Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. december 31 1 ■ "1 ■ " 1 ■ 1 Világesemények — képekben Bizonyosan emlékezetes évként vonul be a történelembe a búcsúzó 1985, hiszen egyrészt a sok kerek évforduló — a fasizmus feletti győzelem, hazánk felszabadulásának, s az ENSZ megalakításának negyvenedik évfordulója, a helsinki konferencia tízéves jubileuma — mellett számos nagy horderejű két- és több oldalú találkozó zajlott le. Másrészt eb­ben az esztendőben a szokásosnál is többször számoltak be a hírügynökségek tragikus merényletekről, természeti ka­tasztrófákról. Képösszeállításunkban a legemlékezetesebb eseményeket kívánjuk feleleveníteni. Nyug&t-Európa országaiban 1985- Nicaragua helyzete változatlan, ben sem szüneteltek az amerikai Tavaszi európai kőrútján Daniel nukleáris rakéták telepítése el- Ortega államfő Moszkvában is leni megmozdulások. A képen: járt. A képen: Moszkvában Mi- egy Nagy-Britanniában lévő hail Gorbacsovval tárgyalt, amerikai támaszpont mellett tüntetnek. • • • Áprilisban a lengyel fővárosban újabb harminc évre meghosz- szabbították a Varsói Szerződés Szervezetének alapokmányát. A képen a tagállamok legfelsőbb vezetői az eseményen. Véres tragédiába torkollott május végén a brüsszeli Heysel stadi­onban a labdarúgó BEK-döntő a Liverpool és a Juventus között. Még a mérkőzés előtt a két szurkolótábor összeveszett, s a kitört tömegverekedésben csaknem negyvenen meghaltak. Helsinkiben július végén emlé­keztek meg arról, hogy a finn fővárosban tíz évvel ezelőtt fe­jeződött be az európai biztonsá­gi és együttműködési konferen­cia. A képen Eduard Sevardnad- ze szovjet és George Shultz amerikai politikus fog kezet. A polgári légiközlekedés máso­dik legsúlyosabb katasztrófája történi augusztusban Japanban. Hegynek ütközött és lezuhant a JAL légitársaság Boeing 747-es öriásgépe. A fedélzeten tartóz­kodó 520 személyből négyen él­ték túl a szerencsétlenséget. A helsinki folyamatba il­leszkedő szakértői konferen­ciák közül Budapest adott otthont az európai kulturális fórumnak. A képen: a hasz­nos eszmecsere nyitó ülése a kongresszusi központban. / /--------------------------------j i Libanonból továbbra is me- ] rényletekről, csatározásokról j érkeztek hírek. A polgárhá­ború áldozatainak száma-nö­vekszik. A képen: egy kis­lányt mentenek ki a harcok dúlta övezetből. Szeptemberben pusztító földrengés sújtotta Mexikót, különösen a fővárost. Ötezer ember halt meg. A képen is jól látható: szinte kártyavárként dőltek össze a toronyházak.. . Kádár János és Mihail Gorbacsov szeptemberi találkozója Moszk­vában, Az MSZMP főtitkárának és az SZKP KB főtitkárának (aki március óta áll a szovjet testvérpárt élén) megbeszélése újabb fontos állomás a két ország és nép kapcsolatában. Megalapításának negyvenedik évfordulóját ünnepelte az Egye­sült Nemzetek Szervezete. A ju­bileumi közgyűlésen New York­ban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszél. Csaknem négyszáz éves szuny- nyadás után működésbe lépett Kolumbiában a Névadó del Ru­iz nevű vulkán. A láva és iszap­folyam legalább húszezer ember életét oltotta ki. Hatéves szünet után újra találkozott egymással a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője. A képen: Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan. Itthon és otthon A férj Afrikából származik, a feleség magyar. Nemzetközi há­zasság. Két világ találkozása. Különböző látásmódok, életfor­mák, mélyen gyökerező szoká­sok, vallások, hagyományok ke­rülnek szembe, hogy aztán egy­másba olvadva teljesebbé te­gyék az életet. Mindezeket bi­zonyítandó, bemutatjuk a Fadol és a Sangala családot. — Lassan kilenc éve házasok vagyunk — kezdi a beszélgetést dr. Mohamed Abdalla Fadol —, évekig barátkoztunk, Erzsi nyu­godt, csendes, gondoltam, tudna élni Szudánban. Elvittem om- durmanba, a régi fővárosba, ahol mindent látni lehet Szu­dánból. Ezután sem változott a véleménye, 1974-ben visszamen­tem, de kapcsolatunk tovább tartott. — A családom nem ellenezte a házasságot, de az idegenek időnként megszóltak. Amikor mi összeházasodtunk 1977-ben. kevés színesbőrü élt még Ma­gyarországon — mondja a fele­ség. — Röviddel a házasságkötés után Szudánba mentünk, Moha­med szülei, testvérei kedvesen, szeretettel fogadtak, soha nem. mondták, hogy ezt vagy azt másképp csináljam. Budapesten beszélgetünk Ung- vár utcai bérelt lakásukban, amely épp olyan, mint bárme­lyik budapesti lakás. Rövid ide­ig ismét a magyar fővárosban élnek, mert a férj állatorvos, aspiráns, a víruskutatás a terü­lete, és szeretné a kandidátusi fokozatot elérni. Felesége, Cson­ka Erzsébet idegennyelvű leve­lező egy szállodában. Fiuk, Ra- sid hatesztendős, szépen beszél magyarul, jól tanul, neki itthon legeslegjóbban az iskola tetszik, és sok barátja van. Elfogadták a gyerekek. Rasid sötét bőre nem volt ..vízválasztó”. — Azt gondoltam, nehéz lesz beilleszkedni a szudáni környe­zetbe. de nem jelentett különö­sebb problémát — emlékezik vissza Csonka Erzsébet. — Kar- thumban éltünk 1982-ig. Én egy szálloda vezérigazgatója mellett voltam titkárnő. — Hogyan teltek napjai, élte az arab nők számunkra zártabb életét? Arab vagy magyar kony­hát vezet? — Vegyesen, egyszer arab, egyszer magyar ételt főzök. Nem jártam népviseletben, saját ru­háimat hordtam, európai szokás szerint éltem. Az arab nők kö­zül is egyre több vállal munkát és öltözködik európai divat sze­rint. — .Fadol doktor, az ön család­ja mit szólt, hogy magyar nőt vesz feleségül? — Rám bízták a döntést. Ami hitünk szerint a mohamedán férfi feleségül vehet más vallá- sú nőt is. Szudánban 572 törzs él, én a nyugat-iszudáni midob törzs tagja vagyok. Őszintén el­mondtam Erzsinek mindent Szu­dánról, az emberekről, a szoká­sokról, ne gondoljon többet, mást, mint ami valójában van. — Milyennek látta a szudáni arabokat? — kérdezem Erzsébe­tet. — Barátságosak és segítőké­szek. A Fadol család 1985 karácso­nyát itthon, Budapesten ünne­pelte. Fenyőfát állítottak, meg­ajándékozták egymást, de így tesznek majd jövőre is, csak­hogy már otthon, Karthumban, ugyanis jövőre visszaköltöznek Szudánba. És egyébként is, a fenyőfaállítás-díszítés Szudán­ban is szokássá vált. Szilvesz­terkor ugyanúgy vigadnak az emberek, mint nálunk. Bár ta­gadhatatlan. a szudáni moha­medán családokban a Ramadán és a mekkai zarándoklat végén szokás leginkább ajándékozni, a többnapos ünnep alatt általában ruhákkal kedveskednek egymás­nak a család tagjai. A miénkhez hasonló ajándé­kozási szokások élnek áltálában Maliban is, ahonnan Sangala Erensin, a másik férj érkezett. O geofizikus, gyakorlati idejét tölti Budapesten, a Földmérő é" Talajvizsgáló Vállalatnál. Mind­össze néhány hete kötött házas­ságot Ottlakán Tímeával. A fe­leség biológus, a Chinoinban dolgozik. A házasságkötési cere­mónia egy kicsit magyar egy kicsit mali szokás szerint zaj­lott. Meghívót kapott minden A Fadol család Sangala Erensin és feleségé hazánkban tanuló mali diák, a nemzetközi diákklubban közös énekléssel köszöntötték az ifjú párt, ahol is a fiatalasszony mali népviseletbe öltözött. Az ELTE-n ismerkedtek meg, egyazon tár­saságba jártak, az idő múlásá­val megszerették egymást. Há­zasságkötésüket hatéves barát­ság előzte meg. — A fiatalok elfogadják, ha egy színes- és egy fehérbőrű együtt jár, de az idősebbek meg­jegyzéseket tesznek ránk. Elítél­nek engem — mondja Sangaláné Ottlakán Tímea. — Egy hónapig kint éltem Maliban, Erensin el­vitt a családjához, bemutatott a falubelieknek, mindenhol ked­vesen fogadtak. — Mi tizenhatan vagyunk test­vérek, földművelők a szüleim, a testvéreim Ségué faluban — me­séli Sangala Erensin. — A ma­mámnak köszönhetem, hogy dip­lomát kaptam. Jó tanuló vol­tam, hát nem engedte, hogy az apám visszahívjon az iskolából dolgozni. Mifelénk nagyon sze­gény emberek élnek. A dogon törzs tagjai, — közéjük tarto­zunk — lehetnek félmillióan, főleg földművelésből élnek. Nem szépítettem semmit, ne érje csalódás Tímeát. — Rosszabbra számítottam, mint amit valójában tapasztal­tam — jegyzi meg rögtön Tí­mea. — Az esős évszakban utaz­tunk Maliba, minden gyönyörű zöld volt, csodálatos a táj, elvi­selhető a meleg. Ebből az egzotikus világból valamicskét budakeszi lakásuk­ba is becsempésztek. A gazda­gon díszített „tarisznya'’, kés tokkal, dohánytartó, a faragott táncördög.. . Erensin látható büszkeséggel mutatja a varró- kosarat, legidősebb testvére fon­ta ajándékba pálmalevélből és fűből Tímeának kinntartózko- üasuk egy hónapja alatt. Mi­közben Erensin aprólékosan megmutogatja a mali tárgyakat, (például a táncördögötj, amit egyetlen éles szerszámmal fara­gott számukra a falubeli ko­vács, hosszasan és élvezetesen mesél a dogonok — a keresz­tény vallás ellenére — megma­radt hitvilágáról, a lánykérésről. — Egyik részről sem ellenez­ték a házasságot? — Szüleim először nem örül­tek, hogy nem magyar fiúhoz megyek feleségül, egyedüli gye­rek vagyok. Amikor jobban megismerték Erensint, nem ki­fogásolták — mondja a feleség. — Nekem azt mondták: fel­nőttem, ' 28 éves vagyok, rám bízzák a döntést — így a férj. — Amikor visszajöttünk Mali­ból, Tímea nem változtatott a véleményén, házasságot kötöt­tünk. Tímea most franciaórákat vesz, ez a hivatalos nyelv Maliban, készül az új életre. Tervezget­nek, három gyereket szeretné­nek. Egy ideig itthon maradnak még Magyarországon, de ha otthon lesznek Maliban, akkor is vissza-visszatémek majd. Itthon és otthon — csaknem kétezer kilométer, Tímea azt mondja: — .Megpróbáljuk .lerövidíteni, a távolságot.'. . Hprváth Terez

Next

/
Thumbnails
Contents