Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. december 10. \ ­* é 1 /KJ Tiszai táj Lőnya határában. (E. E. felv.) Tormáspuszta *85 Fennmarad tartósan... Meleg eb A jártában-keltében meg­éhező, gyors tízóraira menet közben vágyó ember számá­ra találták ki gasztronómu­saink a „hot dogot”. Csodá­latos találmány, s ha jó mus- tárosan, ízletes belevalóval adják ezt a kiflit, még akkor is gusztussal fogyasztja az ember, ha történetesen „for­ró kutyának” kell az angol eredetiből magyarítani a virslivel, kolbásszal vagy gombaszósszal töltött kivájt belű kiflit. Mert ugye a „hot” angol szó az forrót, a „dog” pedig kutyát jelent (lásd még: hot cafe — forró kávé avagy dán dog...) Ezzel a kis angol nyelvis­merettel és műfordítói öt­letességgel el is lehet játsza­dozni: a „hot dog” ugyanis egy kis műfordítói, költői szabadsággal nemcsak forró kutyának, hanem meleg eb­nek, felhevített kutyusnak, hő-kutyulinak is fordítható. Ki hogy szereti. (Én mint mondtam — mustárral!) Csakhogy az egyik nyíregy­házi húsbolt hűtőpultjából eme étek elkészítése céljára árusított virslifajtát egy egé­szen újszerű kifejezéssel il­letik: „HÓD DOG” —így van kiírva, egy műanyag lapra festve a két angol szó. Na- mármost utánanéztünk: a „hód” szó semmit sem je­lent. Nem lévén ír vagy skót tájszólás terén jártas­ságunk, fenntartjuk a tévedés jogát, mert lehet, hogy a for­ró kutya, ha azt mondjuk skót juhászkutyát kell hogy idézzen, bizony így írandó. De ha az eredeti angol ki­fejezésről van mégis szó, az bizony „hot” s nem „hód”. (Nem nagy ügy, s ha úgy marad, kutyabaj... De jó ha tudjuk!) (Sz. Sz.) f-------------------­A tanyáknak múltjuk van, nem jövőjük. Persze vannak kivételek. Pláne most, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága újabb kéttucatnyi tanyát tartós fennmaradás­ra jelölt ki. Ez a megjelölés eltarthat századokig is. „Közhírré tétetik..." Az illetékes megyei osz­tályvezető javaslatára Bal- kányba vettem az irányt. Sok tanya sorsát-múltját is­merem, de meglepődtem, amikor a nagyközségi tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy hozzájuk 26 tanya tar­tozik és a két szélső tanya között 25 kilométer a távol­ság. (Ekkora távon Szatmár- ban 4—5 falucskát is talá­lunk.) A kíváncsiság és a ta­nácselnök a 26 tanya között Tormáspusztára irányított. A tanácsházától vagy tíz kilométert gurult a tanács mikrobusza, míg elértük a kiszemelt települést. Közben a fiatal gépkocsivezető ész- revétette a mikrofont és a hangszórót. Ez a két kis tech­nikai eszköz 26, dobbal fel­szerelt kisbírót pótol. E vi­déken nem dobszóval, ha­nem hangszórón át „tétetik közzé” a tanács közleménye. Míg a mikrobusz suhant a viszonylag jó úton, ízlelget­tem az összetett szót. Tormás----------------------------------------­­és puszta. Régen bizonyára sok torma termett itt és nagy volt a pusztaság. Éléskamra Az ideérkező idegennek rögves szembe tűnik, hogy se­regnyi aprójószág kapisgál minden udvaron, az árokpar­ton, az akácfasorok alatt sok-sok kis konda és csorda tépi a dércsípte füvet. Emö- di Gyula, a tanya tanácstag­ja röviddel a bemutatkozás után azzal büszkélkedett, hogy tíz szarvasmarhája van. Az nem is sok — tette hozzá —, hiszen a közelben lakó Dán László huszonyolc te­henet, illetve borjút tart. Hektószámra viszik innen naponta a frissen habzó te­jet. A hízott bikákat gyak­ran az orruknál fogva veze­tik a gépkocsi platójára. A tanya szélén most három idős ember burgonya „he­gyeket" takar le szalmával és földdel. A tanya és vidéke apró kis éléskamrája a me­gyének, a hazána'k. ' Ezért is jelölték a tartósan fennmaradók sorába. A he­lyes és ígéretes poltikai dön­tés után szívesebben marad­nak itt az emberek. Lesz aki növényt ápoljon. állatokat gondozzon a közösség javá­ra. a saját pénztárcájának gyarapítására. Sebők Ferenc, a Hazafias Népfront körze­ti elnöke. Tormáspuszta egyik őslakója ezt mondta: „Az utóbbi években ötven család ment el innen. Már alig la­kunk itt bő kétszázan. Ha va­lóban javul a boltunk ellátá­sa, ha valóban meglesz a ve­zetékes ivóvíz és a gázcse­retelep, ha adnak építési en­gedélyt, akkor a fiatalok nem veszik másfelé az irányt”. Aki házat épít A tanya Balkányhoz kö­zelebb eső részén zúgott a malterkeverő, cikkant a fű­rész, épült egy nyurga fiatal­ember, Máté János új háza. Az építkező naponta a Haj­dúsági Iparmüvekbe ingázik, de a felesége itt, a helyi té- eszben dolgozik. Végleg itt telepednek lé, mert megszok­ták és megszerették a tanyát. Érthető, hiszen a tanyán élés­nek nemcsak hátrányai, elő­nyei is vannak. Főleg most már, hogy érvényben van a megyei döntés ... Nábrádi Lajos Szabolcs híre a világban Társaságot keres Olvasom a 'hirdetést, meg se tudom mondani, hogy melyik újságban. Olvasom egyszer, kétszer, háromszor, egyrfe vidámabban. Azt tu- í dóm, hogy itt a karácsony í a nyakunkon, azt (is, hogy í nap mint naip többen lesz- iií-K a boltokiban, üzletek- ij ben, hogy többen utazunk a vonaton, az autóbuszokon. > Ilyenkor, három héttel toa- - rácsony előtt sohase sincs | ünnep. Ilyenkor elátkozzuk, | aki a sorban elénk furako- I iák, aki a pultnál kap va- ! kunit, amit mi nem, aki már megvette, eldugta azt, amit m még csak éppen váloga­tunk v hirdetés arról szól, i (gy egy kerékgyártó, asz­talos ács vagy éppen pék­V ______-___________________ inas, saját helyiségébe az ünnepekre társaságot keres. Pontos cím, levélcím is van a hirdetés mellett, tehát az ajánlat komoly, meggon­dolt, megbízható. (Nocsak — mondom ma­gamnak az ünnepi készülő­dés közben, most elintéz­hetném az ünnepeket. Nem kellene törnöm a fejem, hogy kinek mit — és mi­ből! — vegyek, egy levél, vagy egy néhány forintos hirdetés is, hogy megold jam a szeretet ünnepét. Egyet­len hiba van: nem tudom, hogy pék, esztergályos, ke­rékgyártó, vagy éppen ács­inas hirdette-é, ugyanis fel kellene készülni a meghitt beszélgetésre. Így lenne ugyanis igazán ünnep az ünnep, (bartha) _____________ ,.J A megyei uta­zási iroda, a Nyírtourist munkájával, a szép szabolcs- szatmári tá­jakkal, a gaz­da népi építé­szettel ismerke­dett a közel­múltban Klaus J. Ruppert. az NSZK-beli Ur- laubstip nem­zetközi turisz­tikai magazin szerkesztője, kiadója. A Frankfurtban megjelenő lap jövő évi szá­mában ír az itt tapasztaltak­ról a szakem­ber. Felvételünk az utazási irodá­ban készült. Elek Emil Tárgyalásiok kooperációra Jövőre: több személygépkocsi Sokasodnak a gondok a ha­zai személyautópark elörege­dése miatt. A behozatal ugyanis az utóbbi években nem volt elegendő a frissí­téshez. Jó hír az autóvásár­lóknak. hogy már az idén túlteljesítjük a 93 ezer gép­kocsira tervezett behozatalt. Terven felül két és fél ezer Ladát, háromezer Dáciát, 1900 Zasztavát, 2500 Skodát, mintegy 3 ezer Wartburg és Trabant gépkocsit kapunk. A következő tervidőszak­ban az eddiginél lényegesen jobbak a kilátásaink, mivel várhatóan 624 ezer személy- gépkocsit importálhatunk. így egy-egy éviben kétszer annyi autó kerül a hazai pi­acra, mint amennyi az 1983- :as hullámvölgyben '.jutott. A rubelelszámolású országok­kal 564 ezer személygépkocsi szállításáról született megál­lapodás. Jugoszláviából jóval több Zasztavát ígérnek, mint eddig: 60 ezer darabot. Együttvéve tehát évente át­lagosan 125 ezer autóra szá­míthatunk, s ez csaknem másfélszerese annak, ameny- nyit 1983-ban kaptunk. Saj­nos a keresett Ladából és Skodából a jövőben sem lesz annyi, amennyit igényelne a .lakosság. Javában tartanak a tárgya­lások a győri Kába és a Ge­neral Motors meg az Opel kö­zött. Még nem sikerült meg­állapodniuk, mert nem talál­tak olyan csereterméket, me­lyet a Rába gazdaságosan gyárthatna a személyautók ellenértékeként. Vita van az árról is. De ahogy a tárgya­lás hírei terjedtek, más tő­kés cégek is jelentkeztek ha­sonló ajánlattal és más ma­gyar nagyüzemek is — pél­dául a Ganz-MÁVAG — ké­szen lennének a kooperáció­ra. A Skála japán turisták ellátásáért tervezi néhány ezer Mitshubiishi, Mazda és Toyota behozatalát. Keresik a lehetőséget ösz- szeszerelő üzem létrehozásai­ra is. Csak olyan megoldás jöhet szóba, mely nem rontja hazánk fizetési mérlegét: tár­sulni egy tőkeerős céggel, külföldi hitelből felépíteni az üzemet és magyar vállala­toknál meghonosítani a szük­séges alkatrészek gyártását. A termelés megkezdése után pedig a kölcsönt gépkocsik és részegységek szállításával tudnánk visszafizetni. A dön­tés előtt rendkívül fontos a körültekintő elemzés. Ha jö­vőre mégis megállapodás szü­letne, két évvel, később ki­gördülhetnének az első ko­csik az üzem kapuján. Egyébként jövőre mintegy 110 ezer személyautóra szá­míthatunk. Ebből a korábbi­nál tízezerrel több: 24 ezer lesz a Dácia, 26 ezer a Lada, 10 ezer Skoda, 34 ezer Wart­burg és Trabant, 6 ezer Zasz- tava, 5—6 ezer a kis Polski és 2 ezer a Moszkvics. (A Vasárnapi Hírek nyo­mán ...) Már nem romantikus ábránd Élénkülő falusi turizmus Pár éve még romantikus ábrándnak tűnt volna a ven­déget falura küldeni kirán­dulni, pláne nyaralni. Az idő változott és hivatalos-' névét kapott az üdülésnek ez a ‘formája, s ma már mindenki tudja, mi a falusi turizmus. Az elmúlt években Szabolcs- Szatmárban is lényegesen javultak a vendégfogadás fel­tételei. Ha csak azt említjük, hogy 125 településnek van. már vezetékes vize, s ezzel együtt emelkedett a fürdő­szobák száma, jók a közleke­dési lehetőségek és egyre több helyen alkalmasak az éttermek is a vendégfogadás­ra, máris kész a magyarázat arra: mi az, ami a méltán országos hírű műemlékeink, irodalmi és történelmi emlé­keink mellett ide vonzza a vendéget. Valamennyi város­ban van már idegenforgalmi kirendeltség, Záhonyban és Csengerben korszerűsítették a határátkelőhelyeket, s rendszeressé váltak a busz­járatok a turisták által ked­velt centrumokhoz. A megye két települése, Tarpa és Szatmárcseke sze­repel a falusi turizmus orszá­gos nyilvántartásában, mert a Tisza közelében, a szat- már-beregi tájvédelmi kör­zetben meghúzódó két falu, s a környék zoológiái és bo­tanikai értékei, történelmi, néprajzi, irodalmi nevezetes­ségei révén joggal tart szá­mot országos érdeklődésre. Ezért szerepelnek a Város- építési Tudományos és Ter­vező Intézet, valamint az Országos Idegenforgalmi Ta­nács katalógusában is. Tarpán még sok háznál megnézhetik a beregi ke- resztszemes születését. A község múltját bemutató tájház, a szárazmalom, az esztergált oszlopos, tornácos parasztházak, Esze Tamás kös^obra, Bajcsy-Zsilinszky Endre sírjar az egykori vul­kánok maradványa, a kőbá­nya és a szőlőshegy vonzza a turistákat. Ami pedig egyet­len katalógusban sem szere­pel, az az egykori kurucok leszármazottainak vendégsze­retete. Szatmárcsekét minden ol­dalról víz veszi körül, a Ti­sza. a Tűr és a Túr-csator­na. Növény- és állatvilága igen gazdag, itt található a kocsányos tölgy, az erdőkben apróbb és nagyobb vadak él­nek. Az idelátogatók elgyö­nyörködhetnek az országban egyedülálló kopjafás temető­ben. Emberalakot sejtet a csónakformájú fejfa. Itt található a Himnusz szerző­jének, Kölcsey Ferencnek a síremléke, a Túr torkolatánál lévő „bukógát” valóságos horgászparadicsom. Az 54 vendéget elszállásoló fogadó a megyehatáron túl is ismert. S akinek a látnivalók, a für­dés és a horgászás még ke­vés lenne, igény szerint fő­zőtanfolyamot szervez a Szabad tűzön című könyv szerzője, Makai Béla Túrisl- vándiban. A következő ötéves terv­időszakban további községe­ket kapcsolnak a falusi tu­rizmusba. A FIB ülésén el­fogadták Tiszadobot (a volt Andrássy-kastélyban kiala­kított gyermekotthon, a ké­sőbarokk református temp­lom, a Tisza-szabályozás emlékei, a népi műemlék magtár), Tiszabercelt (Besse­nyei György, a testőr író szülőfaluja és a felvilágoso­dás kiemelkedő egyénisége emlékeinek ápolása miatt) Szabolcs községet a földvár emeli ki a hasonló települé­sek sorából.

Next

/
Thumbnails
Contents