Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. január 24. Nagy Péter: Körhinta A Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ fotógalériája új kiállításának témája a MOZGÁS. A moz­gás és a fénykép látszólag ellentmondó jelenségek. A fénykép azért lehet emléke­zetesebb a mozgóképnél, mert nem folyamat, hanem az idő egy körülhatárolt szelete, a térből kiemelve. „Az állókép egy kitüntetett pillanat.” Ezért izgalmas a kiállítás. Sokoldalúan mutatja meg a lehetséges lehetetlent: a fo­lyamatot, a tevékenységet, a cselekvési lehetőséget, sőt az anyag létezési formáját is. Kísérletek ezek a képek. Leg­sikeresebben azok a fotósok fejezik ki a mozgás bonyo­lultságát, akik egyetlen kép­ben fogalmaznak meg lényegi gondolatot, felhasználva a tárgy, a kamera vagy mind­kettő dinamikus változásait, cselekvő-teremtő mozgását. (k- i.) Tóth László: Felém távolodás Gondoskodás a lehetőség szerint Ha kegyetlennek tűnik is, de szembe kell nézni a szá­mok kérlelhetetlen valóságával. Egy percre sem feledhetjük ugyanakkor: minden szám mögött emberek, emberi sorsok rejlenek. Olyanok sorsa, akik évtizedeken át hasznos mun­kát végeztek, értéket hoztak létre, vagy éppen önhibájukon kívül kerültek az élet árnyas oldalára. A Váci Mihály művelődési ház programjaiból: Pénteken, 24-én délután öttől hatig fordulhatnak az érdeklődők a jogi tanács­adó szolgálathoz a 32. terem­ben. Este héttől tizenegyig szól a zene a nosztalgiadisz­kóban. A hangversenyterem­ben Binder Károly koncert­je hét órakor kezdődik. Szombaton délelőtt ki- lenotől a szokásos helyen, a tanárképző főiskolán tart­ja foglalkozását a karnagyi klub, melyre a megye isko­láiból, művelődési házai­ból várják a karvezetőket. Délután kettőtől a madará­szok találkoznak a Madár­tani Egyesület megyei szer­vezetének közgyűlésén. Dél­után háromtól gyermekfog­lalkozást tartanak a művelő­dési ház porta szintjén. A program: farsangi álarcok és maszkok készítése, s tekin­tettel a közelgő báli szezon­ra — melynek jegyében az óvodákban, iskolákban is rendeznek jelmezes mulat­ságokat — jelmezek készíté­séhez itt kaphatnak tanácsot a gyerekek és szülők. Vasárnap kilenctől egyig fiatalok táncának színhelye lesz a kamaraterem, folyta­tódik a társastánctanfolyam. Délután hattól este tízig az ifjúsági diszkóban hallgat­hatják a fiatalok kedvenc slágereiket. Hat darab közül választhat a színházlátogató közönség má­tól a következő kulturális kör­kép megjelenéséig a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színház műsorából. Január 24-én pénte­ken bérletszünetben megy. A ha­zug. Szombaton este összevont bérletben a Móricz- és a Móra- bérletek tulajdonosai láthatják a Galileit, de szabadjegyek is kaphatók korlátozott számban az előadásra. Vasárnap újra lát­ható a nagy népszerűségnek ör­vendő Bástyasétány 77, mégpe­dig két előadáson, délután há­romkor és este hétkor. Nein bérletes, tehát bérletszüneti elő­adások ezek, csakúgy, mint hét­főn délután fél négykor a szín­ház új mesejátéka a Tüskerózsa. Hétfőn este a Bástyasétánnyal Tiszalökön tájol a társulat. Ked­den újra közönség elé kerül a Ludas Matyi, ezt délután fél négytől játsszák, este pedig a Galileit nézik meg a Krúdy Gim­názium tanulói fél nyolctól. Szerdán a Széchenyi-bérletben következik A hazug újabb elő­adása, csütörtökön három da­rabot játszanak: fél négytől a Ludas Matyit, este héttől a nagyszínpadon a Bástyasétányt, a stúdiószínpadon az Otthon cí­mű művet. Eközben újabb permierre ké­szülnek a színházban: Gorkij műve Nyaralók címmel február közepén kerül a közönség elé. Tizenöt évvel ezelőtt a Vá­ci Mihály nevét viselő nyír­egyházi tanyai kollégium di­ákjaiból alakult meg egy fú- vószenét játszó csoport, amelyből az Ifjú Gárda, iké- sőbb Ifjúságii fúvószenekar nevű együttes nőtt ki. Másfél évtizedes működésük alatt számtalan szép siker részesei voltak, díjak, kitüntetések, külföldi meghívások jelezték az elismeréseket. Erre a ju­bileuminak tekinthető évfor­dulóra természetesen kon­certtel emlékeznek. Rangos helyen, az SZMT- székház előadótermében ad­nak keresztmetszetet az el­telt évek 'tevékenységéről. Műsorukban hallható néhány a régebbi időkben megtanult művekből, kiegészítve újaibb virtuóz darabokkal. A ma száztagú együttes — a szán- pomipás látványt nyújtó ma- zsorettekkel vannak ennyien — néhány szólóprodukoió el­játszásával bizonyítja, hogy a közös muzsikálás mellett nagy gondot fordítanak a te­hetségek felkarolására is. Ez a hangverseny január 27-én hétfőn este hatkor kezdődik. Jelenleg erre készülnek, de már számolnak a soron kö­vetkező feladatokkal is. Már­ciusban a tavaszi ifjúsági ün­nepeken játszanak, júniusban minősítő koncerteken lépnek fel, s vár Tájuk egy auszt­riai turné is, amely egyben az Ifjúsági fúvószenekar és egy osztrák együttes csere- vendégszereplése lesz. ponti munkásszállóján a múlt év végén nyílt meg a műsza­ki klub. Erre a hónapra egye­bek között irodalmi, politikai és a szakmába vágó építésze­ti témájú előadásokat és vi­tákat terveztek. Díszítőművé­szeti szakkör is működik a vállalatnál, melynek tagjai havonta két alkalommal ta­lálkoznak, és feldolgozzák ha­zánk néprajzi tájegységeinek népművészetét. Évek óta gazdag a KEMÉV klubjának programja. Rend­szeresek a (különféle vetélke­dők, művész-közönség-, illet­ve író-olvas ó-találkozók, az útiélmény-besizámolók, a TIT- előadások és a kiáEítások. Könyvbarátkör működik az üzemi könyvtár „kebelében”, amelynek foglalkozásain kö­zösen dolgozzák fel egy-egy irodalmi mű mondanivalóját. Színvonalas programokat 'találnak a gyár kultúrtermé­ben a Taurus gumigyár dol­gozói. Folyamatosan rendez­nek itt képzőművészeti kiál­lításokat — szerepel ez a ja­nuári események (között is. A díszítőművészeti szakkör tag­jai havonta két foglalkozást tartanak, de a kézimunkázó asszonyok kedvéért kézi kö­tő tanfolyam in indult. Az a bizonyos 12,5 százalék Szabolcs-Szatmár megyében 75 ezer olyan 75 év fölötti ember él, akinek jövedelme nem haladja meg a havi 2300 forintot. Kerekítve ez a la­kosság 12,5 százaléka. A nyil­vántartásokban 16 ezer egye­dülálló idős ember szerepel. A prognózisok szerint hama­rosan 22 ezer új és jogos igény támad segélyek iránt. A fenti számokon kívül tud­ni kell, hogy az 55—60 és 75 év közötti rétegekben is ez­rével akadnak olyanok, akik támogatásra szorulnak. Raj­tuk kívül szólni kell a rok­kantakról, a mozgássérültek­ről, a vakokról, a tbc-ben szenvedőkről, a szellemi fo­gyatékosokról. Már ez a fel­sorolás is érzékelteti: nem véletlen, hogy politikus és szociológus egyaránt úgy vé­li: aligha van neuralgikusabb pontja társadalmunknak, mint a szegények, öregek, el­esettek helyzete. — Megyénk különösen ne­héz viszonyait ismerve — így dr. Csinády László megyei fő­orvos —, az utóbbi években a lehetőségekhez mérten ki­magasló fejlődésre nyílt le­hetőség. Ez évben 110 millió forint áll rendelkezésünkre segélyek céljára, az idős em­berek részére kialakított klu­bok (hogy ne nevezzük nap­közinek) száma is nőtt. Mind­ez azonban korántsem jelen­ti, hogy megnyugtató megol­dás születne. A lehetőségek határt szabnak. Egységes rendszer nélkül Amint a témát folytatva Mónus Albertnável, a megyei tanács szociálpolitikai cso­portjának vezetőjével beszél­A vevővédelemről és a kezes­ségvállalásról hangzott el állás- foglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet tizenkét havi jót­állássál, félmillió forintért, for­rasztógépet vásárolt. Alig két hó­nap alatt a gépet négyszer kellett javítani, és alkatrészeket cse­rélni. Ezért a tsz az eladó vállalat ellen 40 ezer forint, hibás átadási kötbér fizetéséért pert indított. Az alperes egyebek között azzal védekezett, hogy a gépet a szö­vetkezetben nem rendeltetéssze­rűén használták, sőt, mivel ér­téknövekvő javítást végzett, vi- szontkeresetében 22 ezer forint megfizetését követelte. Az Igaz­ságügyi Műszaki Szakértő Inté­zet véleménye szerint a hibák kivétel nélkül konstrukciós és gyártási jellegűek voltak. Ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság az eladó vállalatot a peresített összeg megtérítésére kötelezte. Az Ítélet indoklása szerint bebizonyosodott, hogy a jótállás­sal fokozott felelősséget vállaló eladó hibás gépet szállított. Ami­kor a javításokat végezte, és alkatrészeket cserélt, rendellenes használatra nem hivatkozott, csak a perben állt elő ezzel. Szerző­désszegése miatt hibás átadási kötbért kell fizetnie. A javításo­kat jótállási kötelezettsége foly­tán végezte, ezért az igy felme­rült költségeit a tsz-re nem há­ríthatja át, tehát viszontkerese- tét el kellett utasítani. ★ Az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezettel kapcsolatban álló, és baromfinevelést foly­getek, kiderül: van a segé­lyezés terén gond bőven. Mert ad rendszeres és rendkívüli segélyt a helyi tanács, segé­lyez a munkahely, a szak- szervezet, a Vöröskereszt, a nyugdíjintézet, az oktatási ágazat, a gyámügy, a család- gondozó központ, a társada­lombiztosítási főigazgatóság. A sokféle segélyezési forma sem könnyíti meg az elosz­tást. Van ugyanis vaksegély, a tJbc-sek számára biztosított, a katonai szolgálatra járó, tanszersegély, gyorssegélyt itud1 adni a családgondozó központ, létezik a sokgyer­mekes anyák jutalmazása és így tovább. A tucatnyi fórum pénzei ma összehangolatlanul folynak ki, s előfordulhat, hogy ebből a rá nem szoru­lókhoz is jut, az ügyeskedők ki tudják használni a repe­déseket, melyek e rendsze­ren vannak. A kép teljességéhez tartoz­zék egy beregi 'tanácselnök kijelentése is, amely így hangzott: a segéllyel jól kell gazdálkodni, mert Magyaror­szágon nem koldulhat senki. Nos, ez a szemlélet alapve­tően téves, hiszen alapelv: a segély nem alamizsna. A rá­szorulók megsegítése az ál­lam olyan szociális köteles­sége, amely nem kegy, nem jóindulat függvénye. Kis közösségben könnyebb Az állítást visszaigazolják Szabolcsveresmarton. Leleszi Istvánné szociálpolitikai elő­adó, Mikita István vb-titkár és Nagy Béla elnök egybe­hangzóan állítják és bizo­nyítják: a község rendelkezé­sére álló évi félmilliót úgy 'költötték el a múlt esztendő­ben is, hogy gondos felderí­tés után mindenkit számba vettek, aki rászorult. A rend­szeres segélyezetteken kívül tató magántenyésztők támo­gatására, az OTP megyei igazga­tósága nagyobb összegű kölcsönt folyósított. A tenyésztők közül azonban visszafizetési kötele­zettségüknek többen nem tettek eleget, ezért az igazgatóság a tsz ellen 176 ezer forint megfize­téséért pert indított. A szövetke­zet azzal védekezett: az illető­kért nem vállalt kezességet. A megyei bíróság a tsz-t a peresí­tett összeg megfizetésére köte­lezte. Fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság ezt a döntést meg­változtatta, és az OTP keresetét elutasította. — A nem alakszerű, vagy éppen szóbeli kezességvállalás sok bizonytalanságot okoz — hang­zik az ítélet indoklása. Ennek kiküszöbölésére a Polgári Tör­vénykönyv úgy rendelkezik, hogy kezességet csak írásban lehet kikötni. A szerződésből egyér­telműen ki kell tűnnie a kezes­ségvállalásnak, vagyis annak, hogyha a kötelezett nem fizet, helyette maga teljesít. Ebben az ügyben nincs ilyen szerződés, te­hát nincs bizonyíték arra, hogy a tsz kezességi kötelezettséget vállalt volna. Az OTP és szövet­kezet között létesült ugyan egy úgynevezett „elvi megállapodás”, ez azonban a konkrét vállalást nem pótolja. Az OTP, mint egye­bek közt kölcsönök folyósításá­val foglalkozó gazdasági szerve­zet, nagy körültekintéssel látja el feladatát. A megyei igazga­tóságnak, vagy a fióknak is így kellett volna eljárnia, és minden tenyésztőnek folyósított köl­csönnél megfelelő kezesről gondoskodni. <h. e.) a tanácstagok, a vöröskeresz­tes aktiv isták, a szomszédok, az iskola nevelői, a körzeti orvos egyaránt felhívták a figyelmet, ha valahol szük­ség mutatkozott. így a 21 rendszeresen segélyezetten kívül 91 esetiben adtak évi négy alkalommal rendkívüli pénzeket. Az elnök (Nagy Béla épp­úgy, minit kollégája Ilken, Baráth Gusztáv éhhez még azt is hozzáfűzi: az elnöki ha­táskörrel1 élve többször a szükséglettől függően emel­tek az összegen. Egybehangzó volit a vélemény: a kisebb te­lepüléseken könnyebb, hiszen jószerével mindenki ismer mindenkit, az emberi kapcso­latok élőek, s a rászorultság mértékét a társadalmi kont­roll is visszaigazolja. A felderítés új módjai Mónus Alibertné tájékoztat: ettől az évtől kezdődően meg­kezdték egy új módszer kí­sérleteit. Tiszaibecsen, Ro- zsályban, Jánkmajtison és Kölesén olyan főfoglalkozású szervező gondozót állítanak munkába, aki képes átfogni a hozzá tartozó aprófalvas te­rületet, koordinál, s a gyors beavatkozások révén időben biztosítja a segítséget. — A mi szervezőnk éppen most vizsgázik járműveze­tésből — tudom meg Tisza- beesen Simon Zsigmondné vfo-tltkártól —, ami indokolt, hiszen a nagyközséghez tar­tozó falvak 30 kilométer hosszban nyúlnak el. Ahhoz, hogy az évi mintegy 300 — másfél millió forint összeget — segélyt célzottan tudjuk adni, hogy az öregek napkö­zijei kifogástalanul töltsék be hivatásukat, szükség is van ilyen mozgó, a területet is­merő személyre. — Rendkívüli felelőssé­günk — folytatja a gondola­tot Kópis Lajosné saocpolos —, hogy a rászoruló minél rövidebb idő alatt jusson pénzhez, hogy kizárjuk a fö­lös adminisztrációt, gyorsan döntsünk. Ha valahol, itt igaz a mondás, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Á yárosok gondjai Lényegesen körülménye­sebb a helyzet a városokban. A más települési helyzet, az emberi kapcsolatok lazulása, a bénházdzsungelekben el­tűnés megnehezíti a feltáró munkát. Ezért is próbálkoz­nak mind1 jobban azzal, hogy kisebb egységekre bontsák a nagy 'településeket. A megyei főorvos és szo­ciálpolitikai csoport vezetője világosít fel: a körzeti orvo­sok, a tanácstagok, a lakóbi­zottságok, a vöroskeresztes alapsizervezetek igenis alkal­masak arra, hogy pontos ké­pet adjanak a rászorulókról, körülményeikről, s arról, mi­vel lehet a legjobban segíte­ni. Itt is érvényes az, amit g szabolcsveres marti 'tanácson mondtak: — Nem biztos, hogy min­den segély csak pénzbeli. Az étkeztetés megoldása, a rend­szeres látogatás, a házi gon­dozás megszervezése, igen sokszor az emberi szó is át­lendíti az embereket kritikus időszakokon. Az idős embe­rek közösségeibe való beju­tás, a ház körüli segítség gyakran pénzben ki sem fe­jezhető. (Következik: A lehetőség és Igény ellentmondása) Bürget Lajos Hétfőn fél négytől ötig várja a pszichológus a ta­nácsért hozzá fordulókat a 32-es teremben. Négytől a filmesztétikai sorozat újabb foglalkozásán Sate: Ádáz hajsza című alkotás lesz a megbeszélés témája. Kedden az Állami Bábszín­ház vendégszerepei a műve­lődési házban. A gyerekek egyik kedvelt meséjét, A bűvös tűzszerszámot két előadáson mutatják be két, illetve fél négy órai kezdettel. Szerdán öttől hétig lesz pszichológiai tanácsadás a 32-es teremben. Csütörtökön újabb Páger Antal-filmet játsszanak a nosztalgiamoziban. Ezúttal az 1937-ben készült Pesti mese szerepel a műsoron. A kamarateremben találkoznak a jazz hívei este héttől kilen­cig a jazzklub következő ren­dezvényén. Tavaszi pódium címmel olyan előadássoroza­tot szervezett a művelődési ház, melyben neves színmű­vészek mutatják be önálló műsoraikat. Ezúttal a nép­szerű Linda, azaz Görbe Nó­ra és Szerednyei Béla lép a közönség elé „Szeretni bo- londulásig...” című össze­állításával. A műsor este nyolckor kezdődik. ■ ■ Üzemi klubok Megyénk nagyobb üzemei­ben az utóbbi esztendőkben igen örvendetesen, egyre töb­bet (törődnek a műveltség gyarapításával, ezért a dol­gozók számára a vállalat ka­puján belül tartalmas műve­lődési lehetőségieket kínálnak, illetve programokat szervez­nek a sízabad idő hasznos el­töltésére. Ennek színhelyei az üzemi klubok. A SZÁÉV, a Szabolcs me­gyei építőipari vállalat köz­a Legfelsőbb Bíróság A vovővédelemröl — A kezes- aögvállalás módja Fúvós­jubileum Emberi sorsok a számok mögött

Next

/
Thumbnails
Contents