Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

16 Kelet-Magyarország 1985. november 7. A Honvéd vereséggel, a Vidi döntetlennel zárt Búcsú a kupáktól STEAUA BUKAREST— BUDAPESTI HONVÉD— 4:1 (2:0) Steaua-stadion, 30 000 néző, v.: Brummeier (osztrák). Bp. Honvéd: Andrusch — Sal- lai, Dózsa (Gyimesi, 37. p.), Fi­tos, Garaba, Cseh — Sikesdi, Détári, Kovács — Bodonyi, Daj­ka. Még 40 másodperc sem telt el, amikor Bölöni erős lövését And­rusch középre öklözte, Piturca rárobbant és il méterről a fél­té pászkodó kapus fölött a háló­ba fejelt (1:0). A 12. percben Sallai buktatta Stoicát, sárga la­pot kapott. A 24. percben egy szabadrúgást Andrusch nagy bravúrral szögletre öklözött. A 28. percben Kovács K. is sárga lapot kapott, reklamálásért. A 30. percben a románok is meg­kapták az első sárga lapot, Stoi­cát büntette ezzel a játékvezető Bodonyi felrúgásáért. A 35. percben Bálint játszi könnyed­séggel elhúzott Garaba mellett, középre gurított, Lacatusnak jól jött az átadás, és öt méterről az üres kapuba lőtt (2:0). A második félidő is rosszul kezdődött: Barbulescu 30 m-ről rálőtte a labdát, amely Andrusch kezéről a bal felső sarokba vá­gódott (3:0). Az 53. percben Si­kesdi a 16-oson belül elhúzta Lacatus lábát. A 11-est a jobbra vetődő Andruscht becsapva, a ' bal sarokba gurította (4:0). A 63. percben Barbulescu lerán­totta Bodonyit a kaputól 15 m- re, ez is 11-es. Détári a bal sa­rokba küldte a Honvéd szépítő gólját (4:1). VIDEOTON— LEGIA VARSÓ 1:1 (1:0) Vezette: Soriano Aladrén (spa­nyol). Góllövők: Novath. illetve Dziekanowski. Videoton: Koszta — Végh, Disztl L„ Csuhay, Borsányi — Vaszil. — Csongrádi, Vadász — Májer, Kerekes. Novath. Az első negyedóra nem hozott igazán nagy helyzetet egyik tér­EMLÉKVÁLTÖ. A hagyományos november 7-i váltófutást hétfőn délután Nyíregyházán a Jósaváros útjain rendezték. Általános iskoláktól a felnőttekig 55 közösség indította el váltóját, valamennyi staféta célba ért. Képünkön az esemény egy pillanatát örökítette meg. (Császár Csaba felv.) A második világégés szele ti­zenévesen érte őket. A városon átvonuló hadigépezetet csillogó szemmel figyelték, és örültek, amikor, ha csak egy-egy pilla­natra is, de segédkezhettek a motorok körül. Nemsokára vé­get ért a háború, és ők tovább­ra is a járművek bűvöletében éltek. Az akkori technikai csú­csot számukra a Magyar Sza­badságharcos Szövetség tulajdo­nában levő motorkerékpárok je­lentették. A vasparipák az 50-es évek elején már az ő kezük alatt váltak kezes báránnyá. Nyergükben Kovács László, Ne­mes Sándor, Borók József, Né­meth Károly és a többiek orszá­gos elismerést vívtak ki. — A motoros szakosztályt 1951- ben Karácsonyi Győző és Nagy Károly indította hódító útjára — emlékezett vissza Kovács László, a megye: munkásőrség parancs­nokhely euese. — A technikai tárházat „fatengelyes”, lemez­villás Csepel 100, 125-ösök és néhány Jáwa alkották. — Az akkori motorsport „öreg­jei” (Moravecz Gyula, Szilágyi Sándor, Leviczky László, Dob- sony István, Tory Emil) mögött már a kezdet kezdetén ott sü- rögtek a „benzines vénájú” fia­talok, köztük én is — mondta Nemes Sándor, a SZAÉV párt- bizottságának titkára. — A kis Nemes az apja szere­lőműhelyében tanult meg moto­rozni — magyarázta Németh Ká­roly, a gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat gépkocsiveze­tője. Később, amikor Sanyi ver­senyzett, hívott bennünket is, és mi (Borók, Gélák Laci) az első szóra örömmel álltunk'a motorosok közé. — A Ficek, ahogy mi második otthonunkat neveztük, egy mű­helyből és egy csapott ereszti szerszámoskamrából állt, a mai zeneiskola szomszédságában. Mindenki természetesnek vette, hogy munka után mindig ott találkozzunk. Tuningoltuk, „fé- sülgettük” a kétkerekűekét au­tószerelő barátainkkal. Az alkat­részhiány sem jelentett aka­dályt, addig csiszoltuk, fúrkál- cuk a motorkerékpárokat, hogy mindig a maximumot tudták ad­ni — mondta Borók József, az MHSZ megyei főelőadója. 1951 őszén már beindult a ver­senynagyüzem. A 25 km-es táv mezőnye a Béke mozi elől in­dult, a háztömb körüli gyorsa­sági viadal rajthelye a bíróság előtt volt. A harmadik ág, a tú­ramotorosok kijelölt útvonalon, két nap alatt 700—800 kilométe­res távot teljesítettek. Ezenkívül a megyében (Kisvárda, Máté­szalka, Nagykálló, Tiszalök) is rendeztek a motorsportot pro­pagáló ún. „libazavaró” verse­nyeket. A nyírségiek a megyei viadalok után újabb feladatra készültek: kilépni a területi, or­szágos bajnokságok színterére. Ekkorra már a nyírségiek gép­parkja három „tökszériás” Já- wával bővült, és a szakosztály vezetését — társadalmi munká­ban — Kovács László vállalta. A területi (Hajdú, Heves, Bor­sod, Szabolcs-Szatmár) bajnok­ság négy futamát mindig más­más megyeszékhely rendezte. A viadalok előtt a kétkerekűek já­ratása, szerelése néha hajnalig tartott a környékbeliek „örömé­re”. — Az egész társaság (az emlí­tetteken kívül: Szántó János, Paulik József, Pámer József, Gallasz Sándor, Péter Ferenc és testvére, János, Juhász József) néha teherautóval utazott, de legtöbbször lábon gurult a mo- tocrossversenyek színhelyére. Az ok, amiért a terepversenyek­re specializáltuk magunkat: a szabolcsi homok. Ez a talaj a legjobb tanítómesternek bizo­nyult, kitűnő kondíciót, kiváló technikát követelt. A homokon való gyakorlás aranyat, jobban mondva aranyérmeket ért. — A 125-ös kategóriában a te­megnyertem. Ennek köszönhető, hogy 1959-ben. az előző évi baj­nok, Hernádi András kiselejte­zett 250-es Jáwáját megkaptam, amivel az országos bajnokságon bronzérmet szereztem. Egy év­vel később az országos elnökség egy új gyári Jáwával ajándé­kozta meg a szakosztályt, ame­lyen én versenyeztem. Sikerült ezzel a motorral 1960-ban meg­nyerni az országos bajnokságot, , ami a legnagyobb siker volt életemben. 1961-ben második, míg 1962-ben (az egyik futamon buktam, és így sok pontot vesz­tettem) harmadik helyezést ér­tem el. A válogatott tagjaként 1959—62 között 14-szer szerepel­tem nemzetközi viadalokon, VB- futamokon. 1963-ban bármennyi­re fájt a szívem (pedig egy új angol csodagépet is beszereztek) több mint egy évtizedes ver­senyzés után, abbahagytam a motorozást. Szabolcsi motorosok, egy nagy család tagjai. Szívesen emlékez­lek a régi időkre, kezdetleges motorjaikra. Érthető. Jó néhány évvel fiatalabbak voltak akkor. Máthé Csaba félen sem. A 16. percben egy hazai támadás során Karas— Buncol—Karas volt a labda útja, a beívelés után Dziekanowski került nagy helyzetbe, de Koszta parádésan védett. A 26. percben Vaszil jobb oldalról beadta a labdát Kerekes elé, de a jó ütem­ben érkező lengyel kapus hárí­tott. Ezt követően megjött a fe­hérváriak támadókedve. A 31. percben Végh a bal oldalon ve­zetett akciót. Négy perccel ké­sőbb Borsányi pompás labdával indította Kerekest a bal olda­lon, de lerántották. A szabad­rúgást Novath 22 m-ről a bal felső sarokba vágta (1:0). A gól után a Legia veszedelmes roha­mokba kezdett. Két perccel az első félidő vége előtt Dzieka­nowski kígyózott a magyar vé­dők között, két csel után erős lövését Koszta hárította. Heves Légia-támadások vezet­ték be a második félidőt. A ma­gyar védelemnek a nagy terüle­ten játszó Dziekanowskival gyűlt meg leginkább a baja. A 68. percben a Videoton talán legna­gyobb helyzetét hagyta ki. Kosz­ta hatalmas kirúgását Májer le­kezelte, de a kapusba rúgta a labdát. Ismételhetett, ám ballá­bas lövése a kapu mellé szállt. A 76. percben Karas a térfél kö­zepéről indította a bal oldalon üresen futó Araszkieviczet, be­adását Dziekanowski két védő között a kapu közepébe fejelte (1:1). Az egyenlítő gól után a Videoton rákapcsolt, ám hiába. MNK-MÉRKÖZÉS NAGYECSEDEN DEBRECENI MVSC— NAGYECSEDI TSZ SE 1:0 (0:0) Nagyecsed, 1200 néző, v.: Bog­nár. DMVSC: Mező — Cseke, Nagy, Szűcs J„ Duró — Magyar B., Bücs (Lakatos, a szünetben), Szabó J. (Varga, a szünetben) — Magyar Zs., Mörtel, Benyó. Ed­ző: dr. Puskás Lajos. Nagy­ecsed : Mándi — Fehér, Tarcsa G„ Lingh, Fácska — Csáki (Ve­res A., az 57. percben), Veres Cs., Mitró, Molnár — Veres Z„ Tarcsa B. Edző: Kovács László. Vendégrohamokkal kezdődött a játék. A DMVSC szorongatott, a hazai gárda azonban jól véde­kezett. A 38. percben Magyar Zs. már a kapus mellett is le­gurította a labdát, de az meg­akadt a sárban. Fordulás után hamar eldőlt a mérkőzés. Az 54. percben Szűcs J. 25 méteres lövése meglepte Mándit, a labda a kapu jobb oldalán vágódott a léc alá, 1:0. A gól után két nagy helyzetet hagyott ki a Nagyecsed. Előbb Veres Z., majd Tarcsa B. lábában volt az egyenlítés. Ez utóbbi már a ka­pust is kicselezte, de kisodró­dott, oda lett a helyzet. Győzött és továbbjutott a Debrecen. Végig esőben, irreális pályán került sor a találkozóra. A ha­zai csapat nem tisztelte ellenfe­lét, így végig küzdelmes, érde­kes játék folyt. Végül egy sze­rencsés kapuralövés döntötte el a továbbjutást a legjobb 16 kö­zé. A nagyecsedi csapat vala­mennyi tagja jelesre vizsgázott küzdőképességből. Jók: Szűcs J„ Duró, Magyar B„ ill. Tarcsa G., Lingh, F-ácska, Molnár. Láthatatlan Atlaszok Baszkén őrzi a piakenet Fehér Sándor két élete... November 7. tiszteletére a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács sportosztálya 11 személynek, Ki­váló társadalmi munkáért em­lékplakettet adományozott. Az emlékplakett nagyon szép! Művészi kivitele mellett külön értéke, hogy a díjazottak nevét belevésték. Fehér Sándor egyi­ke azoknak, aki ilyen kitünte­tést kapott. — Hogyan lett futballbíró? — Ipari tanuló koromban Cse­pelen játszottam, majd Bal- kánybaji és az Asztalos SE csa­patában szerepeltem. Miután be­fejeztem a futballt, harminc­éves koromban játékvezetői vizsgát tettem. — Hány éves? — Kerek ötvonesztendős va­gyok. Játékvezető és társadalmi munkás. Mindkét tevékenységét szabad idejében végzi. — ön tévedhetetlen? — Értem . . . Hát persze, hogy én sem vagyok tökéletes, té­vedni emberi dolog. Hibázok én is. — Igyekszik aztán korrigálni? — Azt nem. Az ilyen már nem tévedés, szándékos hiba lenne. Véleményem, hogy a bíró ne irányítson, hanem vezessen. — Évente hány mérkőzést ve­zet? — Körülbelül 40 találkozót. Fehér Sándor nemcsak a pá­lyán vezet, hanem a szövetség székházában tölti el hetenként három estéjét is. összesen fél­száz csapat gondját-baját inté­zi, orvosolja. Segít és tanácsot ad. Gyakorta kopogtatnak szo­bája ajtaján. „Csak egy aláírás elnök úr .. .” — Mivel a foci szubjektiven megítélhető játék, gyakran ala­kul „konfliktus” szurkoló és di­rigens között? — Tudom, olykor nem véletle­nül mond ellent a játékvezető és a néző megítélése. A szurko­ló ezért nem róható meg. Ha nem lenne egy kicsit is elfogult, nem is lenne igazi szurkoló. Az viszont már nem sportszerű, amikor tudatosan nem akarja észrevenni, saját csapata játéko­sának szabálytalanságait, mint amilyenekért az ellenkező olda­lon hangos akcióba lép. — Remélem, nem veszi tapin­tatlanságnak a kérdést. Melyik volt a legemlékezetesebb botrá­nya? — Ha jól emlékszem, a szat­mári fővárosban történt, egy Mátészalka—Nagyhalász mérkő­zésen. A befejezés előtt bátor­kodtam 11-est ítélni a hazaiak ellen . . . — Felesége kedveli a mérkő­zéseket? — Szereti, de fenntartásai vannak iránta. Fehér Sándor portréjához egyetlen tény feltétlenül odakí­vánkozik. Sok elfoglaltsága mel­lett ő a nyíregyházi városkörzeti labdarúgó-szövetség, játékvezetői tanács elnöke. — Akad bőven tennivaló? — kérdezem. — Két felnőtt és egy ifjúsági bajnokság valamennyi problé­mája nálunk csapódik — vála­szolja. — Hetente 32—34 játék­vezetőt irányítunk különböző mérkőzésekre, Tiszadobtól Nyír- jákóig. — Mint mindenütt, itt is akad szabálytalanság, kiállítás. Nem­de? — Fölösleges ecsetelnem, ne­héz a dolga ott a játékvezető­nek, ahol csupán egy szál drót választja el a szereplőket a kö­zönségtől. Sokat tehet a bíró, ha nem tűri el a szabálytalanságot egyik oldalon sem, kezébe fog­ja a mérkőzést. — Mi a testület legnagyobb gondja az irányításban? — Az anyagiak hiánya, amely­re szívesen hivatkoznak az egyesületek. Arra gondolok, hi­ába előírjuk a kerítés megépí­tését, a fokozottabb biztonságot — minden marad a régiben. Ahol következetesek a vezetők, ott sportszerű a játék, rendben mennek a dolgok. — Például . . .? — Nagycserkeszen, Kótajban, Tiszadobon, Kálmánházán segí­tenek, példát mutatnak a többi­eknek. — Betéve tudja a saabályokat? — Igyekeztem megtanulni és betartani a FIFA-dÖntvényeket. A szabályok ismereteit állandó­an frissítem magamban. — Készül a mérkőzésekre? — Minden találkozóra, még az úttörő mérkőzésekre is készü­lök. — A legkritikusabb időszak? — A második félidő közepétől válik nehézzé, amikor a játéko­sok és a bíró fáradni kezd. — „Civil” foglalkozása? — A Mezőgép üdülővezetője vagyok. Ha a sport szót halljuk, nagy­szerű létesítmények, kiváló baj­nokok jutnak eszünkbe. Ha azt mondják, sportmunka: képzett edzőkre gondolunk, tapasztalt szervezők arca villan emlékeze­tünkbe. Am, amíg a téglák impozáns épületté nőnek, amíg a kama­szokból versenyzők formálód­nak, addig sok minden történik. És ebben az átalakulásban a társadalmi munkások játszanak felbecsülhetetlen szerepet, ök, a sport önkéntesei, legtöbbször névtelen hősei, akikről nyugod­tan mondhatjuk: láthatatlan At­laszok, akik sportmozgalmunkat tartják vállukon. Kovács György Tudósítóink figyelmébe A heti munkarend átcso­portosítása miatt lapunk leg­közelebbi száma november 10- én, vasárnap jelenik meg. Ezért kérjük tudósítóinkat, hogy a november 7—8 és 9-i területi és megyei első osz­tályú labdarúgó-mérkőzések tudósításait szombaton 14.30 órától adják le szerkesztősé­günkbe a szokásos (10-329, 11- 277) telefonszámon. CSÜTÖRTÖK Asztalitenisz: NOSZF-em­lékverseny, Nyíregyháza 20-as iskola (Kórház u.). 8.30. Birkózás: Mjakkai Gyula sza­badfogású verseny, úttörő A és B korcsoportosoknak, Zá­hony Közi. Szakközépiskola tornaterme, 10.00. Kézilabda: November 7. ku­pa női teremtorna Kisvárdán, az 5-ös iskola csarnokában, 8.00. Kosárlabda: Nyh. Tanárkép­ző—DUSE 11.00. Röplabda: November 7. kupa női torna Rakamazon, az álta­lános iskolában, 9.00. Tenisz: Kelet-Magyarország kupa egyéni verseny. Nyír­egyháza stadion teniszpályaj a 8.00. Tollaslabda: NOSZF-emlék­verseny, Nyíregyháza Ipari Szakközépiskola csarnoka, >111.30. PÉNTEK Asztalitenisz: megyei csb. I. osztály: Tiszavasvári—Nyírbá­tor, Nyh. Húsos—Nyírkárász, Nagykálló—Kállósemjén, Zá­hony—Nyh. Vízügy II., Tisza­ilök—Bököny (kezdési időpon­tok: 8.00.) Teke: NB II, férfiak: Sza­bolcsi Építők SE—Szolnoki MÁV, Nyíregyháza stadion te­kecsarnoka, 10.00. Tenisz: Kelet-Magyaország kupa, egyéni verseny. Nyír­egyháza stadion teniszpályája 8.00. Tollaslabda: NOSZF-emlék­verseny, Nyíregyháza ipari szakközépiskola, 8.00. Röplabda: NB I., férfiak: NYVSSC—Álba Volán , Nyír­egyháza. stadion játékcsarnoka 17.30. SZOMBAT Asztalitenisz: Fiú és leány megyei Tizek-bajnoksága, Nyíregyháza 20-as iskola (Kór­ház u.), 8.30. Röplabda: NB II., nők: Ib­rány— Salgótarján, 11.00. Súlyemelés: Oláh Sándor­emlékverseny, Nyíregyháza Tiszavasvári út, 10.30. Úszás: Szabolcs Kupa nem­zetközi verseny. Nyíregyházán a Malom utcai uszodában. 15.00. Labdarúgás, NB II.: NYVSSC —Veszprém, Nyíregyháza, vá­rosi stadion, 13.00, V.: Lója S. (Kurmai Z., Varga S.) Területi (kezdés: 13.00.): Ti­szavasvári—Hajdúszoboszló, v.: Pintér (Horváth. Tombor). Kisvárda—Olefin SC. v.: Ba­logh S. (Terenyei, Balázs). Megyei I. osztály (kezdés: 13.00. ): Ibrány—Nagyecsed, v.: Adorján (Titoa, Nagy J.) Bak- ta'lórántbáza—Máriapócs (Le­veleken játezák), v.: Ambrus (Farkas, Balkányi). Tyúkod— Levelek, v.: Ajler (Lőtinc, Vi­rág). Nagykálló—Nagyhalász, v.: Balogh M. (Losonczi, Sza­kács). Záhony—Hodász, v.: Gál Z. (Jekő, Fekete). Nyírbá­tor—Ajak, v.: Mónus (Fodor S., Deák). Nyh. Volán-Dózsa—Tu- zsér. v.: Kerezsi (Kelemen, Varga). A mérkőzést a városi stadionban játszák, 11.00-tól. Fehérgyarmat—Nyírkárász, v.: Dávid (Dudás, Németh L.) Kezdés szintén 13.00. Megyei II. osztály (kezdés 13.00. ): Tiszabercel—Csenger, v.: Héri. Kemecse—Vásárosna- mény (Sényőn játszák), v.: Ki­rály G. Varsánygyüre—Tiszá- lök, v.: Gombkötő. Fényeslit- ke—Sényő, v.: Bodnár. Encs- encs—Tunyogmatolcs. v.: Gergely. Mándonk—Nyírtass, v.: Vári. Panyola—Balkány, v.: Franyó. Kocsord—Tarpa, v.: Kosztyú. NB-s utánpótlás: NYVSSC— DVTK, Tiszavasvári út. serdü­lők 9.00, ifjúságiak 11.30. Teke: termelőszövetkezeti dolgozók szpartakiádja. Nyír­egyháza stadion tekecsarnoka 8.00. rületi futamok megnyerése után, az 1953-as bajnokságon harma­dik helyezést értem el — sorol­ja eredményeit Nemes Sándor. Ezután bevonultam katonának, és csak 1957 után kapcsolódtam be a körforgásba. Leszerelésem­kor egy 250-es zöld Pannóniát kaptam, amelyen kisebb átala­kításokkal mind gyorsaságin, mind terepversenyen indultam. Később a gyorsaságit megszün­tették, és így teljes erőbedobás­sal a crossviadalokra készülhet­tem, ahol 1957—62 között a terü­leti bajnokság összes fordulóit Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 15-124. Telexszám: (73) 344. Pos­tacím: Nyíregyháza, Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkosztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex: 73495. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Posta­cím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: Mádi Lajos. Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, V„ József nádor tér 1. — 1900,— közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43.— Ft, ne­gyedévre 129,— Ft, fél évre 258,— Ft, egy évre 516,— Ft. Kérés nélkül küldött kézira­tokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában, Nyír­egyháza, Árok u. 15. Felelős vez.: Jáger Zoltán. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058 Ünnepi műsor II Kelet­Magyarország Területi gyorsasági verseny Miskolcon 1954-ben. 801-es rajt­számmal Kovács László.

Next

/
Thumbnails
Contents