Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám
Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg a Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról. Elismeréssel szólt az eredményekről, egyúttal felhívta a figyelmet a népképviseleti és az ön- kormányzati vonások erősítésének, valamint az igazgatás és a gazdaságszervezés módszerei továbbfejlesztésének fontosságára. A Minisztertanács kötelezte a kormányzati szerveket, hogy a végrehajtó bizottságnak nyújtsanak segítséget a megye társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló feladatok megoldásához. MA Tálcán a közérzet (2. oldal) Három szűrő szigora (3. oldal) Politikai nyereségünk az élénkebb közélet Pozsgay Imre felszólalása a Hazafias Népfront megyei elnökségének ülésén Kibővített ülést tartott január 30-án a Hazafias Népfront megyei elnöksége, melyen részt vett Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsa főtitkára. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a megye hetedik ötéves tervének céljairól és feladatairól, melyet László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese ismertetett. Részt vett az ankéton Varga Gyula, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára. A megye eredményeit Gaál Ferenc, a megyei tanács vb- mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője ismertette. Az ágazat fejlődése tíz százalék körül realizálódott. A problémák elsősorban a kedvezőtlen adottságú, mégis nagy állattenyésztő gazdaságokat sújtották. A termelési érték 35 százalékát a sertéshizlalás, 31 százalékát a szarvasmarha, 23 százalékát a baromfi, 8 százalékát a juh, s 3 százalékát egyéb állatok tartása hozták. A szarvasmarhatartás azonos szinten maradt, de a tehénlétszám 1,4 százalékkal csökkent. Tizenhat százalékkal emelkedett a nagyüzemekben a vágóállat- és héttel a tejtermelés. A szaporulat nem nagyon változott, az elhullás azonban kedvezőtlenebbé vált. A sertésállomány 3 százalékkal csökkent, amely a tápellátás és más gazdasági körülmények kedvezőtlen voltára vezethető vissza. Jó hírünket kelti az országban, hogy a vágóminőség a megyék összehasonlításában nálunk az első három között van. Késett a kistermelőknél a fajtaváltás. A juhtenyésztési ágazat elhanyagolt, a tenyésztői munka színvonala nagyon alacsony, pedig a 273 ezer darabos állomány országosan is jelentős. A baromfitartás döntően a kistermelőknél van, itt hiányolható, hogy számukra nincs kettős hasznosítású fajta. A tojásfelvásárlás csökkent, s egyúttal a jövedelmezőség is. A takarmánygazdálkodásban a cél a hozamok növelése és ezáltal a szántóterületek árutermelő növényekkel való hasznosítása volt. Pozitívum, hogy terjed a korszerű és energiatakarékos tárolás. A megyében 131 ezer kisgazdaság található, amely 200 ezer embernek ad ki- sebb-nagyobb jövedelmet. Enyhít a foglalkozási gondokon, javítja az életszínvonalat és a piaci ellátást. A VII. ötéves terv feladatai között legfontosabb az állattenyésztési ágazat továbbfejlesztése. Ennek szellemében születtek meg legutóbb azok az intézkedések, amelyek a tejtermelésre hatnak, a beruházásokat igyekeznek befolyásolni, emelni; emelkedtek éppen ez év elején a sertésfelvásárlási árak is. A korszerűsítést, az új beruNövelni az érdekeltséget Tanácskozás Nyíregyházán az állattartásról A megyénkben élők közérzetét jelentősen befolyásolja, életszínvonalát nagyban meghatározza a mező- gazdaság állattenyésztési ágazata, amely az országos átlaghoz képest nagynak mondható — hangoztatta megnyitójában Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese Nyíregyházán, tegnap azon a tanácskozáson, amelyen értékelték Szabolcs-Szatmár állattartásának teljesítményét a VI. ötéves terv idején és ismertették a VII. ötéves terv céljait. házásokat a felhalmozási adó visszatérítésével ösztönzik. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok szelektív fejlesztési program alapján dolgoznak majd. Csak két lábon álló gazdaság képes kiegyensúlyozni a világpiac és a természeti környezet hatásait — mondotta Villányi Miklós államtitkár hozzászólásában. — Nagyon fontos, hogy az állattenyésztés és a növény- termesztés értékelése azonos szempontok és azonos szemlélet alapján történjék. Az ország állattartása szilárd pillére volt a nehéz években egyensúlyunk megőrzésének. Termelése a 15 év előttinek kétszerese. A VII. ötéves tervben váltás lesz piacainkban. Növekszik a rubelelszámolású exportunk, amely jó hatással lesz energiaszámlánkra, ráadásul az ötéves szerződések alapján végre biztonságot is teremt. Űj takarmányrendelet lát napvilágot, amelynek célja megszüntetni a tápok körül kialakult bizonytalanságot. A sertéstenyésztésben az eddigi intézkedéseket továbbiak követik, hogy visszaálljon a korábbi dinamikus növekedés és magas tartási kedv. Szabolcs- Szatmárnak az átlagosnál több lehetősége van a kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatását igénybe venni és az elmaradott térségeknek juttatott különfejlesztésekből jobban részesedni. Kihasználatlan munkaerejét felhasználva újabb és jobb termelési kapacitásokat létesíthet az állattenyésztésben. Hangoztatták; a terv kidolgozása során nagy jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi és tömegszervezetek, tömegmozgalmak különböző fórumain elhangzott javaslatoknak, észrevételeknek. Ezért került a népfrontelnökség elé is a megye VII. ötéves tervének programja, melyet a közeljövőben szélesebb körben, a népfront megyei bizottságának ülésén is megvitatnak. Ezt követően a megyei elnökség megvitatta es elfogadta a néptrontmoz- galom ötéves megyei feladattervét, a megyei bizottság idei, a megyei elnökség idei első félévi munkatervét. Az elnökségi ülés vitájában felszólaló Pozsgay Imre elsőként a megye hetedik ötéves terv céljait tartalmazó programról szólt, melyet megalapozottnak, a megye további fejlődését elősegítő programnak tart. Ezután a főtitkár a közelmúltban lezajlott VIII. népfrontkongresszus néhány legfontosabb politikai-mozgalmi tapasztalatáról, új mozzanatairól beszélt. Utalt arra, hogy a népfrontkongresszus . politikai aktivitásának, szellemének az a közösségi energia volt a forrása, amely a kongresz- szust megelőzően kifejezésre jutott a falusi és városkörzeti népfronttanácskozásokon, majd a kongresszuson érte el tetőpontját. Érzékeltette azt a politikai folyamatot, amelyet a párt XIII. kongresszusa erősített fel, s amely valós politikai, társadalmi érdeklődésből, igényekből táplálkozott; minél több embert bevonni a politika alakításába, kidolgozásáPozsgay Imre találkozója megyénk értelmiségének képviselőivel. (Jávor László felv.) ba, majd megvalósításába. Ez a légkör és törekvés természetesen hatott a népfrontkongresszus előkészítésére, majd magára a kongresszus munkájára, ahol a társadalom minden lényeges problémája, kérdése terítékre került, számos javaslat észrevétel fogalmazódott meg. A továbbiakban két fontos motívumra utalt a népfrontkongresszus politikai tapasztalatainak számbavételénél, amelyekre a további munka során támaszkodni lehet. A kongresszus munkájában kifejezésre jutott: — majd a vezető testületek tagjainak megválasztásánál ez szervezeti, intézményes kereteket is kapott — a népfront olyan politikai tömörülés, amely a társadalom minden, a szocialista építés alapvető céljaival egyetértő és azt támogató szervezetnek, mozgalomnak, társulásnak, szövetségnek politikai terepet kíván nyújtani. Ezért a kongresszuson az országos népfronttestületek tagjainak sorában a korábbiaknál nagyobb képviseletet kaptak a különböző társadalmi és más szervezetek, mozgalmak. — Kifejezésre jutott — folytatta — az is, hogy a népfrontmozgalom egyúttal az állampolgárok közössége azoké is, akik nem kívánnak csatlakozni a különböző társadalmi szervezetekhez, de részt kívánnak venni lakóhelyük közéletében. A mozgalom nem mondhat le ezekről a társadalmi-emberi kapcsolatokról. A továbbiakban utalt arra, hogy a népfront keretein belül várhatóan erősödni fog a vitaszellem. A közmegegyezés elvei alapján azok a vitapartnerek is teret és lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére, akik az alapvető kérdésekben egyetértenek a társadalom előtt álló legfontosabb feladatokkal, de aktuális politikai kérdésekben más a véleményük, s ezt a népfront különböző fórumain ki is fejtik. Ez politikai nyereség, mert a vita elősegítheti a helyes álláspontok kialakítását, a jó döntések előkészítését, s ez ad terepet a politikai kultúra fejlesztéséhez is. A főtitkár elismerését és köszönetét fejezte ki megyénk népfronttestületeinek az eddig végzett munkáért, amellyel a népfrontmozga- lom sajátos eszközeivel hozzájárulnak a megye fejlődéséhez. A vitában felszólalt Ekiér György, a megyei pártbizottság titkára, aki elsősorban a gazdasági feladatok társadalmi hátterének megteremtésében látja a népfrontmozgalom mindennapos tennivalóit. Szólt a megyében lévő szellemi-tudományos erők további bevonásáról a megye fejlesztésébe, javasolta a megye szellemi-tudományos erőinek tudatosabb bekapcsolását az országos vérkeringésbe. A kezdeményezőbb szemlélet erősítésében is sokat tehet a népfrontmozgalom. Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke többek között a foglalkoztatás gondjairól beszélt, amelynek megoldásában a helyi erőforrások feltárása is segíthet, s melyre már vannak jó példák a megyében. Felhívta a figyelmet a közhasznú társadalmi munka rangjának és presztízsének további növelésére, egyben e tevékenység korszerűsítésére is, amely erősítheti a részvételt, az aktivitást. A megye hetedik ötéves tervének céljairól szólva hangsúlyozta a helyi szervek együttműködésének szerepét, jelentőségét. A népfront megyei elnöksége személyi kérdésben is állást foglalt; Soltészáé Pádár Ilona megyei titkár előterjesztésében Tori Gyulának, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének adott megbízást a testület a megyei választási elnökség elnöki tisztének ellátására, amelyet az tesz időszerűvé, hogy februárban megyénk két kerületében időközi tanácstagi választásokra kerül sor. ★ Pozsgay Imre csütörtökön a megyei pártbizottságon találkozott és beszélgetést folytatott Varga Gyulával, a megyei pártbizottság első titkárával. Délután a népfront székházában a megyei értelmiség képviselőivel folytatott eszmecserét. Pénteken szat- már-beregi látogatáson vett részt a népfront főtitkára. I XL111. évfolyam, 26. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. január 31., péntek
