Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

1985. december 31. japán parasztok nyomdokán? ség. A hölgy szomorúan új­ságolta: a férjének nem ő, hanem csak a lakása kel­lett. Volt, aki azt gondolta: a. házasságkötéskor elhang­zott igent 24 órán belül vissza lehet vonni, vagyis a házasságot meg nem tör­téntté nyilvánítani. Ugyanis a nászéjszakán rájöttek: nem illenek egymáshoz. — Az egyik alkalommal megérkezett a menyasszony a vőlegényével és természe­tesen velük a násznép — veszi át a szót Jeszenszki Istvánná. — De a vőle­génynek szemmel láthatóan nehezére esett a két lábon való egyensúlyozás. Próbál­tam felmérni a várható helyzetet. A vőlegény any- nyira ittas volt, hogy szinte meg sem tudott szólalni. Cselekvőképtelensége mi­att a délelőttre kitűzött es­küvőt délutánra kellett ha­lasztani. A fiatalember hadd pihenje ki magát. Egy másik leendő férj a szer- . tartás közben hátat fordí­tott nekem, majd megin­dult az ajtó felé. ö józan volt, de az idegfeszültség­től, vagy ki tudja miért, rosszul lett. Orvost hív­tunk, kapott «gy injekciót és minden rendbe jött. Cselényi György ______________________J Blaskó Balács bokhoz szükséges hangeffek­tusokat. Nagyon kell figyel­nie, mikor következik az ő „szerepe”, akár egy-két perc késés, elcsúszás megzavar­hatja a darab ritmusát, a színészek játékát. De hát ő is ember, így az egyik elő­adás alatt — szégyenkezve mondja — egy-két percre el­nyomta a buzgóság egy ké­nyelmes fotelben. Körülbe­lül két mondatot csúszott a hanggal, Nagy Laci, a ren­dező rohant be, hogy mi tör­tént, de akkor már „úszott” a hang, a színészek „kibek- kelték” a rövid szünetet, a közönség nem vett észre semmit. — Én viszont kaptam a színész barátaimtól egy Szundi cumit — mondja ke­sernyés büszkeséggel — Felismerés a nászágyon Az emberek életében minden bizonnyal felejthe­tetlen élmény, emlék a házasságkötésük. Azoknak, akik ezt sajátjukként még nem élték meg — a máso­kén történő részvétel. Mi­előtt néhány, a közelmúlt­ban történt extrém esetet említenénk, Bojté Gizellát és Jeszenszki Istvánnét, a Nyíregyházi Városi Tanács anyakönyvvezetőit a há­zasságkötésekkel kapcsola­tos általános tapasztalataik­ról kérdezem. — Sok a válás — emlí­tik. — Ügy tűnik, az elvál­tak könnyebben szánják rá magukat az újabb házas­ságra, mint a nőtlenek és hajadonok az elsőre. Az el­váltak gyakran néhány he­tes vagy hónapos „szünet”, vagy egy-két „kitérő” há­zasság után jönnek rá: a legelső férjük volt az igazi és vele újra hivatalosan is összekötik életüket. Ma már a valamikoriakkal el­lentétben az idősebb nők is gyakran választanak ma­guknál jóval fiatalabb fér­jet. Divat az élettársi kap­csolat, melyet azonban a családjogi törvények nem ismernek el. Érdekes, az élettársi kapcsolatok több­sége a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai vég­zettségűek körében szüle­tik. — Vannak, akik a házas­ságkötés előtti kötelező 30 napos várakozási idő alatt felülvizsgálják korábbi el­határozásukat és nem köt­nek házasságot — mondja Jeszenszki Istvánná. — Vagy az egyik fél a „nagy napon” az anyakönyvveze­tő előtt nem jelenik meg. — Megtörtént, egy nő az esküvője után 3 héttel meg­keresett bennünket — folytatja Bojté Gizella —, és elmondta: a férjével semmilyen kapcsolata nem volt, elválik tőle, és nyilvá­níttassák hajadonná. Erre természetesen nincs lehető­Simor Ottó Palatitz Zoltán Simor Ottó Jászai-díjas: — Mikor Miskolcon 1957- ben Kálmán Imre Bajadér című nagyoperettjének be­mutatója volt, Radiani her­ceget, a bonvivánt játszot­tam. Emlékszem, a miskolci színház szép előterét és pá­holysorát, illetve képmását építették fel a színpadra. A páholynyitogató lép be elő­ször, udvariasan meghajol a herceg előtt. Felhangzik a nyitány ... Ott álltam szép frakkban, turbánban, séta­pálcával. Rám néz a páholy­nyitogató bácsi és sírva fa­kad. Rossz érzésem támadt, kérdőn néztem rá, hogy mi baja. Semmi Ottókám, csak eszembe jutott, hogy anno a szegedi bemutatón én ját­szottam Radiani herceget... — S most a Bástyasétány 77 bemutatóján eszembe ju­tott ez és az is, hogy ját­szottam anno a debreceni bemutatón Péter (Juhász György) szerepét, aki elsze­reti Török professzor kedve­sét. — Most Nyíregyházán ezt a professzort játszom! Mond­ják, ez egy kegyetlen pálya. Mint az élet. Nap mint nap fájdalmat okoz még most is. De ha M. L.-re, a páholynyi- togatóra gondolok... Ha nem is sokkal, de talán ka • gyes eb b volt hozzám a szín­házélet ... P. G. Saárossy Kinga Tudományos kutatómunka a megyei KÖJÁL-nál Kovács István dési ház igazgatójával, elő­került a hőmérő, ami az ele­jén a „rendes” hidegeket mu­tatta. — Ahogy egy kis idő múl­va újra megnéztem, már 20 fok felett volt a hőmérő — mondja az ügyelő, aki csak később jött rá a turpisságra. Kiderült, hogy a portással „felhuholtatta” valaki a hő­mérőt, hogy az előadás ne maradjon el. Így esett meg. hogy amíg a színészek és a közönség dideregve élte át a színművet, a hőmérő már huszonöt fokot mutatott, és nem lehetett tüstént bizo­nyítani a kegyes csalást.. Palatitz Zoltán hangtech­nikus, azaz hivatalosan hang­tárvezető szolgáltatja a dara­Kevesen gondolnánk, hogy még a kedves kis szitakö­tőt is társul hívják a szak­emberek, hogy kutatásaik hasznáról, a veszélyek for­rásairól értesüléseket szerez­zenek. Vagy: az egyik or­szágos, sőt nemzetközi je­lentőségű tudományos felfe­dezés nem másutt, mint né­hány virágcserépben kezdő­dött a KÖJÁL nyíregyházi Árok utcai épületében. De arról is alig van fogalmunk, hogy a KÖJÁL a fogamzás­tól az élet befejezéséig vé­gigkíséri az emberi létet, sőt még a halál után huszonöt évvel is kapcsolatban áll az egykor élt emberekkel, ugyanis az ő szakvélemé­nyük, engedélyük szükséges az exhumáláshoz, temetők áttelepítéséhez, a holtak megbolygatásához... Orvosok, biológusok, kémi­kusok, szakasszisztensek, la­boránsok, matematikusok, számítógép-kezelők dolgoz­nak naponta a közegészség- ügyi viszonyok folyamatos elemzésén, a hibák feltárá­sán, a járványveszély meg­előzésén. A járványok be­következésekor pedig azok mielőbbi megfékezésén. Először a Nyírségben A ma embere a világ leg­természetesebb dolgának tartja, hogy napjainkban nem kell tartani, legalábbis hazánkban az egykor pusztí­tó, megállíthatatlan járvá­nyoktól. Dr. Márton Mihály, a KÖJÁL megyei igazgató főorvosa elsőként a közegész­ségügyi állapotok fejlődését említette, amelyek sorom­pókat állítanak a vésznek. De ehhez nélkülözhetetle­nek a közegészségügy és jár­ványügy szakemberei, akik az élet minden területén ott vannak. A boltok, étkezdék, munkahelyek tisztaságát és egészségi követelményeinek helyzetét éppúgy állandóan vizsgálják, mint a levegő, a talaj, a víz tisztaságát, a zajt és még sok mást, ami összefügg egészségünk minő­ségével, a járványok távol tartásával. — Elsőként nálunk alkal­maztuk a különböző vizsgá­lati adatok számítógépes fel­dolgozását — magyarázza az igazgató, aki a szervezéstan szakembere, de nem egy tu­dományos munka egyéni, vagy kollektív résztvevője is. A számítógépek először Nyíregyházán vonultak be a közegészségügy és járvány­ügy munkájába, s az itteni tapasztalatok felhasználásá­val tehetik majd gyorsabbá és megbízhatóbbá munkáju­kat a más megyékben dol­gozó KÖJÁL-ok. De akad itt olyan — ma még kurió­zumnak számító, világszín­vonalú —, igaz 70 ezer dol­lár fejében megyei erőből beszerzett műszer is, amely világszínvonalú vizsgálatokat tesz lehetővé. A szabolcsi kutatók is be­leütköztek a környezetszeny- nyezés egy-egy gondjába-ba- jába, aminek végső káro­sultja az ember. Sokszor a növény-, vagy állatvilág ad­ja számunkra a vészjelzése­ket. Dr. Bodnár Lórántné, a KÖJÁL csoportvezetője, aki a nyíregyházi vizbakteorioló- giai laboratórium elindítója volt, elsősorban az ivóvíz­szennyezés okainak feltárá­sában jutott országosan, fi­gyelemreméltó tapasztala­tokra. A szitakötőket is se­gítségül hívta. Így beszélt az előzményekről: — A Debreceni Akadémiai Bizottság Környezettudomá­nyi Szakbizottsága 1978-ban javaslatot dolgozott ki a Ví­zi Szervezetek Környezet­biológiai Információrendsze­re (VSZKI) program létre­hozására. Ennek a komplex A négy kutató egy vizsgálat közben és számos szakember közre­működésével végzett munká­nak a keretében feladatomat a szitakötők magyarországi előfordulási adatainak fel­dolgozása képezte. Ugyanis egy európai méretűvé tere­bélyesedett programról van szó ... Egy különös „hálótérkép“ A szabolcsi biológusnő ezer gyűjtőhely körülbelül 15 ezer faunisztikai adatát dolgozta fel. Minden fajról külön „há­lótérképet” készített, meg­szerkesztette a szitakötő­gyűjtőhelyek országos össze­sítő térképét. A több éves összehasonlító, elemző mun­ka tapasztalataiból a hidro- zoológusok, majd a környe­zetvédelmi szakemberek fon­tos és hasznosítható progra­mokat készíthetnek. Egyébként a megyében tíz és fél ezer objektum rend­szeres vizsgálatát végzik, évi 15 ezer különféle ellenőrzést tartanak, 200 ezer anyag la­boratóriumi feldolgozása és elemzése jön még ehhez, amely egymillió vizsgálatnak felel meg. Tizenkét laborató­riuma van a KÖJÁL-nak, jól felszerelt, mindenre kiterje­dő vizsgálatok színterei ezek, s nélkülözhetetlen hátteréül szolgálnak a kórházak, ren­delőintézetek gyógyító, be­tegségfeltáró munkájának is. Az intézetnek Nyíregyhá­zán 136 dolgozója van és még 100 a megye öt városában. Az orvosok száma tizennégy, de ötvenkét munkatársnak van egyetemi, főiskolai vég­zettsége, számosán az egész­ségügyi főiskolán szereztek diplomát. Természetesen a munka és a kutatások irá­nya, profilja a megye legfőbb sajátosságai szerint alakul, így mint agrármegye, na­gyon fontos feladatuk a ke- mizációs ártalmak vizsgálata. De részt vesznek egy-egy or­szágos kutatási program munkájában is. A „titokzatos“ zeolit Dr. Csokonai Józsefné több mint tíz éve vizsgálja a le­vegő tisztaságát, ö mondja: megyénk nem tartozik az or­szág szennyezett levegőjű te­rületei közé. Időnként egyes szennyező anyagok, különö­sen a szálló és ülepedő por magas koncentrációja okoz gondot. Éppen ezért fontos, hogy az országnak ezen a ke­vésbé szennyezett levegőjű területén a levegő minősége ne romoljon tovább. Mint disszertációjában is kifejtet­ne: mindezek mellett különö­sen figyelmet érdemel me­gyénkben a közlekedés okoz­ta levegőszennyeződés, amely a magas szálló por és hozzá kötődő ólom miatt sok ve­szélyt rejt. Több élősövényre, zöld felületre lenne szükség, amely csökkentené a szeny- nyeződést. Itt szinte soha meg nem pihennek, hiszen az emberi egészséget Benjregető milli­árd és milliárd veszély sem tart egy másodperc szünetet sem Az egyik világproblé­mát jelentik az úgynevezett parazitás ártalmak, amelyek ellen egy nyíregyházi bioló­gus dr. Gaál Lajos is „fel­iratkozott”. A közelmúlt na­pokban védte meg sikerrel kandidátusi disszertációját. A megye legfrissebb, szám sze­rint negyvenkilencedik kandidátusa évek óta foglal­kozik a bélférgességgel, azok­kal az élősködő férgekkel, amelyek petéi a talajban val­óak fertőzőképessé, a talaj útján terjednek. Több mint 22 ezer szabolcsi gyermek vizsgálati anyagából megál­lapította, hogy 9 ezer beifér- gességgel fertőzött. Nagyon is élő problémáról van szó ... Néhány virágcseréppel kez­dődött a kísérlet... — Találnunk kellett egy olyan anyagot, ami nem ve­szélyezteti a környezetet — mondta dr. Gaál Lajos. — Japán parasztok évszázadok óta eredményesen alkalmaz­zák állataik hasmenéses meg­betegedéseinek megszünteté­sere a természetes zeolito- kat. Ilyen ásvány nálunk :s található. A tudományos eredmények igen biztatóak, s kapcsolódnak egy országos célprogramhoz. Az általunk Kidolgozott eljárások alkal­mazhatók mind a mérsékelt égövi országokban, mind pe­dig a trópusi és szubtrópusi területeken. Több mint tíz év kollektív munkája, együttes erőfeszí­tései öltenek testet a nyír­egyházi KÖJÁL szakmai, tu­dományos munkájában. Páll Géza Mi volt az első cipő- vagy papucsszakasztó élménye a Blaskó Balázs — Saárossy Kinga művészházaspárnak ? Ebben az évadban jöttek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz, s amikor ismer­kedni kezdtek választott vá­rosukkal, véletlenül Balázs rálépett a Kinga papucsára, ami nyomban le is szakadt. Első útjuk a cipőboltba veze­tett, de amíg találtak egy megfelelőt, Kinga kénytelen volt mezítláb róni a nyíregy­házi aszfaltot Kinga sztorija a követke­ző: a mikulásünnepen rö­vid műsorral szórakoztatták a színészek — a színházi dol­gozók — gyermekeit. Egy szám közben Kinga észrevet­te, hogy a kis Zsófi, a gyer­mekük a sorok között ugyan­csak fészkelődik, beakadt a lába a két szék közé, hiába igyekezett segíteni a szom­széd széken ülő szülő, a sí­rás már küszöbön állt. Kin­ga abbahagyta a gitárral kí­sért éneket, odarohant a pici­hez és kiszabadította a szék fogságából a gyermeket, és folytatta a műsort... Valaki a széksorokból megjegyezte: — Hiába, látszik, hogy elő­ször anya vagy és azután szí­nész ... ★ Kovács István ügyeiő egy korty üdítő ízlelgetése köz­ben egy vidéki szereplésre emlékszik. Vendégszereplé­sen volt a szabolcsi városban a színház társulata, de a te­rem fűtésével bajok voltak. Hiányzott a minimális 15 fok, pedig még az sem sok. Vita kerekekedett a művelő­APRÓ SZTORIK a kulisszák mögött A szitakötőket is társul hívták... KM ÜNNEPI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents