Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-28 / 303. szám
2 Kelet-Magyarorsiág 1985. december 28. A mozgás- sérültekért A mozgássérültek megyei egyesületének klubjában megtartott karácsonyi ünnepség kevésbé örömteli lett volna a szabolcsi üzemek, intézmények segítsége nélkül. Az élelmiszer- és az iparcikk-kiskereskedelmi, a tejipari vállalat, a Nyírfa Áruház ajándékai éppúgy ott voltak a fa alatt, mint a Divat Ruházati Vállalat, a bútoripari és a háziipari szövetkezet vagy a nagykállói posztógyár, a demecseri | gyapjúfonó még hasznosítható anyagokat tartalmazó csomagjai. A süteményekről és az üdítőkről a megyei kórház konyhájának szocialista brigádja, a vendéglátó vállalat cukrászüzeme és a konzervgyár gondoskodott, a nyírlugosi tsz- ből alma érkezett. A Vöröskereszt megyei szervezete és a megyei tanács anyagilag is támogatja a mozgássérültek egyesüle- ! tét. A nyíregyházi 27-es óvoda kiszesei, a Dongó együttes, az újfehértói I Rozmaring citerazenekar, valamint Aranyosi András j és Huber Szabolcs gitár- muzsikája segített száműzni a gondokat a fenyőünnep néhány órájára. Á magánlakás-építés a KNEB szemével (t.) A testreszakott otthonok ára A Központi Népi Ellenőr- mókát, tanácsokat, országos zési Bizottság megvizsgálta a hatáskörű szerveket a ta- magánerős lakásépítés hely- pasztalatok hasznosítására, a zetét, s a kormány kötelez- szükséges intézkedések meg- te az illetékes minisztériu- tételére. Aki építkezett, már megjárta a poklok poklát, aki csak most kezdi, még nem •tudja pontosan, mire vállalkozik. A telekátírás, az építési engedély, illetve az OTP- hitel megszerzésének procedúrája legfeljebb ízelítő az olykor több éves, némelykor kilátástalannak tűnő idegtépő küzdelemből. Amikor alapoznak, falaznak, szerelnek, vakolnak, burkolnak, a gondok súlya már anyagiakban is mérhető. Kilencvennégy négyzetméter 99 Elektronikus „szem A Szovjet Tudományos Akadémia tudósai víz alatti felvételek készítésére és elemzésére alkalmas berendezést fejlesztettek ki. A víz alatti televíziós berendezés már ma is lehetővé teszi, hogy a tudósok a tengerek melyét kutassák. Ám lehetőségeit még nem használják ki teljes mértékben: alutíályt jelent az emberi agy és szem képfeldolgozó képességének lassúsága. Az új készülék kiszűr minden felesleges információt, és csupán azokat továbbítja, amelyek a kutatót az adott pillanatban érdeklik. Hányféle és milyen tömegű anyag kell egy családi házhoz? Csak az tudja, aki már építkezett. Hol a fuvareszköz, hol a megbízható szakember, hol pedig valamilyen anyag hiánya bénítja a munkát. Olykor elkerülhetetlen a félmegoldás, a megalkuvás, amely mindig többe kerül, és rendszerint silányabb megoldást eredményez. A magánerős lakásépítés feltételrendszere kedvező irányban változott 1983-ban. Az elapadó központi lakás- építési forrásokat a VI. ötéves tervidőszakban sikerült lakossági pénzeszközökkel, nagyfokú öntevékenységgel és hitellel pótolni. Egyre többen vállalták a pokoljárást, s így nem következett be törés a lakásépítésben. Bár még végleges adatok nincsenek, minden jel szerint öt év alatt elkészül 370 ezer lakás, ami nagy eredmény a nehéz gazdasági helyzetben. (A VI. ötéves terv 370—390 ezer lakás építésével számolt.) A magánerő fokozott részvételével arányosan javul a lakásállomány összetétele. Amíg az állami és OTP-beruházásokban épülő lakások átlagos alapterülete 54—56 négyzetméter, addig a magánerővel épített otthonoké 94. A nagyobb áldozat jutalma, a hagyományos egyedi megoldás előnyei testre- szabottabb lakás. A VI. ötéves tervnek azt a célját, hogy az induló 1981- es lakásigényeket — a főváros kivételével — a tervidőszak végéig mindenütt kielégítsék, csak az olyan új településeken sikerült elérni, mint Leninváros és Dunaújváros. A kiemelt nagyvárosokban viszont (például Debrecenben, Miskolcon) jelentős az elmaradás. Növekvő terhek Élő néphagyomány Találkozás Bereggel A beregi lakodalmi, keresztelési szokások még ma is élnek — 'hangzott el a honismereti bizottság legutóbbi ülésén Vásárosnaményban. Beregiben a rbermeloszovetke- zeti mozgalomra is érdemes odafigyelni, különösen a tar- pai ismert országhatáron innen és túl. Minden bizonynyal hű képet fest az idegennek a kurucföldről Tarpa készülő monográfiája. A honismereti bizottság ülésén több felszólaló is aláhúzta, hogy Beregbe évente több ezer turista látogat, érdemes lenne őket alaposabban tájékoztatni a város és körzete népi hagyományairól, műemlékeiről, kultúrájáról, ma is élő és virágzó népművészetéről. Ehhez elengedhetetlen egy tájékoztató Bereg- ről, amelynek kiadására eddig mindössze 60 ezer forintot ajánlottak fel a költség- vetési szervek. Nagy sikert aratott A vörös vándorzászló Vásárosnaményban című, 4 ezer példányban megjelent kötet. A folytatás, a második rész 1972 és 1986 között dolgozná fel az Áfész-moz- galom történetét. Ugyancsak az olvasást kedvelőiknek jó hír: nyomdában van a Találkozás Bereggel című kötet második része, 1986-ban már az olvasók megvehetik. Végül lokálpatriotizmusról tettek tanúbizonyságot a honismereti bizottság tagjai: egyetértettek a javaslattal, hogy a városi könyvtár vegye fel Fábián Zoltán nevét. Nyugdíjastalálkozó A gabonaforgalmi vállalat nyíregyházi, fehérgyarmati, kisvárdai, mátészalkai és nyírbátori üzemében tartották meg ezekben a napokban a volt dolgozók találkozóját. A vállalat 260 nyugdíjasát tájékoztatták az elmúlt két év eredményeiről, a fejlesztési lehetőségekről és a VII. ötéves terv céljairól. A vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság által szervezett nyugdíjas-találkozón az idős emberek elmondták gondjaikat. A vállalat kis ajándékkal kedveskedett nyugdíjasainak. Fö A BIZTONSÁG ! A földelés biztonsága elengedhetetlenül fontos az elektromos gépek üzemeltetésénél. Nyíregyházán, a „Matyó Tsz” Biztonság szakcsoportja fogadja azokat a közule- teket és magánzókat, akik eleget kivannak tenni a biztonságos üzemelés kívánalmainak. illetve meg akarnak győződni a védő- berendezések jelenlegi állapotáról. Az ÉVÉ UNIVERSAL vizsgálógépe segítségével Ladányi Zoltán ellenőr például szatmárban a villanykályhák ellenőrzésével ad megnyugtató tájékoztatást a védőberendezés jelenlegi állapotáról. A szakcsoport tagjai ellenőrzik megyénkben a villámhárítókat is. egy 90—115 ezer forint.) Ilyen nagy összegét már egyre kevesebb család tud előteremteni. Hathatós szülői támogatás nélkül a fiatal házasok egy része csak igen hosszú idő után juthat végleges lakáshoz. Köztudott, hogy az állami bérlakásépítések aránya erősen lecsökkent. (II százalék volt 1984-ben, s azóta sem változott számottevően.) Igaz, a tanácsok 1984-től elkülönített forrásokból támogathatják az arra rászorulók sajáterős lakásépítését, ám a keretek nagyobb része kihasználatlan marad. Túl szigorúak az előírások. Az alacsony jövedelmű családok, amelyek igénybe vehetnék a sajáterős építkezést, nem vállalhatják. (Paradox helyzet: a nagy értékű lakásokat bátrabban szétosztották, mint a szerényebb pénzösszegeket.) A tanácsok csak elvétve élnek az összetettebb támogatás, például a közműves telekjuttatás lehetőségével. _ Az 1983. évi nagyarányú sajáterős lakásépítkezést visszaesés követte. Az okok nyilvánvalóak. A lakásépítési költségek évente átlagosan mintegy 8—8,5 százalékkal növekednek, a telekárakat, közmű-, útépítési hozzájárulásokat is figyelembe véve 10—13 százalékkal. Így a felemelt összegű OTP-köl- csön a kiadásoknak mind kisebb hányadát fedezi. A munkahelyi támogatás pedig nem bővült az igényekkel arányosan. Az évről évre növekvő sa- játerőigény 1985-re lakásonként 250—500 ezer forintot tett ki. Változatlan pénzügyi és hitelfeltételek esetén a készpénzigény 1986-ban elérné a 300—700 ezer forintot. (Csupán az 1986-tól érvényes új hővédelmi szabványkövetelmények költségnövelő hatása egy 90 négyzetméter alapterületű lakásnál mintA telek egyébként a magánerős lakásépítés tartósan legszűkebb keresztmetszete. Az állami telekkínálat 1983 —1984-ben — főként a kisvárosokban — fedezte a szükségletet, a nagyvárosi gondok azonban csak átmenetileg mérséklődtek. Érzékelhetően elsősorban a csá- ládiház-építésre alkalmas alapközműves (vízzel, villannyal ellátott) telekkínálat bővült. De nem mindig a vonzó régiókban. A főváros X. és XVII. kerületében, Miskolc agglomerációs övezetében a telkek a mérsékelt használatbavételi díj mellett sem keresettek, míg másutt (például Budán) a felemelt használatbavételi díjak ellenére is nagy a hiány. így a frekventált helyeken a telek többe kerül, mint maga a lakóépület. (Esetenként az egy lakásra jutó telekár meghaladja az egymillió forintot.) Kovács József Következik: 2. Az építkezők védelmében. Tévé jegyzőt Bátorí advent Akik vállalták, hogy a karácsony esti ünnepélyesség uitán a kései tv-játék kezdetéig fennmaradnak, nem csalódtak Balázs József Bátori advent című művében. A drámát 1983 decemberében mutatta be a Móricz Zsigmond Színház. Nagy öröm, hogy két év múlva a televízió is vállalkozott a sugárzására. Az eredeti helyszínen — a nyírbátori minorita templomban — forgatott játék hatását illetően több ponton változott. Rövide'bb lett a szöveg, ezáltal feszesebbé, erőteljesebbé vált a dráma, a viták — Liszkay & Miklós mester, Liszkay és Krucsay között — intimiebib jellegét a színiház nem volt képes megteremteni, a televízió, elsősorban a közelképek gyakori alkalmazásával, a nézőket a szenvedélyesen megváltott világnézeti problémák részesévé avatta. A dráma szerepeit ugyanazok játszották, mint akik a színházi előadásét. Gerbár Tibor 'hatásosan alakította a félelmetes, ugyanakkor gyötrődő Kruesayit, aki feleségét úgy végeztette ki, hogy nem győződött meg annak bűnösségéről. Szigeti András Liszkay szerepében nem a megszállott, a rend jövőjéért mindenre kész papot formálta meg. Az ő játékában Liszkay inkább tűnt töprengő, vívódó mai értelmiséginek. Miklós mester jut a legmesszebb, amikor a jövőről van szó. A zsarnokot meg kell ölni — mondja Krucsayról. Bárány Frigyes alakításában van valami fölényes humor, amellyel az élet egészét szemléli. Talán ő az egyedüli, aki ismeri a fönt és lent élőket, aki művészi ambícióinak megvalósításával a jövő megszületését segíti. Léner Péter rendezése két dologra koncentrál. Elsősorban azokra a gondolatokra, amelyeket Balázs darabja felvet, másodsorban magára a templomra. A nyírbátori minorita templom lenyűgözően gyönyörű. A játék alatt láthattuk belsejét, különösen hosszasan időzött a kamera a Krucsay-oltáron. A rendezés egyebekben is a hitelességre törekedett: a beszédhang „templomi” volt (ebből következően a tv-ben olykor alig érthető), Liszkay karácsonyi prédikációját igazi hivők hallgatták. A tv-játékot a Magyar Televízió Szép Szó sorozatában mutatta be. Nem véletlenül. (n. i. a.) Három rabló Veszélyes vállalkozásba kezdett Balogh Sándor 22 éves foglalkozás nélküli ti- szavasvári lakos, amikor elhatározta, hogy fiatalkorú „haverjaival” rablóbandát alakít. V. Sándor és L. Mihály mindenben megfelelt elképzeléseinek, ugyanis mindkettő ellen folyt már korábban büntetőeljárás. Értelmi fejlettségük is hasonló volt, az általános 4—5 osztályáig jutottak csak el. V. Sándor a javítóintézetet többször is megjárta, mivel szökései miatt többször kellett őt oda visszavinni. Hiányos iskolázottságuk, fejletlen erkölcsi érzékük, gátlástalanságuk ez év májusában sorozatos bűncselekmények elkövetéséhez vezetett. Támadásaik kivétel nélkül a tisza- vasvári szakmunkásképző intézet tanulói ellen irányultak, akiktől pénzt és értéktárgyakat vettek el erőszakkal és fenyegetéssel. Az akciók úgynevezett „lejmolással” kezdődtek, ami magyarra fordítva potyázás, kéregetést jelent. Eleinte beérték tíz—húsz forinttal az utcán megállított diákgyerekektől. A zsákmány növelése érdekében azonban egyre kö- vetelődzőbbek lettek, és fenyegetően léptek fel a kiszemelt tanulókkal szemben. A három útonálló azzal győzte meg a fiatalokat, „hogyha nem adsz pénzt, akkor baj lesz”. Ez a fenyegetés többnyire megtette a kívánt hatást és volt, aki félelmében szó nélkül átadta a nála lévő összes pénzét. Megesett, hogy a fenyegetést tettlegesség követte. Volt, akit körbefogva, karatebottal kényszerítettek értékeinek átadására, de nem volt ritka eset, amikor lefogták és erőszakkal vették el a sértett értéktárgyait. , A bűncselekményekre szövetkezett haverok támadásaikat Tiszavasvári különböző területein a délutáni és az esti órákban hajtották végre. A megfélemlített tanulók egy ideig nem mertek beszélni a történtekről és ennek köszönhető, hogy pár hét alatt 19 sértettje lett az ügynek, akiktől közel háromezer forint készpénzt, valamint karórákat, nyakláncokat zsákmányoltak könnyűszerrel. A Nyíregyházi Városi Bíróság értékelte a csoportosan és sorozatban elkövetett bűncselekmények kiemelkedő társadalomra veszélyességét és ezért Balogh Sándort a banda „főnökét” hat évi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre, 6 évi közügyektől eltiltásra, V. Sándort 4 évi szabadságvesztésre, 4 évi közügyektől eltiltásra, L. Mihályt 3 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte. (A büntetést mindkettőnek a fiatalkorúak börtönében kell letölteni.) A bíróság kötelezte a rablókat az okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. m. f.
