Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
1985, november 7. ^ A belorecsenszki „Szovjetunió 60 éve” nevű vegyi üzemre fontos feladat hárul napjainkban: elegendő jó minőségű műtrágyát, növényvédő szert kell biztosítania a mezőgazdaság számára. Szocialista brigádok Ibrányban A türelem órája már lejárt. Gosztonyi Tiborné azzal köszön: alaposan megkéstünk. Valóban nem dél van már, kora délután. Ezért is, másért is szapora szóval térünk a lényegre. A szocialista brigádmozgálomról a beszélgetés bevezetője így hangzik: Ügy tűnik önző és rohanó világban élünk. Előtérbe került: iparban a gmk, szövetkezetben a háztáji. Dúl a maszekolás. A „kaparj kurta, neked is jut” sánta elmélet virágkorát éli. Kétségtelen kell a pénz, a mellékes jövedelem, házépítésre, kocsivásárlásra és mindenféle emberi álmok és vágyak megvalósításához. Ezt látva és tudva hol a helye életünkben az emberi jónak, az önzetlenségnek? Él-e úgy, ahogyan illik a szocialista brigádmozgalom? Eredményes évtized A vitára ösztönző, kendőzetlen, helyenként túlzottan is sötéten festő szöveg úgy hat, mint a szentségtörés. Már pereg is az ellenvetés, de előbb történjék meg a bemutatkozás. Sorban, ahogyan a nem túlságosan nagy elnöki szobában ülnek: Bényei János a Dobi István szocialista brigád vezetője, tizenöten vannak lakatosok. A brigád 1972-ben alakult. Fekete János a Krúdy Gyula szocialista brigád vezetője, 21-en vannak gépszerelők, a brigád 1980-ban alakult. Kulcsár József a Kékláng szocialista brigád vezetője, tízen vannak, hegesztők, a brigád múltja másfél éves. Kovács László az Acél szocialista brigád vezetője, 17-en vannak, a melléküzemágban dolgoznak. Gosztonyi Tiborné a Váci Mihály szocialista brigád vezetője, 32-en vannak irodai dolgozók. Jelen van még Fekete Sándorné, az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezet párttitkára, szocialista brigádtag. Egyébként a termelőszövetkezetben 13 szocialista brigád dolgozik, 287. a brigádtagok száma. — A brigádmozgalom erősödik, a taglétszám gyarapodik. Ez az első érv és ellenvetés. Aztán Bényei János arról kezd beszélni, hogy a mozgalomnak a brigádtagok mit köszönhetnek: — A termelőszövetkezetben elsőként alakítottunk brigádot. Nem szégyenkezünk, eredményes évtized van mögöttünk. Ha csak a brigádtagok szellemi gyarapodását tekintem, már az is sok. Négyen érettségiztek, egy fő technikumba járt, egy fő művezetői tanfolyamra. A marxista esti középiskolán tavaly hárman végeztek. Ha nincs brigádmozgalom, ez nem így alakul. Aztán négyen lettek párttagok, a brigádtagok 60 százalékának van valamilyen társadalmi funkciója, van közöttünk pártbizottsági tag, vannak tanácstagok. Végzünk társadalmi munkát, patronálunk az általános iskolában egy osztályt. Felejthetetlen volt a nyáron a gyermekekkel az egri kirándulásunk. — Mire volt jó? Patronálni a gyerekeket. Miért nem a szülők, a szülői munkaközösség törődik a gyerekek dolgával? Ez a megjegyzés vitát kavart. A párttitkárnő kijelentette: minden szocialista brigád patronál egy osztályt. És nemcsak úgy, hogy ha szükséges, elkészítenek egy könyvespolcot vagy egyéb hasonlót. A brigádtagok foglalkoznak a gyermekekkel, nevelik is őket. Ott vannak minden rendezvényen. Az osztály pedig eljár a brigádhoz üzemlátogatásra, a tanulók ott vannak a tsz-ren- dezvényeken. — Szükség van erre? Társadalmi igény? — Nagy szükség van rá. Sok a veszélyeztetett gyermek. Sajnos egyre több. De a jó szó, a törődés azoknak sem árt, akiknél rendben van a családi körülmény. Egyébként az osztálypatro- nálás úgy történik, hogy kezdi a brigád az elsősökkel és viszi az osztályt végig a nyolcadikig. — Ezt tettük mi is — jegyezi meg Bényei János. — A mi gyermekeink, akikkel Egerbe mentünk, idén végeztek. A brigád állta a költségeket és megérte. Nagyon jól éreztük magunkat, élmény volt az a gyerekeknek, de a felnőtteknek is. Most kezdjük elölről egy új osztállyal ... ...jó így együtt lenni... Ha egy szocialista brigád teljesíti a vállalást, ha elér valamilyen fokozatot, azért pénzt kap. Mennyiben befolyásolja ez a brigádalaki- tást? A kérdés nem véletlen, hiszen egy nem régen alakult brigád vezetője is a körünkben van. Kulcsár József nem tér ki a válasz elől és nem köntörfalaz: — A pénz mindenkinek jól jön. Nem tagadom, amikor szerveztem a brigádot, ezzel is érveltem. De nem a pénz a döntő, hiszen nem olyan nagy az összeg, hogy azért vállaljunk többletmunkát. Meggyőződésem, ha van brigád, nagyobb az összetartás, jobban megy a munka, más a munkához való viszony, a kapcsolat is közvetlenebb, emberibb. — Ha ezt hiszi, akkor miért csak tavalyelőtt szervezte a brigádot? — Akkor létesült az üzem. Kiegészítő tevékenységben a termelőszövetkezet vasszerkezeteket gyárt. A műhelyben negyvenen vagyunk és csak tíz tagja van a brigádnak. Ez két dolgot bizonyít, a belépés önkéntes volt, másrészt aki belépett, az nem a pénzért tette. És gondolom nem bánta meg senki. Sok társadalmi munkát végeztünk. Épül egy új szerelő- csarnok. Van rajta hegesztőmunka is, a szakmánkba vág, megcsináltuk. De vállaltuk a téglapucolást, fásítást. Ha látta volna a környéket. Egy romhalmaz volt. Igyekeztünk szebbé, elfogadhatóbbá tenni. Vasárnap is dolgoztunk. Volt aki családostól. Akkor tűnt ki igazán, mennyire jó így együtt lenni. A fiam is velem volt. neki is nagyon tetszett a dolog ... Mindenütt ott vannak Kitűnik, jó példát arra, hogy a szocialista brigádmozgalom él és virul, mi több, nagyon hasznos, mindenki tud mondani. Fekete János véleménye: — Lehet, ha nem lenne brigád, akkor is learatnánk. De mert mi a kombájnolásnál védnökséget vállaltunk, nagyobb a felelősség- érzet. Igaz, a kombájnolást évek óta mi végezzük, a szerelés is a mi feladatunk, így ki-ki magának csinál (jót vagy rosszat, de rosszul nem szerelhet, azért van a brigád. Idén 1300 hektár volt a kalászos, nem volt gondunk, jól mentek a gépek ... Ki-ki mondja a véleményét, bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom nagy erő, csak manapság keveset beszélnek róla. A híradásokból is kiszorult. Gosztonyi Tiborné derűsen jegyezte meg: „Vannak dolgok, amelyekről érdemes beszélni.” — A Váci brigádban nők dogoznak. Amióta létezik a szocialista brigád, született legalább húsz gyermek. Ez is valami. És mennyi gyermeket nevelünk? Többet attól, amennyi a brigádtagoknak van. Újdonság, nem régen csináljuk, hogy patronáljuk a cigányóvodát. Egyébként a brigád mindenütt ott van. Ünnepségeket szervezünk, előadásokat, tárlatokat rendezünk... Mire a nap lement, a határjárásból a tsz-elnök, Csongrádi Zoltán is megérkezett. Hallva azt, mit még a brigádtagok mondanak, a vita összefoglalójának is beillőén kijelenti: — A gazdálkodás feltételei egyre szigorúbbak, körülményeink egyre nehezebbek és eredményt kell felmutatni. Ebben segít a szocialista brigádmozgalom. A vezetőség sokat kér és sokat vár el minden brigádtól. És most nem udvariasságból mondom — mert jelen van néhány brigádvezető — a szocialista brigádok valóban jól és eredményesen dolgoznak. Ebben az évben erre fokozottan szükség van. Főként az ipari üzemekben kell a tervezettől többet termelni. Mezőgazdaságunk sajnos az időjárás miatt ismételten gyengébben teljesít. ★ Ibrány, Rákóczi Tsz. 4500 hektáron gazdálkodnak ott, ahol 13 a szocialista brigádok száma. A mezőgazdasági művelésre alkalmas talaj közepes termőképességű, sok gondot okoz a belvíz. A földművelésnek a bizonytalanságát ellensúlyozza az ipar, amelyet fokozatosan fejlesztettek, fejlesztenek. Szocialista brigádok mindkét területen, mezőgazdaságban és iparban egyaránt dolgoznak és lehetett volna erről úgy is szólni, hogy hány millió forint értékű volt a pluszmunka-vállalás, milyen összegű a megtakarítás stb. Most másról, nem kevésbé lényeges dologról, a brigádmozgalom emberi oldaláról beszélgettünk. Seres Ernő Molekulák kutatója Üvegcsövek kígyója, csillogó. fémeszközök, lombikokban fortyogó folyadékok között képzeli el a laikus a vegyészmérnököt. Ehelyett egy teljesen szabályszerű irodában fogad Kubala Ferenc, a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár műszaki-fejlesztési főosztályának vezetője, akinek irányításával gyógyszervegyészek, vegyész- mérnökök foglalkoznak a termékek kutatásával-fej- lesztésével. Arra kértük, avassa be olvasóinkat ebbe a sokak számára ismeretlen tevékenységbe. A kémia, az alkímia, talán az. aranycsinálás történetének különös epizódjai miatt már a sok századdal ezelőtti idők egyszerű emberét is foglalkoztatta. Titokzatos tudomány hírében áll, művelőjétől a tárgyi tudás és felkészültség mellett hallatlan türelmet, szívós kitartást is igényel. Kubala Ferenc „örökölte” ezt a szakmát — édesapja volt vegyészmérnök, s a pályaválasztás idején föl sem merült, hogy léteznek másféle mesterségek is a világban. Az egyetem után a Dunántúlra került Borsodból, majd újabb nagy „ugrás”, s következett Tiszavasvári. Ahogy ő fogalmazza: abban az időben még divat volt szakembereket népgazdasági érdekből áthelyezni, így érkezett 1963-ban a szabolcsi községbe, gyári technológusnak. Egy időben üzemvezetőként is dolgozott egy gyártóüzemben, majd a műszaki fejlesztési osztályra helyezték, amit 1978 óta vezet. Ma az Alkaloida megyénk ipara, illetve a hazai gyógyszergyártás egyik „fellegvára” — ennek illusztrálására a termelési adatok felsorolása helyett álljon az itt, hogy 80 országba exportál, a világ minden földrészére. Gyógyszeralapanyagok, intermedier termékek, gyógyszerkészítmények és növényvédő szerek gyára ma az egykori Kabay- műhely. Érdekes, hogy modern világunkban milyen elevenen él itt, ebben a környezetben Kabay zsenialitásának példája. A műszaki fejlesztési főosztályt körülbelül százötvenen alkotják, és tevékenységükről a leglényegesebbeket kiemelve a következők érdekelhetik a nagyközönséget: több olyan témakörben kutatnak, amely a legközvetlenebbül velünk, a kívülállókkal is kapcsolatban áll, ezeknek az „eredménye” a gyógyszertárakban kapható, illetve a növényvédelemben használatos, a továbbiakban pedig néhány országosan -kiemelt területen folytatják a „felfedezőmunkát”. Főbb kutatási területeik közé tartozik a szív- és a keringési betegségek gyógyszereinek kutatása* az úgynevezett anti-aritmiás témakörben. A másik nagy kutatási terület, melyet a közelmúltban indítottak, és a hetedik ötéves terv folyamán szeretnének megerősíteni, a központi idegrendszerre ható szerek vizsgálata. Ezek mellett jellemző az anti-bakteriális és anti-fungális (gombásodás) illetve vírusellenes vegyületek tanulmányozása, s jelentős azoknak a kutatóknak a száma, akik az állat- gyógyászat, illetve a növényvédelem számára dolgoznak. Igen lényegesek a külföldi kapcsolatok svájci, amerikai, angol, NSZK-beli és francia cégekkel, ezekből olyan li- cencek származnak, melyeket már „csak” adaptálni kell. InlLiionnL keveset mond, szakembereknek annál i/dlnIIMlah többet: jelenleg a pécsi egyetem kémiai intézetével két, illetve a Gyógyszerkutató Közös Vállalattal egy közös molekulája van az Alkaloidának, ez lehet a kutatómunka tárgya. Jóval, többet mondanak viszont azok a gyógyszernevek, melyeket az utóbbi öt esztendőben ismerhettünk meg, ezeket a kutatóvegyészek munkája nyomán kezdték meg Tiszavasváriban gyártani. Csak néhány példa: Potesept, Prolixan, Kálium—R — ez a szervezet káliumegyensúlyát segíti rendben tartani, Bia- rison kapszula és kúp — a reumás gyulladásokban szenvedők ismerik, Alkcema és Alksebor — fertőtlenítők. Büszkesége lehet a kutatógárdának a Gramoxon A „fölfedezése” — korábban egy alkalommal tömeges halált okozott a Dunántúlon egy növényvédő szer, amit egy társaság összetévesztett valami jóféle itókával. Most garantáltan szavatol az ember életéért, még ha valaki megtéved is. Hallottuk, Tiszavasvári nem perspektíva már olyan beérkezett mérnök számára, aki valahol másutt megteremtette az egzisztenciáját. Viszont itt is szükség van magas fokon képzett szakemberekre. Ezért is lehet jó számítása a vállalat vezetőségének azzal, hogy a frissen végzetteket elsősorban a műszaki állományba és éppen a műszaki fejlesztési főosztályra kívánja fölvenni az elkövetkező években. Eldugva érzi-e magát vajon egy ilyen kisebb településen a friss diplomával érkező fiatal? Kubala Ferenc- től halljuk, hogy egyre javuló itt a szellemi kapacitás, munka van, feladat van, a fiatalokat a vállalat lakással várja, lehetőség van az okos, meglapozott pályakezdésre, családalapításra. Nem szükségszerűen vész el valaki itt a „világ végén”, ha távol kényszerül is élni a nagyvárosok pezsgésétől, kultúrájától, szellemiségétől. Ami pedig a szakmai továbbképzést illeti, sokan szerezték meg a második diplomát, lehetőség van az önképzésre, kiváló a műszaki könyvtár, nyelvtanfolyamok működnek a gyári dolgozók részére. A főosztályvezető német nyelvismerettel most az angolt tanulja. Idpffpn viílélrrp vetődött ide Kubala Ferenc annak IUC£CH Y1UCJUC idején Az akkor ismeretlen hely most már az otthona. Felesége „rokonszakmás”; gyógyszerész. Két gyermekük közül a nagyobbik most fog érettségizni, a kisebb harmadikos középiskolás. Elhatározott szándékuk, hogy orvosok lesznek. Közel tehát a gyógyszerek világához... Itt a gyárban pedig a soron következő egyik legnagyobb feladat a számítógépes adatbank kialakítása. Nemes és szép munka rendet rakni a molekulák és a vegyszerhatások között. Azért kívánják most eltárolni ezeket az adatokat, hogy mindazoknak ne kelljen elölről indulni, akik utánunk következnek. Baraksó Erzsébet Uli hfLiuEM lÜLllKlif
