Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-12 / 291. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. december 12. A „kiszántott” villanyoszlop, mögötte a vétkes traktor. (Császár Csaba felvétele) A hír röviden: december 9-én 14 óra 24 perckor a tiszalök—nyíregyházi 120 ezer voltos távvezeték 105. számú tartóoszlopát a nyíregyházi Ságvári Termelő- szövetkezet Rába-Steiger traktora tárcsázás közben kidöntötte. A következmény: zárlat keletkezett a hálózatban, egyperces áramkimaradás Nyíregyháza térségében. Ib- ránytól Balkányig. Az automatikus berendezések azonnal átkapcsoltak, a megyeszékhely áramellátását a kisvárdai vezetékkel oldják meg. A kár több száz ezer forint. Az oszlop cserélése, mintegy 500 méter hosszan a vezeték cseréje napokat vesz igénybe. Addig viszont annak kell drukkolni, hogy a kisvárdai vezetékszakaszon ne keletkezén valamilyen hiba, mert akkor Nyíregyháza és környékén nem lesz villany, nincs más kapcsolat az országos vezetékhálózattal. Ami szerencse: a figyelmetlenül dolgozó traktorost nem érte baleset, pedig rossz esetben akár szénné is éghetett volna. Ami elgondolkodtató: egy nagyfeszültségű vezeték mellett mindig körültekintően kell dolgozni. Megsértése embereket és anyagi értékeket veszélyeztet. A TITÁSZ szakemberei viszont más veszélytől is rettegnek. Ugyanis jó néhány tartóoszlop felülvizsgálatánál kiderüli, hogy az alsó merevítő vasakat leszerelik, ellopják. Évente több mázsa merevítőt kell pótolni. Azonban aki ezeket ellopja, az veszélyeztet is, hiszen egy nagyobb vihar esetén a meggyengült oszlop kidőlhet, veszélybe kerül az áramellátás. A károkozókat felderítik, szigorú büntetés vár rájuk, (lányi) Fizetik a modellt Mecénás a gyár I Képzőművész kör a gyárban? Manapság alig hallunk ilyesmiről, ritka, mint a fehér holló. Ma meglepő, pedig ha visszagondolunk, a közelmúltban sokkal többet foglalkoztak az üzemekben a kultúra támogatásával. Igaz, volt időszak, amikor az volt a kívánalom, hogy afféle csasztuskabrigádok szórakoztassák a munkában megfáradt dolgozókat, de ebből nőttek ki az irodalmi színpadok. Azután a művészeti együttesek korszaka következett, énekkarok, tánccsoportok alakultak az üzemekben. Mára ezeknek a száma ás megfogyatkozott, de még jegyezhetők. Gyári képzőművész körről viszont igen ritkán hallani, ezért kerestük fel a nyíregyházi dohánygyáriakét. Ketten kezdték Amikor az irodaablakokból már sehonnan sem szűrődik ki fény, a késő esti órákban is világítanak az oktatóterem ablakai: kéthetente hétfőn este itt találkoznak a kör tagjai. Nem mondhatók ideálisnak a körülmények — elég csak arra gondolnunk, hogy itt színek megfestéséről szó sem lehet — ahhoz képest viszont kielégítő, ahonnan elindultak. Ezeket a kezdeteket eleveníti fel Mikó Sán- dorné, a kedves, finn származású asszony, aki ezt a földet választotta magának hazájának: — Ketten kezdtük, egy kis lyukban, aztán lettünk hárman, négyen, de nem volt senki, aki oktasson. Köcsögöt, vázát csináltunk, és csak egymás munkáit bíráltuk. Így kísérleteztünk két évig, akkor jött Tökey tanár úr, aki a tus, a papír használatára, a színekre, formákra tanított bennünket. Akkor hatan voltunk, de ahogy a tanár úr elment, az a társaság szétszéledt. Kényszerszünet után most két éve Soltész tanár úrral kezdtük újra . .. A kör tagjai közül többen kerültek ide megfelelő előtanulmányok után, például tag jai voltak a Berki Nándor, Diószegi Balázs-iéle képzőművészeti szatoadiskoiának, amely a megyeszékhelyen működött és országosan ismert lett. Másokat személyes kapcsolatok irányították ide, például ismeretség festőművészekkel, vagy részvétei a tuzséri alkotótáborban. És természetesen jöttek olyanok is, akiknek előzőleg semmi közük nem volt a festészethez, csak hallottak a kör működéséről, ez fölkeltette az érdeklődésüket, eljöttek, és ittmaradtak. Jelenleg ott tartanak. hogy zsűrizett képeiket rendszeresen kiállítják. ízlést formálnak Igen változatos a kör tagjainak összetétele a főállásokat tekintve. Garda Mihály például még tanuló, a 107-es szakmunkásképzőben készül szakmájára: várrögépműsze- rész lesz. Hajdú János műhelyvezető, Jeles Károly nyugdíjas, tisztviselő volt, Mikóné háztartásbeli, Nagy László címfestő, Róka Gábor nyugdíjas már, a mentőknél szolgált, most félállásban a dohánygyárban dolgozik, fivére, Róka Sándor pedig az ingatlankezelőnél. Szalay Tibor munkahelye a MÁV, csakúgy, mint Trencsényi Lászlónak, aki a fizikai munka mellett esti tagozaton végzi a tanárképző főiskolát — most másodéves. Az élet legkülönbözőbb területeiről jönnek tehát össze, s ami összehozza őket, az az érdeklődés a művészet iránt. A foglalkozásokat Soltész Albert festőművész vezeti, aki így foglalta össze a kör céljait: — Az az alapszint, hogy ez a kör a közízlést elérje és ne rombolja, illetve lehetőségei szerint járuljon hozzá a közönség ízlésének formálásához. A legfontosabbnak a rajzot tartom, mindennek az az aiapja — ezt hangsúlyozta az öreg Leonardo is, őszbe csavarodott fejjel. És most legutóbb, a kiállítás előtt szigorú zsűrit kaptunk: azt keresték, hol a rajz? Nem feladata ennek a Cikknek értékelést adni a körben készült képék minőségéről. Arról viszont jólesik tudósítani, hogy a kör tagjaival mint összetartó baráti közösséggel ismerkedtünk meg, akik örülnek, ha eljön az a hétfő este. Jó érzés beszámolni arról, hogy működik ilyen kör, és arról is, hogy ezt egy gyár támogatja: zsák vásznat vesznek paravánnak — most már hatvan van belőle, a helyi asztalosműhelyben készülnek a képkeretek, festékek, eszközöket, termet kapnak, a meghívókat elkészítik számukra, fizetnek a modellt ülő személynek. Lesznek-e követők? Az utóbbi időben egyre többször vetődött föl a kérdés, hogyan tovább, mi lesz a folytatás, mi történik a körrel, ha fő pártfogója nyugdíjba megy, ami hamarosan bekövetkezik? ígéretet kaptak, hogy továbbra is megkapják a támogatást, sőt tervezik, hogy nyári alkotótábort rendeznek a körnek Tokajban. Remélhetőleg az az időszak is el fog következni, amikor a dohánygyári dolgozók közül is többen fogják majd a kör foglalkozásait látogatni. Érdemes volna talán úgy kezdeni, hogy a diavetí- téses ismeretterjesztő előadásokra meghívnák az érdeklődőket. Az pedig szép volna, ha másutt is akadnának követői a dohánygyári példának. Baraksó Erzsébet * Púpos lett a parketta, felborult a szekrény „Elvarázsolt44 lakás A parkettakészítő kisiparos sorozatosan csapta be a megrendelőit. Az elvállalt munkát nem fejezte be határidőre, szakszerűtlen munkát végzett. Az egyik helyen például, miután a parkettázást befejezte, a szoba valóságos elvarázsolt kastéllyá változott. Az új parketta a falai két centiméterrel arrébb nyomta, majd ezután felpúposodott, s olyan lett. mint a dunántúli táj, néhány bútor pedig fel is borult. És milyenek az emberek? A megrendelő ahelyett, hogy vidámparkot nyitott volna lakásában, feljelentette a KIOSZ Szakmai Bizottságánál a kisiparost. Szerencsére a bizottság nem ilyen tréfásan fogta fel a dolgot. Már csak azért sem, mert a kisiparos ellen több ilyen bejelentés érkezett. Fegyelmi eljárást indítottak ellene, kötelezték a szakszerű munka elvégzésére, a tanácsnak pedig indítványozták, hogy az iparengedélyét vonják be. Talán kevesen tudják, hogy a KIOSZ vezetősége mellett működik egy olyan szakmai bizottság is, amely a kisiparosok jó hírének érdekében a megrendelők érdekeit is védi. Ha valaki nem elégedett az elvégzett munkával, a bizottsághoz fordulhat a panaszával. A bizottság ilyenkor szakértő bevonásával helyszíni vizsgálatot végez, megvizsgálja a bejelentést, majd a felek bevonásával egyeztető tárgyalást tartanak. Ha kiderül, hogy az iparos valóban vétkes, orvosoljál; a bejelentő panaszát. A bizottság munkájában szakmailag és erkölcsileg köztiszteletben álló szakemberek vesznek reszt. Ez egyben az elfogulatlan döntéshozatalt is garantálja. Ez év során a nyíregyházi alapszervezetnél 123 panasz- szal foglalkoztak. Legtöbb bejelentés az építő-, illetve a gépjárműjavító kisiparosokra érkezett. A bizottság tekintélyére jellemző, hogy sok esetben már a kitűzött tárgyalás előtt létrejön a megegyezés az iparos és a megrendelő között. A gyakoribb viszont, hogy a megegyezés a tárgyalás után születik meg. Sok esetben viszont nekik kellett kötelezniük az iparost a szakszerű munka határidős elkészítésére, vagy a hibák kijavítására. Ha a határozattal viszont a kisiparos nem ért egyet, úgy polgári peres úton fellebbezhet. Ilyen esetek ritkán fordulnak elő, hála a bizottság megalapozott döntésének, tekintélyének. Néhány további jellemző panasz. Egy karosszéria autószerelő lakatos ellen sorozatosan jött feljelentés. A vállalt munkát nem végezte el határidőre és a ceruzája is vastagon fogott, túlszámlázott. Fegyelmi úton vonták felelősségre, várható az ipar- engedélyének visszavonása. Egy férfiszabó szűcs oLyan munkát vállalt el, amit nem tudott elvégezni, a bunda tönkrement. Kötelezték, hogy az elfuserált bundát tegye használható állapotba, vagy pedig fizesse meg az árát. Hatáskörének túllépése miatt pedig figyelmeztetést kapott. Kizárták viszont azt a kőművest a kisiparosok sorából, aki „C”-lakások elkészítését vállalta, a pénzt felvette, elköltötte, de a lakásokat félig készítette el, azt is rosszul. Megnyugtatónak látszik, hogy évről évre csökken a panaszbejelentések száma. Változatlanul sok probléma forrása viszont, hogy megállapodáskor csak szóbeli egyezség születik az iparos és a megrendelő között. A KIOSZ azt a tanácsot adja, hogy aki kisiparossal nagyobb munkát végeztet, minden esetben kérje az írásos szerződés megkötését, így probléma esetén bárki gyorsan érvényt szerezhet a szerződésben foglaltak betartásának. Bodnár István MELYIKET VÁLASSZAM? Ezekben a napokban ez a kérdés foglalkoztatja a továbbtanulni készülő nyolcadikosokat. A fehérgyarmati művelődési központban a helyi 142. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet segít abban, hogy másfél száz szatmár-beregi fiú és leány, mintegy 10 szakmából kiválasz- sza a legmegfelelőbbet. December 9-től egy héten át várják az érdeklődő végzősöket (és a fiatalabbakat), hogy megismertessék a szakmákkal, s az intézet életévek (m. k.) FALUHÁZ PETÖFI-TANYÁN A Magyar Nemzet november 19-i számában riport olvasható a Vitka községi Petőfi-tanyáról. A gyűléseken, kisebb-nagyobb ősz- szejöveteleken váltig mondogatták a helybeliek, hogy valamiféle közösségi helynek kell len' ni. ahol összejöhet az öregje- fiatalja, összefogott mindenki, hogy legyen. A tanács két esztendő leforgása alatt kiszorított 300 ezer forintot, a termelőszövetkezet elvállalta az összes fuvarozási teendőt, a Petőfi-tanya- beliek meg a két kezük munkájával hozták tető alá az új faluházat. a közösségi összejövetelek otthonát, ahol egy nagyterem, két kisebb foglalkoztatóterem, egyikben a könyvtár szolgálja a 75 házas települést. A vásárosnaményi városi könyvtár háromezer kötetre tervezi a Pe- tőfi-tanyaiak új könyvtárát. Fele ezeknek a köteteknek úgyis az olvasóknál lesz kikölcsönözve, mivel ez a nép szeret olvasni. „VALLATNI A VILÁGOT” A Film Színház Muzsika november 30-i számában Léner Péterrel, a Móricz Zsigmond Színház igazgatójával készült'interjú olvasható Németh László. Galilei című darabjának bemutatásáról. A nyíregyházi társulatot jelenleg elég erősnek érzem ahhoz, hogy megbirkózzunk ezzel a feladattal — mondja az igazgató. Itt az egész társulat hozza létre az előadást. Noha a Galilei valóban abszolút főszerep, művészileg nagy súllyal vesznek részt benne a többiek. Abban a minőségorientáltságban, amit a nyíregyházi színház célul tűzött ki maga elé, nagy szerepet szánunk Németh Lászlónak. Szeretnénk ciklust létrehozni darabjaiból, többek között Az áruló és a Széchenyi bemutatásával . . . Vannak színházcsináló előadások. Mi ezt a bemutatót ilyennek szánjuk r— jelezve azt a szellemi utat, amelyen haladni kívánunk. SZÖVETKEZŐK A TISZAHATON Az ember úgy érzi ..lemegy a térképről”, ha a Szabolcs-Szat- már megyei Uszkába, a Tisza- hátnak ebbe a 350 lelket is alig számláló községébe látogat — írja Balogh Jolán a Szövetkezet című hetilap november 13-i számában. Uszkában az egyetlen közéleti fórum a Fehérgyarmati Áfész intézőbizottsága, a spontán társas összejövetelek színhelye a Fú utca közepén lévő felújított vegyesbolt. Kit mi köt a faluját ellátó szövetkezethez, ezt kutatja az újságíró. Egy vélemény a sok közül: ,»Gyarmaton minden évben van a nyugdíjasoknak ruhaneművásár, nyugdíjas-igazolványunkkal ekkor mindent olcsóbban vehetünk meg, s Uszkától Gyarmatig, oda- vissza megtérítik az útiköltségünket. Hát hol van még ilyen az országban? Ha valamelyik idős ember megbetegedik, kijönnék hozzá, segélyt kap, gondoskodnék róla, akkor is, ha nem onnan ment nyugdíjba, csak egyszerű tag. Hát ezekért a Jolgokért ragaszkodom a szövetkezeihez v\ TALÁLNAK-E MEGOLDÁST SZABOLCSBAN? A fiatalok elhelyezkedési esélyeiről ír a Nők Lapja december 7-i számában Nagy ida. A jövő szempontjából most az egyik legkomolyabb gond: nem tudják elhelyezni a középiskolákból kikerülő érettségizetteket. Az idén 3000 fiatal kényszerült bizonyítványosztas után a megyehatáron kívül elhelyezkedni — vagy várakozni. — S ez a szám rövid idő alatt hétezerre növekedhet! Az utóbbi években minden végbizonyítvány mellé odateszünk egy levelezőlapot: dolgozom — nem sikerült elhelyezkednem — munkahelyem — beosztásom. Csak vissza kellene küldeniük. Sajnos néhány lapot kaptuiiK vissza — mondja Végh Jánosné, a fehérgyarmati közgazdasági szakközépiskola igazgatónője. Személyes tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a falvakban talán kevesebb gondot okoz az elhelyezkedés, mint a kisvárosokban. És ne felejtsük el: főképp lányokról van szó. Akadnak köztük, akiknek a szülei azt sem tartják tragédiának, ha érettségi után férjhez mennek, gyereket szülnek és otthon maradnak. Idővel majd csak lesz valahogy. Csak éppen a tudásuk vész el a társadalom számára. A tárgyalóteremből Kerülte a munkát Csernyánszki László, nyíregyházi lakosra mindent rá lehet fogni, csak azt nem. hogy rajong' a munkáért. Annak ellenére. hogy kitanulta az esztergályos szakmát egyáltalán nem vonzódott az esztergapadhoz, inkább a vádlottak padját részesítette több ízben előnyben. A büntetések letöltése után azonban minden kezdődött elölről, fiatal kora (26 éves) fizikai állapota ellenére sem vállalt állandó munkát, sőt, „szabad idejét” bűncselekmények elkövetésére fordította. A munkakerülés, semmittevés, bűnözés idővel Csernyánszkit alkoholistává tette. Az elkövetett bűncselekmények is többnyire a napi alkoholadag megszerzésére irányultak. Ez év tavaszán először a nyíregyházi Kelet Áruház csemegeboltjából porcelán díszeket, márkás italokat, kozmetikai cikkeket lopott el közel ez.er forint értékben. Az árut azonban az üzletből nem tudta kivinni, mert tettenérték. A sikertelenség nem szegte kedvét, ezután a Nyíregyházán lévő balmazújvárosi ÄBC- áruházban próbálkozott, ahonnan ugyancsak a márkás italokból akart lopni, de itt is tettenérték. A sikertelen nyíregyházi akciók után vidékre. Ke- mécsére látogatott el és az ottani Áfész ABC-áruházból ugyancsak külföldi márkás konyakot akart ellopni. A vidéki kiruccanás is teljes kudarccal végződött, a bolt dolgozói a tolvajt tettenérték. A bíróság közveszélyes műn- kakerülésért. és kisebb értékre elkövetett lopásért vonta felelősségre Csernyánszki Lászlót,., és mint többszörös visszaesőt egy évi szabadságvesztésre, a közügyektől két évi eltiltásra ítélte, és elrendelte alkoholista kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. m. f. Veszélyben az áramellátás „Kiszántitták“ a villanyoszlopot
