Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

Kelet-Magyarország 1986. február 1. ÓRIÁS FÁNK FARSANGRA. Nem mindennapi dologra vállalkozott Pető István mester- szakács és Szarvas István szakács, a győri Kuckó vendéglőben. Farsangra óriás fánkot sütöttek. A különleges méretű fánk, hat kiló lisztből, 40 tojásból és a hozzá tartozó íze­sítőből készült. (MTI fotó: Matusz Károly felvétele) Fészek Áruház: Jó pihenést, Őszi bácsi Kelendők a tapéták Búcsú a műtőtől Jelenleg naponta 2—300 ember, 180—kétszázezer fo­rint értékű árut vásárol a nyíregyházi Fészek Áruház­ban. Most a legtöbben tapé­tákat, fürdőszobai fal- és padlóburkoló anyagokat, víz­vezeték-szerelési cikkeket vesznek. Az áruház megfele­lő mennyiségű és választékú falazó, valamint tetőkészítés­hez szükséges anyaggal ren­delkezik. Egyedül a békéscsa­bai égetett tetőcserép hiány­cikk.. .. A -közelmúltban megkezd­ték > :a kommunális szolgálta­tó vállalat által készített kandallók, kályhacsempék és cserépkályhák árusítását. r \ ' Kutya ügy A helyszín Jósaváros, a 9-es iskola uszodája előtti parkoló. Az idő­pont: péntek reggel fél nyolc. A parkolóban sárga Ladáját takarítja egy férfi, a kocsi közelében, majd ötven- száz méterrel arrébb egy ha­talmas termetű farkaskutya. Az iskolába igyekvő gyere­kek remélik, hogy jámbor, hisz gazdája elengedte. Az­tán rémült sikoltozás, mert a kutya támad. Az ablakokból felnőttek kiabálnak, a kutya J egy gyérmeket a földre te- per, a GO 38—60-as 1300-as Lada gazdája nyugodtan ta­karítja a kocsit. Egy férfi rászól, a kutya és a Lada gazdája gorombán válaszol. A férfi feljelentést tesz, va­lószínű, a letepert gyermek szülei is, ha a gyermek meg­jegyezte a rendszámot. S lépnek a kutyatulajdonosok is, mert nem szeretik, ha bárki miatt a kutyatulajdo­nosokat szidják városszerte. Mert nem mind egykutya! Mi kell ahhoz, hogy vala­ki hivatásának érezze a mun­káját? Először is a szaktu­dás, aztán hogy szeresse amit csinál, s nem utolsósor­ban a jó munkahelyi közér­zet. Jäger Oszkárnak meg­adatott ez. Negyvenkét évig dolgozott az egészségügyi pá­lyán, kórházban, ezer és ezer műtétnél segédkezett a Ti- szaeszlárról indult férfi, hogy Budapest és Nyírbéltek után Nyíregyházán fejezze be a munkáját. Most már nyugdíjasként beszél életé­ről. — Kedves ünnepségen bú­csúztak tőlem a régi kollé­gák. Nagyon jó érzés, hogy sokan ismernek a kórházban, ez talán azt is jelenti, szeret­nek az emberek. Tulajdon­képpen sohasem készültem egészségügyi pályára, min­Vagonfosztogatók dig történelem-magyar sza­kos tanár volt az álmom. Pesten esztergályosnak ta­nultam, s ott korán megis­mertem a munkásmozgalmat, 1943-ban a vasasszakszerve­zet, két évvel később pedig a kommunista párt tagja let­tem. Az életembe beleszólta háború, munkaszolgálatos­ként az István Kórházba küldtek. Feladatunk az volt, hogy a szirénák megszólalá­sakor az óvóhelyre szállítsuk a betegeket. Hamar észrevet­ték rajtam, érdekel az egész­ségügy, mert bármit is csi­náltam, sohasem voltam a munkám iránt közömbös. A sebészeti osztálvra ke­rült, s hamarosan egy tanfo­lyamon találta magát. Ettől kezdve a tízes szám végigkí­séri Jäger Oszkár életét. Tíz évig dolgozott az István Kór­házban, műtősasszisztensként sebészeti, urológiai operá­cióknál segédkezett. Buda­pest után 1955-ben Nyírbél­tek következett, ahol a csont­ízületi TBC gyógyintézetben töltött el egy évtizedet. — Amikor szóba került Nyírbéltek, rögtön igent mondtam. Egyszemélyben la­boráns, röntgenes, műtős voltam, intéztem a kórház gyógyszerellátását. Tíz évig dolgoztam Bélteken, amikor megszűnt az intézmény. Utá­na kerültem Nyíregyházára, a megyei kórház Sóstói úti sebészetére vezető műtősasz- szisztensnek. Akkor még uro­lógiai és nőgyógyászati mű­téteket is végeztünk. Ismét tíz esztendő telt el, amikor átszervezték az osz­tályt százágyas általános se­bészetté. Majd tíz esztendő múltán, negyvenkét évi szol­gálattal a háta mögött ment nyugdíjba Jäger Oszkár. — Nehéz az elválás, de be­töltöttem a hatvanat, így lát­tam jónak. Meg kell szok­nom a nyugalmat, hiszen egy kórházban a legcsendesebb nap is lehet mozgalmas. Ál­landó készenlét, bármikor érkezhet súlyos, azonnali be­avatkozást igénylő beteg. Mindennapi feladatomhoz tartozott, hogy szervezzem a műtősnők munkáját, aztán az én kezemben voltak a műszerek is. Milliós értéket képviselnek ezek. Őszi bácsi a szikéket, fo­gókat, ollókat, csipeszeket át­adta utódjának. Ezután sok­kal több ideje marad az ol­vasásra, sakkozásra, a fes­tésre, fafaragásra, meg a sportolásra. i — Szeretném a kapcsolatot tartani a kórházzal, hiszen egyik napról a másikra nem lehet elszakadni. Viszont a megnyugvás az lenne szá­momra, ha a betegek nem vennék észre, elment valaki a kórházból... Sípos Béla A különféle értékes cikkekkel megrakott vasúti vagonok hosz- szú évek óta igen nagy vonz­erővel bírnak az olyan embe­rekre, akiktől nem áll távol más Javainak a megkívánása, elvétele. Különösen sok vagon­feltörést fédeznek fel a záho­nyi körzetben, lévén ott a leg­nagyobb mértékű az áruszáUl- tás. Két bírósági határozatot is­mertetünk most. Az egyik vas­utas viszonylag könnyen meg­úszta (remélhetőleg figyelmezte­tésnek ez is elegendő lesz), a másik viszont — bár nem túlsá­gosan nagy értékű dolgot tu­lajdonított el — börtönbe ke­rült, hiszen nem először fordul elő vele ilyesmi. A huszonhárom esztendős T. László Záhonyban dolgozott vál­tókezelőként. 1983-ban megvon­ták a részesedésének a felét, mert hozzányúlt a társadalmi tulajdonhoz, de azóta nem de­rült ki hasonló eset. Tavaly októberben azonban ismét nem bírt ellenállni a csábításnak. Éj­szakai műszakban dolgozott, amikor á rendező pályaudvaron áUó egyik vagon szellőzőablakát lenyitotta, s kiemelt egy kar­ton Ararát konyakot. Hamar lebukott, akkor nyitottak rá, amikor éppen egyik kollégáját kínálta meg. T. László a há­romezerforintos lopásért het­ven napi, összesen tizenkét­ezer forintos pénzbüntetéssel bűnhődik. A huszonhét esztendős Kiss István, akit korábban már többször elítéltek (vagyon el­leni vétség, hivatalos személy elleni erőszak és ittas vezetés miatt), átrakómunkásként dol­gozott. Kiss a lakhelyén, Kis­várdán tört fel augusztusban egy vasúti kocsit, s ezerkétszáz forint értékben vitt el belőle függőlámpákat. Egy hónap múl­va italt szerezni indult ki az ál­lomásra. Három vagon ólomzá­rát szakította le, s kettőből sze­dett ki különféle dolgokat. Steppelt takarók és vermutok kerültek így hozzá, összesen öt­ezer forint kárt okozva a MAV-nak. Egyszerre nem tudta hazaszállítani a lopott holmit, s amikor visszatért az ottmara- dottakért, akkor fedezték fel tettét. A Kisvárdai Városi Bíróság dr. Löki Anna tanácsa egy év bör­tönre ítélte Kiss Istvánt, s el­rendelte az alkoholista vádlott kényszergyógyítását is. Az íté­let jogerős. Szervezi a MÁVTOURS Naturista üdülés és horgászhétvége I Tavaszköszöntő haj­dúsági farsang, vízparti üdülés Tokajban, törté­nelmi séták Kőszegen, (me, néhány ajánlat a MÁVTOURS program­jai közül. Kevesen tudják, hogy a múlt évben idegenforgalmi és szállítmányozási igazga­tóságot hozott létre a Ma­gyar Államvasutak. Több más európai vasút mintájá­ra, MÁVTOURS néven — akár az IBUSZ, vagy az Ex­press Utazási Iroda — hazai, illetve külföldi társasutazá­sokat, üdüléseket ajánlanak az érdeklődőknek. Országosan is ritkaságnak számít, hogy többségében olyan programokat javasol­nak az egyéni érdeklődők­nek, s a kisebb-nagyobb lét­számú csoportoknak is, me­lyek időpontját, sőt időtar­tamát maguk a résztvevők határozzák meg. Mivel szál­lást a hazai utakon a MÁV üdülőiben, vendégszobáiban, oktatási központjaiban kap­nak a vendégek, ezért a kispénzűek i$ elérhető áron üdülhetnek, kirándulhatnak, vakációzhatnak. Érdemes végiglapozni a MÁVTOURS első, 1986. évi programfüzetét. A hétvégi Baranya, vagy Csongrád me­gyei kirándulások mellett többek közt háromnapos ti- szalöki horgászatra, vagy debreceni gyógyüdülésre, a délegyházi tavaknál naturis­ta üdülésre várják a jelent­kezőket. Elsősorban hazai útvona­lakat ajánlanak az utazni vágyók figyelmébe. Ezek mellett török, osztrák, jugo­szláv programokat is kí­nálnak, de szerveznek pél­dául hegymászótúrákat is, a Ma^as-Tátrába, valamint konkrét program, de egyéni igények alapján is erdélyi körutazásokat. A nyár szen­zációja a bolgár—román ten­gerparti üdülés lesz, ahová fekvőhelyes vasúti kocsik­ban * utaztatják június és szeptember között a jelent­kezőket. Badacsonytomajban már készül, s terv szerint júni­usban megnyílik a MÁVTO- URS-üdülőfalu. Különleges szolgáltatásként vállalatok külföldi partnerei részére szalonkocsit közlekedtet­nek, melyben utazás közben akár sajtókonferenciák, tár­gyalások megtartására is le­hetőség nyílik. Már meg­kezdték a tavaszi iskolai ki­rándulások szervezését, sőt foglalkoznak szállásfoglalás­sal is. A MÁVTOURS irodái szerte az országban a vasúti jegyirodákban kaptak he­lyet. A helyi kirendeltségek az országos programok mel­lett saját szervezésű utazá­sokat is rendeznek. A nyír­egyházi iroda szilveszteri disznótoros üdülése Vásáros- naményban, a Bereg Hotel­ben például olyan nagy si­kert aratott, hogy február­ban még egyszer meghirde­tik az utat — ezúttal Disznó­toros farsang címmel. (házi) '----------------------------------------------------\ Linda —a sietős L inda, a karatézó lány a nyíregyházi megyei és városi művelődési központ színháztermében be­robbant a színpadra, rikkan­tott egy hatalmasat, ütött és győzött. A közönség tapsolt, élőben is láthatta a tévéfilm két főszereplőjét, Görbe Nó­rát és Szerednyei Bélát, ön­álló estjükön csütörtökön es­te „Szeretve bolondulá- sig . . .” címmel ismert vil­lámjeleneteket adtak elő, énekeltek, jó hangulatot te­remtettek. S mire a közön­ség is belejött, a tapsok is mind ütemesebbé váltak, vé­get ért az alig negyvenper­ces műsor. Linda és partne­re, valamint az őket kísérő zongorista másodpercek alatt összepakolta a kellékeket és mire a közönség leért a földszintre, velük együtt ők is távoztak. Amit a negyven perc alatt nyújtottak a közönségnek, kellemes szórakoztató műsor volt, de egy kis csalódás is maradt tisztelőikben, akik el­jöttek megnézni önálló mű­sorukat, mint a művelődési központ által indított „Ta­vaszi pódium” című előadás- sorozat első produkcióját. Ennyire miniműsorra azért nem számított a közönség. Linda kétségtelenül a nyír­egyházi színpadon is győzött, sikert aratott partnerével, Szerednyei Bélával, de érde­mes lenne elgondolkozniuk, | vajon egy önálló műsorban, nem érdemelne valamivel többet a hálás közönség. Még ha messze is van a főváros­tól.. . Vagy éppen ezért. . . P. G. __________________________________ Ötrészes televíziós sorozat a gazdálkodás legjobbjairól Á vállalati siker kulcsa Bár nincs köziponti recept arra, miként érdemes gazdál­kodni ahhoz, hogy eredmé­nyes legyen egy vállalat vagy szövetkezet, azonban a leg­jobbaknak tölblb olyan, gya­korlatban hasznosítható pél­dája van, amit érdemes meg­ismerni. Ezért készített a Reflektor kiadó ötrészes vi- deoműsort A vállalati siker kulcsa címmel. Ebiben az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztálya által meg­rendezett „Gazdaságipoliti­kánk a vállalati gyakorlat­ban” című 1985 májusában Győrött megrendezett tanács­kozás anyagát dolgozzák fel, ahol politikusok, vállalati, szövetkezeti vezetők adtak választ napjaink vitatott kérdéseire. Példákkal, a vál­lalatok tevékenységét bemu­tató filmrészletekkel mutat­ják be a jó módszereket. Az első adásra február 3- án, hétfőn az 1-es műsorban kerül sor 21,00 árakor. Ek­kor a gazdaságpolitika és vállalati magatartás kapcso­latrendszerét elemzik. A feb­ruár 5-én, szerdán a 2. csa­tornán 18,50-kor sugárzásra kerülő résziben a vállalati stratégiai tervezés tapaszta­lataival ismerkedhetnek meg, többek között a Taurus és a Medicor példáján keresztül. Február 9-én, vasárnap 17,20- kor a 2. programban szere­pel iaz Emberi tényezők a vállalati gazdálkodásban cí­met viselő rész. A negyedik rész február 12-én, szerdán 18,30-tkor a 2. műsorban a műszáki fejlesztés vállalati gyakorlatával foglalkozik. A sorozat Február 13-án, csü­törtökön 18,45-kor ér véget a 2. programon, amikor az ér­dekeltségről és ösztönzésről lesz szó a vállalati, szövet­kezeti gyakorlatiban. Itt két szabolcsi üzem' példájával is megismerkedhetünk. Tóth Elek, a vajai II. Rákóczi Fe­renc Tsz elnökhelyettese és Rudi Béla, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatója is­merteti eredményeiket. Áruházak ajánlata Mit kér a vevő? Sokszor halljuk a televí­zióban, mit kínálnak az áru­házak megvételre a lakos­ságnak. De annál ritkábban kérdezik meg az embereket, ők mit szeretnének venni?! — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében Fehérgyar­matról Papp Bálintné. Aktuális esemény, a közel­gő szalagavató ünnepségek és a ballagás, érettségi késztet­te írásra olvasónkat. Mint gyakorló édesanya és bevá­sárlásban járatos háziasz- szony, azt tapasztalja, hogy az iskolák különleges, szép és lehetőleg egyedi ruhadarabo­kat kérnek. Nemcsak a gim­náziumban, hanem a szak­középben, a szakmunkáskép­zőben, de még az általános iskolában is gyakran méret­re készíttetnek öltönyt, ruhát a diákok. Csakhogy nem minden szü­lő zsebe bírja a sok ezer fo­rintos anyagvásárlást, varra- tást. Ezért jó néhány szülő szeretné a boltban, áruház­ban megvenni a világos­drapp nadrágot barna zakó­val, vagy a szürke nadrágot a sötétkék zakóval. De ilyen kínálatra nem készültek fel a boltok, szinte lehetetlen nemhogy azonost, de hason­lót sem kapni. Végül egy javaslattal zárja sorait levélírónk: az áruhá­zak már februárban felmér­hetnék a környező iskolák lehetséges igényeit és besze­rezhetnék, akár az ország tá­volabbi területeit is bejárva, a kötelezően előírt, egyenru­hának számító divatos ruhá­kat, cipőket. Hozzátenni csak egyvala­mit lehet. Kettős haszonnal kecsegtet a megvalósítás út­ja, biztos és jó pénzt jelent a nagy tételű vásárlás a ke­reskedelemnek. Jól jár a szü­lő is, hiszen olcsóbb az álla­mi boltban beszerezni, mint méregdrágán megvarratni. Érdemes lenne az ötletet a sokszor pangó kereslet miatt panaszkodó kereskedelemnek átgondolni és kézzelfogható megoldást kínálni. Erről la­punkban is szívesen beszá­molnánk. (tóth) 2 MAJOMSZERETET. Mi a baj, kutyus?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents