Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

2 Kelet-Magyaronság 1985. november 5. Egyre hidegebb őszi-téli napok köszöntenek ránk. A la­kások fűtése sokba kerül. A takarékosságra nagy gondot kell fordítani az üzemekben, intézményekben, de még a magánlakásokban is. Az Űjfehértói Építő- és Faipari Szövetkezetben 1982- ben kezdtek hozzá a nyílászáró szerkezetek hőszigetelésé­hez. Erre a célra vásároltak technológiát Szabolcs és Haj­dú megyében kizárólagos felhasználási joggal. A terostát műanyag profil rugalmas, ezt dolgozzák be a nyílászáró szerkezetbe, amely tartósan több éven át jó hőszigetelést tsz lehetővé. A Tiszai Vegyikombinát által gyártott szige­telőanyagból eddig több mint százezer folyómétert dolgoz­tak fel az ipari szövetkezet szakemberei, ezáltal 10—20 százalékos energiamegtakarítást értek el, ahol igénybe vet­ték ezt a szolgáltatást. A képen: egy régi épület nyílászá­ró szerkezetét szigeteli Rinyu Miklós és Magyar László. (Elek Emil) A rádió mellett Visszakörzetesítés ? N emrég alkalmam volt be­szélni az egyik tanárral, aki a községükben évek­kel ezelőtt lezajlott iskolai körzetesítés furcsaságait ele­venítette fel, mert ez is szó­ba került a beszélgetésünkön. Két község valóságos csatáro­zása kísérte a körzetesítést, és győzött a valamivel nagyobb község, oda körzetesitették a felsős gyerekeket, jóllehet a kisebb községben jobb tárgyi­személyi feltételek voltak a szakrendszerű oktatásra. Ké­sőbb a nagyobb községben is megépült, nem kis pénzért, új iskola, a kisebb községben pe­dig évekig, üresen álltak az elhagyott tantermek, melyeket alaposan kikezdett az idő . .. Ez a személyes epizód jutott eszembe hétfőn reggel a Kos­suth rádió reggeli párbeszédét hallgatva, ahol a Művelődési Minisztérium osztályvezetője a körzetesítés jó és rossz ta­pasztalatait említette fel, s megütötte a fülem egy szokat­lan kifejezés: „visszakörzetesí- tés’\ Az osztályvezető, a félreér­tések elkerülése végett nyom­ban hozzátette, nincs szó va­lamiféle „visszakörzetesítés- ről”, de mindenütt korrigálni kell az elkövetett hibákat és ahol a lehetőségeket meg tud­ják teremteni, helyben kell megoldani a gyermekek okta­tását. Ez azonban igen nehéz lesz, mondta, mert a kisebb községek önerőből nem tud­ják jobbá tenni az iskolai kö­rülményeket, ehhez megyei, sőt országos támogatás szük­séges. Bárhogyan is kerülgetjük, a kisebb községekben, ahol ala­csony a gyermeklétszám, két rossz között kell választani. Az egyik: vállalni a fárasztó utaztatást, gyalog, kerékpáron, vonaton, buszon a nagyobb községbe, ahol szakszerű ok­tatás várja a diákokat. A má­sik: helyben megoldani az oktatást, akár összevont osz­tályokban is, amely természe­tesen így nem lehet szakrend­szerű, de a gyerekek megme­nekülnek a hihetetlen nagy energiát, törődést kívánó napi ingázástól. A két rossz közül a kisebb rosszat kell választani, — szűrtük le a reggeli beszél­getésből, ahol ezekben a hó­napokban gondolkoznak azon, hogyan tovább a körzetesítés­sel, vagy visszakörzetesítés- sel.. . P. G. Tévé-jegyzet Texasi ciánkoktél A múlt héten is jól ellát­ták a bajunkat. Láthat­tunk egy bárgyú ame­rikai filmet Texasról, s egy még bárgyúbbat vasárnap a gyöngyöző ciánról. Megvolt te­hát a betevő igénytelenség. Pofon, méreg, kocsma, ivá- szat, erőszak, ágyjelenet — vagyis minden, ami ahhoz kell, hogy valaki rosszakat ál­modjon. Ügy látszik, hiába bombázza a magyar kritika a Magyar Televíziót, a bírálat vagy el se jut az illetékes­hez, vagy ha igen, akkor leg­feljebb a vállát rándítja. Ki tagadhatná, hogy eközben egy Fali Leo-operett valóságos oá­zisként hat, s hajlamosak va­gyunk azt mondani, csettint- ve nyelvünkkel: ez már igen! Ha valaki' mégis arra vállal­kozott, hogy vadászgatott más csatornán is, igaz, nem min­dig a fő műsoridőben, az ta­lálhatott pár jó kisfilmet. Ez viszont előcsalta a nosztalgiát az emberből. Mert volt idő, amikor rendszeresen örülhet­tünk egy műsornak, melynek az volt a címe: Kisfilmek a nagyvilágból. Fő műsoridőben vetítették, sokuk izgalmasabb volt, mint bármelyik krimi. Igényes, szép, tanulságos, szó­rakoztató programok voltak ezek. De mostanára a nagy sivatagokról szóló sorozat épp­úgy a perifériára szorult, mint a nagyszerű sportfilmek ka- valkádja. Ehelyett korlátlan mennyiségben láthatunk pucér férfiakat, vedelőket, ágyban sóhajtozókat, erőt fitogtatókat, gyengédség nélkülieket, rom­lott lelküeket, pénzsóvárokat a képernyőn. Nehogy azt higy- gye valaki, hogy igaz az a magyarázat, hogy a végül is győzedelmeskedő igazság min­denért kárpótol. A nézők egy része a gonosz gégét jobban megjegyzi, mint a végső er­kölcsi tanulságot. Visszasírjuk Maigret-t, Ha- ferkampot, Colomból, s szinte üdülünk Derrick láttán. De hát rájuk most rossz napok jár­nak. Sóvárognánk valami szép, nemes, emberi után. Le­het ez szerelem is. Addig csak egy jó tanács. Nyomjuk ki a készülék gombját. És várjunk. Míg valaki az ízléstelen erő­szakot képes lesz kinyomni az esti programokból. Bürget Lajos Segítséget véró kastélyok Felújítás után — életveszély? Ezek után furcsának tűnt, hogy nemrégiben a tuzséri Lónyay-kastély hulló vako­latát, felpúposodott parket­táit, salétromos falait, és az itt található könyvtár pené- szedő könyveit mutatta az intézmény vezetője. Az épü­let jó úton halad afelé, hogy néhány éven belül életveszé­lyessé nyilvánítsák. A helyi tanács vezetői elmondták, hogy nekik nincsenek pénz­ügyi lehetőségeik a helyre­hozására. Ez késztetett arra, hogy megkeressem Szatmári Istvánt, a megyei tanács épí­tési és vízügyi osztályának főmunkatársát, és a megye kastélyainak sorsáról faggas­sam. — A tuzséri Lónyay-kas- télyt 1970-ben a két szárny- épület kivételével teljesen felújítottuk. — mondta. — Ezért terveink között nem szerepelt az újabb rekonst­rukció. 1981—82-ben másfél millió forinttal kezdtük el az északi szárny helyreállítását. Munka közben fedeztük fel azokat a kivitelezési gondat­lanságokat, azt a műszaki el­avultságot, ami lényegesen módosította elképzeléseinket. 1985-ben még három milliót biztosítottunk a befejezés­hez. Maga a kastély az eltelt 15 év alatt rendkívül meg­rongálódott. Terveinkben az elsők között szerepel a fel­újítása a komlód tótfalui Becsky-kúriával együtt, ami ugyancsak elhanyagolt álla­potban van. — Műemlékeink már jelle­gük miatt is nehezebb hely­zetben vannak, de ugyanak­kor ez adja értéküket is. — folytatja Szatmári István. A megye 36 kastélyából hét el­ső osztályú épület, és egynek városképi jelentősége van. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség kastélyprogramot hirdetett, amellyel a gazdát­lan épületeknek próbáltak ésszerű funkciót, hasznosítá­si lehetőséget találni. A me­gyéből a kótaji Fráter-kúri­át, és a Tiszadob—Ókenéz közötti volt Andrássy Aladár - kastélyt terjesztettük elő, és mindkettő megkapta a pénz­ügyi támogatást. — Okenézben megkezdőd­tek a munkák, de a Fráter­kúria esetében nem találtak olyan szervező erőt, amely egy meghatározott célra használni tudta volna. Így a műemléki felügyelőség a másfél millió forintot vissza­vonta. Ebbe nem nyugodtak bele, és végül úgy döntöttek, hogy levéltárat és helyi kiál­lítótermet hoznak létre, ami­nek a tervezéséhez a me­gyei tanács 250 ezer forintot biztosított. A tervek elké­szültek, megkezdődött az elő­készítés. A felújításhoz 1985- ben hárommillió forintot nyújtottak. A műemléki fel­ügyelőség látva az erőfeszí­téseket, 1986-ra újra kilátás­ba helyezte az egyszer már visszavont másfél milliós támogatást. A beszélgetés után újabb kérdések merültek fel ben­nem. A felújított kúriák ér­dekében megteszünk-e vajon mindent? Pár száz kilomé­terrel odébb megbotránko- zunk omladozó műemlékek láttán, miközben sajátjaink szemünk láttára mennek tönkre, és kevesen emelnek szót értük. Ugyancsak Szat­mári István mondta el, hogy vannak országok, ahol nincs szükség külön műemlékvé­delemre, mert természetes, hogy minden épületet, par­kot védeni kell. Jó lenne át­venni ezt a szemléletet, és nem várni meg, amíg ko­moly értékek elpusztulnak. Kertész Sándor-------------------------------------------------. Szomszédok barátsága November 5-én délelőtt 11 órakor a budapesti Szovjet Tudomány és Kul­túra Házában „Szomszé­dok barátsága" címmel állandó kiállítás nyílik Szabolcs-Szatmár megye és a Szovjetunió Kárpá- tontúli területe közötti ba­ráti kapcsolatokról. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága, az Uk­rán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bi­zottsága, a Szaibolcs-Szat- már megyei Tanács, a Kárpátontúli területi Ta­nács által rendezett kiállí­tás az 1917-től 1985-ig terjedő időszak esemé­nyeit örökíti meg. Tizenkét tablón láthatók a csaknem hét évtized ma már történelminek ne­vezhető eseményei. Me­gyénkből a kiállítás meg­nyitásán párt-, tanácsi, in­tézményi vezetők, múzeu­mi szakemberek vesznek részt, hasonlóan képvisel­tetik magukat a Kárpáton­túli terület szervei és in­tézményei is. v _______________y Pályaválasztási hetek Pszichológiai—egészségügyi szakvizsgálat Telefonügyelet, tanácsadás megyénkben A vasúton utazók számának néhány évig tartó átmeneti csökkenése után az idén ismét nőtt azok száma, akik ezt a csaknem egy évszázadon át egyeduralkodó tömegközleke­dési eszközt veszik igénybe. A folyóiratban — mintegy folytatva a szolgáltató ágazat különböző területeinek „jogi feltárását” — ez alkalommal az egyik legnagyobb szolgáltatóval, a vasúttal, illetve annak a sze­mélyszállítással összefüggő tevé­kenységével foglalkoznak. Néhány cím a tartalomból: Menetjegyek, pótdíjak; Ho­gyan lehet ülőhelyet foglalni?; Melyek a leggyakrabban előfor­duló pótdíjak?; Mit kell tudni a November 15-én kezdőd­nek az iskolákban a pálya- választási hetek. Két hóna­pig, január 15-ig rendezvé­nyek sora igyekszik támpon­tokat adni a diákoknak, szü­lőknek, hogy minél több fia­tal megalapozottan, önmaga és lehetőségei ismeretében döntsön arról, milyen iskolá­ban akar tovább tanulni. A megyei pályaválasztási ta­menetjegyek érvénytartamáról?; Hogyan lehet az utazás folya­matosságát megszakítani?; Mi­kor lehet menetdíj-visszatérítést igényelni?; Milyen összegű kár­térítést fizet a vasút az úti­poggyász, 111. az expresszáru el­vesztése esetén? Nyugdíjasok utazási kedvezménye; Diákok 50 százalékos utazási kedvezmé­nye; Menetdíj, tanulmányi ki­rándulásra ; Életkorhoz kötött hétközi kedvezmény; Balaton- bérlet; Nemzetközi (SZMPSZ és CIV) forgalom; Kedvezmények a nemzetközi forgalomban; Ho­gyan kell a nemzetközi menet­jegyek árának visszatérítését igényelni?; A CIV és az SZM­PSZ forgalomban érvépyes me- netdljak táblázata. nácsadó intézet számos ren­dezvényt kínál, koordinál a megyében a két hónap alatt. Középiskolai, főiskolai nyílt napokat tartanak november­ben és decemberben, hogy az érdeklődők közelebbről is­merjék meg a választott is­kola belső életét, továbbta­nulási lehetőségeket. Kiállítá­sokat is rendeznek a külön­böző iskolák, művelődési központok, hogy szemléltes­sék a képzés jellegét, irá­nyát, tárgyi-technikai eszkö­zeit. November 25-től 28-ig a dorogi szénbányák szakem­berei is eljönnek a megyé­be egy vándorkiállítással, ahol' helyszíni tanácsadáso­kat is tartanak. Pályaválasztási szülői érte­kezletekre is természetesen mindenütt sor kerül ebben az időszakban, de filmvetíté­sek, fórumok, pályaválasztá­si szakkörök bemutatkozása, vetélkedők is segítik a kü­lönböző szakmák, továbbta­nulási lehetőségek bemutatá­sát. A pályaválasztási intézet szakemberei igyekeznek fel­hívni a szülők, diákok figyel­mét a tévében sorrakerülő műsorokra is. A televízióban folytatódik a „Mi legyek?” című sorozat, ezúttal négy adásban: november 12-én, december 10-én, január 9-én és január 23-án, a késő dél­utáni órákban. A műsorokat a pályaválasztás előtt álló gyermekeknek szánják, tá­jékoztatják őket — többek között — a középfokú isko­lákról, a jelentkezés feltéte­leiről, a továbbtanulás és elhelyezkedési lehetőségek­ről. Közérdekű, telefonon vagy levélben feltett kérdé­sekre a műsorban szakem­berek válaszolnak. A me­gyében a pályaválasztási in­tézet a tv-adások ideje alatt telefonügyeletet tart, vála­szolnak a helyi kérdésekre. Pénteki napokon pedagógiai tanácsadáson vehetnek részt az érdeklődők, folyamatosan végzik a pszichológiai-egész­ségügyi szakvizsgálatokat is. Decemberben és januárban ismét jelentkezik a „Mester­ségünk” címere című rádiós­sorozat. A gyermekek szak­mákról, foglalkozásokról kér­dezősködhetnek a különböző munkahelyek szakemberei­től. Már a könyvesboltokba került az „Iránytű” című pá­lyaválasztást segítő füzet, melyet az Országds Pedagó­giai Intézet adott ki — s amelyben a szerzők újszerű módon közelítenek a pálya- választáshoz. A szakmákról, foglalkozásokról, iskolákról, továbbtanulási lehetőségek­ről szóló információkon túl arra késztetik a gyermekeket, hogy önmaguk is keressék a választ a pályaválasztási kérdéseikre. A szülőknek és a nevelőknek is megjelent egy-egy könyv, amelynek ta­nulmányozása segítheti a pá­lyaválasztást. „Doktor űr" A Házi Jogtanácsadó a vasúti közlekedésről Molnár Ferenc vígjátéká­nak főszereplőjéhez hason­lóan Sípos Viktor Zoltán nyíregyházi lakos is doktor nak adta ki magát. A szín­padi, furfangos betörőtolvaj sok kellemes percet szerzett a nézőknek. Nem így Sipos „doktor úr”, aki sok bosszú­ságot okozott a bűnüldöző és igazságügyi szerveknek: 1972- től tizennégyszer állt bírák elé Karcagon, Püspökla­dányban, Mátészalkán, Deb ­recenben, Szolnokon, Buda­pesten — lopásért, csalásért, betörésért. Ez év februárjá­ban szabadult utolsó bünte­téséből, közel hatezer forint­tal, a rabkeresményével. Bu­dapestre utazott, ahol a pén­ze csakhamar elfogyott, és mivel korábban már a fővá­rosból kitiltották, egy ideig ismét az állam gondoskodott róla. Az érettségizett, de szakma és foglalkozásnélküli, több­szörös visszaeső bűnöző ter­mészetesen szabad idejében nem munkát keresett, hanem az utcán csavargott. Doktor Síposként kereste a hiszé­keny emberek barátságát. Al­kalmi ismerőseivel meghívat­ta magát egy-egy italra, ebédre, vacsorára; volt aki pénzt és ruhaneműt is adott neki. Éjszakáit rendszerint a nyíregyházi MÁV-állomás várótermében töltötte, de al­kalmi ismerőseinél is kért szállást, akik többnyire ad­tak is neki. A „doktor úr” szerencsecsillaga egyhóna­pos tündöklés után egy raz­zia nyomán lehullt: mivel sem állandó, sem alkalmi munkavállalást nem tudott megnyugtatóan igazolni, is­mét egy zárka lakója lett. A bíróság közveszélyes munkakerülés vétsége miatt Sipos Viktor Zoltánt nyolc hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet jogerős. <m. f.) SVEJK SÖRÖZŐ A FŐVÁROSBAN. Prágai Svejk ven­déglőt nyitott a Kelet-pesti Vendéglátóipari Vállalat, a fő­város VII. kerületében, a Majakovszkij utcában. Az ere­deti csehszlovák étel- és italkülönlegességeket kínáló étte­rem ellátásáról a magyar partner mellett a csehszlovák Kosspol és Incbeba cégek gondoskodnak. A falakat Josef Lada eredeti Svejk-illusztrációi díszítik. (MTI fotó: Varga László felvétele) Megyénkben tavaly 36 millió forintot költöttek a műem­lékek védelmére, és már az idén is meghaladja a tízmillió forintot az erre fordított összeg.

Next

/
Thumbnails
Contents