Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

XLIII. évfolyam, 20. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. január 24., péntek Várkonyi Pétor befejezte látogatásál Magyar—lengyel tárgyalások Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Marian Orzechows- kinak, a Lengyel Népköztár­saság külügyminiszterén"'' meghívására 1986. január 22 -23-án hivatalos baráti lá­togatást tett Lengyelország­ban. Várkonyi Pétert fogadta Woiriech Jaruzelski, a LEMP Köz; - Bizottságának első ti»1- , Lengyel Népköz­^ ■'> amtanácsának el- íiurv. igniew Messner, a Lengj Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A tárgyalásról közös közle­ményt adtak ki. Készülő új építési jogszabályok Lakóházat olcsóbban, gyorsabban Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium 1986-ra jelentős jogszabály-korszerű­sítési programot irányzott elő. Célja, hogy csökkentse a gyakran még indokolatlan építési kötöttségeket, meg­szüntesse a túlszabályozáso­kat, de egyúttal szigorítsa a minőségi követelményeket, es jobban ösztönözzön a vállal­kozók közötti versenyre, az építési igények kielégítésére. Kozma Tamás, a minisz­térium főosztályvezető-he­lyettese az MTI munkatársá­nak elmondotta, hogy rövi­desen megjele.dk az új or­szágos építésügyi szabályzat. Ennek a terjedelme lényege­sen kisebb, mint a jelenleg érvényes szabályzaté, mert kihagyták az elavult, vala­mint a túlzott aprólékosság­gal részletezett előírásokat, s csak a legfontosabb követel­ményeket határozzák meg. Ugyanakkor az új szabályzat az eddiginél átfogóbban sza­bályozza a környezetfejlesz­téssel, a lakóházak korszerű­sítésével és a települések építészeti értékeinek megőr­zésével kapcsolatos teendő­ket. Sokan jogosan kifogá­solták, hogy a jelenlegi sza­bályzatban az építési tilalom érvényessége nincs határidő­höz kötve. A várhatóan ez év közepén életbe lépő új sza­bályzat szerint az építési ti­lalom meghatározott időre, legfeljebb 5 vagy 10 évre szólhat, s csak nagyon kivé­teles esetben haladhatja meg ezt a határidőt. Az építés minőségének ja­vítását szolgálja az a jogsza­bály, amely felhatalmazza az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet, hogy hibás építési munka vagy anyag észlelése esetén leállíthassa az építke­zést és hatósági eljárást kez­deményezzen a vétkes kivi­telezővel vagy anyaggyártó­val szemben. A minisztérium megbízta az intézetet, hogy dolgozza ki azt a követel­ményrendszert, amelynek teljesítését az építmények műszaki átadásánál és átvé­telénél kell ellenőrizni. Ha a kivitelező ezeket az előírt technikai minimumokat nem teljesíti, a létesítményt nem szabad átvenni. Az idén már érvényesül az a miniszteri rendelet is, amely szerint az ágazat vállalatai és üzemei a szavatossági kötelezettségek­ben előírtnál hosszabb ideig tartoznak felelősséggel mun­kájukért. illetve termékükért. A szigeteléseknél és a főfa­laknál például 10 év, az aj­tóknál, ablakoknál és a bur­koló munkáknál pedig öt év az úgynevezett kötelező al­kalmassági idő, amikor a hi­bát kötelesek kijavítani. Űj intézkedés az is, hogy a jö­vőben nemcsak az állami vállalatokra, hanem az épí­tőipari szövetkezetekre és a magánkisiparosokra is ki­terjed a minőségtanúsítási kötelezettség. A jogszabály korszerűsíté­sével ösztönzik a vállalatokat a versenytárgyalásos rend­szer kiterjesztésére. Hasznos­nak ígérkezik például, ha nemcsak a beruházók verse­nyeztetik az építőket, hanem a kivitelezők is az anyagok, építési szerkezetek szállítóit. Az idén adják ki az építés- tervezési jogosultság új sza­bályait is. Feloldják egyebek között azokat a kötöttségeket, amelyek jelenleg még kü­lönbséget tesznek a fő- és melléktevékenységű tervező szervezetek között. Lakásépítés igény szerint Egyeztették a feladatokat megyénk és az OTP vezetői Feladategyeztető tárgya­lást tartottak csütörtökön Nyíregyházán Szabolcs-Szat- már megye és az OTP ve­zetői. Részt vett a tanácsko­záson Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Bánóczi Gyula, me­gyei tanácselnök, Tisza László, az OTP vezérigazga­tója és vezető munkatár­saik. Körtéig Sándor, az OTP megyei igazgatója adott átfo­gó tájékoztatást a takarék- pénztár múlt évi munkájáról és a VII ötéves tervi elkép­zelésekről. Elmondta, hogy 1985 nehéz év volt: a megye gazdaságát, a lakosságot érin­tő gondokat az OTP is meg­érezte. Ennek ellenére a la­kosság bevétele közel 10 szá­zalékkal, a betétállomány 577,6 millió forinttal emelke­dett. Tovább nőtt a hitelállo­mány is, s év végére elérte a 12,3 milliárdot. Emelkedett az építési kölcsönök iránti igény: 1985-ben másfél mil­liárd forinttal támogatta az OTP a lakásépítéseket. En­nek eredménye, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyében 133 híján sikerült teljesíteni a VI. ötéves tervi lakásépíté­seket: 21 367 lakás épült a 21 500 helyett. Saját beruhá­zásban 791 lakást épített az OTP 1985-ben, a VI. ötéves terv ideje alatt 3715 volt ez a szám és 14 500 családi ház építését támogatták különbö­ző nagyságú hitelekkel. Nőtt a lakáskorszerűsítések­re nyújtott hitelek összege is. 1985-ben már több mint ezer lakást értékesített az OTP, mert nemcsak az új lakások visszavásárlásával az újrael­adásával is foglalkozott. Tájékoztatójában elmond­ta az OTP igazgatója, hogy a VII. ötéves tervre nem ké­szített a takarékpénztár konk­rét lakásépítési tervet, ha­nem arra vállakoznak, hogy annyi lakást építenek fel, amennyit tőlük a tanácsok igényelnek. Részt vesznek a VII. ötéves tervben is a te­rületelőkészítésben, segítik a tanácsi gazdálkodást és ter­mészetesen újabb rövid és középlejáratú hitelekkel se­gítik a lakosságot és a taná­csi gazdálkodást. A megye és az OTP veze­tői megállapodtak abban, hogy a takarékpénztár szak­emberei hathatós segítséget nyújtó yik a tanácsoknak az egységes pén~-lap kezelésé­hez, rugalmas hitelgazdál­kodással, ellenőrzéseik fo­kozásával hozzájárulnak a fegyelmezett pénzgazdálko­dáshoz. Továbbra is nagy szerepet vállalnak a lakásépí­tésben, s vállalkoznak arra is, hogy korszerűsítik lakásstruk­túrájukat: a városokban fog­híjbeépítéseket is magukra vállalnak és nagyobb figyel­met fordítanak a differen­ciált igények kielégítésére. Az OTP vezetői hangsúlyoz­ták: céljuk még jobban ki­szolgálni a lakosságot, fo­kozni a számlaellenőrzési te­vékenységet, mert ezzel sok pénzt juttathatnak vissza a tanácsoknak, segíteni hite­lekkel a lakásépítéseket, hozzájárulni a megye közmű­vesítéséhez, a nagy társadal­mi célok megvalósításához. ÚJ ÁLTALÁNOS ISKOLÁ­VAL GYARAPSZIK ÓPÁ- LYI. Régi vágya a község­nek, hogy azokban az épüle­tekben — amelyeknek falai idősebbek a falu legöregebb embereinél — szüntessék meg az oktatást. Mindeddig nem volt erre mód. Az idén végre felépül egy négy tan­termes, korszerű iskola. Az épületben helyet kap egy napközis és egy műhelyszo­ba, sőt egy természettudomá­nyi előadót is kialakítanak. A színvonalasabb tanítást és tanulást lehetővé tevő intéz­mény összesen 25 millió fo­rintba kerül. A költségek túlnyomó részét a megyei ta­nács állja. Az ópályi általá­nos iskola érdekessége, hogy — a helyi tanács bőkezű anyagi támogatásával — kis Számítógépparkot hoztak lét­re. A hetedikesek és nyolca­dikosok számára számítás- technikai fakultációt indítot­tak. A szemre is tetszetős új épületben az eddigieknél több gyerek férhet hozzá ezekhez a gépekhez, hiszen a modern masinák egy külön stúdiószobát kapnak. Az is­kola avatását augusztus 20-ra tervezik. A képen: az épülő iskola. Fűrész alá érett a papírnyár a tarpai Esze Tamás Ter­melőszövetkezet Komlós-majorja körül. A kitermelést a kedvező időjárást kihasználva a napokban kezdték meg. (É. S. felv.) I _______________________________ Hová pályázhat a diák? Űj szakok, továbbtanulási lőhető« ségek megyómk középiskoláiban Január 31-én lezárul a továbbtanulási jelentke­zési lapok kitöltésének ha­tárideje. Az általános is­kolák igazgatói legkésőbb március 20-ig továbbítják a nyolcadikos diákok pa­pírjait a középfokú okta­tási intézményekbe. A leg­fontosabb tudnivalókat a megyei pályaválasztási ta­nácsadó füzet tartalmazza, melyet idejében megkap­tak az általános iskolák. A megyei tanács művelő­dési osztálya középiskolai csoportjánál elmondták, né­hány változásra is sor kerül, melyet a tájékoztató füzet nyomdába adása után hoztak az oktatási szervek, így erről e füzetből nem tájékozódhat­nak a f iatalok. Melyek a legfontosabb új­donságok? Országos és me­gyei gond az idegennyelv­oktatás fejlesztése, melyre az 1986—87-es tanévtől a koráb­biaknál töíbb tehetőség lesz. Eddig a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban volt egyedül a megyében idegen nyelvi osztály — orosz és an­gol —, mely továbbra is meg­marad. A jövő tanévben a fe­hérgyarmati Zalka Máté Gim­náziumban is indul idegen nyelvi osztály — orosz és né­met —, valamint a kisvárdai Bessenyei György Gimnázi­umban — orosz—angol. Így ősztől mintegy 100 fiatal ta­nulhat a speciális idegen nyelvi osztályokban a megye három középiskolájában, ahol magasabb óraszámban oktat­ják az említett nyelveket, s amelyek jó alapozást adnak többek között a nyíregyházi tanárképző főiskolán megkez­dődött idegen nyelvi szako­kon való továbbtanuláshoz is, vagy állami nyelvvizsgák le­tételéhez. Sürgető igény az is. hogy növekedjék az érettségizett szakmunkások száma. Ennek egyik módja, hogy a szak­munkásképző intézetekben, ahol megvannak az érettségit is adó képzés tárgyi és sze­mélyi feltételei, tovább bő­vüljön a képzés skálája. Ta­valy megkezdte munkáját egy szakközépiskolai osztály a nyíregyházi 110-es ipari szakmunkásképző intézetben, amely tovább folytatódik. Ezenkívül ősszel a nyíregyhá­zi 107-es szakmunkásképző­iben is indítanak szakközép­iskolai osztályt, mégpedig ru­haipari szakon, ahol később lehetővé válik a technikus- képzettség megszerzése is aiz új tantervek szerint. De nemcsak a megyeszék­helyen nyílik lehetőség az érettségizett szakmunkások képzésére. A tiszavasvári 115- ös számú ipari szakmunkás- képző intézetben ősszel me­zőgazdaság, gépszerelő osz­tály indul, míg a mátészalkai Baross Gábor szakközépisko­lában új szakként növény- termesztő gépész szakközép­iskolai o tályba jelentkez­hetnek az érdeklődők, s foly­tatódik — az osztály fele 'ré­szében — ugyanitt az állat­tartótelepi gépészképzés is. Régi igény az is, hogy le­gyen a megyében legalább egy osztály, ahol a zene iránt kedvet és 'tehetséget érző fii talok tanulhatnak. Az új tan­évben zeneművészeti szakkö­zépiskolai osztály indul a nyíregyházi Vasvári Pál Gim­náziumiban, ahol egyúttal megszűnik az énekszakos ,'peciális osztály. Ehelyett in­dul a zeneművészeli szakkö­zépiskolai osztály, amelyről1 a tájékoztatót és a jelentkezési lapokat az általános iskolák megkapták. Ezen kell jelent­kezni a megyei tanács mű­velődési osztályára címezve a lapot, február Inig. A közép­iskolai csoportvezető külön is felhívta a figyelmet, hogy el­sősorban azok jelentkezzenek, akik már szereztek bizonyos zenei előképzettséget. Meg­(Folytatás a 4. oldalon) MA Válaszol a miniszter (3. oldal) A tv jövö heti műsora (7- oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents