Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-14 / 11. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. január 14. LELTÁR I MIATT7/m. Túl vagyunk az ünnepeken, lassan már csak emlék a beszerzés, zsúfoltság, tülekedés. Kevés a vásárló, de a boltokban még sincs idő a pihenésre. Kezdődik a leltár, vagy már javában tart. A bátorligeti vegyesboltban sincs ez másképp. Az üzlet ajtaján hétfő óta lóg a tábla: Leltár miatt zárva. Aki tejet, kenyeret akar venni, túllép a bolt bejáratán. Az udvarban lévő presszó árulja most a legszükségesebb élelmiszereket. Menetrend helyére rakni nem könnyű dolog. Főleg, ha a munkát megzavarja az újabb áru érkezése — ami ilyenkor különleges adminisztrációt is jelent. — Nem szeretem a leltárt, már csak azért sem, mert ilyenkor nem tudunk forgalmazni. Azt, hogy pluszmunkát jelent, nem is számolom — mondja Pál Olga, aki öt éve dolgozik a boltban, s három éve, hogy a vezetés gondjai és felelőssége is az ő vállát nyomja. Amióta ő a főnök, nem volt leltárhiány az üzletben. Ahogy elnézem az öttagú ■brigádot, akik félszavakból is értik egymást, úgy érzem, nem is lesz talán. Jó kollektíva, pontos leltár? ni az indulásnál, hogy együtt fogjunk a munkának. A szomszédban lakom, ez megkönnyíti a helyzetemet. Milyen ma boltvezetőnek lenni? — tűnődik el a kérdésen Pál Olga. — Fárasztó. Nem fizikailag, — annyit kibír az ember. Az a rossz, hogy két tűz között vagyunk. Készletgazdálkodás van, kötve a kezünk. Ugyanakkor a vásárló igénye is jogos, aki szeretne mindent egy helyen, lakóhelyén megkapni. Jó lenne, ha mindazokat tarthatnánk, amit a vevő keres. 480 ezer forint lehet az árukészletünk, s ebbe az alapvető dolgoknak kell elsősorban beleférni. De el tudtam volna adni legalább tíz Salgó tűzhelyet az idén, ha tarthattam volna. Igazodnunk kell az évszakokhoz is. Tavasszal kerti szerszámnak, télen meleg alsóruházatnak lennie kell. A hét végén kedvezett az idő a kirándulóknak, a télisport kedvelőinek. A kabalási dombot több százan keresték fel vasárnap délelőtt. Igaz, a hó gyorsan lekopott, de ennek ellenére nem bánták meg, akik kimentek. Lehetett sétálni, lovas szánkózni. A sóstói tó jege vastagra fagyott — a városban készülő „műjégpályákkal” ellentétben — sok fiatal élt is ezzel a lehetőséggel. (E. E. felv.) szerint — Ha minden igaz, csütörtökre végzünk — mondja Horváth Csaba, a Nyírbátor és Vidéke Áfész dolgozója, aki a leltár vezetője. Tíz éve vagyok ebben a beosztásban, már az árukészlet után meg tudom mondani, hány napos munkára számíthatunk. A Jel tározásnak nálunk kialakult menetrendje van. amelyet persze gyakran zavarnak meg váratlan dolgok. Egy áremelésnél például azonnal cselekedni kell. Ha vendéglátóegységben leltározunk, gyakran záróra után, éjszaka végezzük az áruk számbavételét. Vidéken külön figyelünk a gyorsaságra. Tíz-tizenkét órát is dolgozunk, hogy mihamarabb újra fogadhassa a bolt a vevőket. A vásárlók nem szeretik a leltárt, amit pedig normális esetben mindössze évente kétszer tartunk, mégis naponta előfordul, hogy a zárt ajtók láttán azt mondják az emberek: már megint leltároznak? Leltár idején minden egyes darabot átszámolni, leellenőrizni, cipekedni, újra a Horváth Csaba szerint is a megbízható, összeszokott kollektíva a legjobb garancia a pontos leltárra. — Csak az a baj, hogy ennek kialakítása a legnehezebb — mondja. — Tíz éves tapasztalatom, hogy mostanra "felhígult a kereskedelem, csökkent a szakmai színvonal. Az okot abban látom, hogy nehezen alakul ki egy- egy jó kollektíva. Alacsony a fizetés, kevés a szakember, nagy a fluktuáció is. örvendetes, hogy aki mégis megmarad, igyekszik szakképzettséget szerezni. Ebben a boltban is mindenki munka mellett szerzett képesítést. Szabó Györgyné boltvezető-helyettes hathónapos kisbabáját bízta a nagymamára, hogy újból beálljon a pult mögé. — Hiányoztak a kolléganők. Jól kijövünk egymással. Most vezetjük be új módszerként a jövedelemérdekeltséget, itt akartam IenEgyre ritkább teleti Sajnos, a szatmári tájékot is elözönlöt- t-ék a „gyűjtők”, s ma már ritkaságszámba megy a tu- rnyogmatolcsi Zalka Máté Üttörőcsapat honismereti szakkö- ,mseinek szerencséje. A pajtások a régiek mindennapjaira utaló tárgyakkal tadták gazdagítani az ér elején a régiséggyűjteményüket. (m. k.) Elhanyagolt park A 66-os vegyesárubolt, vagy ahogyan a faluban hívják, a „nagybolt” — keresi a kapcsolatokat. Divatcikket is árulnak. A Kelet-Szövker és a tarcali tsz árubemutatója alapján választják ki a legkelendőbb portékát. Megkezdték a könyvárusítást, havonta ötezer forint ebből a forgalmuk. Szellemi táplálékért sem kell ezentúl Bátor- Da utazni! További ötletek is vannak az eladónők tarsolyában. Külön üvegvisszaváltó, mozgóárusítás, rugalmasabb árubeszerzés szerintük a továbblépés alapja. Űj utakra, többféle kezdeményezésre nagy szükség is van: a falusi boltok ellátási színvonala különösen érzékenyen érinti az itt élőPersze csak addig, amíg az ellenőrök rá nem jöttek erre, és szabálysértési eljárást nem indítottak ellene. A jelentős árdrágításért alighanem borsos pénzbírságot is fog fizetni és valószínűleg megváltoztatja a díszes madarak receptjét. Legalábbis ami az árakat illeti. Következetesebb ellenőrzés Két éve alakult a Nyíregyházi Városi Tanács árellenőrzési csoportja és az említett vizsgálat egyike volt annak a mintegy kétezer ellenőrzésnek, amit ez a csoport két év alatt végzett. Az utóbbi három év alatt több mint duplájára nőtt a magánvállalkozók száma. Csupán Nyíregyházán 1375 kisr iparos és 460 magánkereskedő található, ami a színesebb kereskedelem és az igényeket jobban kielégítő szolgáltatások mellett számos problémát is hozott magával. Ellenőrzésükre külön szervezetet hoztak létre. A csoport munkatársaival az eltelt két év munkájáról beszélgettünk. Elmondták: figyelemmel kell lenniük arra, hogy többek között meg- van-e az ártájékoztatás, rendben vannak-e az árnyilvántartások és a bizonylatok. Ezenkívül azt is vizsgálTisztelt Szerkesztőség! A belváros szívében van egy gyönyörű park, a Benczúr tér ölelésében, amit igen ritkán takarítanak. Én a Báthori utcában lakom, naponta átmegyek rajta, és csendben a lelkem mélyén én is háborgók, hogy itt sohase jár olyan személy, aki tehetne érte valamit. Ne értsék félre a háborgásomat, nem én akarok igényes lenni a park tisztaságára, átmegyek rajta akár milyen piszkos, más a probléma. Hajdúszoboszlón az üdülőkben szerveznek kirándulásokat, és az útvonal városunkat is érinti. Rend szerint a múzeják, hogy a magánkereskedelemben alkalmazott árak mennyiben és miért térnek el a szocialista szektor áraitól. Lehet tízezer is Minden negyedik, ötödik esetben valamilyen súlyosabb hiányosságot állapítanak meg az ellenőrök, ami azt bizonyítja, hogy sok magánvállalkozó még mindig nem ismeri, vagy nem akarja ismerni a megfelelő jogszabályokat. Ilyen esetekben nem marad el a büntetés, ami a figyelmeztetéstől 10 ezer forintig terjedő pénzbírságot jelenthet. Nem ritka az sem, hogy a vevőket kártalanítják, vagy a tisztességtelen hasznot elvonják. Amennyiben a magánkereskedő vagy a kisiparos két, illetve egy éven belül három esetben vét súlyosan a jogszabályok ellen, úgy sor kerülhet az engedélyének a megvonására is. Az árellenőrzési csoport nem csupán Nyíregyházán ellenőriz, hanem további tizennégy, a megyeszékhely közelében lévő községekben. A Nyíregyházi Városi Tanács V. B. ugyanis olyan megállapodást kötött ezeknek a községeknek a tanácsaival, amely szerint igazgatási társulás formájában itt is elvégzi az árellenőrzéseket. Ez um melletti úton állnak meg a buszok, és az Omniába invitálja kávézni a kulturos a csoportot. Van aki megy, vannak akik a parkot járják körbe, a Jerevánt, a Vénuszt fotózzák, közbe megjegyzéseket tesznek a park e] hu- nyagolts ágára. Ha a fotókat nézegeti majd, eszükbe jut, hogy a szép környék milyen elhanyagolt volt a város szívében, az impozáns épületek sem feledtetik talán. Önök bizonyára tudják, kinek kellene felhívni erre a figyelmét. Egy nyugdíjas háziasszony mindenképpen eredményesnek bizonyult, tervszerűbbek lettek a vizsgálatok és következetesebbé váltak a szankcionálások. Hiszen egy jobban felkészült ellenőr több mindenre fényt derít. Eltűnt bizonylatok Az ellenőrzések során a leggyakrabban a bizonylatok hiányát állapítják meg. A. Sándorné nyíregyházi vásározó divatáru kereskedő például 91 ezer forint áruról nem tudott számlát bemutatni, s a legtöbb nadrágról és blúzról hiányzott az ártájékoztatás is. Ezekután .bizonyára lesz, hiszen 8 ezer forint pénzbírságot kapott emiatt. Cs. István sóstóhegyi műszaki kereskedő például kismotor-alkatrészeket értékesített indokolatlanul magas áron. A jogtalanul szerzett bevételt elvonták tőle és ezenkívül 5 ezer forint pénzbírsággal sújtották. Hiba az is, ha a kisiparos nem ad számlát. V. István kemecsei villanyszerelő például magánmegrendelőknek ezt sorra elmulasztotta, de a közületi számlákat sem őrizte meg. A városi tanács szabálysértési csoportja által kiszabott pénzbírságok átlaga 3—4 ezer forint körüli. A következetesebb ellenőrzéseknek van is már némi eredménye, hiszen a múlt évben kevesebb volt a bírságolás. (bodnár)----------------------------------------N Rádiójegyzet Nevelők - nyugdíj után Hétfőn a reggeli párbeszédben arról volt szó a rádióban: érdemes lenne minél több nyugdíjas pedagógust megnyerni, hogy vállaljon i skolai órát, napközis munkát, enyhítve ezzel is az igen szorító nevelőhiányt. Nemrég jogszabály is intézkedik arról, hogy hét- százalékos nyugdíjemelést kapnak azok, akik továbbra is maradnak az iskolában. Anyagilag is érdekeltté szeretnék tenni a még nadrafogható nevelőket, akik .éreznek magukban elég erőt és rugalmasságot, a nyugdíjas kor utáni oktató- nevelő munkához. Mindez jó, mert remélhetően kevesebb ké- j pesítés nélkülit, kell alkal- ■ mazni az iskolákban, de a helyzet mégsem teljesen egyértelmű. Az egyik gond, hogy a nevelők egy tekintélyes része — j mire eléri ,a nyugdíjas éveket — eléggé megfárad ahhoz, hogy tovább folytassa a tanítást. Akik viszont elég erősnek és alkalmasnak érzik magúikat erre, nem mindig kapnak megfelelő feladatokat az iskolai munlkamegosztás- bain, netán olyan tennivalókat bíznak rájuk oly- H kor, amelyekkel az aktív I nevelők se nagyon bírnak ... De létezik egy másféle gond is, a szülők ; agy része idegenkedik attól, hogy nyugdíjas nevelő tanítsa a gyermekét. Megyénkben is foglalkoztatnak az iskolák nyugdíjas nevelőket, érdemes, sőt szükséges végigondolni, hogyan lehetne kedvet csinálni ehhez a munkához. Jelenleg kevés azok szánna, akik ezt vállalják, vagy nem elég- j gé hívják őket, nem tud- ! juk. Tény, hogy a Kossuth rádióban elhangzott rö- \ vid beszélgetés arra a tar- | toalékra is ráirányította az j oktatási vezetők figyel- í mét, amelyet a nyugdíja- ' sok foglalkoztatása jelent, amelytől természetesen 1 nem várhatjuk az egyes ! iskolákban érezhető neve- lőhiány teljes megoldását, de sokat segíthetnek tapasztalatukkal, lelkiismeretességükkel, s mostmár anyagilag is honorálni lehet teljesítményüket. P. G„ V ____________/ két. Kovács Éva Kétszer volt drága a papagájétel EUmnönés társulás formájában Végy egy kiló kölest 12 forintért, egy kiló zabot 15- ért, keverd össze 1:9 arányban, és add el kilónként 50 forintért. Íme egy papagájétel receptje. Legalábbis e recept szerint készítette és hozta forgalomba P. Zoltán nyíregyházi, jósavárosi díszállatkereskedő. Új kezdeményezések
