Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

1985. november 7. *óféták \ cserébe meglesz, amit kívántak, felednek bitang, korai véget. Ártalmatlanok, mint a Nap fénye, nádi siklóknak méregfoguk nincs — mégis, országok rettegnek tőlük, pedig ezt épp ők nem s nem akarnák. Királyokkal is tegezve szólnak, már ha leszállnak holmi királyhoz, de ha nem szállnak, akkor se némák, cipőjükkel is elbeszélgetnek. Akik új rendet s törvényt hoznának: törvényen kívül rekesztik mindig! Nem rettegnek ők gonosz haláltól: nehezen éltek, meghalni könnyebb. t: Leány rózsaszín kendővel MA ESTE LÁTHATJUK: A Harctéri regény A tavalyi, XVII. össz-szö- vetségi filmfesztiválon, Ki- jevben fődíjjal tüntették ki a filmet és két főszereplőjét. Ugyancsak tavaly, a nyugat­berlini fesztiválon a legjobb női alakítás díját nyerte el Inna Csurikova e filmbeli szerepéért. A Harctéri regényt a magyar mozik is bemutat­ták, november 7-én pedig a televízióban láthatjuk. A történet a szerelemről szól. És annál is többről: nagy érzésekről és az érzel- meknék az emberekre gya­korolt hatásáról. Ljuba a II. világháborúban ápolónő a fronton. Századparancsnoká­val szerelmesek egymásba. Szása, a kiskatona reményte­lenül rajong Ljubáért. A századparancsnok elesik. Ljuba és Szása a háború után egy véletlen folytán új­ra találkozik... , A tartalmat felesleges to­vább mesélni, hisz a filmet hamarosan megnézhetjük. Érdekesebb talán azt elmon­dani, ami a film nézésekor nem derül ki. Hogy Nyikolaj Burljajevet, Szása megfor- málóját kisfiúként ismertük meg, amikor az Iván gyer­mekkora című csodálatos film címszerepét alakította. Azóta férfivá és kitűnő szí­nésszé érett. Amikor a Harc­téri regény forgatókönyvét elolvasta, félretette vala­mennyi tervét — köztük ön­álló rendezését is' —, mert úgy érezte: Szását el kell játszania. — Az első forga­tókönyv életemben, amelyet megkönnyeztem. — mondta. A forgatás minden napján boldognak éreztem maga­mat. Ljuba szerepét Natalja Andrejcsenko, a nagyon szép és nagyon tehetséges színész­nő alakítja. Szergej Bondar- csuk és Irina Szkobceva ta­nítványa volt, és már főis­kolásként filmezett, á többi között mesterének Sztyeppe című alkotásában. Ljubáról így beszélt: „Romantikus, eszményi nőalakot kellett megformálnom, akit eláraszt annak a fényes és egyszers­mind keserű korszaknak a ragyogása.” Ljuba megformálása után Andrejcsenko eljátszotta a Viszontlátásra, Mary Poppins című musical főszerepét, amelynek zenéjét férje, Mak­szim Dunajevszkij kompo­nálta. Szása feleségét, Vera taní­tónőt Inna Csurikova alakít­ja, akinek nem rég tapsol­hattunk a lenini Komszomol Színház magyarországi ven­dégjátékában, az Optimista tragédia komisszárnőjének szerepében. A világszerte is­mert színésznő — A tűzön nincs . átkelés, a Kezdet és más filmek főszereplője — ezúttal is remekbe formálta a férje elvesztésétől rettegő, megértő, erős asszony figu­ráját. Érdekes történet, invenció- zus rendezés, kitűnő színészi alakítások — ez a Harctéri regény, amelyet november 7-én este 20 órai kezdettel sugároz televíziónk az 1-es programban. Író, rendező és az egyik zeneszerző: Pjotr Todorovszkij. (erdős) A Liechtensteini Nagyher­cegség művészi bélyegeivel kápráztatja el a világot. A csodálatos miniállam, mely a turisták kedvelt útipontja, békés sziget kontinensünkön. Michael Guttenhrunner [Ausztria] Tüzet nyit ránk a nap fényes magasból Fehérlő pára-fátyol leng a fákon, fölöttük mámorosán ring a légben egy rőt rohamrakéta. Sejtelem kél az ébredő erdőben, míg halálról csahol egy puska, csönd a fedezéke. Elém zuhan egy ember — vége, látom. Mind vakmerőbb a puskák csaholása, dühös kutyákként vicsorítva mordul egymásra feltüzelt vér és tüzes fém. Az ólom-szürkeség virágba kúszik, a nap fényén a szemek áttüzelnek, a zöldet kattogó fogak harapják, erdőbe süllyed buggyanón a gránát és roncsolt fákat ráz a megveszett lég. A ködgomolyból árnyak raja szökken piros cserjésbe... Lőni, szúrni, vágni! Előttem ember fekszik: fogsorát is széthordta a roham, akár a szél, I Federico Garda Lorca [Spanyolország] Ez ám erőlködés! Erőlködik a ló, hogy eb lehessen, erőlködik az eb, mert fecske lenne, hogy méh legyen — erőlködik a fecske, s erőlködik a méh, hogy ló lehessen! És a ló a rózsából mily nyílvesszőt röpít ki s mily szürke rózsa nyílik a pofáján! S a rózsa mily fények s bömbölések kerge nyáját Luis de la Sémának köti szárához: eleven cukorhoz? És a cukor milyen késekről álmodik, ha virraszt? És a kések mily kóbor holdat, mezítelenséget s folyton vöröslő bőr-pirost keresnek? És én, az eresz alján mily lángoló szeráffá lényegülnék? Csak a boltív habarcsa olyan sok, vékony s észrevehetetlen, hogy semmit sem erőltet Albert Steffen [Svájc]: Múlt és jelen Az út mentén, amely egykor iskolánkba vitt, bozót s fa ágaiban, levelében könyv rejtőzött mindenütt. öregedve tördelem ma egy luc korhadt kérge-lapját. — Az életfa kézirata! — súgja halott cimborám. Betűzöm a régi sorsot. — Miért éppen ez az út vonz? Miért épp ez a tanítás? — kérdem hű halottamat. Szellő lehel homlokomra: — Magad írtad ide egykor jövőd vágyát; jó hát tudnod, hogy mi voltál valaha! Lucian Blaga [Románia] Órák, napok óta takart meleggel a délszaki part. A vértem iszapra rakom, s keresztbe fonom a karom. Hét évig is eldudorasznék, elfödne derűs luzitán ég, de rámlel a szélmalom is, a szárnya de messzire visz! I Elpusztulok itt, hisz a csillagok este j felszívnak a messzi egekbe .. ) ÍEPI ÜZENET r (1982) Jelenet a filmből ~W~ » jr jf JP

Next

/
Thumbnails
Contents