Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

2 Kelet-Magyarorsiág 1985. november 28. Hosszas rekonstrukciós munka után kívülről és belülről is megszépült a nyírbátori Bátho- ri István Múzeum épülete. A határainkon túl is ismert múzeum a tervek szerint az újabb állandó és időszakos kiállítását kora nyáron nyitja meg a látogató közönség előtt. Ké­pünk: a megszépült múzeum. (Elek Emil felvétele) A tavalyi évhez hasonlóan az idén sem lesz Nyíregyhá­zán vásárlóutca, de több ke­reskedőnek a város néhány részén engedélyezzük a vásá­ri kitelepülést — kaptuk a tájékoztatást Szikora And- rásnétól, a városi tanács ter­melés-, ellátásfelügyeletí osz­tályának a vezetőjétől. A Rákóczi út elején és a piaccsarnok környékén kí­nálhatják majd portékáikat, az ünnepekhez kapcsolódó idénycikkeiket december el­sejétől a kereskedők. Né­hány vállalat szintén jelezte, hogy a vásárlások megköny- nyítése érdekében kitelepül, az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat, az áfész és a Kelet-szövker él majd ezzel a lehetőséggel. A karácsonyi édesség, néhány ajándék, fe­nyőfadísz tehát sorban állás nélkül is megvásárolható. A pavilonokat gyakran ellenőr­zik is majd — ígérték, s így remélhetőleg az árakkal sem lesz baj. (b. i.) Régi ház B ontják a városszéli öreg házat. A nádtetőt már leszedték, most a sokat látott vályogfalakba harap a hatalmas markoló. Nincs nehéz dolga. Fogy a fehérre meszelt fal, egykettőre el­tűnnek az apró ablakok, melyekben valamikor mus­kátli virágzott. A munkások vidáman be­szélgetnek. Nem nagy mun­ka ez, közben jut idő tréfál­kozásra. tereferére is. Csak egy ember hallgat. Szó nél­kül áll, gondolatai messze járnak. Arca mint nyitott könyv. Olvasni lehet róla. Látja a régi udvart, rajta a hancúrozó gyermekeket. Ojraéli a régi emlékeket. Fe­lesége már rég halott, de most olyan élesen látja arcát, mintha itt állna előtte. So­kat megéltek együtt. Az öreg most magára maradt. Költözik a fiához. Lopva néz a szomszédban feszítő emeletes házra. Abban lesz az új otthona. A fiatalok döntöttek így, ő beleegyezett. Sok benne a kétség. Kicsit félve néz a magas lépcsőkre, hatalmas ablakokra, a jövő­jére . . . (ké) Orsós Sándor előadás köz­ben. dolgoztam, s innen kerültem az egyetemre. Ezért is szíve­sen jövök a megyébe és Kis- várdára, ahonnan a jelenlegi pályámra elindultam. Vincze Péter érték A három fiú közül egynek sem sikerült eljutnia a nyolcadik osz­tályig, pedig a legfiatalabb is elmúlt tizenöt éves, a legidősebb pedig alig több tizenhétnél. Ket­tejüket fel is mentették az isko­lalátogatás alól, mégis eljártak — legalábbis az udvarára . . . Kisaron történt az eset, még tavaly év vége felé L. Géza és J. Sándor jó alanynak találtak egy nyolcadikos gyereket arra, hogy ellássa őket pénzzel, en­nivalóval. Az iskola WC-jében kapták el a gyereket, és be­nyújtották a listát, mit hozzon el nekik otthonról. Megfenye­gették, ha nem így tesz, akkor megverik. Sajnos ebben követ­kezetesek voltak, ahányszor nem teljesítette kívánságukat a gyerek, annyiszor bántották. Nem csoda, hogy egyre keve­sebb ellenállást tanúsított. Egy idő után már nem elé­gedtek meg apróbb összegekkel, ennivalóval, hanem nagyobb zsákmányra vágytak. A már bevált módszerrel zsebrádióra, számológépre is szert tettek, majd elhozatták a gyerekkel a nagybátyja rádiós magnóját is. Előfordult, hogy tőrkést sze­geztek áldozatuk nyakához, sőt felakasztással is fenyegették. A nyakára tették a sálat s átvetve a deszkafalon, a két végét húz­ni kezdték. Aligha csodálható, hogy, a szerencsétlen gyerek új­ból elhozott otthonról egy ötszá­zast, később pedig a kvarcórá­ját is ellenkezés nélkül csatol­ta le, s adta oda. Li. Géza és L. Jenő egy másik gyerekre iis kivetették háló­jukat. Az iskolaudvaron kértek pénzt tőle, amikor pedig ellen­kezett, előbb egy ütést kapott az arcára, aztán lefogták, s dzsekije bélését letépve elvet­ték a tizenkét(!) forintját. Jó hónap múlva ismét erre a fiúra szálltak rá. Két ütés után el­szedték az iskolatáskáját, át­kutatták, s mivel csak egy le­mezjátszótű bizonyult használ­hatónak számukra, hát azt vet­ték el. A Nyíregyházi Városi Bíróság a mindeddig büntetlen vádlot­takról megállapította, hogy sú­lyos fenyegetéssel zsaroltak, il­letve rablást követtek el, s ezért mindhárom kisari fiatalember javítóintézeti nevelését rendel­te el. Az ítélet jogerős. A Fémmunkás Vállalat balkányi gyárának üzemi konyháját a helyi áfész üzemelteti, na ponta 500 dolgozó részére készül ízletes ebéd. Nemeth László: GALILEI Űj színházi bemutatóra | készül a nyíregyházi Mó- ! ricz Zsigmond Színház j társulata. Az idei évad- | ban ez lesz az ötödik be­mutató előadás, amely­nek jelentőségét az adja: a magyar drámairodalom egyik nagy alkotását. Né­meth László: Galilei című, 1953-ban írt drámáját mutatják be. A dráma időszerűségét, er­kölcsi igazságának tovább­élését aligha vitathatja bár­ki. A szerző mondja: „Én az ember leghatalmasabb, leg­mélyebben gyökerező közös­ségi ösztönének az igazság- szeretetet, az igazság kimon­dásának kényszerét tartom.” Közismert, hogy Galilei igaz­ságát két szóban kifejezhet­jük: a föld forog. Ezt azon­ban nem hirdetheti nyíl­tan a pápai tilalom miatt. Arra kényszerül, hogy meg­tagadja tanait. Ez adja a bel­ső konfliktusát, meghasonlá- sát. Németh László drámáját 1956-ban mutatta be a Kato­na József Színház — Gallért Endre rendezésében, Galilei Bessenyei Ferenc volt. Talán a feladat nagysága tartotta vissza a színházakat a szín- reviteltől, vagy a filozofi­kus tartalom színházszerű megelevenítésének nehézsé­gei, netán a megfelelő színé­szek megtalálása késleltette mindmáig az újabb bemuta-. tót? Nem tudjuk. Tény, hogy a Móricz Zsigmond Színház, amely már bemutatott egy Németh László-drámát, „A két Bolyai”-t, mégpedig szép sikerrel november 30-án es­te Léner Péter rendezésében bemutatja a Galileit. A Já- szai-díjas rendezőt arról kér­deztük, milyen új motívumot fedezett fel a drámában, amely a rendezésben is in­spirálta, s hogyan birkózik meg a nagy művészi feladat­tal a népes szereplőgárda? Léner Péter az első talál­kozásra utalt a drámával, amikor mint főiskolás látta a Galilei fővárosi előadását, amely igen nagy hatással volt rá. Németh Lászlót az ő korosztálya egy kicsit később fedezhette fel, hogy annál jobban elmélyüljön az egyik legnagyobb magyar gondol­kodó, regényíró, drámaíró műveiben. — A Galilei műsorra tűzé­se nagy próbatétele a társu­latnak, nagy önfegyelmet kí­ván mindenkitől. Olyan stí­lust kellett találni, amely hi­telessé, érdekessé és ne fe­ledjük, szórakoztatóvá teszi az előadást. Népszerű módon kell eljuttatni a közönséghez a drámát. A megyében, a vá­rosban Németh Lászlót sze­retik. A két Bolyai szép si­kere egy jó periódust indí­tott el. A társulat azóta számban is megerősödött, így remélhetően meg tud birkózni a nagy művészi fel­adattal. Elsősorban a Galile­it alakító Szigeti Andrásnak jelent ez igazában nagy fel­adatot. Galilei a drámában nagy utat jár meg, s ezt vé­gig kell járnia az eddig is már emlékezetes alakításo­kat maga mögött tudó Szige­ti Andrásnak is. — Bízom benne, hogy a bemutatóra rendiben lesz minden, s a közönség is sze­retni fogja a drámát. Ami pe­dig azt a bizonyos motívu­mot illeti, úgy hiszem mindannyian egy kicsit „ga- lileik” vagyunk. Valamilyen igazságot akarunk kifejezni, s eközben összeütközésbe is kerülhetünk környezetünk­kel. A szombaton este 7 órakor kezdődő kétrészes történeti dráma szereplői: Szigeti And­rás Jászai-díjas, Safranek Károly, Sárossy Kinga, Blas- kó Balázs, Csikós Sándor. Hetey László, Bárány Fri­gyes Jászai-díjas, Simor Ottó Jászai-dijas, Stettner Ottó, Horváth István, Pankotay István, Schlanger András, Mester Edit, Mátrai Tamás, Farkas Ignác, Vajda János, Gados Béla, Fábián József, Teiz Gyula, Katona Zoltán. Dramaturg: Vend András, díszlet: Csányi Árpád érde­mes művész, mint vendég, jelmez: Mialkovszky Erzsé­bet érdemes művész, mint vendég. Zenéjét összeállítot­ta: Palásti Pál. A rendező: Léner Péter Jászai-díjas. Páll Géza Komplex megelőzési program Nem lesz vásárlóutca, de... Vásár az utcán Színházi bemutató előtt Az elmúlt hét végén Kis­várdán rendezték meg a fog­orvosok és a fogtechnikusok VIII. tudományos konferen­ciáját, melyen részt vett s a megelőzés lehetőségeiről tar­tott előadást Orsós Sándor professzor a Központi Sto- matológiai Intézet, a Fog- és Szájbetegségek Országos In­tézetének igazgató főorvosa. Ez alkalomból kértünk inter­jút tőle. — Professzor úr, előadásában a megelőzésről beszélt. Hogyan ítéli meg hazánkban a megelő­ző munkát? — Az Egészségügyi Világ- szervezet 2000-re azt tervezi, hogy az ötévesek 50 száza­lékának legyen ép foga. En­nek a komplex programnak hazánk is részese. Ez annál is inkább indokolt, mivel a fogszuvasodás hazánkban —' elterjedését tekintve — nép­betegség. A hazai járvány­tan! vizsgálatok bizonyít­ják, hogy a gyermekeken és a serdülő korúakon a fogszu­vasodás intenzitása tízéven­ként megkétszereződik. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfe­lelő komplex megelőzési programmal lehetséges a fogszuvasodás megelőzése. Erre a fluorprogramra or­szágosan 120 millió forintot fordítunk az elkövetkező években. Ehhez a program­hoz kell, hogy párosuljon már a bölcsődében, de fő­leg az óvodás korban elkez­dett helyes fogápolás, vala­mint a táplálkozási szoká­sok kedvező irányba törté­nő változtatása. Le kellene szoknunk az édességek mér­téktelen fogyasztásáról, s ezt főleg a gyerekek köré­ben kellene, ha nem is meg­szüntetni de a lehetőleg mi­nimálisra csökkenteni. A szülői példamutatás, az ét­kezések utáni fogmosás, a gyermekek fogmosásra tör­ténő megtanítása, a fluor­tabletta, a fluort tartalmazó fogpaszta. — Hogyan ítéli meg a megye fogászati ellátását? — Európában a fogorvosi ellátás szempontjából a 18. helyen vagyunk, az egy fog­orvosra jutó 4061 lakossal. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egy általános kör­zeti orvosra mintegy 2000 beteg jut.) A megye ellátott- sági színvonala Borsod és Békés megyével együtt az utolsók között van, annak ellenére, hogy a megyében az elmúlt 15 évben sokat tettek a fogorvosi létszám emelésé­ért. Ennek érdekében kör­zeti orvosokat képeztek át, akik a fogászati rendelést is ellátják félállásban. S ami külön lényeges, ez nem megy g színvonalas általános ellá­tás rovására. A „végek” em­berei ezek. A szakmai szint országosan is példamutató. A megyében minden negye­dik ember fogát igyekez­nek megtartani az országos 10-zel szemben. A fogászati rendelők felszereltsége s azok gyógyszerrel történő ellátása a budapestivel egyen­lő. A szakmai szint megtar­tása s emelése érdekében rendszeres a továbbképzése­ken való aktív részvétel is, a legkülönbözőbb tudomá­nyos találkozókon tartanak előadásokat helyi szakem­berek. Ennek szép példája a már hetedik kisvárdai tu­dományos konferencia. — Megyénkhez és Kisvárdá- hoz személyes szálak is fű­zik . . . — Ebben a megyében dol­goztak a szüleim a háborút követő években, Tiszaszal- kán, Gégényben és Domb- rádon. Én magam 1946 és 47-ben Kisvárdán a likőrgyárban A tárgyalóteremből Akasztással ijesztgettek Az egészséges fog: MEGYEI LAPOKBAN OLVASTOK A TÖRPE MELLÉ ÓRIÁS IS Már három éve annak, hogy törpe víziló él a Debreceni Állat­kertben. A Közép-Afrikában ős­honos. 3—4 mázsás növényevő­nek számos látogatója van, hi­szen egyik legérdekesebb lakója a debreceni állatgyűjteménynek. Az elmúlt napokban azonban új szerzemény érkezése vonta ma­gára a figyelmet: megérkezett a Budapesti Állatkertből Frédi, a nílusi vízilóbika, a ,,Jónás-di- nasztia” ifjú, hatéves férfi le­származottja. Súlya alig haladja meg a másfél tonnát. Mellette Vili, a közép-afrikai rokon, va­lóban eltörpül. Hogyan került Frédi Debrecenbe? Fölöslegessé vált születése helyén, így a Bu­dapesti Áilatkert felkínálta el­helyezésre a vidéki intézmé­nyeknek. Szerencsésen pályázott erre a Debreceni Állatkert, hi­szen az elhelyezés összes felté­telét biztosítani tudta. (Hajdú- Bihari Napló) AZ ISZAPHALÁL FENYEGET A Hámori-tó évről évre zsugo­rodik: ma 1,2 hektárral kisebb a szabad vízfelület, mint 25 év­vel ezelőtt. A több mint 170 éves tó, Lillafüred gyöngyszeme, ve­szélyben van, mert a hordalék lassan, de halálos biztonsággal feltölti a medrét, előbb mocsár­rá, majd szárazfölddé változtat­va a csillogó víztükröt. A Le­nin Kohászati Müvek kezdemé­nyezésére jó néhány vállalat, intézmény fogott össze a tó megmentésére, s a napokban megtárgyalták a tómentés ter­veit is. A munkálatokat azzal kezdik, hogy a tó végén gátat építenek. Előtte kitisztitják a medret, az iszapot pedig a gút mögött egyengetik el, ott szik­kasztja majd ki a napsugár. Érintetlenül hagyják a tóparti égerest, a megszáradt iszapon pedig növényeket ültetnek, és körbevezetik a tóparti sétányi. Megoldják azt is, hogy a Garad- na egész kis vízállás esetén is táplálhassa a tavat. A beépített beömlöcsöveken pedig a halak is felmehetnek ívni a patakba. A tómentésre vízgazdálko<iá~< társulatot hoztak létre. (Déli Hírlap) MILYEN BANYA A GILISZTABANYA? A Dunaújvárosi Papírgyárban képződő, a tisztítóberendezések­ből kikerülő évi több tíz ezer tonna Szennyvíziszap felhaszná­lásával meghatározott vegyi és biológiai összetételű virágföldet állítanak elő giliszták közremű­ködésével. Egyelőre a kísérlete* folynak a papírgyár, vízmüvének területén. Két ágyásban 200 ton­na szennyvíziszappal kezdték vizsgálni a táptalaj legkedve­zőbb keverési arányát — ehhez mintegy kétmillió gilisztára volt szükség ... (A kísérletet lebo­nyolító vgmk tiz tagja két hét alatt szedte össze őket a Duna- parton.) Nyolcvan-száz nap alatt ennyi giliszta körülbelül hatvan- hetven tonna földet alakít át:_s az eredmény biztató. (Dunaúj­városi Hírlap) FŰTHETŐ AUTÓABLAK Az Üvegipari Művek salgótar­jáni síküveggyárában fűthető hátfalüveget készítenek vala­mennyi Lada típushoz natúr es zöldes-kékes árnyalatú. vagy sávos kivitelben a Wartburg 353-as és a P. Fiat 126-os autók­hoz natúr kivitelben. De elmé­letben készíthetnek ilyen üveget szinte valamennyi országban gyártott típushoz is, ha a hajlí­tott üveghez van vagy kaP>}?h nyomószerszámot és legalább egy tételben 100 darabot rendel­nek belőle. S ha már az auto- üvegeknél tartunk, érdemes mast is megemlíteni. Edzett sík oldal­üvegből akár egydarabos meg­rendelést is teljesítenek, ha a károsult autótulajdonos elküldi nekik a mérethü farostsablont. A hajlított oldalüvegből már csak egy tételben legalább 100 darabos gyártási megrendelést tudnak teljesíteni, ha a megrendelő el­küldi a mesterdarabot, azaz a sablont. Idén kezdték meg a személyautókhoz a ^ napablak készítését is Salgótarjánban. (Nógrád) PERCBEN MÉRT NY'ERESÉG A Győri Keksz- és Ostyagyár amennyiben nyolcvan százalék­ban használja ki kapacitását, úgy mondják, pénzénél van, az efölötti teljesítmény hozhat csak nyereséget. Az új gyárban min­den perc termelés kétszáz forint nyereséget eredményez, ebből következően ugyanannyi a vesz­teség minden egyes olyan perc­ben, amikor állnak a gépek. A vállalat most azzal próbálkozik, hogy a cégnél már általános há­rom mellé az új gyárban meg­szervezi a folyamatos termetest. Ehhez a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán keresett partnereket. Azt mond­ják. mintegy kétszáz főiskolai hallgató, fiúk, lányok jelentkez­tek. belőlük verbuválódnak majd a dm-ek. azaz a diákműszakok. Természetesen a hallgatók mel- lett ott lesznek a gyártósorok mellett a munkát _ jól ismerő kekszgyáriak is. (Kisalföld) J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents