Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. november 11. PRÓBA r\ Iményt adó tevé- kenységre serken­tette az orosz nyelv jó ismerőit a nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház azzal, hogy pár hét­tel ezelőtt, a nagy októberi szocialista forradalom év­fordulójának tiszteletére fordítói pályázatot hir­dettek. Két szempont ve­zette a rendezőket, ezek motiválták a pályázat meghirdetését. Az egyik, hogy sajnos, megyénkben is, de az országban is ke­vés az ilyen alkalom, ami­kor bárki kipróbálhatja a nyilvánosság előtt nyelv­tudását — mely esetleg műfordításra is alkalmas. És a másik: ezzel pró­bálták „feltérképezni” azoknak a körét, akik kedvet, tehetséget érez­nek a műfordítás passzió­jához. Az eredményhirdetés a napokban megtörtént, a pályázat tehát lezárult, néhány tanulságán azon­ban érdemes tovább gon­dolkodni. Az érdeklődés a vártnál nagyobb volt, mintegy nyolcvan pá­lyázati anyagot vittek el, igaz, a kijelölt határidő­re csak negyvenhármán fejezték be a munkát. Ezeket a dolgozatokat ér­tékelte két kiváló műfor­dító, Soproni András, aki­nek nevéhez számtalan műfordítás fűződik, és Antal Miklós, a megyénk­ben élő műfordító, az orosz nyelv kiváló ismerője. Amilyen örömet oko­zott a mennyiség, annál kevesebb jutott az ér­tékelőknek ebből a jó ér­zésből a dolgozatok mi­nősége miatt. A legtöbben éppencsak eljutottak a nyersfordításig, s ez igen szomorú következtetéshez vezet nálunk, ahol az orosz nyelv évtizedek óta tananyag. Még a főisko­lások munkái is arról árul­kodnak; „magányos far­kasok”, elszigetelten kí­sérleteztek, semmiféle olyan műhely, fórum nem működik megyeszék­helyünkön, amelyekben egymást segítő közössé­gek kialakulhatnának. Ezért a közeli jövőben a művelődési ház vállalja, hogy megkísérli egy ilyen szakkör, vagy klub meg­szervezését, az orosz nyelv fordítói szintű gyakorlá­sára. Végére hagytuk azt a megjegyzést, melyet vi­szont a pályázaton részt­vevők vetettek föl: nagy hiba volt „összeereszteni” a mezőnyt, s az értékelés­nél ugyanazon szabályok szerint bírálni el az if­júsági és a felnőtt korosz­tály pályamunkáit. Nem szükséges talán magyará­zat ahhoz, hogy másként fordít egy novellát az, aki diákként most ta­nulja a nyelvet, mint az, aki tanítja, örvendetes, hogy a munkával túlter­helt tanárok is jelent­keztek. Szerintünk viszont két külön súlycsoportról van szó. Jó lenne, ha a folytatásnál arra is ügyel­nének: nem elvenni kelle­ne máskor a kedvet, ha­nem inkább serkenteni. Ami szerintünk a legfőbb célja lehet egy ilyen pá­lyázatnak. Baraksó Erzsébet Decembertől Rockpéntek Bemutatkozási lehetőséget biztosít a nyíregyházi Sirok­kó együttes megyei amatőr zenekaroknak. Decembertől folymatosan minden héten Rockpéntek címmel két-há- rom rock-, pop-, jazzegyüttes szerepelhet a KlSZÖV-klub- ban. Felszerelést biztosíta­nak. Jelentkezni a Vörös­marty téri klubban lehet. Szülők, tanárok, diákok eszmecseréje November hetedikén rend­kívüli tantestületi ülést ren­deztek a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban. Ezen a nevelőkön kívül részt vet­tek az iskola nyugdíjasai, valamint szülők, akik ko­rábban itt tanultak és vé­geztek, valamint ezek gyer­mekei is. A családias han­gulatú eszmecsere egy téma körül forgott: miként szolgál­ja egy iskola hagyománya a nevelést, dr. Margócsy Jó­zsef hangulatkeltő beve­zetője után tanár, szülő és diák mondta el: az iskolához kötődés fontos eszköz ahhoz, hogy valaki valahol otthon érezze magát, s ez elődök lel­kesítő példáján okulva vál­jék emberebb emberré. A megbeszélést követően tett is jelezte a szándékot: az is­kola falán leleplezték Amb- rózy Géza emléktábláját. A neves tanár, a nyíregyházi meteorológiai tevékenység megalapítója, idős korában a világtalanok mentora sok­oldalú nevelői és tudomá­nyos munkájával érdemelte ki az utókor háláját és elis­merését. Az ünnepség végén Ambrózy Géza három fia alapítványt tett, melynek kamatait évente a Zrínyi Ilo­na Gimnázium legjobb ma­tematikusának adják. Kéményseprők a hideg ellen A megyében lévő több tíz ezer kémény zömét az idén másodszor ellenőrizte a Sza- bolcs-Szatmár megyei Kom­munális Szolgáltató Válla­lat. Sok helyen gondot oko­zott a gázfűtésre történt át­állás. A gázzal fűtéshez a szilárd tüzelésre épített ké­mények nem felelnek meg, mivel a földgáz elégése so­rán keletkező füstgázok e kéményeket erősen korrodál­nák. így, ezek csak megfe­lelő cső kéménybehúzásával alkalmasak a gáz elégése so­rán keletkező füstgázok sza­badba juttatására. Ez jó néhány embernek komoly problémát okozott, volt ahol új kéményt kellett építeni, mert a régi keresztmetszete kicsinek bizonyult. Papp István, a Szabolcs- Szatrbár megyei Kommuná­lis Szolgáltató Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese el­mondta, hogy a cég az idén 1700 cserépkályhát rakott. Sajnos, néhol azt csak a téli hónapokban tudják elvégez­ni, mert a szolgáltató vál­lalathoz sok megrendelés október végén érkezett és a cég kapacitása véges. A kommunális szolgáltató vállalat folyamatosan kar­bantartja a gondjaira bízott gáz- és olajégőket, savazza a kazánokat. A vállalatnak sikerült Ausztriába és a Német Szö­vetségi Köztársaságba csem­péit exportálnia, sőt az em­lített országokban ez év­ben 800 ezer forint érték­ben építenek kályhákat, kandallókat. A Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális Szolgáltató Vál­lalat november 1-től szom­bati ügyeletet vezetett be, amikor is a szakemberek a 12 óráig bejelentett gáz­égő- és olajkályhahibákat még aznap kijavítják. (csgy.) A vállalati betörő A Budapesti Szeszipari Vál­lalat nyíregyházi üzemegy­ségének vezetője nem igen gondolta amikor Oláh Gyu­la nyíregyházi lakost alkal­mazta, hogy ezzel saját be­törője lesz a cégnek. Oláh építésztechnikus létére nem véletlenül vállalt mun­kát rakodóként a szeszipar területén, mértéktelen ita­lozásait itt akarta némileg enyhíteni. Szeptember 28-án szom­baton délután ittas állapot­ban bement munkahelyére azzal, hogy egy kis innivalót szerez magának. A telepen lévő irodahelyiségben nem tartózkodott senki, ezért itt kezdett keresgélni, kutatni szeszes ital után. Az irodában lévő vitrines szekrény kulccsal volt be­zárva, annak ajtaját kifeszí­tette és a szekrényben kuta­tott tovább. Mivel innivalót a vitrines szekrényben sem talált, így kénytelen volt megeléged­ni az ott lévő lemezkazettá­val, amelyben több mint 8 ezer forint volt. A kezettával egyik isme­rőse lakásának udvarára ment, ahol azt felfeszítette, a pénzt zsebre vágta, majd az üres kazettát a papírgyár környékén eldobta. Az eljárás során az üres lemezkazettát megtalálták, a betörőtolvajt is elfogták, aki az okozott kárt munkálta­tójának visszatérítette. Oláh Gyula a bíróság előtt vádlottként már nem volt ismeretlen, ez év tavaszán lopásért állt bírái előtt. A munkáltató sérelmére elkövetett bűncselekményért 8 hónapi börtönben végre­hajtandó szabadságvesztésre, 1 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság, és elrendel­te kényszergyógyítását is. Az ítélet jogerős. (m. f.) ismeretlen igények? A rádiónak, a televízió­nak, de az írott orszá­gos sajtónak is témája volt a mögöttünk ma­radt ünnep kereskedelmi ellá­tottsága. Jeleztek hasonló gon­dokat jó néhány nagyváro­sunkból, de a kenyér-, tej- és tejtermékellátással gondok vol­tak Mátészalkán is. Vasárnap az első munkanapon többen kerestek minket a mátészalkai szerkesztőségben panasszal. Nem kaptak szerdán este ke­nyeret, nem volt tej, tejföl, sorok álltak a boltok pultjai előtt, és akadozni látszott az, ellátás. Amint az ilyenkor szo­kás, a kedves vevő szidta a tej- és sütőipart, a húsipart nem, mert húsárukból bőségé­sen volt kínálat. Vasárnap reg­gel megkérdeztük a tej- és sütőipar illetékeseit, hogy mi okozta, okozhatta az ünnephez méltatlan ellátási gondokat. A tejipar — ugyanúgy ahogy a sütőipar is — a kereskede­lem által rendelt árumennyi­séget a boltokba szállította. A kereskedelem, talán azért, mert a közvélemény háromna­pos ünnepről, tehát szombaton is zárva tartó üzletekről tu­dott (mindenféle tájékoztatás ellenére), nem számolt a vá­sárlók rohamával. Számos üz­letből az üzletvezetők saját gépkocsival indultak pótáru­kért, másutt utánszállítást kér­tek. Sajnos mindez a szerda délután hangulatán már nem változtatott. Tény, hogy a biztonsági tartalékból 440 má­zsa kenyeret szállított ki szer­dán délután a sütőipari válla­lat. Ebből 52 mázsa megma­radt. Kínálati pozícióban volt tehát a sütő- és a tejipar is. Hozzátartozik a tényékhez, hogy másnap és harmadnap, csütörtökön és pénteken a ki­jelölt üzletekben bőségesen volt kenyér, és hogy a szom­baton nyitó boltok a megszo­kottnak megfelelő kínálattal Várták vásárlóikat. Egy tanulságot azonban min­denképpen le kell vonnunk: meg kell találni — és ez el­sősorban a kereskedelem doT- ga — a várható igények pon­tosabb felmérésének módsze­reit. Több napos ünnepek vár­nak még ránk ebben az éV- ben. A vásárló joga, hogy ezek az ünnepek jobb, jó han­gulatúak legyenek. Ha ugyanis áru van, akkor az áruhiány egész egyszerűen érthetetlen. Bartha Gábor Mesebeli „hármassal11 — ZENEHALLGATÁS A KÖNYVTÁRBAN — Az illetékes válaszol A Kelet-Magyarország ok­tóber 29-i számában S. E. aláírásával, „Az óra” címmel megjelent eszmefuttatásra válaszolva szeretném tájé­koztatni Nyíregyháza város lakóit. A Béke szálló homlokza­táról az órát az épület felújí­tása miatt valóban leszereltet­tük. A kiviteli tervek készí­tésekor az OMF-el és a kép­zőművészekkel egyeztetve ar­ra a következtetésre jutot­tunk, hogy a régi óra a fel­újítandó homlokzattal esz­tétikai szempontból össze­egyeztethetetlen. Az eklek­tikus típusú falfelületre hoz­záillő megjelenésű és tech­nikailag korszerű megoldású új órát készíttetünk össz­hangban a felületre felkerülő valamennyi felírással, cégjel­zéssel és reklámtáblával. Ezek egy komplex terv ré­szei, aminek a megvalósítása részleteiben ütemezve lehet­séges. Gondoltunk a járóke­lő emberek folytonos infor­málására, így a pontos idő több helyen való jelzésére is. így a most megnyíló átépített iZrínyi Ilona utcán egy négy nézőpontos álló városi órát már elhelyeztünk. A Béke szálló felújításakor már úgy készítettük az elekt­romos hálózatot, hogy a maj­dan felkerülő két, illetve há­rom nézőpontos óra nagyobb falbontás nélkül felszerelhe­tő, rácsatlakoztatható legyen. Ugyanakkor a Béke szálló régi óráját a szintén nagy forgalmú Búza téren, a Pi­accsarnok közelében kíván­juk elhelyezni. Veres István városi főépítész Naponta száznegyven dolgozó számára szolgálnak ki ebédet az ingatlankezelő és szolgál­tató vállalat (IKSZV) központi telepén létesített étteremben Nyíregyházán. Képünkön: Kriston László né és Jászai József né a KÉM ÉV Tünde úti konyhájából érkezett ebédet osztja ki... Kulturált körülmények között, önkiszolgáló rendszerrel étkeznek az IKSZV dolgozói. (Császár Csaba felvétele) Olvasom az egyik kedvenc országos lapomban, ami csak vasár­nap jelenik meg, hogy egy élelmes kisiparos a hirde­tési rovatban az egész or­szágnak felajánlja szolgá­latait. Ebben nincs semmi rendkívüli, hiszen a kisipa­ros azért élelmes, mert kis­iparos, és azért iparos eb­ben a tülekedő világban, mert élelmes is. Zavarba hozott viszont a hirdetés. 51 éves vagyok, nagy fülű tekintélyes fülcimpákkal rendelkező férfi. Nekem a fülembe még sohasem lyu­kasztottak. Formátlan fü­leimben lyukak sokasága fért volna el, de 1934 óta, amikor is megszülettem, most először nyílt ki előt­tem a világ. Hogyan? A hirdetés, ami gondosan kialakított józan életemet megzavarta, árengedmé­nyes, következésképp ked­vezményes fülcimpalyu- kasztási akciót kínál szé­les e hazában mindenki­nek. Én nem tudom, mennyit ér egy országos lapban az a néhány, de mindenkép­pen tekintélyes milliméter, amelyen nekem a fülem lyu­kasztását árengedménnyel *kínálják. Egy biztos, hogy most éppen a hirdetés ha­tására zavarban vagyok. Soha ilyen jól, soha ilyen fájdalommentesen, soha ilyen lyukrakészen én fü­let még nem lyukasztottam soha. Most fontolgatom, hogy mit tegyek. Ha nem akarom elvesztegetni a 20 százalékos cimpalyukasztá- si kedvezményt, akkor azt hiszem, abbahagyom az új­ságírást és elmegyek fiatal beatzenésznek. Ott ugyanis lyukas fül nélkül megélni sem lehet. (bartha) A tárgyalóteremből Kályhacsempe tőkés exportra is A Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár zenei részlegében hatezer le­mez közül válogathatnak az érdeklődők, (cs) Mint a mesében, három kívánságot teljesítenek egy­szerre a megyei könyvtár gyer­mekrészlegében nemrég kialakított zenesarokban. Há­rom lemezjátszó korongjára teszik fel a gyerekek ál­tal kiválasztott le­mezeket, és nyol­cán hallgathatják egy időben a fej­hallgatókkal a kedvenc verset, mesét. Az érdeklő­dők a kölcsönzési időben 450 lemez közül válogathat­nak. A zenei fel­vételeken kívül meghallgathatók nyelvleckék is. Tervezik a bőví­tést, még az idén a negyedik csator­nát is átadják a lemezhallgatók­nak. Zenei témájú könyveket találnak karnyúj­tásnyira a zenesarokban he­lyet foglaló fiatalok. Szom­baton a felnőttek is csak a gyermekkönyvtárban hall­gathatnak lemezt, mert a zenei könyvtár a hét végén zárva tart. Az általános is­kolai tanterv már kisiskolás kortól előírja a könyvtár is­meretét. A nyíregyházi isko­láknak gyermekfoglalkozá­sokkal kívánnak ebben se­gíteni a könyvtárosok. Ti­zenhat témából válogathat­nak az általános iskolák. Az alsó tagozatosokat mesefog­lalkozásra, a környezetisme­reti tárgyhoz kapcsolódó csillagászati beszélgetésre várják. Decemberben sok képpel és zenével illusztrált foglalkozáson a karácsony néprajzi vonatkozásairól lesz szó. Az ötödikesek „titokzatos órán” a régészetről hallhat­nak érdekfeszítő története­ket. Hagyományápolás

Next

/
Thumbnails
Contents