Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám

XLIII. évfolyam, 21. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. január 25., szombat üj termékek az ipari szövetkezetekben Biztos piac 1986-ban Az új évben a tél még semmit sem mutatott magá­ból. A hideg elmaradását pedig forintokban lehet mér­ni, s megtakarítás mutatkozik a megye ipari szövetke­zeteinél is. Sőt az építőipari szövetkezetekben dolgozók az ilyenkor szokásos fagyszabadság helyett termelőmun­kát végeznek. Felmérést készített a KI- SZÖV műszaki osztálya vala­mennyi ipari szövetkezetben az idei tervekről, a kapacitás­lekötésről, a fejlesztési, vala­mint a kooperációs elképze­lésekről, igényekről. Eszerint valamennyi szövetkezet már az év közepéig lekötötte a termelését, de többségük már 80—90 százalékban biztos piacot talajt. A termeRszerkezetet alap­jaiban nem változtatják meg egyik szövetkezetben sem. Viszont új termékek készíté­se szerepel a tervekben, vagy csak a skálát szélesítik. A nagykállói textilruházatiban új típusú műbőrből férfika­bátot varrnak, amely a meg­szólalásig hasonlít a valódi bőrre. A kisvárdai vas- és gépipariban a MEDICOR-nak készülő röntgen részegységek körét bővítik. A Mándoki Fa- és Vastömegci'kk-ipari Szövetkezetben import alap­anyagból kesztyűk gyártását kezdik ímeg. A Kisvárdai Ru­házati Szövetkezet a piac igé­nyeinek megfelelően tollas­babátokat is gyárt az idén. A nyíregyházi vas- és fém­ipari is bővíti az erőművi berendezések vasszerkezeti egységeinek gyártását. A ti- szalöki vegyesipari saját fel­ihasználásra falhulladékból brikettet készít, s a recept iránt már több szövetkezet érdeklődik. Az Eliitász Kis­szövetkezet ravatalozókba hűtőkamrákat készít. A Tem­pó a tortapapír alátétek ská­láját bővíti, amelyek gyártá­sához Diósgyőrből vásárol­tak új gépet. A vásárosna- ményi vegyesipari az ikladi műszergyárnak pénztárgép- motorok összeszerelését vál­lalta, a Csengeri Vegyesipa­Ónként a rendért 11 an-e becsületes ember, C aki nem örül, ha es­te a sötét utcán egyen­ruhás rendőrt, vagy karsza­lagos önkéntes rendőrt lát? Akad-e valaki, akinek nem jutott még eszébe duhaj­kodó részegek láttán, hogy most kellene ide a rendőr? A kérdésekre aligha kell leírni a választ, hisz vala­mennyien, akik e társada­lomban elfogadott normák szerint élünk, nyugodtabban dolgozunk, szórakozunk, közlekedünk és pihenünk, ha tudjuk: van aki vigyáz­zon a rendre. Sajnos, nincsenek elegen, s nem voltak már 35 évvel ezelőtt sem, ezért alakítot­ták ki 1951-ben a segéd­rendőri szervezetet, s ezzel egyidőben a rendőrség ke­retén belül a területfelelősi rendszert. Akik emlékeznek rá, tudják: nem mindig adott tekintélyt a karszalag, nem mindig fogadták meg­értéssel a segédrendőrök intézkedéseit, s a területfe­lelősi rendszer sem vált igazán olyan szolgálattá, amilyenné létrehozásakor szerették volna az ország vezetői. Igaz, jobban megismerték területüket az ilyen fel­adatot ellátó rendőrök, igaz, sokat segítettek ne­kik segédrendőreik, ám a szolgálat jobb megszerve­zése, a közrend, a közbiz­tonság megszilárdítása egy­re indokoltabbá tette a szervezet korszerűsítését. Harminc éve megtörtént ez is. A területfelelősök he­lyett körzeti megbízottak vették át a szolgálatot, s ez nem csak névváltoztatást je­lentett. Ettől az időtől nem­csak a szolgálat idejét töl­tötték a számukra kijelölt településen, hanem oda is költöztek, hogy mind jobban megismerjék őket az embe­rek, s minél jobban meg­ismerjék ők is az ott élő­ket, hiszen ennek felmér­hetetlen haszna van bűn­megelőzésben. Az addigi segédrendőrök­ből önkéntes rendőrök let­tek. Nekik sem csak a ne­vük változott; jelvényük és karszalagjuk önálló intéz­kedésre jogosította fel őket, s azóta részt vesznek a vagyonvédelemben, a gyermek- és ifjúságvéde­lemben, felügyeleti szolgá­latot vállalnak rendezvé­nyek esetén, ellátnak állam­biztonsági feladatokat, ott vannak a közlekedési, a közrendvédelmi akciókon, a legfontosabb feladatuk azonban továbbra is a meg­előzés maradt, s számítanak rájuk abban is, hogy infor­mációkkal segítik a rendőr­ség munkáját. S zabolcs-Szatmárban ma 3200 önkéntes rend­őr működik, s nincs egyetlen települése sem a megyének, ahol ne teljesíte­ne szolgálatot körzeti meg­bízott. Közös munkájukat egyre nagyobb tisztelet öve­zi, hiszen értünk, valameny- nyiünk nyugalmáért dol­goznak, s áldozzák fel sza­bad idejüket is. B. J. ri Szövetkezetben pedig a gumitermékek gyártását bő­vítik. Érdekes kísérletbe kezd a Fehérgyarmati Építőipari Szövetkezet: a saját beruhá­zásukban készülő Lakások közvetlen értékesítését terve­zik. Felsorolni is sok az új ter- jnékek. a még csak tervben szereplő elképzelések széles skáláját. S akkor még nem szóltunk a ruha- és cipőipa­ri szövetkezetekről, hiszen ezek a mindenkori igényhez, divathoz alakítják termékei­ket. Az viszont biztató, vala­mennyi szövetkezetben felis­merték, az új, a korhoz iga­zodó termékek piacképeseb­bek a régieknél, s talán ez magyarázata is lehet a jó év eleji indulásnak, az idei ter­melésük nagyarányú leköté­sének. (sípos) Alkatrészfelújítással olcsóbban, gyorsabban Jó ütemben halad a téli gépjavítás Tart a téli gépjavítás. Itt a megyében közel ezer nagy teljesítményű permetezőgé­pet, több ezer erőgépet, mun­kagépeket, tehergépkocsi­kat és pótkocsikat készíte­nek fel a tavaszi munkára. A gépjavítás, -felújítás most csendben történik. A koráb­bi évekhez viszonyítva keve­sebb a panasz a részegység-, az alkatrész- és az anyaghi­ányra. A nyíregyházi AGROKER vállalatnál Kovács Károly igazgató és Kállai Imre osz­tályvezető információja is a kiegyensúlyozottabb alkat­részellátásra utal. A vállalat 1985-ben 335 millió forint ér­tékű alkatrészt adott el. 1986- ra — ismerve az igényeket — a bázishoz viszonyítva 70 mil­lió forint értékben rendeltek több részegységet, alkat­részt. A vállalat készülve a téli gépjavításkor jelentkező na­gyobb keresletre, még az el­múlt év őszén 30 millió fo­rintot meghaladó értékben töltötte fel raktárait új, a leg­inkább keresett cikkekkel. Amit nem tudtak megolda­ni, az IFA teherautók gu­miabroncsa. Ez országos gond. Gumiabroncsból az el­múlt évben négyezret ren­delt a vállalat, kaptak 1200- at. Most legalább háromezer abroncsra lenne szükség ah­hoz, hogy a mezőgazdasági üzemek rendelését a vállalat kielégíthesse. Erre pillanat­nyilag kevés a remény. Egyébként az IFA teherau­tókhoz — a motorikus rész­hez — minden más alkatrész­ből megfelelő a kínálat. Mazogazdaségi társaság Pályázat a megye érdekében A megye gazdálkodásának néhány problémáját dolgoz­ták fel azok, akik részt vet­tek a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezeté­nek pályázatán. Az 1985-re hirdetett pályázatot értékel­ték pénteken délelőtt Nyír­egyházán elnökségi ülésen. A bíráló bizottság vélemé­nyét Marosi Károly, a me­gyei szervezet elnöke is­mertette. A pályadíjakat a megyei tudományos koordi­náló bizottság, valamint a szövetkezetek területi szö­vetségei hozzájárulásával emelni tudták. A jeligés borítékok fel­bontása után kiderült, hogy a két első díj szerzői Banda István és dr. Takács Lajos, akik a Mátészalkához tarto­zó termelőszövetkezetek dif­ferenciálódásának helyzetét és okait vizsgálták, illetve Názon Gyula, aki a gazda­ságpolitika lehetséges cél­rendszeréről, vállalkozásról, versenyképességről, beruhá­zásról készített tanulmányt. A bíráló bizottság öt máso­dik és négy harmadik díjat ítélt még oda. (Részletes is­mertetésükre Tudomány, technika, közgazdaság c. ol­dalunkban február 3-án visszatérünk.) A következő pályázat té­máit Farkas Ferenc, a me­gyei szervezet titkára ismer­tette, majd az elnökség az ősszel sorra kerülő tisztújító közgyűlés előkészítésével foglalkozott. A nyíregyházi AGROKER vállalat központi raktárában per­metezőgépek alkatrészeit csomagolják szállításhoz. (császár) A téli gépjavításban az üzemek most azokat a gépe­ket sorolják előre, amelyek­re a tavasszal a legkorábban szüksége lesz a növényter­mesztésnek. Nagy és jelentős feladat például a Kertitox permetezőgép felújítása, nagyjavítása. Ezekhez — az alapgépet gyártó debreceni vállalat jóvoltából — min­den szükséges anyag, alkat­(Folytatás a 4. oldalon) BOS COOP: Juhtenyésztés tudománnyal A juhtenyésztésre és -tartásra is kiterjed megyénkben a Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat rendszer­szervező tevékenysége immár fél évtizede. Legjelentősebb eredmé­nyük, hogy a partnerüzemek­ben a szaporulat 1,8 száza­lékkal, a bárányelhullás pe­dig két százalékkal javult. Az állatorvosok törekvései is a magasabb termelési muta­tók elérését célozzák. En­nek érdekében rendszeressé tették a belső és külső élős­ködők felderítésére irányuló vizsgálatokat a juhállomány­ban. Így tervszerűbbé vált a feltárt esetek gyógyítása és lehetőség nyílt a megelőzés­re. Külön állategészségügyi szolgáltatás a szaporább el- lések érdekében a vemhes- ségvizsgálat, valamint a vemhességek programozása. A teljes ellátás végett a / rendszer elvégzi a juhfürösz- > test és a -nyírást is. A juhtenyésztés és -tartás | jövedelmezőségére kedvező | befolyással van, ha a gyap-; júhozam emelkedik és a mi- I nőség javul. Magasabb te­nyésztési értékű apaállatok1 beszerzésével igyekeznek a í genetikai színvonalat emel- j ni. A Kent kosok behozatalé- r val nemcsak a szaporulat; vált népesebbé, javult az egy j anyára vetített fajlagos gyap­júhozam is. A Boscoop részletes tömeg-; takarmány-termesztési tech- • nológiát is kidolgoz az arra igényt tartó partnergazdasá- j gai részére annak érdekében, hogy a rendszerben tartott 1 állatok ellátásának színvona- [ la emelkedjék, költsége pe- i dig csökkenjen. A technoló- ' gia részletes betartását még ' vetőmag beszerzésével is se- 5 gítik. Saját kukoricahibrid- jük is van, a Mill Mais, j amely jelenleg az ország í egyik legbőtermőbb vonala., Honosítása most folyik. A Boscoop-technológiák j igen nagy értékű gépeket al- J kalmaznak, amelyeket egy | gazdaság nem minden eset-l ben tud egyedül kihasználni.! A beruházási költség meg-] osztása és a jobb gépkihasz-l nálás érdekében a közel lévő\ partnergazdaságokból gép­társulásokat szerveztek. A tartási és tenyésztési szolgáltatás teljes körűvé té­tele érdekében komplex szol­gáltatást kívánnak nyújtani, amely felöleli a teljes tech­nológiát, beleértve a szaporo­dásbiológiát és az állatneme­sítés eredményeinek bevoná­sát. Erre alakult nemrég a Bos-Genetik Kft nemzetközi vegyes vállalat. Az új cég munkája elsősorban a rend­szerbe vont szarvasmarha­állomány termelését javítja majd. (és) Szondi Sándor megyénkben Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára pénteken Sza- bolcs-Szatmár megyébe érkezett. A nap folyamán találkozott a KISZ megyei bizottságának vezetőivel, ahol Hajdú Sándor, me­gyei első titkár adott tá­jékoztatót a mozgalmi élet időszerű kérdéseiről, a KISZ-kongresszus előké­születeiről. Ezt követően a KISZ KB által Nyíregyházán alapított Vitamin Nagy­kereskedelmi Vállalatot kereste fel és tájékozódott a létesítés óta eltelt idő tapasztalatairól. Délután a Taurus nyíregyházi gyá­rában az ifjúmunkások képviselőivel folytatott eszmecserét Szórádi Sán­dor, a KISZ KB kong­resszusi leveléről, az ab­ban foglaltak végrehajtá­sának feltételeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents