Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. január 25. BŰZAARATÁS — TÉLEN. A szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet növényházában megkezdték a kísérleti búzák aratását: ollóval vágják le a kalászokat, majd laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá a búzaszemeket. A legjobb tulajdonságú törzseket továbbnemesítéshez használják (el. A téli búzatermesztéssel lényegesen lerövidítik az új fajták előállítási idejét. A képen: az üvegházban ellenőrzik a búzák érését. (MTI Fotó: Tóth Béla (elvétele) Késés - világpiaci áron? H a valaki világpiaci csúcs- technológiával dolgozik, tegyük fel, hogy ilyen munkatempóval is, miért ne lehetne világpiaci értéke egy órai munkájának; Ez az órabér egy kezdő mérnöknél négy-ötszáz forint, tehát ennyit ér az országnak az illető munkája. Hogy ez miről jutott eszembe? A közelmúltban a menetrend szerinti időnél két perccel korábban ment el a 15-ös busz a pályaudvarról. Hárman maradtunk ott az esőben, és ki tudja, mennyien a többi megáUóban. A következő járat két óra múlva indult. A forgalmista kioktatott, bogy 3 perccel az indulás előtt kellettt volna a megállóba érkeznem. Persze, hiszen vámvizsgálat, poggyászellenőrzés, fefczál- lási engedély, öveket becsatolni stb .. . Egy másik, egyenruhás illetékes képtelenségnek és nevetségesnek találta azt a kérést, hogy a Volán saját költségén taxival vinne ki bennünket a munkahelyünkre. Mivel olyan termelőüzemben dolgozom, ahol lehetőség van világpiaci szinten is dolgozni, nem hagytam annyiban. Igaz, egyre emeltebb hangon próbáltam jogos igényemnek érvényt szerezni, mire az egyenruhás illetékes kijelentette: amiért kiabálok, azért sem oldja meg a problémámat. Persze, egy percig sem fordult meg a fejében, hogy valóban megoldja, mert akkor nem lettem volna ennyire ingerült. Az. hogy nekem telik-mú- lik a munkaidőm, s ezzel elvesznek a meg nem termelt forintok, az első pillattól nem érdekelte. Egyébként egyenruhás vitapartneremnek szerettem volna bemutatkozni, de ő nem volt hajlandó vállalni önmagát. Hársfalvi Pál papírgyári mérnök Növekszik a magánkereskedők száma Sláger a butik Megyénkben három év alatt megduplázódott a magán- kereskedők száma. Szaboics-Szatmárban ma több mint 1200-an vannak. Az ellátásbah betöltött szerepük tehát korántsem elhanyagolható. Tagadhatatlan, a magánkereskedelem terjedése a köztudatban eleinte vegyes érzelmeket keltett. Különösen a hiánycikkeket, rafinált módon és úton előteremtő és forgalmazó kereskedők jövedelméről kaptak szárnyra pletykák, és paprikás vélemények, és valljuk be olykor nem is alaptalanul. Aztán mint minden csoda ez is csak három napig tartott, és ma már ugyanúgy mondunk jót is rosszat a magánkereskedelemről. MÁR A KISTELEPÜLÉSEKEN IS ... 'Megyénkben a jelentkezők/ eleinte csak nagyobb váró-1 sokba kértek iparengedélyt.' Mostanában viszont egyre többen vannak községekben,l( kistelepüléseken, sőt néhá-, nyan éppenséggel az ellátat-1 lan peremkerületek alapellátását oldják meg, méghozzá színvonalasan. Több vállalkozó nyitott boltot, tavaly például Fehérgyarmaton, Ti- szavasári és Tiszalök környékén. Dr. Petrus Istvánnétól, a KI- SOSZ megyei szervezetének titkárától megtudtuk, hogy a befektetett tőke gyorsabb megtérülése érdekében még most is elsősorban a ruházati szakma iránt érdeklődnek a legtöbben, de lassan már érződik a piac szabályozó hatása, és ez a folyamat lelassult. Persze olyan is akad, aki nem találja meg a számítását, vagy nem rendelkezik megfelelő kereskedelmi tehetséggel. Főleg emiatt adták vissza tavaly, több mint ötvenen az ipart. KÖZÖS FELLÉPÉSSEL A KISOSZ, a magánkereskedők érdekvédelmi szervezete többféle funkciót is hivatott ellátni. Nagyon fontosnak tartják a tanácsadói, felvilágosító munkát. Az új magánkereskedőket módszeresen kioktatják a fontosabb tudnivalókról, kereskedelmi jogszabályokról és a kívánatos kereskedői magatartásról. Évente legalább egy alkalommal továbbképzést is szerveznek a számukra. És aki nem illik be a sorba? Nos, a téves útra tévedők elé maga a KISOSZ is piros lámpát állít. Eljár ellenük az összehivatott szakmai bizottság, súlyosabb esetben az iparengedély visszavonását is javasolhatják. Segíti a KISOSZ a magán- kereskedők árubeszerzői tevékenységét is. Hiszen egy boltos nem lehet egyenjogú partnere a nagykereskedelemnek. De a közös fellépéssel a kezdetben tapasztalható vál- lonveregetést és lekezelést is sikerült megszüntetni. így például a kiskereskedőknek kijelölt vásárlási napjaik vannak, amikor a beszerzést zavartalanul elvégezhetik. Ma már a legtöbb nagykereskedelmi vállalattal jó a kapcsolat. Az állami vezetés is számol a magánkereskedelemKétféle bűncselekményben találtatott bűnösnek a húszesztendős nagycserkesz! Drigán Gábor, pedig osak egy mozdulat volt az egész tette. Kisebb értékre elkövetett lopás vétsége és közokirattal visszaélés voltak ellene a vádpontok. Ez utóbbi némi magyarázatra szorul majd, de előbb lássuk mi történt tavaly május hatodikán késő este Nyíregyházán, a Nyírfa Aruház előtt. Drigán, aki korábban erőszakos közösülés, kifosztás és más bűncselekmény miatt már nemegyszer állt bíróság előtt, úgy tűnik nem tanult az eddigiekből, az összesen közel ötévnyi szabadságvesztésből. Meglátott egy nőt, aki a bírósági iratok szerint „bizonytalanul haladt”, úgy gondolta, elszedi tőle a retikül- jét. mel. Már több helyen is területi kedvezményben részesítik a válalkozót, sőt az ellátási érdekeknek megfelelően — természetesen anyagiak ellenében — üzlethez is hozzásegítik. A helyi tanácsok nagy figyelmet fordítanak a tervszerű üzlettelepítésre is, az esztétikusán megtervezett pavilonok már legtöbb helyen jól illeszkednek a városképbe. TERVSZERŰ ÜZLETTELEPlTÉS A magánkereskedelem lassan a kereskedelem szerves része lesz. Ennek a kereskedelmi formának az állandósulásával remélhetőleg teljes mértékben megszűnik a ma még olykor tapasztalható ügyeskedés, és az indokolatlanul nagy haszonra, gyors meggazdagodásra törekvés. A közvélemény joggal várja el, hogy a szocialista erkölcsöt sértő esetekben is a törvény teljes szigorával lépjenek fel ellenük. Mert a magánkereskedelem csak így lehet a közvélemény szemében is maradéktalanul elfogadott partnere az állami kereskedelemnek. Nem sokat toprenget, követte a nőt, aztán a Szarvas utcán mögéje lopakodott, és hátulról kikapta kezéből a táskát. Két és fél ezer forint készpénz és személyes apróságok kerültek ily módon hozzá. Ez a tette valósította meg a kisebb értékre elkövetett lopás vétségét. Pechére a nő személyi igazolványa is a retikülben volt. Drigán ugyanis a táskát az igazolvánnyal együtt bedobta az egyik kerítésen, s ezzel a cselekedetével érte el, hogy közokirattal visszaélés miatt is felelnie kellett. A Nyíregyházi Városi Bíróság a különös visszaeső Drigán Gábort tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, amelyet már nem a fiatalkorúak börtönében, hanem a „rendes” börtönben kell letöltenie. Az ítélet jogerős. Bodnár István fl lehetőség és az igény ellentmendása Új megoldások kívántatnak A megye településein a tanácsok a múlt esztendőben a szociális segélyek teljes összegét elköltötték. Volt, aki a megyei aranytartalékból is kapott. Lelkiismeretes munka jellemezte a községek hivatalos és társadalmi szerveit. A megoldással mégse elégedettek, hiszen a jövő új gondokat tartogat. — Ez a munka olyan, hogy először jön a megértés, s csak utána a paragrafus — mondta Leleszi Istvánná Sza- bolcsveresmarton a tanácsnál. Szeműi szemben a tényekkel Az alacsony jövedelműek, a kisnyugdíjasok, a nyugdíj- jogosultságot meg nem szerzettek, a rendkívül alacsony mezőgazdasági járadékot élvezők segélyei legfeljebb a létminimumot biztosítják. A jövedelmi differenciálódás még élesebbé teszi az anyagi különbségeket. Tudomásul kell venni, hogy van szegénység. Az esetleges rendkívüli segélyek is főleg tűz- oltójellegűek. A szűkén vett megélhetésen kívül más igényt nem fedez a szociális segély. Márpedig tudni kell: igen sok, ma segélyezett, évtizedeken át jelentős társadalmi értéket termelt! — Tapasztalatból mondhatom — világosít fel Gál Jánosáé, a tiszakóródi elöljáró —, hogy sok olyan ember él köztünk, akinek a havi 200 forintnyi tsz-járadékkiegé- szítés jóformán a semmivel egyenlő. Míg dolgozni bír, addig még meg is van az idős ember. De éppen az elmúlt fél esztendő mutatta meg nekünk is, hány rászoruló él köztünk. Szerencsére az elöljáróságnak döntési joga van, ezt a tanács el is fogadja, így aztán többeken tudtunk segíteni. Van, aki szégyelli, hogy segélyre szorul. Van, aki nem is tudja, hogy jár neki. Szerencsére egyre kevesebben maradnak ki a figyelem sugarából. Persze van rossz példa is. Akad, akinek meg kell venni a ruhát, az élelmiszert, különben elinná az árát. Van visszaélő, aki jókora vagyonnal a háta mögött segélyt kér. Előfordult olyan eset Nyíregyházán, hogy 10 év múltán derült ki: a segélyezett rég elveszítette jogát a pénzre. Mindez azonban csak arra figyelmeztet: a sokrétű társadalmi és hivatali figyelem kötelező, hogy valóban a rászorulókhoz jusson a segély. Tartós fiflYBlem — Igen nagy jelentőségű — mondja Mónus Albertné, a megyei tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője —, hogy jelenleg 150 főfoglalkozású, és hamarosan 1000 tiszteletdíjas házigondozó ügyel az idős emberekre, végzi körülöttük a legfontosabb munkákat. Nem elhanyagolható, hogy az idén 90 öregek klubja működik már Szaboics- Szatmárban. Jelentősen nő a társadalmi figyelem is. A megye településein a vöröskeresztes alapszervezetek 541 családot gondoznak, 941-et patronálnak; 884 idős embert gondoznak, 170 rokkantról és 759 betegről gondoskodnak; patronálnak 1095 idős embert, 169 rokkantat, 423 beteget, 1459 hátrányos helyzetűt, 344 gyógyult alkoholistát; segélyre a tanácsoknak egy év alatt 500 főt javasoltak, ruhasegélyt adtak 546 esetben, élelmiszerse- géiyt 68-szor, egyéb segélyt 488 esetben. Ezer főt képeztek ki házi betegápolásra, és 2000 aktivistával segítik a szorult helyzetben lévők mindennapi gondjainak megoldását. A megyei számok a gyakorlati, helyi tapasztalatokat híven igazolja vissza dr. Rétfalvi Árpádné Tiszakóró- don, a gemzsei orvos, a tisza- becsi tanácsnál Kópis Lajos- né, a szabolcsveresmarti tanácson Nagy Béla elnök. Csak az ilyen egymáshoz kapcsolódó figyelem, jelzés- rendszer, feltáró munka garantálja, hogy mind kevesebben maradjanak ki a társadalmi figyelemből. — A sok jó eredmény ellenére, amit elértünk — mondja dr. Csinády László megyei főorvos — azt is meg kell mondani: sok lehetőség még kihasználatlan. Először is ideje lenne a magyar segélyezési rendszer egységesítése, áttekinthetőbbé tétele. Ez mindenképpen a hatékonyabb segítségnyújtást eredményezné. A továbbiakban szeretném felhívni a figyelmet arra: az idős, rászoruló emberekkel szemben a családoknak is nagy kötelezettségeik vannak. Igaz, tanácsaink nem vesznek bele a jogszabályokba, nem kezdeményeznek pereket, amint ezt Ön is említette, hanem segítenek, ha kell. Ez azonban senkit nem ment fel gyermeki kötelezettségei alól. Ki nem használt lehetiségek És még valami, amit szinte mindenütt említettek a megyében, amerre e témát kutattam: vajon nyílik-e a közeljövőben lehetőség arra, hogy a családtag legyen idős, beteg hozzátartozója gondozója úgy, hogy tevékenysége munkaviszonynak számítson? Az életerős ötlet mellett sok érvet hoztak fel. Megyénkben erre a munkaerő-gazdálkodás is lehetőséget kínál. A családban gondozott jobban érzi magát, normális, jó életének biztosítása kevésbé költséges lenne még akkor is, ha mondjuk a gondozó 2500 forintnyi bért kapna. Megszűnne a magányérzet, adott esetben nem terhelne aktív kórházi ágyat az el nem látott idős, akiről másként a család nem tud gondoskodni. — A szociálpolitikával foglalkozó emberek megszállottak — így Mónusné — ezt a munkát csak szívvel lehet végezni. — A pénz fölött dönteni, ez csak egy része a munkának. Ügy érzem, szeretni kell az embereket, hogy igazságosak legyünk — summázott a ti- ssabecsi tanácson a szocpo- los, Kópis Lajosné. A kétszárnyú madár Segélyezésről beszéltünk, más szóval: főleg pénzről. Őszintén látni kell, hogy a következő évek új gondokat szülnek. Tanúi vagyunk egy elöregedési folyamatnak. A tsz- és az ipari nyugdíjak közti különbség igen nagy. A mobilizáció miatt sokan maradnak magukra. Jogosan jelentkezik az idős emberek nagyobb igénye, a létminimumot meghaladó életszínvonal utáni kívánalma. A kormányzati intézkedések jelenleg, s hangsúlyozom jelenleg, a lehetőségek szerint igyekeznek megfelelni a követelményeknek. De úgy vélem, a gondoskodás kétszárnyú madár. Az egyik szárny a pénz, de a másik az emberi szó és magatartás. A rászoruló megértése, az iránta megnyilvánuló figyelem, tisztelet. Csak a kettő együtt töltheti be hivatását. ★ A megyében jelenleg 75 ezer 75 év fölötti olyan ember él, akinek havi jövedelme nem éri el a 2300 forintot. 16 ezer az egyedülálló. Várhatóan 22 ezer új rászoruló jogos igénye jelentkezik a közeljövőben. Több ezer rossz körülmény között élő, magányos és beteg felderítése is feladat. A községek és városok tanácsai 1986-ban 110 millió forint segélykerettel rendelkeznek Fenntartanak 90 öregek napközijét, és foglalkoztatnak 1200 gondozót. De mit teszünk mellé mi saját emberségünkből, figyelmünkből? Bürget Lajos (Vége) Zajlik a Szamos Tunyogmatolcsnál. (Esik Sándor felv.) Egy mozdulat - tíz hónap
