Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

Az Egyesült Államokról szóló útibeszámolókban más idegenforgalmi látványosság mellett gyakran olvashatjuk, láthatjuk Disneylandet is. S nem véletlenül: a messzeföldön híres szupervidámpark évről évre turisták százmillióit csá­bítja, s sokan a tipikusan amerikai látnivalók élére sorol­ják. Walt Disney egyik kedves teremtményével KALIFORNIÁTÓL JAPÄNIG Az ismert amerikai mű­vész, Walt Dianey éppen 30 esztendővel ezelőtt hozta lét­re első, hatalmas kiterjedé­sű szórakoztató központját a kaliforniai Anaheimben. A nyitás évében 1,2 millió kíváncsi kereste fel a komp­lexumot, tavaly már 10 mil­lió. Az óriási, 31 hektáros park eredetileg öt részből állt: „Kalandor szag”, Fan­táziaország”, Vadnyugator­szág” és az úgynevezett „Fő utca” — ez utóbbi egy más­fél évszázaddal ezelőtti ame­rikai kisváros légkörét és életformáját hivatott bemu­tatni. Egy évtizeddel később kialakítottak egy New Orle- ans-i teret, majd a hetvenes évek elején egy újabb bőví­tés során „Medveország’’ is megnyitotta kapuit. A hatalmas érdeklődés, a bőséges haszon hamar arra ösztökélte a Walt Disney mammutvállalat vezetőit, hogy más helyen is próbál­kozzanak. Így jött létre 1971- ben a floridai Orlandóban második létesítményük. Ez a fokozatos átalakítások nyo­mán már több egyszerű, bár méreteiben persze giganti­kus vidámparknál: az Epcot- centerrel kiegészülve immár a technika fejlődését is be­mutatja, érzékeltetve a jövő század technológiai csodáit, tehát a szórakozással együtt tanítja is a gyerekek százez­reit. A Disney-birodalom két évvel ezelőtt terjeszkedett először külföldre. A Tokiótól nem messze levő Uruyasu- ban megnyitotta kapuit a japán Disneyland, s Miki egér, Donald kacsa társaival együtt megkezdte diadalútját a távol-keleti szigetország­ban is. A beruházás több mint 620 millió dollárt tett ki, de mór az első évben 10 millióan keresték fel. A CÉL: EURÓPA Most pedig hosszú vajúdás után (az első elképzeléseket már egy évtizede megfogal­mazták) a Disney-cég újabb hódításra készül: Eu­rópában is meg akarják vet­ni a lábukat. Párizs ajánlata szerint Marne-le-Vallée lenne a szóba jöhető színhely. Alig 30 km-re a francia főváros­tól, vonzáskörzete tehát ki­terjedt. A francia elképzelé­sek alapján a kijelölt 2 ezer hektáros területen az Epcot- központhoz hasonló létesít­ményt kellene kialakítani, a technika csodáit magas szín­vonalú kiállításokkal bemu­tatni. Itt tehát egyfajta „fel­nőttek vidámparkjára” gon­dolnak, s hogy a francia ve­zetők mennyire komolyan vették a dolgot, mi sem mu­tatja jobban, mint hogy a tárgyalások folyamatát Lau­rent Fabius miniszter elnök is figyelemmel kísérte, s a francia kormány hivatalosan beruházási könnyítéseket ajánlott fel. A jelek szerint azonban a hispán vetélytárs még ezen is túltett. Madridban ugyan­is világossá tették a sokfor­dulós alkudozásban, hogy bármit is ajánljon fel Pá­rizs, ők vállalják ugyanazt, sőt még többet is: állami pénzeszközökkel szállnak be az építkezésekbe. Az ibériai tervek inkább az eredeti ka­liforniai, illetve a tokiói Disneylandre emlékeztetnek: hatalmas — a franciánál há- romszor-négyszer nagyobb területen — egy sokfajta szórakozást nyújtó szabad­időpark jönne létre, amely szervesen összekapcsolódna tucatnyi szállodával, kikötő­vel és golfpályák sorával. A valószínű helyszín Barcelona környéke, vagy a Valenciáig terjedő földközi-tengeri part­vidék egy másik szakasza. A vonzerő kétségtelen: egész évben jó az idő, és 40 millió fölött jár a turistaforgalom. MIKI EGÉR ÉS A DOLLAR S hogy mi magyarázza egyáltalán á heves kötélhú­zást, az üzleti asztaloknál folyó kitartó küzdelmet? A Miki-egér-birodalom leg­újabb tagjától remélt milliós bevételek mellett a Disney­land által kínált munkaal­kalmakra is gondolni kell. A francia és spanyol illeté­kesek szeme előtt bizonyára Orlando példája lebegett. A floridai város ugyanis még amerikai viszonylatban is kiugró fejlődést mutathat fel. Lakossága a Disney - központ megnyitása előtt 450 ezer körül járt, 1983-ban vi­szont 770 ezer fölé emelke­dett. Uzemóriások, korszerű gyárak serege költözött a di­namikus, egyre ígéretesebb piaci lehetőségeket kínáló körzetbe. Az anyavállalat maga is nagyratörő elképze­léseket tartogat tarsolyában. Nemrég jelentették be, hogy 300 millió dolláros költséggel új filmstúdiót és szórakozta­tó komplexumot építenek Orlando közelében. Nyitása 2—3 év múlva várható (csakúgy, mint az európai „fióké”, amelynek átadását szintén 1988-ra ter­vezik), s azt remélik, hogy a szabályos játékfilmek felfut-. tatása révén visszahódítják a hagyományos rajzfilmektől kissé elfordult fiatal korosz­tályokat. Azt ugyanis az el­múlt években észre kellett venni, hogy a Csillagok há­borújához, vagy az E. T., a földönkívülihez hasonló al­kotások sokkal sikeresebbek voltak. Miki egér — és dollárbe­vételek: Jumbo, a repülő elefánt, Donald kacsa, Ha­mupipőke — és munkahely- teremtés. Első pillanatra fur­csának, stílustalannak tűnik a párosítás. Mégis valós a kapcsolat, az összefüggés le­tagadhatatlan. Hiszen végső soron ilyen, igen kemény anyagi-pénzügyi megfontolá­sok szabják meg, hogy a következő szupervidámpark­nak Frankhonban „Disney monde”, vagy Ibériában „Tierre del Disney” lesz-e a neve... Soltész Albert festő- és gra­fikusművész életművét láthat­ják a nyíregyházi művelődési központ látogatói. Soltész Al­bert kitartó és következetes munkával alapozta meg hírne­vét elsősorban itt, a Nyírség­ben, ahol olyan nagy művé­szek piktúrája lombosodhatott ki, mint Benczúr Gyula, s olyan nagy művészek voltak folytatói, mint például Barzó Endre, kinek feledésre ítélt festészetét több éves kutató és gyűjtő munkával Soltész Al­bert ásti ki az ismeretlenség­ből, bebizonyítva, hogy alko­tásai beletartoznak az egye­temes magyar piktúra élvona­lába. Soltész Albert nevével jó két évtizede gyakran találko­zunk a megyei tárlatokon, a szabolcsi művészek fővárosi bemutatkozásain, országos képzőművészeti seregszemlé­ken. Gyakran olvashattunk csehszlovákiai, szovjet és len­gyel tanulmányútjairól, mű­vésztelepeken eltöltött tevé­kenységéről, eredményes szer­vező munkásságáról. Hosszú utat tett meg, míg művészetének erre a magas­latára eljutott, de útja mind­Szombati galéria Kivetkőzés. Kótlcs Ferenc grafikája. Amíg próbál a kedves a próba-fülke mélybe bebáiboizódoitt lepke, s fölösleges fatörzs a függönyránc előtt a férj kívülrekedve. Amíg meglesz a nász-ing, tán a teremtés óta a férfi még találgat: lesz-e átváltozása, miilyen lesz pille-szárnya, — lehetne méla láma,— paradicsom madár-szép,— delfin-lány, halk aranyhal,— míg végre — heuréka — megvan, — s megint csalód­hat,— fatöTíZS mögül kibújiik új levelével — ÉVA. (Kulcsár Attila: Amíg próbál a kedves) Terjeszkedik a Disney-birodalom Soltész Albert: Épülő városunk végig töretlen volt s a legel­lentétesebb irányok kavalkád- jában is megmaradt realista festőnek. Bár szinte minden művén kimutatható a lírai hangvétel, ez mindinkább bal­ladái tömörséggel, expresszív kifejező erővel ötvöződött és izmosodott. A figyelmes szem­lélő hamar megállapíthatja, mily nagy figyelemmel for­dul a munka a dolgozó em­ber hétköznapjai felé, festé­szete és grafikája átfogja a mezőgazdasági és ipari mun­kakörben dolgozó emberek életritmusát. De ugyanilyen érzékeny beleéléssel fordul az épülő, szépülő Nyíregyháza új városrészei felé, az eltűnő múlt helyét mindinkább el­foglaló új eredmények láttán. Nyilván maga a művész is most látja így együtt életmű­vét, hivatali szobák s féltve őrzött magángyűjtemények kölcsönadott anyagából felso­rakoztatva. Milyen felemelő érzés most ezeket mind újra látni. S a vitrinekben is meny­nyi vázlat, mennyi mappa őr­zi több évtizedes tervezgetés, álmodozás emlékezetét, hiszen még egy néhány vonalas váz­lat is kiforrhatott egy nemes gondolat építményévé s talán ezekben is benne ízzott annak idején egy nagyszabású képpé formálódás vágya. Szóljunk néhány mondatot Soltész Albert életéről, indu­lásáról. Gépészkovács édesap­ja egy ideig a debreceni va­gongyár dolgozója, majd ura­dalmakban — Nyírbogáton, Lajos-tanyán tevékenykedik. Fia, Albert Debrecenben szüle­tett 1926-ban. A család évekig élt itt a Széchenyi kertben. Már elemista korában szenve­délyesen rajzolgatott, vázlato- zott. Tanítója Homoródi Jó­zsef felfigyelt tehetségére s segítette további lépéseit. S amikor a család 1940-ben Nyíregyházára került, már elég erősnek érezte magát ah­hoz, hogy beiratkozzék a Bes­senyei Györgyről elnevezett képzőművészeti szabadisko­lába, ahol jeles művészek te­vékenykedtek, mint Berky Nándor, Diószegi Balázs, Ősz Dénes és Z. Szalay Pál. A vi­ták tüzében életre szóló ba­rátságok szövődtek. Itt ismer­kedett meg Soltész a Váci­testvérekkel is. A sors úgy akarta, hogy az akadémia ak­kori tanárai, többek között Koffán Károly, Bencze László, Kmetty János egy vidéki te­hetségkutató körút alkalmá­val felfigyeltek kimagasló te­hetségére s főiskolai tanulmá­nyokra javasolták, ahol főleg Főnyi Géza festészeti és Bar- csay Jenő grafikai instrukciói­hoz szabja törekvéseinek irá­nyát. Indulása kezdetén termé­szetelvű indítékokra támasz­kodott. Nemes értelmű natu­ralizmus volt ez azzal a meg­győződéssel, hogy a művész­nek a valóság minél teljesebb megismerésére kell töreked­nie. A kezdeti líraisághoz egy­re több felfokozott, exi töltésű egyéni meglátí csolódott. Tömöríti m valóit, mindjobban tö a képben rejlő erők 1 sára. Megfigyelhetjük ton azt is, hogy menn> dekli Soltészt a mozgá mikája. (Például Táj t kel, Építkezés, Kapásé nagyűjtők.) A balladás ség különösen örökösfö vein bontakozott ki, sz pinthatóan éreztetve a gi világ lélegzését, a homok lelkiségét. Oeuvréjét áttekintve kednek hamvasan keze telijei, továbbá „Zapo nagyméretű olajképe, 1974-ben Rzeszów vái löndíját kapta. Soltész nyarat töltött e festői s lengyel városban, ahol nai tó vízének szí gazdag kolorisztikus adta tudtunkra. De rr juk művei között a re dúböszörmény múltját skanzenházakat, Toka; tájait, a domboktól nyírségi Örökösföld szí Természetszeretete elí a Nyírség sajátos arcé visszaadására kötelezi. Művészetét elismerte hon és külföldön egya Nyíregyháza Városi jubileumi pályázatán : II. díjat nyert. Bécsi mányútján festett műi tottak Nyugat-Európa nagyvárosába, valan USA-ba, ahol 1941-ben zetközi tavaszi tárlatoi egy 300 kiállított mű Magyar falu c. olajps vei a Mention-díj ara nyerte. Rzeszów város díját 1974-ben kapta s ezen évben Krakkóból emlékplakettet hozott Társadalmi munkás: jelentős. Több évtizec vesz Nyíregyháza és megye minden jel művészeti megmozdt Arról már szóltunk, I lyen érdemei vannak Éndre művészetének tetésében, 1973-ban pi fedezte és feltárta a lászon élő özv. Bacsk rásné művészetét, ak kapta meg azóta a N szét mestere kitünte gyezzük még meg, ho tész csak a manuális műveli, tehát nem sol Műveit szereti előbb keiében látni, s csal teszi át színekbe, teh a vonalak nyelvén éli másait. Realista, őszin vételre törekszik. Sz poeticájának tekintjü kijelentését, hogy „a ember magyarul fesse gyárul mondja el a érzelmeit és látomásai Műveit nemcsak h; nem külföldi múzeu őrzik. (Többek közö Fiume, Ungvár stb.) Dr. Tót KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents