai és az őket patronáló felnőttek vihették haza. Pethe Ferenc Általános Iskola természetbarát szakkör, Tiszavasvári Orosz népmese Hogyan ebédeli meg a paraszt a földesúrnál? Egy ünnepnapon a parasztok a töltésoldalban üldögéltek és a dolgaikról beszélgettek. Odament hozzájuk a falusi boltos, és dicsekedni kezdett, hogy így, meg úgy, ő járt már a földesúr tisztaszobájában is. A legszegényebb paraszt, miközben ott ült, elmosolyodott: — No, az is valami, hogy a földesúr tisztaszobájában voltál. Én, ha akarok, még meg is ebédelek a földesurnái.. — Hogy te a földesurnái ebédelj? No, azt míg élek nem hiszem el! — kiáltott a boltos. — De bizony, hogy megebédelek a földesurnái! — Te nem ebédelsz meg ott. Egyik sem engedett, és a végén a paraszt azt mondta: — Fogadjunk, hogy megebédelek! Ha megebédelek, nekem adod a Hollót meg a Pejkót, ha nem, három évig köszönömért dolgozom nálad. Megörült a boltos. — Odaadom a Hollót is, meg a Pejkót is, sőt egy üszőt is kapsz ráadásul, itt mondom, tanúk előtt! Kezet ráztak, a tanúk előtt megegyeztek. Télen Fejem fázik. Sapkám nyomba felcsapnám a kobakomra. Kezem kékül, menekedve belebúvik a zsebembe. Sálam sincsen, csupasz nyakam, összébb húzom kicsit magam. Elfagy lábam félcipőbe, belerúgok az időbe! Lefler György TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Pl. smaragdok, gyémántok. 6. Arany végyjele. 7. A labdarúgás célja. 8. Alá. 9. Magyar Népköztársasági Kupa növ. 11. Hátvéd, régies szóval. 12. Alamizsna egynemű betűi. 14. Teher, mérlegnehezék. 16. Földünk leghosszabb folyója. 18. Tyúk-la (—’). 20. Állati hulla. 21. Magam. 22. Tagadás. 24. Férfifehérnemű. 25. Névelővel, címermadár. 27. Csak félig precízen! 2i8. Indiai néip tagja, többnyire katona. 29. . . . László színművész. Függőleges: 1. Közép-Európa legnagyobb folyója. 2. Gally. 3. Kihalt keleti germán nép tagja, de a középkor egyik építészeti /stílusa is. 4. Alumínium vegy- jele. 5. Átkarol. 6. Az amerikai földrész leghosszabb folyója. 10. Szenvedés. 11. Bánatos. 13. Ida betűi keverve. 14. Igen halkan mond valamit. 15. Eurázsia leghosszabb, egyben a Föld 2. leghosszabb folyója (második négyzetben: A). 17. Hirtelen megtol. 19. Válik. 21. Dal. 23. E napi. 24. Háromnegyed részben írna! 26. Saját kezűleg, röv. 27. Kettőzve: csirkehívogató. Megfejtendő: vízszintes 16, függőleges 1, 6, 15. Múlt heti megfejtés: KAjSZPI-TÓ — FELSÖ-TÓ — VIKTÓRIA-TÖ — EYRE-TÓ Könyvjutalomban részesültek: Rozs Norbert Nyírlugos, Nagy Ildikó Enosencs, Bihari /Béla Nagyar, Menyhárt Károly Attila Kántorjánosi, Bemcsák Csaba Öpályi, Szabó Ildikó Fényeslitke, Csornák Szabolcs Nyíregyháza, Bedő-bokor, Bíró Zoltán Tiszabercel, Sarkadi Ildikó Nyíregyháza, Vaas György Nyíregyháza- Oros, Szilágyi Csilla Búj, Éles Tibor Pet- neháza, Nagy Sándor Záhony, Balogh Katáim Tiszavasvári és Antal Zoltán Mátészalka. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Elmegy a paraszt a földesúrhoz. — Szeretném kegyelmes- ségedtől megkérdezni, de úgy, hogy más ne hallja, mennyit érhet egy akkora darab arany, mint a sapkám? A földesúr nem felelt semmit. Tapsolt egyet. — Gyorsan hozzatok inni nekem meg a parasztnak, és jó ebédet is készítsetek! Te meg ülj le, ülj le már, ne röstelkedj! Egyél, igyál, amit csak kívánsz! Megvendégelte a földesúr a parasztot, mint kedves vendégét, de ő maga egyre csak azon törte a fejét, hogyan juthatna hozzá ahhoz a nagy darab aranyhoz. — Eredj parasztocska, hozd el gyorsan azt az aranyat, adok érte egy véka lisztet meg egy marék pénzt. — De hát nekem nincs ilyen aranyam. Én csak megkérdeztem, mennyit érhet egy akkora darab arany, mint a sapkám. Megmérgesedett a földesúr. — Eredj innen, te bolond! — De hát miért vagyok bolond én, ha te magad any- nyira megtiszteltél, mint egy kedves vendégedet, a boltos meg ezért az ebédért még két lovat meg egy üszőt is ad nekem? És ezzel a paraszt nagy vidáman elment. (Migray Ernőd fordítása) Host láthatod a természetben! A nappali pávaszem Tél van — még pihen a természet — de a napfényes, déli fekvésű meleg házfalakon már a tavasz jeleiként megjelennek a tarka lepkék. Legtöbb a vörös-sárga színekben tarkálló kis rókalepke, de itt-ott feltűnik egy tőle nagyobb, a szárnyain szemfoltszerű díszítést viselő lepke, a nappali pávaszem is. Nevét a szárnyai felső oldalán messziről árulkodó „pávaszem” foltokról kapta. A szárnyak fesztávolsága 5 —6 centiméter. Bordóvörös és barna az uralkodó szine, melyben szinte csillognak a sárga-kék-fekete pávaszemek. A nappali pávaszem egyike leggyakoribb lepkéinknek, de szépségben is az elsők között vihetné el a pálmát. Nemcsak a kifejlett lepkével, de a csípős csalánon élő, s annak leveleit fogyasztó fekete hernyóival is számtalanszor találkozhatunk. A nyáron átalakuló második nemzedékből kifejlődött lepkék a téli hidegek elől pincékbe, raktárakba, kamrákba, padlásokra húzódnak, s az első napsütésre előmerészkednek rejtekhelyeikből. így történhet meg, hogy még hófoltok tarkállanak a földeken, de üde szivárványokként tarka lepkék pihennek a házfalakra vágó, kikeletet sejtető napsugárban. Agárdy Sándor Nem idő, hanem elhatározás A mozgás szeretetére nevelnek Szülők, gyerekek sportvetélkedőjét rendezték meg nemrégiben a kisvárda! 4-es iskolában. A megalakítás óta eltelt tíz esztendő során gazdag hagyományt ápolnak a sporttagozat oktatói, a szülők és az idejáró gyerekek. A játékos feladatokat közösen oldották meg. Nemcsak a testmozgásnak örülhettek az idősebbek és a fiatalabbak, hanem érzelmileg közelebb kerültek egymáshoz a szülők és a Játssz velünk! — ez volt a címe a negyedik b. osztály hétvégi versenyének. gyerekek. Időhiányra panaszkodnak a legtöbben az utóbbi években. Molnár Ferencné testnevelő tanár hosszú ideje bizonyítja a lelkes résztvevőknek, hogy a mozgásszeretet kialakításához nem időre, hanem elhatározásra van szükség. Tanösvénytől a madárkarácsonyig Ifjú természetvédők Tiszavasváriban Jelentős múltra tekint vissza Tiszavasváriban az ifjú természetvédők munkája. Most élményeikből nyújtunk át egy csokrot. Kató Anikó a Bölcs Bagoly természetvédelmi szakkörnek a kastélyerdőben tett látogatásáról beszél szívesen. Akkor még olyan idő volt, hogy gödröt ástak a tatárjuharos, lösztalajos erdőben és táblákat állítottak. Dr. Legány András irányításával így került oda az erdő „fohásza”, és az erdő és a mocsár élővilágát bemutató jelzés. Mert nemcsak tábla van, de a kis unka, a leveli, mocsári, erdei kecskebéka is ott ugrál. Mint a gyerekek elmondták, látták, hogy ássa be magát az ásóbéka, vagy hogyan eszik a fürgegyík. Vinginder Agnes azt mesélte el, hogy Vértes Imréné szakkörvezető — aki mellesleg ének szakos — irányításával a táblák alapján hogyan olvashatja le bárki, hogy mi hol található és gyönyörködhet a fagyai, mogyoróbokor, juhar, vadrózsa vagy éppen a cserjetáblákban. Bajzáth Dezső a tiszalöki minitábort elevenítette fel, ahol főiskolai hallgatók irányításával madárgyűrűzést végeztek. A hálót a nádasban és az erdőben feszítették ki. Félóránként ellenőrizték. Már jóelőre kiválasztották az énekesmadarakra, rigófélékre, nagy madarakra való gyűrűt, majd a madarak kiszabadítására és gyűrűzésére került sor. Eközben, mint Vereczkei Ju■W*' dit elmondta, széncinegét, csilp- csalp füzikét és tarkaharkályt fogtak, még ganajtúró bogarat is láttak. Kovács Rita és a többiek véleménye szerint a madárkarácsony volt az igazi. A madaraknak biztos, hiszen alma, dió, szalonna került a fára. A gyerekek gyomrába is, mert ilyenkor elmaradhatatlan a tűzrakás és a szalonnasütés. M. K. „ Védett halaink•• Magyar bucór német bucó A két bucó formában és színben nagyon hasonlít egymásra. Feltűnő különbség a nagyságukban található. A magyar bucó a hosszabb, 30—40 centiméteres, sőt fogtak már 50 centiméteres és egy kg-os példányt is. Míg a német bucó csak 15—20 centiméterre nő meg. Könnyen észrevehető különbség még, hogy a magyar bucó hátúszója félkör alakú. Színezetben hasonlítanak egymásra. A magyar bucó a nagyobb folyókat szereti (a Dunát és annak is a mélyebb mederrészeit). A német bucó a magyarral ellentétben a kis folyóvizeket lakja. Táplálékukat férgek, kandlcsrákok, rovarlárvák, csigák és néha ikrák teszik ki. De megfigyeltek már magyar bucót ivadékkal fogás közben. Rejtett életmódjuk miatt szaporodásukat alig ismerjük. A magyar bucóéról jóformán semmit se tudunk. A német bucó hároméves korára lesz ivarérett, április folyamán ívik, a kavicsos mederrészeken. A hímek ívasnál csodás olíva- vagy élénkzöld nászruhát öltenek. Az ikra- rakáshoz a hím kisebb mélyedést készít, majd a nőstény az ide lerakott ikrákat kikelésig őrzi. Az ikrák pontos számát nem ismerjük. Mindkét faj megérdemli a védelmet, mert hazai vizeinkben elég ritkák. (A képen felül a német, alul a magyar bucó.) Kép és szöveg: Sóvári Zsolt Miénk a szó! GYERMEKVILÁG
