Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

1986. február 19.

Kelet-Magyarország

3

A borsóval nem lehet kukoricázni

A gép tervez - az ember végez

A tudomány térhódítása Tiszadadán

Négy év után az emberi elme csődöt mondott. A számít- gatások 1983-ra már képtelenek voltak a borsóra vonatkozó optimális adatokat produkálni. A Kossuth Tsz ekkor döntött: komputerre téteti a hűtőiparral együtt a kritikus munkák ütemét. A Nyíregyházi Konzervgyár gépeihez fordultak. És ekkor kezdődött valami, amit a tagság egésze ma sem ért.

— Más választás nem volt — mondja Pethe Gábor, a növénytermesztési főágazat vezetője —, hiszen mint köztudott: a borsó kényes növény. Ezzel nem lehet ikuko- ricáiznd. Főleg, iha pénzt akarunk keresni vele. Márpedig akarunk, ötéves megállapodásunk van a miskolci hűtő- iparrail. Nekik se mindegy, mikor és mit kapnak. Nekünk se. Pillantson, erre ia táblázatra. Az átvételi árak kilónként 12,80-itól 5,8Ónig terjednek.

Gondolkodik

a masina

Jó sok adatot tápláltak a számítógépbe. A borsó (fajtáit, ezek énésideit, a kívánt hőmennyiséget, ,a százéves időjárási tapasztalatot, napfényes órát. A gép gondolkodni kezdett, s ontotta az adatokat. Az optimális vetésidőt, a vegyszerezések időpontját, a várható érési időt, a betakarítás kezdeteit. Ehhez ihozizártette a hűtőiipar kapacitását, az összes borsóval foglalkozó gazdaság hasonló adatait, s előírta a programot. Menet közben a naponta újra és újra betáplált tapasztalati hőmérsékletek ismeretében korrigált, s így a tsz vezérkara előtt órára megszabott munkarend alakult kii.

— Ehhez tegyük hozzá — folytatja Pethe Gábor —, hogy ismerni kell a talajokat, a rendelkezésünkre álló géppark mennyiségét és minőségét, figyelembe keil venni az esetleges időjárási eltéréseket, a 70 napos tény észidőt, a 40—42 napos betakarítási időt, a rendkívüliségie- ket is. Kell', mert a tét nagy. Háromszáz hektár borsónk van, s a tsz 16 milliós árbevételéből hétmilliót ebből nyerünk. Csak viszonyításul: ez több mint amit az ezer hektár búza hoz.

Talán nem keli bizonygatni: ahhoz, hogy a futó program megvalósuljon, hallatlan precizitás szükséges. Néhány órás késés a betakarí tásnál 10 és 10 ezer forintos veszteséget okozhat. Elég, ha több nap éri a leszedett borsót, s 'máris alacsonyabb osztályba kerül — nyilván olcsóbb árért. Ha egy teherautó borsó nem érkezik meg az adott napon, ez pontosan 100 ezer forintos kiesést jelent.

— Pontosítsuk a fentieket — kéri az ágazatvezető —, hiszen itt egy egész folyamat sízoros kapcsolódásáról van szó. A talaj-(előkészítéstől a betakarításig. Csák néhány aprónak tűnő, valójában döntő dolog:: egyenletes-e a talaj; milyen mélységiben van a csapadékos réteg; kiELŐKÉSZÍTIK A VETÖ- MAGZSÁKOKAT. A gabona- forgalmi és malomipari szolgáltató vállalat nyíregyházi kirendeltsége hozzákezdett a fémzárolt vetőmagvak szállításához szükséges jutazsákok előkészítéséhez, vagyis azokat tisztítja, javítja, raktározza. Naponta mintegy 2 ezer zsákot készítenek elő s adnak át a mezőgazdasági nagyüzemeknek.

hagy-e a vetőgép adagolója; pontosan az utasításnak megfelelően kerülnek-e földbe a toülönlböző tenyészidejű fajták; ütemes lesz-e a betakarítás. Lényegében attól a pillanattól, hogy a raktáros mikor és mit ad ki, mi hogyan és mikor kerül a szállítójárműre, milyen ágyba miilyen minőségű- vetés kerül, fontos tényező. Az egy-egy helyen lévők pontosságán, fegyelmén sok minden múlik.

Jó itt idézni Burgert Róbertét, aki a bábolnai gazdaság igazgatója. Egyszer azt mondta: „a szocializmus eddig miég nem izzasztotta meg eléggé az embert”. Nos, Ti- szadadán mór izzasztgatja, a többért és a jobbért.

A tulajdonos szemlélete ?

Az ember azt kiihetné: az eredmény, az áribevétel eléggé izgató dolog. A tsz tagja, vagyis tulajdonosa ennek megfelelően keik hogy reagáljon. A gyakorlat azonban imég korántsem ilyen szép. Van értetlenség bőven. A precizitás, a lazítás kizárása, az órára való teljesítés, a mélységes felelősségérzet ' nem mindig és nem mindenkinél

jelentkezik.

— Az ember nélkül ez a sok program — tárja elém a gép produkálta utasításokat Pethe Gábor — csak papír. Nem tagadom, jó néhányszor kdl1 kikiabálnom' a lelkem, hogy megértsék: százezrek

forognak kockán, iha hanyagság kiséri a munkát. Még az sem eléggé meggyőző érv, hogy a számítógépes program bevezetése óta kilónként két forint plusznyereségünk van a borsón. Ki értse meg, ha nem a tulajdonos, hogy 10

perc késés miatt 10 ezer 'forintos veszteség luxus! Az is igaz viszont — teszi hozzá —, nekünk most egy sokkal hatékonyabb érdekeltségi rendszert kell kidolgoznunk. A tudatra csak az érdekeltséggel tudunk hatni.

A múlt esztendőben a hétmilliós borsóbevételt 300 ezer forintos munkabérrel érték el. Érezhető, hogy az egyes munkafázisok, mégpedig a kritikus pontok jó megfizetése, a személyes vagy csoportos érdékeltségi viszony a bérben is jelentkezhet, az összeredményt pedig befolyásolhatja. Lényegében a 300 hektár borsóval a szövetkezetben mindössze 20 ember foglalkozik. Érdemes tehát e kockázatos növény esetében a rizikót jó fizetéssel, érdekeltséggel csökkenteni.

Készülődés

az idei évre

Papírlapok fekszenek előttem. Húsz esztendőre visszamenőleg feldolgozott csapadék- és hőmérsékleti grafikonok. Csupa olyan számítás, amely már az idei számítógépes programba épül, pontosítva a néha bizonytalan százéves átlagokat. Márciusra már teljesen, kész feladat- tervet közöl a gép, addig bevetésre 'készen kell! állnia gépnek, embernek.

— Értelmetlen vita az — mondja beszélgető partnerem —, ihogy érdemes-e tfoglal- ikoizn i a borsóval, vagy a ibab- bali. Egyszerűen nincs más választás. Csak az intenzív kultúrák segíthetnek rajtunk, ezék révén képezhetünk nyereséget. Végtére is az exportba dolgozunk be, a hűtőipar számít Ss ránk. Az idén is a kiváló kapcsolataink határozzák meg a döntést: újra 300 hektáron, vetünk borsót. Biztos lesznek vitáink a minőségi kategóriák arányain, vélhetően mindketten (kényszerülünk kompromisszumokra a szállításokat illetően, de ez hozzátartozik a gazdálkodóshoz. Égy a döntő: a tsz minden borsóban érdekelt tagja, munkása értse meg: a mai

munkakultúra nem engedd meg az esetlegességet.

A gép kényszerít a jó, a jobb munkára. A pontosságra, a határidők tartására. Az élet kényszerít az intenzív termelésre. Még ha látszólag időnként ütközik is az egyén érdeke — vagy ellenérdeke? — a gazdálkodás új rendjével, egy biztos: a jövő csak a minden tényezőt, tudományos vívmányt, fegyelmet és felelősséget számba vevő munkával alakítható eredményesen. A dadaiak az első nehéz szakaszon túljutottak. Bizonyos, hogy a további fejlődést maguk a tulajdonosok követelik majd.

Bürget Lajos

A MÁV záhonyi tengelyátszerelő részlegében biztosító berendezést helyez üzembe Orosz Miklós szerelő és Németi Gyula művezető. (Elek Emil felvétele)

JEGYZET

ŐSZINTÉN

R

övidesen befejeződnek a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések. A jók és a jobbak már le tudták ezt a gondot és az elkövetkező napokban azokon lesz a sor, akik gyengén vagy éppen veszteségesen zárták az évet. Az eredménytelenségnek — tudjuk — sok oka volt. Az alapvetően gyenge adottságú területeken,

1985-ben tetézte a bajt a kedvezőtlen időjárás, ennek hatásaként a nagyobb költséggel előállított kisebb termés. A keletkezett károk enyhítésére szolgál az Állami Biztosító 800 milliós térítése, a 300 milliós állami támogatás, de mindez kevés volt ahhoz, hogy helyenként a megbillent egyensúly helyreálljon. Miért kell erről most szólni?

Példamutató volt ahogyan az egyik szövetkezetben a gyenge eredmény okán a vezetőségi beszámoló fogalmazott. „Ami volt, elmúlt, de őszintén feltártuk a bajokat, az általunk elkövetett hibákat sem kisebbítettük. Most az a dolgunk, hogy újra lendületbe hozzuk a gazdaságot, kezdeményezzük, keressük annak a módját, hogy jövedelmezőbbé váljék a termelés.” Ezekhez a mondatokhoz nem szükséges a kommentár. Az őszinte beszédnek bizalom a követője és ott, ahol sok a baj, mindkettőre nagy szükség van.

S. E.

A férfi az étte- rém előtt ácsorgóit, Porcsal- mán, valamelyik este. A kocsi lámpán törölgettem a neon alatt — az előbb húzott ki egy traktor a sárból — mikor a férfi tétován-zavar- tan megszólított.

— Ne haragudjon már, nem vinne el a szomszéd faluig, Ökö- ritófülpösig ... Nem vagyok én csavargó, nézze meg, itt a buszjegyem, de elszundítottam, túl jöttem egy faluval. Otthon meg várnak a gyerekek ...

Havas eső szemelt, fújt a szél és este volt...

A hatodik

nyér jut...

— Ezt mondtuk mi is. Felneveljük mi a hatodikat is ... tisztességesen. No itt megállhat, itt laktmk ebben a kis mellékutcában!

Elköszönt már, mikor utánakiáltottam.

— És hogy hívják a kisfiút!?

— István. Mint a i nagyapját.

Hát akkor, élj soká, ..kisistván”! |

Balogh Géza

kor ... ismer engem mindenki a környéken, fűrészgépem van, azzal járom a lá- pi falukat. Szóval koccintani kellett a fiú egészségére. Még az a szerencse, hogy a buszjegyet előre megvettem. Hallgattunk egy sort, mikor elnevette magát.

— Tudja... nem is nagyon akartuk mi már a gyermeket, de ha már így adódott. . .

— Ahol ötnek ■ ke- ’

Válogatás a KSH jelentéséből

Tudja-e, hogy...

. . . Szabolcs-Szatmár megyében 1985-ben a szocialista ipar — ipari és építőipari — teljes termelése 38 milliárd forint volt. az előző évinél 1,6 százalékkal magasabb. A növekedést a hatékonyság és a termelékenység javulásával érték el. Egy foglalkoztatottra 3,4 százalékká;, egy órára 4,9 százalékkal magasabb termelés jutott, mint 1984-ben.

A létszámcsökkenés tovább folytatódott, a bérek és keresetek tizedével nőttek. ~

_• • • a nehézipar termelésbővülése — a megye iparában betöltött súlya alapján — a legjelentősebb. A 4 százalékos növekedést a gépipari termékek iránti élénkebb kereslet váltotta ki.

... a könnyűipar teljesítménye elmaradt az előző évitől, amit a papír-, a nyomda-, a bőr-, szőrme- és cipő-, valamint a textilipar elmaradása okozott.

... az élelmiszeripar termelése az 1984. év szintjén alakult. Ebben szerepe volt az első negyedévi termelés szokásosnál is erőteljesebb visszaesésének, az állattarr- tási kedv csökkenésének, valamint a mezőgazdasági termények későbbi érésének és az alacsonyabb termésátlagoknak.

... a megyei székhelyű ipar értékesítésében élénkülés volt tapasztalható. A termékforgalom felét az élelmiszeripari, negyedét a nehézipari vállalatok biztosították. Az átvevő ágazatok közül csökkenő, de továbbra is meghátározó a nagy- és kiskereskedelem átvétele (38 százalék). A termékek értékesítésében ma már egyre jelentősebb a külkereskedelmi átadás, aminek háromnegyede exportcélú.

... a rubelelszámolású kivitel — összehasonlítható áron — ötödével haladja meg az 1984. évit, mérsékeltebb viszont a nem rubel viszonylatú átadás.

... az energiafelhasználásban tükröződik az év eleji hideg időjárás hatása és a termelés bővülése. Villamos energiából 1,7 százalékkal, földgázból 10,5 százalékkal, fűtőolajból 3,9 százalékkal többet, míg benzinből 21,1 százalékkal, szénből 0,5 százalékkal kevesebbet használtak fel a megyei székhelyű gazdálkodók.

... folyamatosan emelkedik a vgmk-k, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok száma.

Az év végén számuk 179 volt és 2411 főt foglalkoztattak.

... a kivitelező építőiparhoz 1985. évi teljesítésre kevesebb megrendelés érkezett be, mint egy évvel korábban. Az év eleji tartós hideg, az energiakorlátozás, a fizikai létszám csökkenése, egyes anyagok hiánya kedvezőtlenül befolyásolta a termelés alakulását. A kivitelező építőipari szervezetek összességében 3,1 milliárd forint értékű építési-szerelési tevékenységet teljesítettek, volumene 4 százalékkal csökkent az előző évihez képest.

... a nem építőipari szer- vezetek 1,8 milliárd forint értékű építési-szerelési tevékenységet végeztek.

... a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke elmaradt az előző évitől, különösen a szántóföldi növénytermelésben és a kertészeti ágazatokban volt nagyobb ütemű a csökkenés. Az egész év gazdálkodását erőteljesen befolyásolta a megyét sújtó kora tavaszi ár- és belvízkár. Május 31-ig a szántónak 12 százaléka, mintegy 37 ezer ha maradt vetetlen.

... a kivitelező építőipar az év folyamán 1320 lakást jelentett készre, ez csaknem negyedével több, mint 1984-ben. A befejezett exportcélú építési-szerelési tevékenység értéke 115 millió forint volt. A külföldi munkák befejezési szakaszba érkeztek, a csernovci szálloda átadási határideje 1986 júniusa.

. .. 1985-ben elsősorban az időjárási tényezőkkel ösz- szefüggésben 30 százalékkal kevesebb gabona termett a megyében, mint 1984-ben. Kalászosokból az előző évinek kétharmadát takarították be. Vetésterületük együttesen több mint 9 ezer hektárral, a fajlagos hozam pedig átlagosan háromtizedével volt alacsonyabb hektáronként.

... a kukorica termésátlaga valamivel jobb mint 1983-ban, de az előző évitől lényegesen kevesebb. /iz 1985-ös év időjárása a kukoricatermesztésre nem volt kedvező, ennek ellenére hat mezőgazdasági nagyüzem (tiszavasvári Munka Tsz, tímári Béke Tsz, tisza- löki Szabadság Tsz, tiszavasvári Vasvári Pál Tsz, Tiszalöki Állami Gazdaság) hektáronként 8000 kg-ot meghaladó termésátlagot ért el.

... téli almából mintegy 450 ezer tonna, az előző évinek háromnegyede termett. Ez csaknem fele-fele arányban oszlik meg a nagy- és a kisüzemek között. Az export arányaiban csaknem megegyezik az elmúlt évivel, volumenében azonban lényegesen kevesebb.

— Hány gyermek várja?

— öt. Azazhogy ... nemsokára hat.

És mesélni kéziéit. Hogy most szü- született a hatodik, ízért is volt bent Szálkán ... szép, derék legény ... meg fellett ünnepelni.

— Higgye el, én ilig ittam valamit — nondta, s tényleg lem is látszott raj- a semmi. — De hát i barátok. Tudja wgy van az ilyen-