Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET Varga Lajos a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tudományos főigazgató-helyettese (49 éves), az agrártudományi egyetem mezőgazdasági gépész- mérnöki karán szerzett diplomát, s 1975-ben egyetemi doktori címet. 1960 óta dolgozik a főiskolán, kilencedik éve főigazgató-helyettes. Repüléstant oktat, az egyik legizgalmasabb területtel foglalkozik, rendszeresen részt vesz és előadásokat tart hazai és nemzetközi tudományos tanácskozásokon. A főiskolán tudományos főigazgató-helyettes. • A Nemrég összegezte a főiskolai tudomá- w nyos bizottság, illetve a főiskolai tanács a hatodik ötéves terv tudományos eredményeit és a további feladatokat. Első kérdésünk: melyek voltak a legfontosabb kutatási területek és hogyan függnek össze a főiskola oktatómunkájával? — A főiskolán igen sok tantárgyat oktatunk, s ehhez kapcsolódnak a tantárgyfejlesztő tudományos kutatások. A hatodik ötéves terv időszakában évenként 15—20 témához kértek az oktatóink pénzügyi segítséget. Ez ugyan elaprózta az évi 825 ezer forintot, de az indokok figyelembevételével elegendő összegeket biztosítottunk ehhez a munkához. Elmondhatom, hogy nem bocsátkoztunk kényszerű összevonásokra, a témafelelősök önállóan dolgozhattak. Igyekeztünk viszont a gyakorlat számára is hasznosítható eredményeket felmutatni, az ilyen kutatásokat jobban támogatni. A Bár olvasóink többsége nem szakember, w említene néhány eredményesen befejezett munkát a jelentősebbek közül? — Az eredményesen befejezett munkák közül néhány: mágneses és magnetoinduk- tív anyagvizsgálati eljárás alkalmazhatósága a mezőgazdasági gépgyártásban, dízelmotorok üzemeltetése fagázzal, mezőgazdasági gépek gazdaságos élettartamának vizsgálata, munkaminőség javítása almaültetvényekben, mezőgazdasági repülőgépek és helikopterek rezgésmérése, mobil diagnosztikai műszer készítése hidraulikus rendszerek vizsgálatához, permetezőgépek minőségi beállítása gyümölcsültetvényekben, kalászos gabonafélék gépi szórvavetése, interaktív programozás nyújtotta lehetőségek a műszaki jellegű rutinfeladatok megoldásában, klaszteranalízis alkalmazása a mezőgazdaságban, az energiaátalakítási folyamatok vizsgálata.. . A kutató — ha időközönként beszámoltatják munkájáról — nem véli-e azt a kutatási „szabadsága” csorbításának? — Nem kis ellenállásba ütközött, illetve ütközik ez nálunk is, de szükséges és hasznos. A tantárgyfejlesztő kutatásokat nagyban segítette, hogy a tervidőszak folyamán az önállóbb tanszéki munka része lett a kutatás, az ellenőrzés, a beszámoltatás. A tanszékvezetők év közben ellenőrizték a munkát, év végén pedig beszámoltatták az érdekelteket, s ezt követően készítették el a témafelelősök az évi beszámoló jelentéseket, illetve témazáró jelentéseket. A munkát évente megvitatta és értékelte a tudományos bizottság, illetve a főiskolai tanács. Milyenek a technikai és személyi feltételek a tudományos kutatómunkához? — Tudományos tevékenységünk elismeréseként a hatodik ötéves tervben tizenegy kollégánk nyerte el az egyetemi doktori címet. Így a mérnöki végzettségű főiskolai oktatók 67 százaléka egyetemi doktor. Intézményünkben két kandidátus segíti munkánkat. Jelenleg nyolc kollégánk dolgozik elfo— Hétvégi interjú N dr. Varga Lajos tudományos főigazgatóhelyettessel gadott témán, egyetemi doktori disszertációján. Örömünkre szolgál, hogy elsősorban kutatási munkára 1984 decemberében egy fizikus kezdett el dolgozni a főiskola műszaki technológiai tanszékén. — A tervidőszak alatt a tantárgyfejlesztő kutatómunkának önzetlen támogatója volt dr. Soós Pál egyetemi tanár, következetes, segítőkész munkájának köszönhető több kutatási eredmény. A repülős oktatók körében dr. Pásztor Endre egyetemi tanár fejtett ki ilyen tevékenységet, szaktanácsaival járult hozzá az intézeti kutatás fellendítéséhez. — A korszerű adatfeldolgozást a tanszékek rendelkezésére bocsátott számítógépek segítik. Az oktatók, valamint a tanszéki munkában részt vevő hallgatók is gépközeibe kerültek. Bízunk abban, hogy több oktatást segítő program készül, illetve kész program kerül órákon is bemutatásra. A számítógépek, a számítástechnika alaposabb megismertetésében, programok készítésében nagy segítséget nyújtottak a számítástech-’ nikát oktató kollégák. £ Mennyiben partnerek az országos, tárcaszintű kutatásokban a nyíregyházi szakemberek ? — Főiskolánk oktatói első ízben a hatodik ötéves terv időszakában kapcsolódtak be a programozott kutatásba, így közvetlen munkatársai lehettünk azoknak, akik a magyar mezőgazdaság műszaki fejlesztésén az élvonalban dolgoznak. „A mezőgazdasági termelés műszaki feltételeiftek fejlesztése” című tárcaszinten kiemelt kutatási program öt témacsoportjában dolgoztak kutatóink a programvezető MÉM Műszaki Intézettel együttműködve. Sajnos, csupán egy téma támogatására sikerült kutatási összeget, százezer forintot kiharcolni. így nagyobb feladatok vállalására nem volt lehetőség. A Ennek ellenére milyen témakörökben jegyzik kutatóikat? — Egyebek mellett a mezőgazdasági ösz- szetett anyagmozgatási munkafolyamatok műveleteinek szinkronizálását, a légpárnás járművek mezőgazdasági alkalmazhatóságának bizonyítását, a repülőgép-vezető hallgatók pályaalkalmassági vizsgálatának kidolgozását említhetem. További témák: növényvédelmi munkák gépesítésének tervezése a gyümölcsültetvényben számítógépes programmal, valamint a mezőgazdasági alkatrészek elektródával végzett felrakó hegesztései. A programhoz három évvel ezelőtt a kutatás-fejlesztési témapályázat elfogadásával még egy kutató csatlakozott, aki a szecskázókések mechanikai vizsgálatával foglalkozott az anyagtakarékos felújítás figyelemmel kísérése mellett. Munkája a külföldi gyártmányú kések hazai felújításának lehetőségét igazolja. — Főhatóságunk segítségével a programozott kutatási munkánk 1984-ben új területtel bővült. „Talaj és terményállapot meghatározása infrafényképezéssel” címmel országos programhoz is csatlakoztunk. Egy kutatónk az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával a nyíregyházi főiskolai tangazdaság területéről légi felvételeket készítve, azt értékelve végez munkát. A témazárás ez évben várható. — Vannak külföldi tudományos kapcsolataink is, együttműködési szerződést kötöttünk a lengyel Olsztyni Mezőgazdasági Akadémiával. Ennek részét képezi a kutatás is. Két gépész és három repülős témában indult meg a munka, kölcsönösek az oktatócserék. Publikációk ez évben várhatók. — A kutatások nem reflektorfényben zajlanak, de a szakma, úgy véljük értékeli és elismeri a nyíregyházi főiskola tudományos sikereit. Főiskolánkon évente mind több rendezvényt szerveztünk, illetve vettünk részt ilyenek szervezésében. Rendszeresek az őszi műszaki hónap keretében lebonyolított kutatási tanácskozásaink, ahol évenként a különböző témák kapcsán számolnak be az oktatóink kutatási eredményeikről. — A hatodik ötéves terv időszakában főiskolánk huszonkét jelentősebb országos, illetve területi rendezvényt szervezett. Kiemelném az országos karbantartó tanácskozást, a mezőgazdasági gépek festése, a kő- olajtermékek üzemi felhasználása címen lezajlott, hasznos tapasztalatokat hozó konferenciákat. Főiskolánk oktatóinak kezdeményezésére rendezték meg először 1982-ben, majd 1984-ben a halászatgépesítési tanácskozásokat. Oktatóink mind több témával képviselik főiskolánkat a rangos országos tudományos rendezvényeken is. Az agrárműszaki kutatások eredményeit évenként Gödöllőn összegezik a kutatási-fejlesztési tanácskozáson, főiskolánkról 81-ben három témáról három oktató, 82-ben öt témáról hat, 83-ban nyolc témáról tíz, 84-ben tizenkét témáról tizenhét, 85-ben kilenc témáról tizenkét: szabolcsi főiskolai tanár számolt be. A Hogyan sikerül követni a felgyorsult információáramlást egy vidéki főiskolán? — Főiskolai oktatóink tudományos eredményeikkel — mint jeleztem — eljutottak nem egy országos és nemzetközi tudományos konferenciára, kongresszusra is, ami egyben hitelesíti a szabolcsi kutatók eredményeit. Országos rendezvényeken előadást tartottak kutatóink az anyagvizsgálati konferencián, a szerszám- és szerszámanyag szimpóziumon, a repüléstudományi napokon, az anyagvizsgálati és kohászati napokon, az anyagmozgatás automatizálása elnevezésű kongresszuson, a géptervezők konferenciáján, a karbantartó tanácskozáson. — Nemzetközi szintű rendezvényen előadással szerepeltek a szabolcsi kutatók a fémfizikusok, valamint amorf anyagok vizsgálati konferenciáján, a növényvédelmi gépesítési kongresszuson, a mezőgazdasági repüléstudományi napokon, a méhészetgépesítési konferencián. Az utóbbi öt évben a jelentősebb országos és nemzetközi szakmai, valamint tudományos előadások száma elérte a kilencvenötöt. A megyei és tájjellegű előadások száma pedig a száznyolcvankilen- cet. — Szakcikkeink megtalálhatók a hazai szaklapokban, konferenciák kiadványaiban. Külföldön is publikált több oktatónk. 1981— 85 között oktatóink tollából 135 szakcikk jelent meg, míg az ismeretterjesztő publikációk száma eléri a százat. Így sikerül lépést tartani a tudomány fejlődésével. A A főiskolai kutatómunka egyik erőssé- w ge » tankönyvírás és a szakkönyvírás. Milyen friss eredmények születtek mostanában a főiskolán? — A szakkönyvírásban dr. Bánházi János főigazgató vezet, négy könyvnek volt a szerzője, illetve társszerzője. Követői dr. Göndör Tibor, dr. Harangozó László. Az Akadémiai Kiadó gondozásában négy szakkönyvünk jelent meg. A tervidőszakban tíz szakkönyvünket adták ki. Tankönyvírásban dr. Gyovay Ernő jár az élen. Eredményeink szélesebb körű terjesztését is célozva évenként megjelentettük a főiskola kutatási közleményeit. A mintegy 20—25 szakcikket tartalmazó kiadványunkat megküldtük a társ- intézményeknek és üzemeknek, valamint a megye hatvanöt termelőszövetkezetének. — Kutatási feladataink megoldásában segítségünkre volt a MÉM Műszaki Intézet, a MÉM Repülőgépes Szolgálat, a GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara, a NME mechanikai tanszéke, a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Nyíregyházi Főiskolai Tangazdaság, a Sárospataki, a Hortobágyi, a Mátészalkai Állami Gazdaság, a nyíregyházi Ságvári, a prügyi Tiszamente Tsz, a helyi Mezőgép és a papíripari vállalat. A Régi gond, hogy a tudományos eredmények nem mindig, vagy késve jutnak el a gyakorlati hasznosításig. Mi a véleménye a főiskolán elért eredmények helyi, népgazdasági hasznositásáról, milyen közvetlen kapcsolatuk van a megye termelőüzemeivel? — Több évig azonos gazdaságoknak, vállalatoknak végeztünk kutatás-fejlesztési munkát. A tervidőszak elején nagyobbrészt mezőgazdasági üzemeknek, később — a nehezebb gazdasági helyzetben — mindinkább ipari vállalatok is megkerestek bennünket. Jelentősebb a Szatmárkert Termelési Rendszernek végzett permetezőgép-beállítási úri mutató, a balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz- nek készült tejipari szennyvíztisztítási eljárás, a Hortobágyi Állami Gazdaságnak átadott nádtisztítási, osztályozási tanulmány- terv, a nyíregyházi Ságvári Tsz-nek készüli melléktermék hasznosításra vonatkozó tanulmány, a Mezőgép Vállalatnak készült ol- dalfallemez-gyártó gépsor tervezése, a Vas- és Fémipari Szövetkezetnek átadott radiátor tagosító, hegesztőkészülékek, valamint vezérlőberendezés és automatizált anyagtovábbító rendszer tervei. Több munkában megbízónk a helyi papíripari vállalat. Kiviteleztünk egy többrétegű hullámpapír imp- regnálót, üzemcsarnoklevegő-elszívó rendszert terveztünk, AGIC rendszerű karbantartási technológiákat dolgoztunk ki. Továbbra is szívesen állunk a termelőszövetkezetek, ipari üzemek rendelkezésére műszaki tanácsadással, s várjuk olyan gyakorlati témák jelzését, amelyeket akár hallgatóinknak szakdolgozati munkaként is kiadhatunk, közelítve még jobban a gyakorlati igényeket. Végül csupán utalásként megemlítem: főiskolánk oktatói, kutatói tevékenyen kiveszik részüket az MTESZ tagszervezeteinek, tudományos egyesületeinek munkájából, segítik a megye előtt álló műszaki feladatok megvalósítását. Köszönöm a beszélgetést. Páll Géza--------------\ Csatákra, heves összecsapásokra is vállalkozó. A boltban közelharcot távnak a banánért. A rossz szomszédok között rendszeres a határvillongás. De vívunk széncsatát, békeharcot. A mozipénztár ostromlott várhoz hasonlít. A határozott menyecske kardos. A művésznő a hódolók ostromgyűrűjébe kerül. A futballcsapatok nyílt sisakkal küzdenek egymással. A fiú átkaroló hadmozdulattal közelített választottjához. Már hetek óta tart az állóháború a tsz és a hivatal között. Tudósok cohorsai indulnak támadásba az új ismeretekért. A tárgyalásokon megmerevedtek a frontok. A bérházról még ma is mondjuk, hogy bérkaszárnya. A szomszédasszony hangja hasonló a szirénáéhoz. Kovács berobbant az élmezőnybe. A francia pártok megkezdték a választá.. .nyelvünk militarizálódik. Hogy megállapításom igaz vagy sem, azt kérem döntsék el a következő mondatok olvasása után. Az orvos a gyógyítás frontvonalában dolgozik. A politikus a kérdések pergőtüzébe kerül. A tantestületben robbanásig feszült a helyzet. Bombaként robbant a hír. A gazdasági vezetők a termelés tábornokai. Van, aki a hallgatás fedezékébe húzódik. A család nem egyszerűen háttér, hanem hátország. A nepperek a kereskedelem gerillái. A sajtó össztüzet nyit a hibákra. Természetesen vannak a termelésnek közkatonái. A gyermek polcán katonás rendnek kell lennie. A fúvósok a zenekar nehéztüzérsége. Ügy káromkodik, mint egy őrmester. Más munkájával fényesítgeti a paroliját. A rágalom tapadóaknái kikezdték jó hírét. Az autó rakétaként száguldott tova. Az eleső gyermeknek azt mondjuk: katonadolog. Az alkohol ellen frontális támadást intézünk. Az aka- dékoskodók zavarórepülései gátolják a haladást. A nagy darab ember olyan, mint egy tank. A szerelmi attak huszáros. Kidolgozzak a csúcs megmászásának hadműveleti tervét. Az ügyért lelkesedő az harcos ember. si hadjáratot. A két család között kitört a háború. Játék után a szoba olyan, mint a csatatér. A híres csapat elvérzett a mérkőzésen. .. Hadd ne folytassam. Gondolom, jó játék lehet ezeket a mondatokat átalakítani. Aki megpróbálja, hamarosan rájön: nem is olyan egyszerű dolog ez. Ugyanis gondolkodni kell hozzá. Mert annyira beidegzödtek egyes kifejezések, hogy szinte eszünkbe se jut, hogy csodásán szép és kiemelkedően gazdag anyanyelvűnk más szavait keressük a helyükbe. Tehát egyféle szellemi restség is rejlik abban (rejtőzködik!), hogy a hadászat és harcászat, a katonai szókészlet egyes darabjait átvegyük a mindennapi kifejezések sorába. igaz, ebben szerepet játszhat az is, sok külföldi hírt kapunk, a -tömegtájékoztatás is hajlamos a harcos kifejezések átvételére. De valamit közben elfeledünk: ez a kifejezésrendszer gondolkodásunk egészére is hat. Az örök harc, háború, front és robbanás kifejezések magatartást alakítanak, s a nyelvi szegénységen kívül asszociációs zavarokat is okoz. Egyszerűen rászokunk arra, hogy békés eszközökkel nem bíbelődünk, se szóban, s bizony gyakorta tettben sem. Ha valaki úgy véli, hogy éz egyszerű nyelvi gond, melynek megoldására ott vannak a nyelvészek, az alaposan téved. Mert ki-ki felel saját kifejezéseiért, beszéde mívességéért, tisztaságáért. Egyszóval: gondolataiért, melyeket így vagy úgy közvetít. A katonás kifejezéseknek helyük van a történelmi művekben, a hadtörténelemben, a katonák emlékirataiban, bizonyos foglalkozások körében. Még néhány sportág is elvisel egy-egy szót, fogalmat. De a mindennapok hétköznapi közléseit kár mérgezni a sok kényelmesen előráncigálható kifejezéssel. A hírek hallatán sem lelkesedek a harcos információkért. Jobb lenne csupa békés dologról hallani, főleg békés szavakkal. Ezért is berzenkedek akkor, ha civil nyelvünk túl harcossá válik. Szeretném megélni, hogy ez a nyelvi restség utóvédharcait vívja. Mind- annyiónk közös megelégedésére. 1986. február 15.
