Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
Az Egyesült Államokról szóló útibeszámolókban más idegenforgalmi látványosság mellett gyakran olvashatjuk, láthatjuk Disneylandet is. S nem véletlenül: a messzeföldön híres szupervidámpark évről évre turisták százmillióit csábítja, s sokan a tipikusan amerikai látnivalók élére sorolják. Walt Disney egyik kedves teremtményével KALIFORNIÁTÓL JAPÄNIG Az ismert amerikai művész, Walt Dianey éppen 30 esztendővel ezelőtt hozta létre első, hatalmas kiterjedésű szórakoztató központját a kaliforniai Anaheimben. A nyitás évében 1,2 millió kíváncsi kereste fel a komplexumot, tavaly már 10 millió. Az óriási, 31 hektáros park eredetileg öt részből állt: „Kalandor szag”, Fantáziaország”, Vadnyugatország” és az úgynevezett „Fő utca” — ez utóbbi egy másfél évszázaddal ezelőtti amerikai kisváros légkörét és életformáját hivatott bemutatni. Egy évtizeddel később kialakítottak egy New Orle- ans-i teret, majd a hetvenes évek elején egy újabb bővítés során „Medveország’’ is megnyitotta kapuit. A hatalmas érdeklődés, a bőséges haszon hamar arra ösztökélte a Walt Disney mammutvállalat vezetőit, hogy más helyen is próbálkozzanak. Így jött létre 1971- ben a floridai Orlandóban második létesítményük. Ez a fokozatos átalakítások nyomán már több egyszerű, bár méreteiben persze gigantikus vidámparknál: az Epcot- centerrel kiegészülve immár a technika fejlődését is bemutatja, érzékeltetve a jövő század technológiai csodáit, tehát a szórakozással együtt tanítja is a gyerekek százezreit. A Disney-birodalom két évvel ezelőtt terjeszkedett először külföldre. A Tokiótól nem messze levő Uruyasu- ban megnyitotta kapuit a japán Disneyland, s Miki egér, Donald kacsa társaival együtt megkezdte diadalútját a távol-keleti szigetországban is. A beruházás több mint 620 millió dollárt tett ki, de mór az első évben 10 millióan keresték fel. A CÉL: EURÓPA Most pedig hosszú vajúdás után (az első elképzeléseket már egy évtizede megfogalmazták) a Disney-cég újabb hódításra készül: Európában is meg akarják vetni a lábukat. Párizs ajánlata szerint Marne-le-Vallée lenne a szóba jöhető színhely. Alig 30 km-re a francia fővárostól, vonzáskörzete tehát kiterjedt. A francia elképzelések alapján a kijelölt 2 ezer hektáros területen az Epcot- központhoz hasonló létesítményt kellene kialakítani, a technika csodáit magas színvonalú kiállításokkal bemutatni. Itt tehát egyfajta „felnőttek vidámparkjára” gondolnak, s hogy a francia vezetők mennyire komolyan vették a dolgot, mi sem mutatja jobban, mint hogy a tárgyalások folyamatát Laurent Fabius miniszter elnök is figyelemmel kísérte, s a francia kormány hivatalosan beruházási könnyítéseket ajánlott fel. A jelek szerint azonban a hispán vetélytárs még ezen is túltett. Madridban ugyanis világossá tették a sokfordulós alkudozásban, hogy bármit is ajánljon fel Párizs, ők vállalják ugyanazt, sőt még többet is: állami pénzeszközökkel szállnak be az építkezésekbe. Az ibériai tervek inkább az eredeti kaliforniai, illetve a tokiói Disneylandre emlékeztetnek: hatalmas — a franciánál há- romszor-négyszer nagyobb területen — egy sokfajta szórakozást nyújtó szabadidőpark jönne létre, amely szervesen összekapcsolódna tucatnyi szállodával, kikötővel és golfpályák sorával. A valószínű helyszín Barcelona környéke, vagy a Valenciáig terjedő földközi-tengeri partvidék egy másik szakasza. A vonzerő kétségtelen: egész évben jó az idő, és 40 millió fölött jár a turistaforgalom. MIKI EGÉR ÉS A DOLLAR S hogy mi magyarázza egyáltalán á heves kötélhúzást, az üzleti asztaloknál folyó kitartó küzdelmet? A Miki-egér-birodalom legújabb tagjától remélt milliós bevételek mellett a Disneyland által kínált munkaalkalmakra is gondolni kell. A francia és spanyol illetékesek szeme előtt bizonyára Orlando példája lebegett. A floridai város ugyanis még amerikai viszonylatban is kiugró fejlődést mutathat fel. Lakossága a Disney - központ megnyitása előtt 450 ezer körül járt, 1983-ban viszont 770 ezer fölé emelkedett. Uzemóriások, korszerű gyárak serege költözött a dinamikus, egyre ígéretesebb piaci lehetőségeket kínáló körzetbe. Az anyavállalat maga is nagyratörő elképzeléseket tartogat tarsolyában. Nemrég jelentették be, hogy 300 millió dolláros költséggel új filmstúdiót és szórakoztató komplexumot építenek Orlando közelében. Nyitása 2—3 év múlva várható (csakúgy, mint az európai „fióké”, amelynek átadását szintén 1988-ra tervezik), s azt remélik, hogy a szabályos játékfilmek felfut-. tatása révén visszahódítják a hagyományos rajzfilmektől kissé elfordult fiatal korosztályokat. Azt ugyanis az elmúlt években észre kellett venni, hogy a Csillagok háborújához, vagy az E. T., a földönkívülihez hasonló alkotások sokkal sikeresebbek voltak. Miki egér — és dollárbevételek: Jumbo, a repülő elefánt, Donald kacsa, Hamupipőke — és munkahely- teremtés. Első pillanatra furcsának, stílustalannak tűnik a párosítás. Mégis valós a kapcsolat, az összefüggés letagadhatatlan. Hiszen végső soron ilyen, igen kemény anyagi-pénzügyi megfontolások szabják meg, hogy a következő szupervidámparknak Frankhonban „Disney monde”, vagy Ibériában „Tierre del Disney” lesz-e a neve... Soltész Albert festő- és grafikusművész életművét láthatják a nyíregyházi művelődési központ látogatói. Soltész Albert kitartó és következetes munkával alapozta meg hírnevét elsősorban itt, a Nyírségben, ahol olyan nagy művészek piktúrája lombosodhatott ki, mint Benczúr Gyula, s olyan nagy művészek voltak folytatói, mint például Barzó Endre, kinek feledésre ítélt festészetét több éves kutató és gyűjtő munkával Soltész Albert ásti ki az ismeretlenségből, bebizonyítva, hogy alkotásai beletartoznak az egyetemes magyar piktúra élvonalába. Soltész Albert nevével jó két évtizede gyakran találkozunk a megyei tárlatokon, a szabolcsi művészek fővárosi bemutatkozásain, országos képzőművészeti seregszemléken. Gyakran olvashattunk csehszlovákiai, szovjet és lengyel tanulmányútjairól, művésztelepeken eltöltött tevékenységéről, eredményes szervező munkásságáról. Hosszú utat tett meg, míg művészetének erre a magaslatára eljutott, de útja mindSzombati galéria Kivetkőzés. Kótlcs Ferenc grafikája. Amíg próbál a kedves a próba-fülke mélybe bebáiboizódoitt lepke, s fölösleges fatörzs a függönyránc előtt a férj kívülrekedve. Amíg meglesz a nász-ing, tán a teremtés óta a férfi még találgat: lesz-e átváltozása, miilyen lesz pille-szárnya, — lehetne méla láma,— paradicsom madár-szép,— delfin-lány, halk aranyhal,— míg végre — heuréka — megvan, — s megint csalódhat,— fatöTíZS mögül kibújiik új levelével — ÉVA. (Kulcsár Attila: Amíg próbál a kedves) Terjeszkedik a Disney-birodalom Soltész Albert: Épülő városunk végig töretlen volt s a legellentétesebb irányok kavalkád- jában is megmaradt realista festőnek. Bár szinte minden művén kimutatható a lírai hangvétel, ez mindinkább balladái tömörséggel, expresszív kifejező erővel ötvöződött és izmosodott. A figyelmes szemlélő hamar megállapíthatja, mily nagy figyelemmel fordul a munka a dolgozó ember hétköznapjai felé, festészete és grafikája átfogja a mezőgazdasági és ipari munkakörben dolgozó emberek életritmusát. De ugyanilyen érzékeny beleéléssel fordul az épülő, szépülő Nyíregyháza új városrészei felé, az eltűnő múlt helyét mindinkább elfoglaló új eredmények láttán. Nyilván maga a művész is most látja így együtt életművét, hivatali szobák s féltve őrzött magángyűjtemények kölcsönadott anyagából felsorakoztatva. Milyen felemelő érzés most ezeket mind újra látni. S a vitrinekben is menynyi vázlat, mennyi mappa őrzi több évtizedes tervezgetés, álmodozás emlékezetét, hiszen még egy néhány vonalas vázlat is kiforrhatott egy nemes gondolat építményévé s talán ezekben is benne ízzott annak idején egy nagyszabású képpé formálódás vágya. Szóljunk néhány mondatot Soltész Albert életéről, indulásáról. Gépészkovács édesapja egy ideig a debreceni vagongyár dolgozója, majd uradalmakban — Nyírbogáton, Lajos-tanyán tevékenykedik. Fia, Albert Debrecenben született 1926-ban. A család évekig élt itt a Széchenyi kertben. Már elemista korában szenvedélyesen rajzolgatott, vázlato- zott. Tanítója Homoródi József felfigyelt tehetségére s segítette további lépéseit. S amikor a család 1940-ben Nyíregyházára került, már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy beiratkozzék a Bessenyei Györgyről elnevezett képzőművészeti szabadiskolába, ahol jeles művészek tevékenykedtek, mint Berky Nándor, Diószegi Balázs, Ősz Dénes és Z. Szalay Pál. A viták tüzében életre szóló barátságok szövődtek. Itt ismerkedett meg Soltész a Vácitestvérekkel is. A sors úgy akarta, hogy az akadémia akkori tanárai, többek között Koffán Károly, Bencze László, Kmetty János egy vidéki tehetségkutató körút alkalmával felfigyeltek kimagasló tehetségére s főiskolai tanulmányokra javasolták, ahol főleg Főnyi Géza festészeti és Bar- csay Jenő grafikai instrukcióihoz szabja törekvéseinek irányát. Indulása kezdetén természetelvű indítékokra támaszkodott. Nemes értelmű naturalizmus volt ez azzal a meggyőződéssel, hogy a művésznek a valóság minél teljesebb megismerésére kell törekednie. A kezdeti líraisághoz egyre több felfokozott, exi töltésű egyéni meglátí csolódott. Tömöríti m valóit, mindjobban tö a képben rejlő erők 1 sára. Megfigyelhetjük ton azt is, hogy menn> dekli Soltészt a mozgá mikája. (Például Táj t kel, Építkezés, Kapásé nagyűjtők.) A balladás ség különösen örökösfö vein bontakozott ki, sz pinthatóan éreztetve a gi világ lélegzését, a homok lelkiségét. Oeuvréjét áttekintve kednek hamvasan keze telijei, továbbá „Zapo nagyméretű olajképe, 1974-ben Rzeszów vái löndíját kapta. Soltész nyarat töltött e festői s lengyel városban, ahol nai tó vízének szí gazdag kolorisztikus adta tudtunkra. De rr juk művei között a re dúböszörmény múltját skanzenházakat, Toka; tájait, a domboktól nyírségi Örökösföld szí Természetszeretete elí a Nyírség sajátos arcé visszaadására kötelezi. Művészetét elismerte hon és külföldön egya Nyíregyháza Városi jubileumi pályázatán : II. díjat nyert. Bécsi mányútján festett műi tottak Nyugat-Európa nagyvárosába, valan USA-ba, ahol 1941-ben zetközi tavaszi tárlatoi egy 300 kiállított mű Magyar falu c. olajps vei a Mention-díj ara nyerte. Rzeszów város díját 1974-ben kapta s ezen évben Krakkóból emlékplakettet hozott Társadalmi munkás: jelentős. Több évtizec vesz Nyíregyháza és megye minden jel művészeti megmozdt Arról már szóltunk, I lyen érdemei vannak Éndre művészetének tetésében, 1973-ban pi fedezte és feltárta a lászon élő özv. Bacsk rásné művészetét, ak kapta meg azóta a N szét mestere kitünte gyezzük még meg, ho tész csak a manuális műveli, tehát nem sol Műveit szereti előbb keiében látni, s csal teszi át színekbe, teh a vonalak nyelvén éli másait. Realista, őszin vételre törekszik. Sz poeticájának tekintjü kijelentését, hogy „a ember magyarul fesse gyárul mondja el a érzelmeit és látomásai Műveit nemcsak h; nem külföldi múzeu őrzik. (Többek közö Fiume, Ungvár stb.) Dr. Tót KM HÉTVÉGI MELLÉKLET
