Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. december 3. Sok energia kárba vász ÓVJUK A HŐT! Így menekül a meleg. A fényképen egy szobának ugyanaz a része látható: a felső egy szokásos fényké­pezőgéppel készült, az alatta látható pedig olyannal, ame­lyik a hő távozását is mutatja. Jól szemlélteti, miért kell jó hőszigetelő anyagokat használni az építkezésekhez. Mire volt szüksége an­nak, aki mondjuk öt vagy két évvel ezelőtt házat akart építeni? Pénzre, te­lekre, építési engedélyre, aztán hallatlanul nagy sze­rencsére, vagy jó kapcso­latokra, hogy anyagot tud­jon szerezni. Mostanra ez utóbbi gond megszűnt, mert anyag már van. Ám jövőre kezdődhet elölről az anyaghajszolás, mert meg­változtak a szabványok, s csak olyan anyagot lehet majd beépíteni, amelyik kívül tartja a hideget, s megóvja bent a meleget. A szabványváltozásnak elő­élete van, erről Nagy József, a megyei tanács vb építési és vízügyi osztályának fő­munkatársa tájékoztatott. TAKARÉKOSABBAN Elmondta: épületeink he­lyiségeinek fűtésére a nép­gazdaság energiafelhaszná­lásának mintegy negyedré­szét kell fordítanunk. Ég­hajlati viszonyaink ugyanis megkövetelik, hogy a huza­mos emberi tartózkodásra szolgáló lakóhelyiségeket, irodákat, csarnokokat, mű­helyeket és más rendelteté­sű belső tereket — évenként 6 hónapon át folyamatosan, vagy legalább egyes nap­szakokban fűtsük. Az épületszerkezetek elem­zése során olyan eredmé­nyek láttak napvilágot, ame­lyek szerint az épületek fű­tési energiaigénye a hővé­delmi követelmények foko­zásával 20—40 százalékkal is csökkenthető. Miután a kü­lönféle fűtési célokra fel­használt energiaköltségek évente több milliárd forint­ra rúgnak, könnyen belát­ható, milyen jelentős társa­dalmi és egyéni érdekek fű­ződnek az energiatakarékos épületszerkezetek és anya­gok gyártásához, alkalmazá­sához. Egyes országok az energia­árak robbanására igen gyor­san reagáltak, és már 1974- ben módosították az épüle­tek hővédelmével kapcsola­tos műszaki szabályozásokat. Az arra illetékes hazai fő­hatóság, vagyis az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium is megszigorította az épületek hővédelmére vo­natkozó előírásokat, de úgy döntöttek, hogy nem egyszer­re teszik kötelezővé az új szabványok alkalmazását. Az első ütem 1981. január 1-én lépett életbe, míg a máso­dik — további szigorításokat tartalmazó — üteme 1986. január 1-től lesz érvényes. JOBB MINŐSÉGET A korábbi műszaki előírá­sok szerint a 38 centiméter szerkezeti vastagságú, külső­belső vakolattal ellátott kis méretű téglafalazat felelt meg a hőszigetelési követel­ményeknek, 1986. január el­sejét követően már csak a 96 centiméter szerkezeti vas­tagságú és két oldalán va­kolt, kis méretű, tömör tég­lafalazattal volna lehetséges kielégíteni a szabvány köve­telményeit. — Természetesen, nincs annak gyakorlati realitása, hogy évszázados épületeink­nél elődeink által alkalma­zott méteres faivastagságok­hoz térjünk vissza — mond­ta Nagy József. — Ehelyett a falazati anyagok hőtechni­kai minőségének javításával, illetve hatékony hőszigetelő anyagok alkalmazásával, úgynevezett „szendvics” szer­kezetek kialakítása útján ér­hetők el a megfelelő hőszi­getelési paraméterek. A ha­gyományos rendszerű pince fölötti és tetőfödémek, vala­mint a külső ajtók és abla­kok sem elégítik ki az új szabványban foglalt követel­ményeket. És ez még nem minden. Az újonnan tervezendő, il­letve létesítendő épületek hővédclmi kialakítása során az alkalmazandó anyagok és szerkezetek gondos megvá­lasztásán túlmenve, nem kö­zömbös az épület alakjának, és térbeli tagoltságának, va­lamint szintszámának meg­választása sem. Az uralkodó szélirány vizsgálata, a külső ajtók, ablakok átgondolt el­helyezése és felületnagyságá­nak megválasztása szintén gondos tervezési munkát igényel, amely természetsze­rűen csak alapos szakisme­retek birtokában lehetséges. A január 1-én hatályba lé­pő hőtechnikai követelmé­nyeket az eddigi építési gya­korlatban széles körben használt falazóanyagok és külső nyílászáró szerkezetek sem elégítik ki egymaguk- ban. Nevezetesen a PORO- TON, TERMOTON, ALFA, UNIFORM fantázianéven ismert kézi falazóblokkok, de a 30 centiméter vastag­ságú gáz-beton kézi falazó­blokk — közismerten gáz- szilikát — is csak külön hő­szigetelő rétegek hozzáadó­Egy nagykállói asszony és egy nyíregyházi férfi állt nemrég a bíróság előtt, mert egyikük sem bírt az erejével. Az asszony — Rézműves Zol­tánná 40 éves nagykállói la­kos — október 9-én délután férjével átment a szomszéd­ba, hogy felelősségre vonja, amiért a szomszéd korábban rendre utasította gyermekét. Már az utcán hangoskodni, kiabálni kezdtek, s amikor a szomszéd férjével együtt ki­ment a kapuba, Rézművesék nekiestek, s dulakodás köz­ben az asszony egy vasda­rabbal megütötte szomszéd- asszonyát. A bíróság súlyos testi sértés miatt 5 hónap szabadságvesztésre ítélte Rézművesnét, de a büntetés végrehajtását két év próba­időre felfüggesztette. sával lesznek elfogadhatóak külső határoló falakként. DRÁGÁBB, DE MEGTÉRÜL — A hagyományos pallóto­kos, gerébtokos, kapcsolt ge- rébtokos, és egyesített szár­nyú nyílászárók, erkély ajtók sem építhetők be január 1- ét követően külső térelhatá­roló szerkezetekbe. Helyet­tük a nagyobb méretpontos­sággal, jobb légzárással és hőszigetelő üvegezéssel ké­szülő típusok — az ALBA- PLAST, ONGROPAT, SOFA, DUNATERM — építhetők be. Ezek a szerkezetek — mint igényes hőszigetelési megoldások — az építkezés költségeinek jelentős növe­kedésével járnak, azonban a beköltözést követő 5—7 év alatt a ráfordított többlet- költségek a fűtési energia megtakarításának arányában visszatérülnek. Ifj. Demeter Béla, 34 éves nyíregyházi lakos még a szomszédig sem ment, ő ott­hon követte el ugyanazt a bűncselekményt. Február 19- én este részegen ment haza, s mint ilyenkor máskor is, most is kötekedni kezdett családjával. Csapkodott, kia­bált, ki akarta zavarni apját a lakásból, aki megpróbált bezárkózni a szobába, de fia utánament, fojtogatta, ütöt­te, s csak akkor hagyta abba, amikor édesanyja értesítette a rendőrséget. A bíróság 6 hónap szabadságvesztésre büntette és háromezer fo­rint pénz mellékbüntetést szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próba­időre felfüggesztette. Mindkét ítélet jogerős. Balogh József A tárgyalóteremből Korcsolyával a bizományiban Növekvő forgalom kis helyen Ösztöndíj cigány tanulóknak Országosan is egyedülálló középfokú iskolai ösztöndí­jat alapított a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága, melynek újdonsá-. ga, hogy a cigány tanulók ta­nulmányi előmenetelének segítésére, szociális helyzetük javítására 100 ezer forintos ösztöndíjalapot létesítettek. Ebből a pénzből kapnak anyagi támogatást a hátrá­nyos helyzetű, de tehetséges cigány tanulók, akik szak­munkásképzőkben, középis­kolákban tanulnak. Az ösztöndíjat évente íté­lik oda — az iskolavezetés és a KISZ egyetértő támoga­tása alapján — 500 forintos összegben, tíz hónap időtar­tamra. A pályázati feltételek között szerepel, hogy a gim­náziumi tanulóknál 3,5, a szakközépiskolai tanulóknál 3,0 s a szakmunkásjelöltek­nél 2,6-es tanulmányi ered­mény elérése ad alapot az ösztöndíj kérelemhez. Bu­kott tanuló nem kaphat ösz­töndíjat, illetve bukás ese­tén megszűnik az összegek folyósítása. Az elbírálásnál figyelembe veszik a tanuló szociális helyzetét — lakás, testvérek száma, szülők munkaviszonya. A pályázatokat elbírálás végett az iskola vezetőjéhez lehet benyújtani minden év szeptember 15-ig, aki a me­gyei tanács művelődési osz­tályához továbbítja a pályá­zatokat. Az elbírálás határ­ideje minden év október 10. Az ösztöndíjakat visszame­nőleg szeptember 1-től fize­tik a diákoknak. Romboló építés Záhonyban sokak örömére bővítették a távfűtési hálóza­tot. Ám az örömbe üröm ve­gyült, mert képünk tanúsága szerint a gőzvezetéket tartó oszlopokat a véletlen vagy a rossz tervezés miatt, ponto­san a MÁV-óvoda és -bölcső­de kerítésének vonalába állí­tották fel. Így sokan bosszan­kodnak, hogy a beton alapú, vasrácsos kerítést százötven méteres szakaszon — több tucat helyen — szét kellett (?) verni, (császár) A dufart mélyén egy kis helyiségben vagy tizen­öten várunk. Az áhitatos templomi csöndet csak a becsüs halk, kurta szavai törik meg olykor. Éppen egy idősebb néni megvé­telre kínált ruhadarabjait mustrálgatja. Két kupac­ba válogatja őket, a ki­sebbikbe kerül amit meg­vesznek, a nagyobbik visz- szakerül a szatyorba. A Bizományi Áruház ál­tal felkínált alacsony árak hallatán az önbizalmunk egyre kisebb. Kezemben egy kinőtt gyerek korcsolyacipőt szorongatok fogyatkozó re­ménnyel. Az asztalra most egy osztrák női kvarcóra ke­rül, kétszáz forintnál vala­mivel többet kínálnak érte. Az eladó bólogat, az ár el­fogadható. Körfűrész, írógép, gyermeksítalp és cugoscipő után én következem a kor­csolyámmal. Százhetven fo­rintot ajánlanak. Rábólintok, az üzlet megköttetett. Volt neobarokk is... Szepesi Ágnes, a három nyíregyházi bizományi be­csüs egyike, akinek bizonyára szívesen előre köszönnek az emberek. Pénz dolgában a szava mint a szentírás, meg- fellebezhetetlen. Elmondja, hogy naponta legalább két­százötvenen fordulnak meg az átvevőhelyen. A legtöb­ben ruhaneműt ajánlanak fel a boltnak. Sajnos, mindent nem vehetnek át. A fehérne­mű átvétele például egész­ségügyi okok miatt, tilos, de üzleti megfontolásból az el­adhatatlan, divatja múlt vagy elhasznált dolgokat is visszautasítják. Mint szakmáját szerető ember, örül, ha valami szép dolog kerül a szeme elé. A múltkorában például egy csodálatos neobarokk garni­túrát kínáltak fel, amiért 250 ezer forintot ígért, az üzlet­ből azonban mégsem lett semmi. Beszélgetésünk után átkísér a kettéválasztott üz­let ruházati részlegébe, aho­vá nem könnyű bejutni. A kétszárnyú, szűk helyiségben legalább százan nyüzsögnek egymás hegyén-hátán. Leg­többen a csizmákat és a télikabátokat nézegetik, ahogy ilyenkor tél előtt ez szokásos. A kulturált keres­kedelem fogalma itt nemigen jöhet szóba, a vásárló örül, ha valamihez hozzáfér vagy valamit olcsón megvehet. Olcsó csizma A bámészkodás helyett ezért inkább az üzlet vezető­jét, Juhász lstvánnét kere­sem meg, aki éppen a cso­magolásban segít. Jó üzlet­emberként először arról be­szél, milyen választékkal vár­ja az áruház a vásárlókat, s a gondokról csak ezután nyi­latkozik. A bolt forgalma az utóbbi időben valóban rend­kívüli mértékben megnöve­kedett, havonta öt-hatmillió forint körül van. A forgalom kétharmadát a felvásárolt áruk értékesítése, egyharma- dát pedig új, engedményes értékű áruk adják. A múlt- korában például sikeres téli- kabát-akciót rendeztek, nem­régiben pedig több mint ezer bőrcsizmát kaptak, ami 30-40 százalékkal olcsóbb, mint a többi áruházban. A bizomá­nyiban egyébként a használt cikkek mellett csak kis hi- bájú árut lehet forgalomba hozni. A közelmúltban pél­dául plédekből, paplanok­ból, gyermekpulóverekből si­került jó készletet beszerezni. De a használt cikkek iránt is nagy az érdeklődés. A rögtön eladható áruért (például gyermekholmi, női ruha vagy cipő) a bolt készpénzzel fi­zet. A többi árut azonban csak bizományba veszik át, azaz a felvásárlási árat csak az eladás után fizetik ki. Az ügyfél kérésére egy bizonyos összeget ilyen esetekben is ki­fizethetnek előre. Átmegyünk a műszaki és bútorosztályra, s a beszélge­tést ott folytatjuk tovább. Sok külföldi műszaki cikket is felvásárolnak, elsősorban számológépeket, kvarcórákat, sztereórádiókat és szerszám­féléket. Zsúfolt a bútorrész­leg is, szekrény szekrény há­tán, a vevő szinte meg sem tudja nézni az eladásra kí­nált árut. Így hát én is in kább az ajándéktárgyaka, nézegetem. Az üzlet egyik sarka a Távol-Kelet színes, mesés hangulatát varázsolja ide indiai rézfigurák, perzsa­szőnyegek, ónix vázák, szan­tálfa, Buddha istenek és teak- fából készült elefántok kiál­lításával. Ezeket a tárgyakat a budapesti központtól kap­ják. — A „kettészelt bolt” saj­nos kicsi — terel vissza a nyíregyházi gondokhoz az üzletvezető. A vállalatnak sem a bővítésre, sem megfe­lelő raktár építésére nincs pénze. A forgalom viszont évről évre nő. Lépni kellene... Hazafelé menet ismét szá­molgatok magamban. Már nem azon töröm a fejem, hogy a kapott 170 forintért hogyan fogok a gyereknek egy nagyobb korcsolyacipőt venni, bár ezen is eltűnőd­hetnék. De már nagyobb té­telekben számolok. Ha a Bi­zományi Vállalat csak a nyíregyházi egységében éven­te közel 60 millió forintot for­galmaz, és általában 15—17 százalékos haszonnal dolgo­zik, vajon hová megy a nye­reség? Szabolcs-Szatmárban egyetlen 400 négyzetméter alapterületű bizományi bolt van csak, bár a bolt elneve­zés adott esetben túl elegáns kifejezés. Vajon a budapesti közpon­tú vállalat nem találná-e meg jobban a számításait, ha egy újat építene, vagy bérbe venne egy másik helyiséget. A vásárlók a bizományi cik­keket is szívesebben keres­gélnék kulturáltabb körülmé­nyek között. Bodnár István Városvég... (B. G. felv.) Verekedők a bíróság előtt

Next

/
Thumbnails
Contents