Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. január 31. Tuzséri pedagógus házaspár kiállítása nyílik február 3-án, hétfőn a Váci Mihály művelődési központban. Barabás Katalin és Boros Miklós a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán végeztek, évek óta állandó résztvevői a nyári tuzséri képzőművészeti táboroknak. A tanítás mellett szakítanak időt az alkotó munkára. Tanáraik között Orbán Mihályt, Berecz Andrást és Horváth János festőművészt említik. A hétfőn nyíló kiállítás egyik képe. Boros Miklós: Árnyék. Képeik témáját a mindennapok konkrét valóságából merítik. A szűkebb, tágabb környezet, a magával ragadó természet köszön vissza festményeiken, A közös tárlat ünnepélyes megnyitója hétfőn délután három órakor kezdődik. A kiállítás kedd kivételével február 14-ig naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg. Népművészeti stúdió Szűrrátét és paszomc Üj helyre költözött a megyei művelődési központ népművészeti stúdiója. Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utca 8—10. számú ház alagsorában találtak otthonra a díszítőművészetek barátai. A népművészeti stúdió az óraékszer bolt mögötti udvarból közelíthető meg. Már berendezték műhelyüket a famegmunkálók. Várják az új tagokat a szoborfaragó, a bú- torasztalos és a használati- tárgy-készítő szakkörbe. A fafaragók szombatonként reggel nyolctól tartják foglalkozásaikat. Nemcsak Nyíregyházáról, hanem a megyéből is várják az érdeklődőket a stúdióba, így a szövőszekcióba is. A hímző szakkörben a népi hímzést, a tájegységekre jellemző öltési technikákat tanítják meg. A bőrműves szakkörbe azok jelentkezhetnek, akik kedd és szerda délelőtt időt tudnak szakítani a foglalkozásokra. A fazekasok a 12 és 20 év közötti fiatalok jelentkezésére számítanak. Az idén szervezik meg először a szűrrátét szakkört havonta egy, négyórás foglalkozással. A paszománykészítő körben a horgolt ruhadíszek titka ismérhetö meg. Már működik a kosárfonó szakkör, de várnak még jelentkezőket. A nemezkészítő szakkörösök keze alól tarsolyok, táskák, papucsok, pénztárca kerülhet majd ki. A népművészeti stúdióban tanfolyamot szerveznek februártól kézi kötőknek és horgotoknak, gyöngyfűzőknek. Felnőtteket, gyerekeket egyaránt várnak. Kizárólag gyermekeknek hirdetik meg ellenben a hímzőtanfolyamot. A foglalkozások rendjét a jelentkezők igényeihez igazodva alakítják ki. Kommerszfilmklub Nyíregyházán Kutyaharapást szőrével — ez lehetne a mottója annak az új filmklubsorozatnak, mely a héten kezdődött a nyíregyházi Béke moziban. A szervezők talán úgy okoskodtak, hogy akkor lehet igazán eredményesen megmutatni a kommersz filmek sekélyességét, ha azokat újra műsorra tűzilc* A magasabb művészi igény nélkül, csupán kasszasikerre gyártott filmek száma az utóbbi időben nőtt. Uralják a vásznakat a fenekedő hősök, akik kemény öklüket pörölyként forgatják órán, másfél órán keresztül. Fáradhatatlanok és nem érzelegnek, még a szebbik nem sem tudja lágyítani arcvonásukat. S ott vannak a katasztrófafilmek, melyekben reng, dübörög, lángol minden. S akik Piedone öklein, Lady Chatterley bájain nevelkednek fel, azok azt hiszik, ennél nem is kínálhat többet a filmművészet. Az esztétikai igénytelenségre szeretné a megyei moziüzemi vállalat felhívni a figyelmet a kommerszfilmklub- ban. A sorozat filmjei előtt az alkotások erényeiről és elsősorban a tartalmi, formai kommersz jegyekről szólnak a bevezető előadások. A válogatásnál arra törekedtek, hogy legyen a műsorban történelmi, sci-fi és zenés film is. A sorozatnyitó január 29- én a kétrészes amerikai film, a Ben Húr volt. Ezt májusig még hét alkotás követi. A következő filmklubnapon február 19-én, három előadásban az Ez Amerika című filmet vetítik. Színháznaptár Bérletszünetben adják elő a Ludas Matyit ma, 31-én délután a Móricz Zsigmond Színházban. Az előadás délután fél négykor kezdődik. Február elsején este héttől a Csor- tos—Tamási-bérletesek A hazug című darabot tekinthetik meg. A stúdió- színpad programja az Otthon. Hétfőn, február 3-án ugyanez a műsor, ekkor A hazugra a Jászay—Kós- bérletek érvényesek. 4-én, kedden este héttől Németh László drámája, a Galilei kerül színpadra a Kazinczy—Madách-bérlet- ben. Bérletszünetben tekintheti meg a közönség 5-én délután négytől a Tüskerózsa című mesejátékot. Szerdán este héttől a stúdiószínpadon ismét az Otthon. Tájelőadás is kapcsolódik majd ehhez a naphoz. A nyíregyházi társulat egy része Karcagra utazik, ahol a Bástya- sétány 77 című zenés darabot adják elő. Csütörtökön délelőtt tíztől az új mesejátékot, a Tüskerózsát találjuk a műsorban, délután fél háromtól pedig a Doktor urat. Mindkettő bérletszünetes előadás. Közben a Móricz Zsigmond Színházban próbálják az új darabot Gorkij művéből. A bemutató február 15-én lesz. Orgonahangverseny Orgonahangverseny lesz február 3-án, hétfőn este hét órától a nyíregyházi evangélikus templomban. Hollai Keresztély orgonaművész, a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára ad műsort. Január 31-én, pénteken a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban este hétkor kezdődik a nosztalgiadiszkó. A zenés program a klubkávéházban tizenegy óráig tart. Február elsején, szombaton délután háromtól a hang- versenyteremben adják elő a gyermekeknek az Ágacska című mesejátékot. Este a nosztalgiadiszkó elmarad a Papíripari Vállalat zártkörű rendezvénye miatt. 2- án, vasárnap délelőtt kilenctől a társastánc-tanfolyam foglalkozását tartják a kamarateremben. Tíztől ismét színre kerül az Ágacska. Este hattól tízig a kamarateremben ifjúsági diszkó. 3- án, hétfőn délután fél négytől pszichológiai tanácsadásra várják az érdeklődőket. 5-én, szerdán délután ötkor kezdődik a pszichológiai tanácsadás. Hétfőn képzőművészeti kiállítás nyílik a szabadidős térben. Ismét „Nézzük meg együtt!“ Februártól ismét hallható a nyíregyházi rádió Nézzük meg együtt! című ismeretterjesztő sorozata. A helytörténeti érdekességeket felvonultató műsorban részt vesz a TIT megyei szervezete és a nyíregyházi Jósa András Múzeum. Az érdeklődők nemcsak hallhatnak a ritka, értékes tárgyakról, gyűjteményekről, hanem az adás napján meg is tekinthetik azokat a Jósa András Múzeumban. A sorozat első adása február 2-án délelőtt hangzik el az első világháború előtt Nyíregyházán szolgált 14-es huszárok díszkardjáról. Képünkön a kard szépen megmunkált markolata. Mitől gyógyul a beteg? Tálcán — a közérzet A konyhában a kora délelőtti órákban legtöbb a munka. (K. É. felvétele) Aki már próbálta, tudja: kórházban feküdni — bizony keserves állapot. Legyen a baj kisebb, vagy nagyobb, a nehezen múló napok egyhangúságában a beteg ember — ha lehet — még kiszolgáltatottabb. Ilyenkor mindennek fokozott jelentősége van: mit mondott az orvos, hogyan szólt a nővérke, milyen a tisztaság — és persze milyen a koszt? Cukros konyha, kímélő ételek A megyei Jósa András kórház háromezer adagos főzőkonyhájában a kórház személyzetén és az idetartozó egészségügyi intézmények dolgozóin kívül naponta 1000—1500 betegnek főznek. A legmodernebb módszerrel működő, futószalagos tálaló- konyha tartozik hozzá, amelyből persze keveset lát a beteg, aki tálcán, névre szólóan kapja az ételt napjában háromszor. Legkevesebb baj a napi 1300 adag normál étellel van. Ezt kapják azok a betegek, akiknek szervi betegsége nincs, így nem szorulnak diétákra. Külön világ az úgynevezett „cukros konyha", ahol naponta 100 adag diétásoknak, cukorbetegeknek előírt többféle koszt készül. Ez a konyha teljesíti a különleges kívánságokat is, itt alkalmazzák rendszeresen a korszerű táplálkozás „kellékeit”, közöttük a búzakorpát, burgonyakeményítőt, szóját. Busáné Csatlós Eszter, a kórház élelmezésvezetője: — Több mint 90 ember süt, főz naponta, ennyien dolgoznak a betegek és kórházi dolgozók élelmezésében. Igyekszünk minden hozzánk érkező kívánságot figyelembe venni, a súlyos betegeknek akár egyéni óhaját is teljesíteni. A cukorbetegek, terhes anyák például naponta öt alkalommal étkeznek. — Mi csak nagykereskedelmi Vállalatoktól vásárolhatunk, de a konyhai hulladékot is felhasználjuk saját sertéstelepünkön, ahol heti egy alkalommal tíz disznót vágnak le a hentesek. Hogy milyen lesz az étel, mire eljut a beteghez, az nagyban a szállítástól is függ. Évekkel ezelőtt megpróbálták bevezetni az úgynevezett Thermo-pakk ételszállító ládákat, melyeket azonban a szétszórtság, és más okok miatt csak rövid ideig tudtak használni. Maradt a régi módszer: hatalmas edényekben érkezik az ebéd az egyes osztályokra, hőmérséklete az időjárástól és távolságtól függ. Tiszta ágyban A frissen mosott és ropogósra vasalt ágynemű nemcsak higiéniai szempontból fontos út, lélektani jelentősége talán még nagyobb. — Naponta átlagosan 60 mázsa ruhát mosunk — mondja Jávor András, a kórház szolgáltatási osztályának vezetője. Legnagyobb megrendelőnk a szülészetnőgyógyászat, őket követi a sebészet és a gyermekosztály. Megfelelő raktári készletük van ahhoz, hogy a beteg bármikor friss ágyneműt kaphasson. Kilencvenhat embernek ad munkát az 1981-ben felújított, korszerű gépekkel felszerelt mosoda. Nővérek és műszerek Az orvosok lelkiismeretes munkája csak a nővérek aktív közreműködésével hozhat gyógyulást a betegnek. A kórházi intézetek 3380 dolgozója közül 600-an dolgoznak közvetlenül a betegágyak mellett. Közöttük igen sok a fiatal nő, akik gyakran mennek gyesre, gyermekgondozási táppénzre. — Legnagyobb gondunk a helyettesítések megszervezése — mondja Farkas Antal- né intézetvezető főnővér. Égető a probléma a baleseti sebészeten, ahol 80-ról 120- ra nőtt a betegágyak száma. Itt jelenleg mindössze két nővér jut műszakonként egy negyvenágyas részlegre, pedig itt a legtöbb mozgásképtelen beteg. Ilyen helyzetben talán érthető, hogy elsősorban az ápolási munkát tudjuk megkövetelni. Arra, hogy milyen a nővér kapcsolata a beteggel, milyen a bánásmód — már alig jut idő. Pedig ez legalább olyan fontos lenne. Mégis az az elvük, hogy inkább kevesebben legyenek, de olyanok, akik hivatásuknak tekintik ezt a munkát. Az új kórházi tömbben modern felszerelések segítik a nővérek dolgát. A tálcás tálalás az ebédosztás gondjától mentesítette a nővéreket. Sajnos, van helyette más gondjuk: a nővérhívó csengő hosszú idő óta nem működik megfelelően. A gyógyítás, ápolási munka tárgyi feltételei egyre javulnak. Ideális állapot az lenne, ha a nővérek létszámában is hasonló javulást érhetnének el. Akkor talán több idő jutna az egyéni beszélgetésre, egészségnevelő munkára is. Kovács Éva Kirámolták a lakást Államunk büntető igényének érvényesítésére ezúttal Csorba Lajos és két társának a társadalmi tulajdont is megkárosító magatartása miatt került sor. Csorbát — annak ellenére, hogy még csak 29 éves — már négy ízben ítélte el a bíróság, valamennyi esetben végrehajtandó szabadságvesztésre. Legutóbb 1985. augusztus 2-án közveszélyes muhkakerülés és pártfogófelügyelet szabályainak megszegése miatt 60 nap elzárással sújtotta a szabálysértési hatóság. A büntetésének végrehajtása alól kivonta magát, megszökött, s ez idő alatt is bűncselekményt követett el társaival. A 27 éves Nagy Erzsébet már három ízben állt bíróság előtt, őt is valamennyi esetben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A benyújtott vádiratban szigorított őrizetének elrendelését is indítványozta az ügyészség. Lakatos Józsefné rovásán eddig egy végrehajtásában háromévi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés volt. Nemhogy három évet, még egy évet sem bírt ki anélkül, hogy ne kövessen el újabb bűncselekményt. Csorba Lajost és Nagy Erzsébetet — akik egyébként élettársak — az eddig velük szemben kiszabott büntetések nem tudták rábírni arra, hogy tiszteljék törvényeinket. tartózkodjanak az újabb jogsértések elkövetésétől. Nem bizonyult hatékonynak a Lakatos Józsefnével szemben alkalmazott felfüggesztett szabadságvesztés sem. Csorba és Nagy Erzsébet előzetes letartóztatásban várták, hogy milyen döntést hoz ügyükben a Nyíregyházi Városi Bíróság, míg Lakatos Józsefné szabadlábon védekezhetett. A vádlottak 1985. július 12-én ugyanis nem mindennapi betöréssorozat elkövetését kezdték meg. Csorba Lajos és Nagy Erzsébet ekkor Ramocsaházán a Baktaló- rántházi Afész szerződéses üzemeltetésre átadott italboltjába törtek be éjjel úgy, hogy az ajtó furnérlemezből készült részét kivágták. Az italboltból 8300 forint készpénzt és több doboz cigarettát tulajdonítottak el, s a rongálással is tetemes kárt okoztak. 1985. július 30-án útjuk Ke- mecsére vezetett, ahol Márton Antal lakása elé mentek, ezúttal hármasban. 23 óra körüli időpontban Lakatos Józsefné és Csorba betörték a lakás ablakát, s mindketten behatoltak a lakásba. Nagy Erzsébet kint maradt az utcán és figyelt, hogy nem jön-e arra valaki. Ez idő aLatt két társa a lakásban lepedőbe rakott egy férfiöltönyt, egy bőrkabátot, egy paplant és párnákat, egy televíziót, s mint akik jól végezték dolgukat, eltávoztak, kirámolva a lakást. Felbuzdulva a kezdeti sikereken, 1985. augusztus 22-én Nagy Erzsébet és Csorba Lajos Nyírtéten folytatták — és fejezték be — fosztogatásukat. Itt először az ugyancsak a Baktalórántházi Afészhez tartozó 9-es számú italboltba hatoltak be oly módon, hogy az ajtón lévő lakatot lefeszítették. Az italboltból 28Ö0 forint készpénzt és 200 forint értékben pedig konzerveket, cigarettát, csokoládét vittek magukkal. Ezt a zsákmányt azonban nem találták elegendőnek, ezért még betörtek a szeszfőzdébe is. Lefeszítették a szeszfőzde ablakáról a vasrácsot, betörték az ablakot, s miután bemásztak, az íróasztal alatt egy pénzeskazettát találtak. A pén- zeskazettáK egy kombinált fogóval felfeszítették, s a benne lévő 7000 forintot magukhoz vették. „Evés közben jön meg az étvágy” — ezt a mondást igazolván elemeitek még különböző ruhaneműket, egy rádiót, egy fejszét is, összesen 6000 forint értékben. A Nyíregyházi Városi Bíróság halmazati büntetésül Csorba Lajost 2 év 10 hónap szabadság- vesztésre, három év közügyektől eltiltásra ítélte, s elrendelte kényszergyógyítását. Nagy Erzsébet büntetésének kiszabásánál a bíróság figyelembe vette azt is,, hogy — az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény szerint — a bűncselekmény elkövetésekor személyiségzavara és kisebb fokú elmegyengesége miatt kismértékben korlátozva volt cselekménye következményeinek felismerésében és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában, ezért őt 2 év 2 hónap szabadságvesztésre, három év közügyektől eltiltásra ítélte. Lakatos Józsefnével szemben a bíróság 7 hónap szabadságvesztés büntetést szabott ki, s elrendelte a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. Dr. Szabó Pál
