Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. november 7. Díszünnepség Nyíregyházán a nagy október 68. évfordulóján A nagy októberi szocialis­ta forradalom 68. évfordulója alkalmából szerdán díszün­nepséget rendeztek Nyíregy­házán, a Móricz Zsigmond Színházban. A magyar és a szovjet himnuszok elhangzá­sa után a megye és a város párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetőit, a munkásmozgalom veteránjait, az üzemek, intézmények ki­váló dolgozóit, a fegyveres erők és testületek, az ideig­lenesen hazánkban állomáso­zó szovjet alakulatok képvi­selőit és az elnökség tagjait, — köztük Varga Gyulát, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Bánóczi Gyulát, a me­gyei tanács elnökét, Körössy Kálmán, Nyíregyháza Város Tanácsának elnöke köszön­tötte, majd Tóth Géza, a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja, az SZMT veze­tő titkára mondott ünnepi beszédet. Tóth Géza beszéde — Az emberiség történeté­nek legfontosabb sorsfordító napjára, egy új korszak kez­detére, a nagy októberi szo­cialista forradalomra emlé­kezünk, — mondta beveze­tőül a szónok, majd azzal folytatta: — Nemzetközi konfliktusoktól terhes, a nukleáris háború veszélyét is magában hordozó napjaink­ban aligha idézhetnénk mél­tóbban a nagy október emlé­két. minthogy hangsúlyozzuk: a 68 éve született új mun­kás-paraszt hatalom első szava békefelhívás volt. Az akkor már negyedik eszten­deje világháborút szenvedő emberiséghez szóltak ezek a szavak. Ma már tudjuk, hogy a háborúnak akkor nem lett vége, hiszen a tőkés hatalmak nemet mondtak a fiatal nép­hatalom felhívására — mond­ta a szónok, majd arról be­szélt, hogy 14 kormány ösz- szefogásával intervenciót in­dítottak a fiatal szovjet ál­lam ellen, hogy elfojtsák a forradalmat. Az 1917-es első békefelhívásra adott tagadó válasz óta a tőkés hatalmak sokszor mondtak nemet a Szovjetunió és a szocialista közösség leszerelési javasla­taira, s ennek jeleit napja­inkban is felfedezhetjük. Részletesen beszélt az ün­nepség szónoka arról, hogy az októberi forradalom azért rombolta szét a régi rend­szert, hogy helyére újat épít­sen, egy olyan társadalmat, amely jobb, igazságosabb a réginél. Beszélt az elmúlt kö­zel hét évtized hatalmas tár­sadalmi-gazdasági, kulturális eredményeiről. — A szovjet állam az erős nagyhatalom helyzetében is ugyanúgy a békés egymás mellett élés politikáját kö­veti, mint az első időkben. A legutóbbi hetekben is szám­talan tanújelét adta annak, hogy a legmesszebbmenőkig képes kompromisszumra a béke érdekében. Nyilvánvaló azonban, hogy mindezt a sa­ját és szövetségesei, a szo­cialista országok védelmi ér­dekeinek figyelembe vételé­vel teszi — hangsúlyozta Tóth Géza, majd arról be­szélt, milyen nagy áldozato­kat kellett hoznia a Szovjet­uniónak a fasizmus legyőzé­sében, a testvéri országok, így hazánk felszabadításáért. Azzal folytatta: Hazánk ereje a szocialista országok közösségéhez tartozásban gyökerezik, eredményeink ide vezethetők vissza. Hűsé­günk a szocialista közösség országaihoz megbonthatatlan, s eltéphetetlenek a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatunk szálai. A továbbiakban azok­ról az eredményeinkről szólt, amelyet hazánkban a szocia­lizmus építése útján értünk el, s melyek a nagy október­ben gyökereznek. Szólt arról a reális számvetésről és fel­adatmegjelölésről, amelyet pártunk XIII. kongresszusán végzett el, hangsúlyozván: pártunknak a jöpoben is az a célja, hogy a nemzet minden alkotó erejét tömörítse, ösz- szefogja abban a szocialista nemzeti egységben, mely ha­zánk politikai arculatát alap­vetően meghatározzák. — Rendszerünk politikai erősítését szolgálja, ha a gaz­dasági életben jól végezzük munkánkat, ha jól szervez­zük meg a termelést, ha olyan minőségű termékeket gyártunk, amelyek megállják a helyüket a világpiacon — mondta, majd arról beszélt, hogy bár a szocialista építő munka eredményei ma is igen jelentősek hazánkban, egyre nehezebb és bonyolul­tabb feladatokat kell megol­danunk. Megyénkben ilyen például a foglalkoztatás, a mezőgazdaság jövedelemter­A díszünnepség elnöksége. meló-képességének növelése, az iparszerkezet korszerűsí­tése és a települések ellátá­sának javítása. Mind ebben konkrét célokat és feladato­kat tűzött megyénk társadal­ma elé, a megyei pártérte­kezlet, mely célokért dolgoz­ni valamennyiünk felemelő kötelessége. Ezután az idei esztendő eredményeiről, gondjairól, a tervteljesítés objektív és szubjektív nehézségeiről szól­va hangsúlyozta: az év hát­ralévő részében még jobban kell dolgoznunk, hogy az esztendő eleji rossz időjárás­ból, vagy a munkánk fo­gyatékosságaiból eredő elma­radásokat a lehetséges mér­tékben csökkenteni, pótolni tudjuk. Rámutatott, hogy az országgyűlés októberi ülésén elfogadta a kormány öt évre szóló programját, mely leszö­gezi: a bizalomteli demokra­tikus légkör olyan értéke belpolitikai életünknek, amely nélkül nem volnánk képesek megoldani a ránk váró igen nehéz feladatokat. Ezek teljesítéséhez erőt, ön­bizalmat ad, hogy a párt- kongresszus által jóváha­gyott politikát népünk ma­gáénak. vallja, azokat tettek­kel támogatja. Az Intemacionálé hangjai­val ért véget a megemléke­zés első része, majd a Mó­ricz Zsigmond Színház mű­vészei és a Nyíregyházi 4. számú Általános Iskola gyer­mekkórusa adott színvona­las ünnepi műsort. Koszorizás a megyeszékhelyen Koszorúzási ünnepséget tartottak szerdán Nyíregyhá­zán a nagy októberi szocia­lista forradalom győzelmé­nek 68. évfordulója alkalmá­ból. Katonai tiszteletadás mellett helyezték el a hála és a kegyelet virágait a Le­nin szobornál a megyei és a városi pártbizottság, a me­gyei és a városi tanács, a Ha­zafias Népfront, a szakszer­vezetek megyei tanácsa, a KISZ megyei és városi bi­zottsága, a szovjet helyőrség és a fegyveres testületek, va­lamint a megyeszékhelyi üzemek, intézmények dolgo­zóinak képviselői. A nyíregyházi Északi te­metőben nyugvó katonák sír­emlékénél is koszorúzással tisztelegtek a megyeszékhely lakosságának, az üzemek, in­tézmények dolgozóinak kép­viselői. A párt megyei és városi vezetői koszorúznak. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette az 1986—1990-es évek­re szóló magyar—vietnami tervegyeztetés lezárásáról készített jelentést. A kormány megtárgyalta és elfogadta az energiagazdálkodás, a gazdaságos anyagfel­használás és technológiák korszerűsítésének, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosításának a következő évekre szóló programját. A Minisztertanács módosította az általános jövedelemadóról, valamint a lakossági adóigazgatási eljárásról és az illetékhivatalokról szóló jogszabályokat. A módosítás — az 1984-től alkalmazott elvekből és az arányosabb közteherviselés megvalósításának köve­telményéből kiindulva — az évi 200 ezer forint alatti jövedelmek esetében kisebb mér­tékű adócsökkentést, illetve a magasabb jövedelemkategóriákban emelést ír elő. Az általános jövedelemadózás­ban 1984-ben bevezetett intézke­dések alapvetően beváltak- A különböző tevékenységekből származó jövedelmek egységes és együttes adóztatása — mely­nek célja az igazságosabb köz­teherviselés — társadalmi mére­tekben elfogadottá vált — álla­pította meg a Minisztertanács. A kedvező tapasztalatok ellenére több tényező miatt is szükséges­sé vált a jogszabályok változta­tása. A községfejlesztési hozzá­járulás — mint ismeretes — ja­nuár elsejével megszűnik. Ez az általános jövedelemadó-terhek nagy mértékű csökkenését ered­ményezné, ami a nagyjövedel­mű adófizetőknél nem indokolt. A lakossági reáljövedelmek meg­őrzése is szükségessé teszi az adóterhek átalakítását, figye­lembe véve a helyi alapellátást szolgáló kisipari, kiskereskedel­mi és más egyéni vállalkozások helyzetét. A jövedelmekkel ará­nyos közteherviselés szintén az adóterhek kis mértékű átcsopor­tosítását teszi szükségessé. Az alacsonyabb jövedelműek adói csökkennek, a magasabb jöve­delműek terhei nőnek. A jövedelemelvonás mértéke az alábbiak szerint változik: az évi 200 ezer forint alatti jöve­delmeknél az adókulcs kis mér­tékben (átlagosan 2—3 százalék- ponttal) csökken, a magasabb Magyar vezetők távirata Üdvözlő táviratot kül­dött Moszkvába Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, Andrej Gromikónak, a Legfelsőbb Tanács elnökének és Nyi- kolaj Rizskovnak, a szov­jet kormány elnökének címezve Kádár János, az MSZMP KB főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök. A távirat szövege a követ­kező: Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Mi­nisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üd­vözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a szovjet népnek a nagy októberi szocialista forradalom 68. évforduló­ján. A nagy októberi szocialista forradalom létrehozta a világ első szocialista államát, s ezzel új korszakot nyi­tott az emberiség történelmében. Legszebb haladó ha­gyományaink között őrizzük annak emlékét, hogy a polgárháború idején nagyszámú magyar internaciona­lista harcolt a szovjetek oldalán és az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság velük együtt vívta történelmi har­cát. A szovjet nép kommunista pártja vezetésével ki­emelkedő eredményeket ért el az új társadalom épí­tésében. A szovjet hatalom létrejöttétől napjainkig kö­vetkezetes harcot folytat a világ békéjéért, a társadal­mi haladásért. A magyar nép felszabadítóját tiszteli a Szovjetunió­ban és nagyra értékeli barátságát. A marxizmus—leni- nizmus és a szocialista internacionalizmus eszméin, a közös célokon és érdeken alapuló magyar—szovjet együttműködés gyümölcsöző eredményei jól szolgálják népeink és a szocialista közösség ügyét. Pártunk és kormányunk a jövőben is népeink barátságának erő­sítésén, együttműködésünk további fejlesztésén mun­kálkodik. A Szovjetunió és az egész haladó emberiség e nagy ünnepén további sikereket kívánunk a fejlett szocia­lista társadalom építéséért, a haladásért, a világ bé­kéjének megőrzéséért folytatott állhatatos tevékenysé­gükhöz. ★ Várkonyi Péter külügy­miniszter táviratban üd­vözölte Eduard Amvro- szijevics Sevardnadze szovjet külügyminisztert a nagy októberi szocialista forradalom 68. évforduló­ja alkalmából. Szabolcsi küldöttség utazott a Szovjetunióba Ukrajna Kommunista Pártja Kárpátontúli területi bizottságának meghívására háromtagú Szaboles-Szatmár megyei küldöttség utazott szerdán a Szovjetunióba, hogy részt vegyen a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából Ungváron rendezett ünnep­ségeken. A delgáció vezető­je Gyuricsku Kálmán, a me­gyei pártbizottság titkára, tagjai: Csorna Tbomé, a bak- talórántházi nagyközségi pártbizottság titkára, és Hegymegi István, a Számos- menti Állami Tangazdaság igazgatója. Megjelent az MSZMP XIII. kongresszusának jegyzőkönyve Megjelent a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusának jegyzőköny­ve. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában kiadott kötet tartalmazza a Központi Bi­zottság előzetes jelentését a kongresszus küldötteinek, a Központi Bizottság beszámo­lóját, a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentését. A könyv közli Kádár János és Gyenes András szóbeli ki­egészítőjét, időrendben vala­mennyi felszólalás szerkesz­tett szövegét, valamint a vi­ta-összefoglalót. A kötetben olvasható a kongresszus ha­tározata, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt szervezeti szabályzata, a párt újonnan megválasztott vezető szervei­nek névsora. A kongresszu­son képviselt testvérpártok üdvözlete, a függelékben pe­dig a kongresszus küldöttei­nek és a külföldi delegációk vezetőinek névsora. jövedelemkategóriákban arányo­san — 3—8 százalékponttal — emelkedik. Ez a kisebb jövedel­műek esetében segíti a jövedel­mek reálértékének megőrzését. A nagyobb jövedelmet elérők terheit — továbbra is kielégítő érdekeltséget biztosítva — növe­li. Az ezer forinton aluli eseti jövedelmeknél az adókulcs az eddigi 2 százalék helyett egysé­gesen 6 százalékos lesz. A ma­gasabb adókulcsot az indokolja, hogy csekély összegekről lévén szó, ezeket utólagosan a jövőben nem összesítik, és más jövedel­mekkel nem adóztatják együtt, ami magasabb terhet jelentene. A szociális mentesség, amely az időskorú, vagy rokkant adó­zókat illeti meg, az évi 48 ezer forintos jövedelemhatárról 60 ezer forintra emelkedik. Az egyéni vállalkozók részére ad­ható termeléspolitikai kedvez­mények össze évi 50 ezer forint­ról 120 ezer forintra változik. Ezt a kedvezményt elsősorban a kistelepüléseken működő, a la­kosság alpellátását biztosító vál­lalkozók kaphatják. A vállalkozóknál az adóztatás hatékonyságának növelését és az eljárás egyszerűsítését további két új rendelkezés is szolgí'.ja. A nagyobb vállalkozók — a gaz­dasági munkaközösségekhez ha­sonlóan — saját maguk fogják adójukat nyilvántartani, beval­lani és kiszámítani, így az ad­minisztráció csökkenthető. Több idő jut az ellenőrzésekre, a nagyjövedelmű adózók vizsgála­tára. A kis- és középjövedelmü adózók két lehetőség között vá­laszthatnak: vagy átalányt fi­zetnek, vagy hagyományos mó­don adóbevallás alapján adóz­nak. Az átalányadó mértéke a forgalomhoz kötődik. Adott be­vétel azonban a szakmai körül­ményeket figyelembe véve há­rom — egy alacsonyabb, egy közepes és egy magasabb mér­tékű — adósávba sorolható be. A besorolás attól függ, hogy az adott vállalkozó milyen feltéte­lek között dolgozik, milyenek értékesítési, piaci, jövedelem- szerzési lehetőségei. Az átalány­adó konkrét mértékét az adóha­tóság állapítja meg az érdek- képviseleti szervek véleményé­nek figyelembe vételével. Az átalányadó három évre szól és csak kivételes esetben módosít­ható. A szerzői, a különböző művé­szeti tevékenységek adóztatásá­nál a szakmai sajátosságok és a kultúrpolitikai érdekeltségek mi­att az adóalap csökken, mértéke 30—60 százalék között lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents