Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
1985. december 31. Nem enyhítő körülmény Éjszakai műszak végeztével nem hazafelé indult néhány fiatalember, mondván, meg kell ünnepelni egyik társuk névnapját. A szórakozóhelyeken kilenc óráig nem szolgálnak ki szeszes italt, betértek hát egy boltba, onnan szeretkeztek fel. A teljesen normális, sőt mondhatná, hogy példás életvitelű férfiak még az üzlet előtt felbontották az üvegeket, és inni kezdtek. A kialvatlanság, az éjszakai munka okozta fáradtság lehetett az oka, hogy rövid idő alatt sikerült leré- szegedniük, s ennek ketten is komoly kárát látták. Valami csekélységen ugorhattak ösz- sze — súlyos következményekkel. Egyikük sörös üveggel úgy csapta fejbe a másikat, hogy az súlyosan megsérült. Fokozni a munkahelyi ellenőrzéseket! A történet a tárgyalóteremben folytatódott, dr. Tolnai Erzsébet bírónő előtt. — Annyira részegek voltak, hogy nem emlékeztek a történtekre. El is ismertek, hogy bármelyikük flehetett volna akár a tettes, akár az áldozat. Az ítélet indokolásában is azt emeltem ki, hogy ugyan a vádlott bűnhődik egyedül, de a -tanulságok mindannyiukihoz szólnak. A bírónő tagja a megyei tanács vb mellett működő alkoholizmus elleni bizottságnak, így társadalmi munkában is feladata a túlzott italozás visszaszorításának módozatait kidolgozni. (Megemlítette például, hogy fokozni kellene a munkahelyi ellenőrzéseket, mert ha ittasság miatt baleset következik be, akkor bizony a művezetőt is könnyen felelősségre vonhatják, miért engedte dolgozni azt, aki nem józanon jött be.) Ezúttal azonban elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a bíróság, a jog, s maguk a bírák mit tehetnek ennek a súilyos társadalmi problémának a leküzdéséért? — Talán nem árt megjegyezni, hogy sokan még mindig úgy gondolják, az ittasság enyhítő körülménynek számít a bíróságon. Pedig az ítélet kiszabásánál kifejezetten súlyosítónak kell vennünk. Az alkoholistákkal kapcsolatban pedig — ha róluk ezt a betegséget az orvosszakértő megállapítja — többféle lehetőséget is biztosít a büntetőjog. Ha hat hónapot meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljük, akkor elrendelhetjük a -kényszergyógyí-tását. Azoknál, akiket ennél kisebb súlyú büntetés sújt, de a bűncselekményük kifejezetten az alkoholista életmódijukkal függ össze, munkaterápiás -kezelést alkalmazhatunk. Van még egy olyan megoldás is a javító-nevelő munkára, vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélteknél, hogy elrendeljük a pártfogó felügyeletet, és külön magatartási szabályként előírjuk, hogy vesse alá magát a gyógykezelésnek. Bíró a katedrán Ezeket az intézkedéseket már akkor kényszerül alkalmazni a bíróság, ha kialakult, betegséggé vált az alkoholizmus. Dr. Tolnai Erzsébet viszont azt vallja, a megelőzés, a tudatformálás legalább ennyire fontos feladat. — Sok kollégámmal együtt én is rendszeresen járok középfokú iskolák osztályfőnöki óráira. Az életre nevelés részeként tartunk előadásokat a diákoknak. Általában egy-egy megtörtént bűncselekmény példájával hívom fel a figyelmet, mit okozhat az alkohol. Okulásul zárjuk ezt az írást két emlékezetes esettel a bírónő praxisából. Olyanokkal, ahol talán már maga a bűntudat, a lelkifurdalás is elegendő lett volna, hogy még egyszer meg ne történhessék ugyanez. A törvénykönyv rendelkezéseit azonban itt is alkalmazni kellett. Rádiózni támadt kedve... — Egy nyugdíjkorhatárhoz közeledő férfi, akivel addig soha semmi baj nem volt, ittasan ült autóba, és gyorsan hajtott, három embert elütött. Nem sokkal előtte halt meg a felesége. Kint volt a temetőben a sírjánál, elkeseredett, beült a vendéglőbe, -meg-ivott valamit, s ez lett a következménye ... Aztán az az érettségi előtt álló srác, a-ki a barátaival ke-mpingezett. Estefelé ittak valamennyit, aztán a fiúnak rádiózni támadt kedve. A sátorszomszéd azonban túlságosan hangosnak találta, s rászólt. Nem halkított rajta, amaz meg nem ép>pen válogatott kifejezésekkel vágott vissza. Nem lett volna különösebb baj, de a fiú kilépett utána, s a cipzárral szöszmötölő férfibe belerúgott. Mi másnak tulajdonítható ez, ha nem az alkoholnak? Komolyan sportolt évek óta a fiú, de soha nem élt vissza a testi erejével, most pedig maradandó fogyatékosságot, csigolyatörést okozott. Négyesre érettségizett, nyitva állt volna előtte az út a főiskolára, de ki tudja, lesz-e még lehetősége ezek után tanulni? Papp Dénes A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÄCSA 1986. JANUÄR 1-VEL VÁROSSÁ nyilvánítottá tiszavasvari városi jogú NAGYKÖZSÉGET, EZZEL SZABOLCS-SZATMARBAN A VAROSOK SZAMA HÉTRE EMELKEDETT. Nevét szülöttéről kapta Új városunk: Tiszavasvári Tiszavasvári két önálló községből létesült. Évszázadokon keresztül külön életet élt a két falu: Szentmihály és Bűd. A település első oklevélben említése 1292-ből való. A lakók a Tisza folyó áradásaitól sokat szenvedtek, mélyebben fekvő részei gyakran a folyó árterévé váltak. A községnek igen fontos eseménye volt a Tisza szabályozása, 1852-ben ezen a vidéken épült ki a gátrendszer. 1867-ben már postahivatalt, később távírdát létesítettek, megkezdték a vasútépítést, így a század végére vasúton Nyíregyháza is megközelíthetővé vált. 1929-ben épült az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt., 1936-ban kezdődött a Keleti-főcsatorna építése, amely a háború miatt csak 1950-ben indult újra. 1941- ben Büdszentmihály és Tiszafáid községeket egyesítették Büdszentmihály néven. A lakosság száma ekkor -már meghaladta a 12 ezret. 1946Többszintes házak Tiszavasváriban. Különös főnyeremény R. György, az egyik nyíregyházi vállalat szerelője 1985 februárjában 13+1-es találatot ért el a totón. Arról kérdeztük: hogyan lehet egy telitalálatos totót kiállítani? — Otthon, nyugodt körülmények között — válaszolta. — Kint nagyon hideg volt, bent a gázkonvektor kellemes meleget árasztott. Elővettem a „sárgát”, aztán az 1984. karácsonyán kapott Parkeremmel x, 1, 2-őzni kezdtem. A dolognak az az érdekessége, hogy kollektív szelvénnyel játszottam, felét az öcsém fedezte, aki életében sosem totózott. Mivel előtte több héten óit a totón mérkőzéstörlések voltak, csupán a jutalomalap elérte az 5—6 millió forintot. De jó lenne ... — sóhaj toztam. A fogadók azon a héten több mint 20 millió szelvényt vásároltak. A nagy napion a totómecs- csek eredményeinek hallatán szinte elállt a lélegzetem. Nem véletlenül, 13+1 találatot értem el. Rettenetesen izgultam, ezért nyugtatót vettem be. Mér azon járt az eszem: táskával, bőrönddel, vagy autóval menjek a pénzért? Újra elővettem a szelvényt, de a parádés kedvem alábbhagyott. Ugyanis láttam, hogy a mérkőzések igencsak a papírforma szerint alakultak. De mihelyt arra gondoltam: 20 millió szelvény kelt el, a nagy dohányban újra reménykedtem. — Végül is több mint 1300 fogadó, vagy inkább úgy mondom sorstárs ért el telitalálatot. Nekem a vonzatok- kal együtt 16 ezer 800 forintot fizettek ki. A pénzen az öcsémmel fele-fele arányban megosztoztunk. így én lettem a legpechesebb szerencsés. De néhány héttel később, áprilisban egészségesen megszületett Réka nevű kislányom, akinek jobban örültem, mint ha több millió forintot nyerítem volna. Maratoni repülés Vasvári Sándor, az NYVSSC válogatott atlétája egyike azoknak, akik megyénktől a legtávolabb jártak 1985-ben. ö az idén részt vett a Japánban megrendezett Universiaden. — Hamburgig egyedül utaztam — mondja a fiatal atléta. — Onnan pedig a többi, a versenyre tartó európaival. Az útra a sportcuccokon kívül semmit sem vittem. A repülőgépen annyit és azt ehettünk, am-it és amennyit kívántunk. Az utazást nem vettem szenzációnak, mert már többször utaztam repülővel, azonban ennek időtartama maratoni volt, hiszen megszakításokkal, rövidebib pihenőkkel, de legalább 30 órát töltöttem a levegőben. Elbűvöltek a gépről látott folyók, gleccserek. De legjobban a művelődési miniszterhelyettessel folytatott 9—10 órás beszélgetést élveztem. Ö élénken érdeklődött a tanárképző főiskolán folyó oktatás színvonaláról, meg a gyakorló tanárok fogadtatásáról. — Szintén a repülőgépen csevegtem egy japán üzletemberrel, aki közölte: Hamburgból jön. Mondtam, jöjjön Budapestre is üzletet kötni. Ö erre azt válaszolta: a tervei között szerep>el . . . — Anchorage-ban. az USA alaszkai részén leszálltunk. Itt láttam egy 3,5 méter magas, a világ legnagyobb jeges- rncrviv éjét. — Kyotóban megnéztük a császári palotát. A padlófák zenéltek a lábunk alatt. A város sétálóutcái fedettek, állandóan kellemes zene hallható. És a japán technika ... Az áruházban robot mondta meg: hol a papírzsebkendő. Az órák gombnyomásra a kívánt nyelven közük, hány óra van. A japán ételeket is megízlelhettük, tengeri micsodákat ettünk. A köbei sportfaluihan kerékpárral közlekedtünk. Az Universiade nyitó és záró eseménye is csodálatos volt. A pálya hosszanti helyein egy 100—100 tagú zenekar játszott, melyeket ki- tudja hogy, egy karmester vezényelt. És a tűzijáték! Megjelent a császár és a felesége is. Cselényi György ban ismét különvált a két község. 1950. szeptember 7-én újra egyesítették Tiszavasvári néven, ezt a falu szülöttéről, Vasvári Pálról kapta. A felszabadulást követő gazdasági fejlődés a foglalkoztatás színvonalára és szerkezetére is kedvező hatással volt. Az aktív keresők közül legnagyobb ütemben az ipariak száma emelkedett, ami összefüggésben van az Alkaloida Vegyészeti Gyár folyamatos bővítésével. 1980-ban az aktív keresők fele az ipariban, '21 százalékuk a mező- gazdaságban, 12 százalékuk a nem anyagi ágakban dolgozott. A település vonzást gyakorol környezetére is, a helyben foglalkoztatottak 7,6 százaléka (452 fő) naponta jár ide dolgozni. A megye egyik legjelentősebb ipari nagyvállalata az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amelyet a község híres szülötte, Kabay János alapított a felszabadulás előtt. Az alapító új eljárást dolgozott ki az addig veszendőbe ment mákgubó hasznosítására, amelyből morfint állítottak elő addig ismeretlen módon. Találmánya hasznosítására alapította a gyárat, ezzel új munkaalkalmat teremtve a településen élőknek. Az Alkaloida Vegyészeti Gyér fejlődésére jellemző, hogy míg 1950-ben 228 foglalkoztatottja volt, addig 1984-ben már mintegy 2200. Az iparban dolgozók nyolc- tizede ennél az egy vállalatnál van, a többi — 546 fő — hat ipartelepen oszlik meg, közülük jelentősebb a Mezőgép gyáregysége. Tiszavasváriban jelenleg három termelőszövetkezet működik: a Munka, a Vasvári Pál és a Zöld Mező, mindhárom a megye jól gazdálkodó egységeihez tartozik. Az ösz- szes foglalkoztatottak száma meghalad ja a 700-at. A szántó nagy részén gabonaféléket termelnék, jelentős az állat- tenyésztésük is, ezen belül a szarvasmarha, a sertés és a juhászat. A kereskedelmi hálózat a fejlesztések eredményeként egyre jobban megfelel az igényeknek. Az ezer lakosra jutó bolti alapterület 384 négyzetméter. A boltok száma 36 (ebből 19 élelmiszerbolt) alapterületük 1970 óta több mint háromnegyedével nőtt. Jelentősen bővült szakbolt- hálózata, új ABC-áruház és iiparciktobolt áll a lakosság rendelkezésére. Felújított szállodája 20 férőhelyes. Az 1980. évi népszámláláskor 4080 lakás volt a településen. 1984-ben már a 4450-et is elérte, a laksűrűség (325) folyamatosan csökkent. Az összkomfortos lakások aránya már meghaladta az öszszes egyharmadát, sokáig, a megyeszékhelyen kívül csak itt, az Alkaloida Vegyészeti Gyár lakótelepén volt távfűtés és melegvíz-szolgáltatás. A lakások felszereltségének javítását a közműhálózat kiépítése tette lehetővé. 1985-ben vált először lehetővé a háztartások számára a vezetékes gázfelhasználás, amelyet 132-en vettek igényibe. Tiszavasváriban 1977 óta működik strandfürdő, 380 fős befogadóképességgel, ez évi forgalma megközelítette a 39 ezret. Az itt élők nagyon sokat tesznek a település fejlődéséért, évek óta igen magas a társadalmi munka értéke, 1984-ben egy főre 1234 forint jutott, majdnem kétszerese a hasonló nópességszámú városok átlagának. Tiszavasvárimak nincs rendelőintézete. Az itt élők a megyeszékhelyen vehetik igénybe a kórházi és szakorvosi (rendelőintézeti) ellátást. Tbc- gondozóintézet, szülőotthon és mentőállomás a kis távolságra lévő Tiszalökön van. A lakosság alapellátására hat orvosi körzetet szerveztek. Az általános körzetekben látják el a gyermekeket is, mivel gyermekorvosi körzet nincs. Rét ügyeletet is tartó gyógyszertára van. A településen 4 általános iskolába közel 2 ezer tanuló jár, számuk évek óta növekszik. Az oktatás 54 osztály- termi célra használt helyiségben folyik, számuk az utóbbi öt évben 18-cal emelkedett. A testnevelési órákat 6 tornateremben, illetve tornaszobában tartják. A tanerők száma évről évre több és 1984-b.en már nem volt közöttük képesítés nélküli. Tiszavasváriban egy középiskola működik, nyolc osztállyal, mintegy 200 tanulóval. Gimnáziumi oktatás folyik kizárólag, és esti, illetve levelező tagozat is működik. A szakmunkásképzőbe 618-an járnak : mezőgazdasági gépszerelő, vegyianya-ggyártó, hegesztő szakmákat tanulnak. A lakosság közművelődését hat könyvtár szolgálja, több mint 3 ezren iratkoztak be olvasónak. Három mozija van, ebből kettő csak k£S= kenyfilm.es, a befogadóiképességük 540. 1984-ben 636 előadást tartottak, amelyen 53 ezren vettek részt. A településen két tanácsi művelődési otthon jellegű intézm ny is működik. A Vasvári Jál Múzeumban két állandó kiállítás látogatható, mi- tégy 14,6 ezren nézték meg az elmúlt évben, jóval többén, mint a korábbi évekbe Dr. Hajdú Bertrlj**mé Hőczeí Béla::. KSH megyei igazg zsuga KÉT „LEG" 1985-BÖL
