Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

2 Kelet-Magyaronzág 1985. november 23. KACÉR I Jk ligha van szívde- rítöbb, mint az ™ * időjáráshoz, az égi jelenségekhez kap­csolódó néphit, annak szellemes, ötletes, talá­ló mondásba sűrített lé­nyege. Különösen az el­múlt napokban érez­tem magam jól, amikor is kiderült, hogy a hó­esés nem volt más, mint az, hogy „Erzsébet meg­rázta a szoknyáját”. Bű­bájos, szinte látom ma­gam előtt a kis Erzsikét, aki fellebbenti fehérhú­sú combjáig a rokolyát. Most újabb adalékkal gazdagodtunk. Megtud­tuk, hogy amikor fogy a hold, akkor Cecilia elé vonja a szoknyáját, de most, amikor telni kezd, elhúzza azt az égitest elől. Cili is huncutkodik te- i hát, s bár a szoknyáhú- ] zás eredménye csak egy I telihold, ami korántsem ( az igazi ceciliai báj, de \ nem semmi. Kívánok ] magunknak sok ilyen me- [ teorakacérológiát. De- \ rűsebb a nap, ha tudom, J a szoknyából hull a hó, ' s kandibban nézem a L holdat, ha valahol Ce- I ciliát is odaképzelem. ' Hátha egyszer nemcsak a hold bukkan elő. (bürget) Tűz, víz szecíte áldozatait Egy pillanat—és tragédia ÜJ GYÁRTÓSOR A VIDEOTON-BAN. A VIDEOTON Elektronikai Vállalatnál nagyarányú rekonstrukció kezdődött el, amely a VII. ötéves terv közepére fejező­dik be. Elsőként a televíziógyártás végszerelde üzemé­ben egy programvezéreit — a készülékek gyártás utáni ellenőrzésére szolgáló —, 400 készülék tartós üzemel­tetésére alkalmas szerelőszalag készült el- A berende­zés a Bakony Művek gyártmánya. (MTI Fotó: Kabáczy Szilárd felvétele) Felújított alkatrészek ami jó, használjuk! A legtöbb tragédiát a tűz jelenti. Hiába a hatásos pro­paganda, a szülők gyakran hagyják a gyerek keze ügyé­ben a gyufát. Mi sem termé­szetesebb, mint hogy ezzel is játszani kezdenek. így történt ez Szakolyban is még tavasszal, amikor Sz. M. hároméves kisfia hatéves társával elcsente a szülők ál­tali a járdán hagyott gyufát. A pajtába osontak, gyújto­gatni kezdték a gyufaszála­kat. A fóliadarab és a száraz csutkaszár pillanatok alatt lángra kapott. Szerencsére, a gyerekek azonnal kiszalad­tak a pajtából, amint a tűz terebélyesedett. Persze a lángok nem ismertek porta­határt, több szomszédos fa­épület és az építőanyag is martalékul esett. Ez a „já­ték” 354 ezer forintba ke­rült a tűzoltók becslése sze­rint ... Tiszalökön V. L.-né sem gondolta, hogy a néhány per­ces vizitre betoppanó isme­rőssel sem beszélgethet nyu­godtan. Két és fél éves kisfia a műhelynek használt szo­bában a kisautóját kereste, ehelyett azonban a gyufát ta­lálta meg. Ö is kipróbálta, s az ágynemű szinte azonnal izzani kezdett. A kisfiú lélek­jelenlétének köszönhette, hogy azonnal édesanyjához szaladt, de életkorának tu­lajdonítható, hogy a tűzről makacsul hallgatott. Közben a szobában a tűz „dolgozott”... A gyermekek nem szán­dékosan, előre megfontoltan és még csak nem is rossza­ságból gyújtogatnak. Leg­többjüket a természetes kí­váncsiság ösztönzi a gyufa kipróbálására. Lehet, hogy a nagyobbak hallottak már ar­ról, hogy a tűz veszélyes. K. L. encsencsi kisfiú már tízéves, amikor a nyári szü­net végén tankönyvet venni indult az iskolába. Ám út­közben talált egy gyufásdo- bozt és máris lebilincselte érdeklődését az új „játék”. Tudta, hogy tilos, azért ment az udvar hátuljára, ne le­gyen szem előtt. Ott volt vi­szont a pajta, a kazal és a sertésól. Ez a játék 25 ezer forintos kárral végződött. De a kállósemjéni gyere­kek, a 7 és 5 éves testvérpár sem gondolt semmi rosszra, amikor a kiscica keresésére indultak. A kukoricaszárak közé bújt be az állat, de a gyerekek nem jól látták. Hoz­ták a gyufát, megnézni... A gyerek kezét is megperzselte a láng, az avar begyújtotta a kukoricaszárat és még az ólban a bikaborjú is odave­szett­Tanulságosabb viszont a berkeszi nevelőotthonban történt tűz. A gyermekek fel­ügyelet mellett futballoztak, ám amikor a nevelőtanár tá­vozott, V. J. hetedikes tanu­ló cigarettát adott három társának. Mivel tilos dohá­nyozni az intézetben, a ta­karmánytárolóba mentek. Az eldobott csikk nyomában ke­letkező tűz átterjedt a tető­re, meggyulladt a száraz ta­karmány és az ott tárolt me­Hét oldalon át sorjázik a bí­rósági iratban, hogy a vádlottak kinek és mennyi pénzzel tartoz­nak, mert vagy elloptak dolgo­kat, vagy (és) megrongáltak va­lamit. Ennyiből is elképzelhető, mekkora ügyben hozott ítéletet a bíróság, különösen ha azt is tudjuk, kilencen vettek részt — különböző összeállításban — az egyes lopásokban. Nem egészen egy hónapig tartott a fiatalok­ból álló nyíregyházi banda „tündöklése": február 9-én tör­ték fel az első autót, s március 4-én buktak le. Szinte mindennap eszébe tott valamelyiküknek, hogy ko­csit kellene szerezni, s az ötle­tet azonnal igyekeztek is meg­valósítani. Ha sikerült beindíta­ni az autót, elhajtottak ötletsze­rűen valamerre, ha nem, akkor sem estek kétségbe, keresi k másikat. Persze, ha már bemen­zőgajídasági felszerelések is. Ez a délután 40 ezer forint kárt hozott. Az idei nyár is szedte gyermekáldozatait a vízpar­ton. Strandon és tilos helyen fürdőző apróságok élete ke­rült veszélybe és néhány esetben a gyors segítség sem érkezett elég gyorsan. Élet­mentők kitüntetése figyel­meztetett a gyermekekre le­selkedő, ám éppenhogy meg­fékezett tragédiára. Szokat­lan, de annál fenyegetőbb és szomorúbb a geszterédi gyer­mekhalál: akasztósdit ját­szottak és a 11 éves kisfiú már nem menekülhetett a hurok szorításából. A bonco­lás egyértelműen megállapí­totta: nem szándékos esetről van szó, mert a gyermeknek az ijedtségtől megrepedt a szíve... Szülők a megmondhatói, ha ezer szeme és füle volna a felnőttnek, az is kevés len­ne a gyermeki „találékony­ság” okozta bajok megelőzé­sére. Sablonosnak hangzik a gondosságra hivatkozni, ám a rendőrség, a tűzoltóság és az orvosok statisztikái meg­győzhetnek róla: a körülte­kintés minden esetben meg­előzhette volna a gyermek­tragédiát... Tóth Kornélia! tek egy autóba, akkor nemigen felejtettek benne magnót, rádiót, de akár egy pár bőrkesztyűt sem — mondanunk sem kell, hogy nem a sajátjukra gondo­lunk. Akadtak a társaságból, akik egyhangúnak találták az autófeltöréseket, ők például egy este a Bessenyei kollégiumot látogatták meg. ötvenegy szek­rényt törtek fel, s ami csak megtetszett nekik, vitték. A legnagyobb fogásuk azon­ban az volt, amikor az egyik lo­pott autót Debrecenben újra cserélték, s közben felfedezték, hogy egy másikban rengeteg farmer, steppelt nadrága felira­tos trikó és hasonló butikcucc van. Megrakodtak, s meg sem álltak a fővárosig. A közel ki­lencvenezer forint értékű áru jó részén túladtak, majd Egerbe kocsikáztak tovább. Ez lett a vesztük, mert a rendőrség itt Egy éve, hogy a napkori Kossuth Termelőszövetke­zet autóbontó telepét a 41- es főútvonal mentén meg­nyitotta. Az autóbontó egy komplex ipartelep része, de most Akii János telep­vezetővel, csak az autóbon­tásról, a még használható alkatrészek hasznosításá­ról beszélgettünk. A telepvezető véleménye: ahhoz képest, hogy Szabolcs- Szatmárban ma már renge­teg a végképp elhasznált, vagy roncs gépjármű, a for­galom nem nagy. Idén eddig mindössze habvan személy­es teherautót bontottak, éiv végéig még lesz 10—15 bon­tott autó. Hogy ebből mi a ítermeLőszöivetkezet haszna, arról is szó esett. A roncs­kocsikból több, mint egymil­lió forint értékű felújítható, a kereskedelemben nem rit­kán hiánycikk alkatrészt nyertek. Bontják a mezőgazdasági erő- és munkagépeket is. Eb­ből idén eddig 600 ezer fo­rint hasznosítható anyagot nyertek, és ettől nagyobb összegű volt a MÉH vállalat­nak átadott .vas és nemesfém. Október 15-től bővült a bon­Kisvárdának van várfür­dője, Sóstónak meg van rom­fürdője. Szerencsére már nem egészen igaz a mondat második fele, mert aki mos­tanában arra jár, láthatja, hogy dolgoznak a tető fel­újításán, az ajtók, a bejára­tok lezárásán, s ez arra en­ged következtetni, hogy mégsem lesz az enyészeté az épület, nem bontják, hanem valami más sorsot szánnak az épületnek. Többször foglalkoztunk már a lap hasábjain a volt kádfürdő sorsával, amelyik lassan hat éve zárta be ka­puit, mert életveszélyessé vált, de azóta sem akadt egyetlen vállalat vagy szer­vezet, amelyik hajlandó lett volna a felújítására vagy át­alakítására. Szó volt arról, hogy a Nyírtourist gondos­kodik majd a kádfürdő jövő­jéről, a Lakszöv is tervezte, hogy szövetkezeti üdülővé alakítja, de -amikor elvégez­ték a számításokat, hogy mibe kerülne az épület hasz­nálhatóvá tétele, lemondtak róla. Most úgy tűnik, végre van gazdája a romfürdőnek, még­pedig egy társaság: ők vál­lalták, hogy szállodává ala­kítják, ahol vadászokat lát­nak majd vendégül, hiszen fülelte le őket, illetve a kilenc­ből hatot. (A divatos holmik iránti érzékük abban is megmu­tatkozott, hogy a nyíregyházi butikok egyikét-másikát is meg­tisztelték jelenlétükkel. Az egyik helyen eltépték a riasztóberen­dezés zsinórját, de a csengő így is felverte a környéket, ezért dolgukvégezetlen oldottak kere­ket.) A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Bodnár Zsolt tanácsa az el­sőrendű vádlottat, a tizenkilenc éves, nyíribronyi Szőke Sándort lopásokért — közte üzletszerű­en, dolog elleni erőszakkal elkö- vetettekért —. jármű önkényes elvételéért vonta felelősségre, s ezért három és fél év börtönre ítélte. (Szőkét éppen februárban ítélték előzőleg el — felfüggeszt­ve —. jármű önkényes elvételé­ért. . .) K. Győző büntetése két év nyolc hónap börtön, K. 1st-, váné két év négy hónap, Be- reczki Tiboré két év két hónap börtön. L. Sándor egy év és tíz hónap, C. Béla egy év fogházat, Farkas Csaba pedig egy év nyolc hónap börtönt kapott. (Az ügy­ben szereplők közül két fiatal­korú vádlottra szabott ki fel­függesztett szabadságvesztést a bíróság.) Az ítélet — a másod­fokú döntéshozatal után — tel­jes egészében jogerős. tótelep tevékenysége, hasz­nált gépjárművet is forgal­maznak. Elgondolkodtató annak in­doklása, miért van arra szük­ség, hogy egy mezőgazdasá­gi üzem olyan dolgokkal fog­lalkozzék, mint autóibontás. Több érv is van: helyi fog­lalkoztatási gondokat old meg, de nagy szükség van iparunknak a másodlagos nyersanyagokra. Kohóinkat az acélgyártáshoz sokszor import hulladékvassal1 üze­meltetjük. Rengeteg vas- és acélhulladék csak azért nem kerül gyorsan feldolgozásra, mert autóként, gébként áll valahol és többet ér a hiulla- dékártól. A bontás és szelek­tálás jelentősége tehát nagy, így minden anyag kellőkép­pen értékesül. A napkori autó1' jntó jövő­re tevékenységén«. : fejlesz­tését tervezi, valan.. t azt, hogy az árbevételt megdup­lázzák. Megkapták annak jo­gát is, hogy a kiemelten fon­tos autóalkatrészeket minő­sítsék. Ez üzembiztonsági kö­vetelmény akkor, ha valaki járművébe használt alkat­részt épít be. (seres) Szabolcs-Szatmárba szívesen jönnek külföldi vadászok. Bár még ezután készülnek a tervek, úgy gondolták, hogy a kádas helyiségeket szo­bákká, természetesen fürdő­szobás szobákká alakítják, esetleg kétszintes apartma­nokat is kialakítanak. A me­dence sorsa is rendeződik: valószínű, feszített víztükrű medence lesz, mellette szo­lárium, szauna, s minden, ami a kényelmet szolgálja, de olyan elképzelés, javaslat is elhangzott, hogy a volt medencét egy étteremnek kellene berendezni. Az építkezés jövőre kezdő­dik, most csak a tél viszon­tagságaitól védik meg az épületet, s közben elkészül­nek a tervek, (b. j.) Üdvözletét mielőbb Már egy hónapja árusítják a nyíregyházi postahivatal­ban a karácsonyi és újévi üdvözlőlapokat. Harmincki­lencféle képeslapból 93 ezer érkezett, amelynek egy je­lentős része más vásárlóra talált. A téli ünnepek alatt lényegesen megnő a posta forgalma. Ami az úgyneve­zett előünnep — a Mikulás — előtti egy-két napon a csomagok számának növeke­désében mutatkozik először. December 2—4-ig az átla­gos havi 150—200 küldemény helyett 300—350-et juttatnak el a címzetthez. December 17-től 21-ig — a következő dömping idején — várható­an 400-ra emelkedik a cso­magok száma. Ebben az idő­szakban közel tízszer több képeslapot — naponta öt— hat ezret — kézbesítenek. A táviratok számának növeke­dése nem jelentős. Az ünne­pi csúcsforgalom idején ké­sőbb indulnak a kézbesítők, de később is fejezik be mun­kájukat. ★ Napok óta halljuk a tele­vízióban, hogy már most ad­ják fel ünnepi küldeményei­ket. Az azért furcsa lenne, ha november végén elkülde­nénk szilveszteri jókívánsá­gainkat, de azt joggal kér­heti a posta, hogy ne az utolsó egy-két napon adjuk fel képeslapjainkat. (k. s.) VISSTJUVlél Leltár A Kelet-Magyarország „El­nézést, vevők vagyunk” cí­mű írásában üzletünk is szó­ba került a múlt heti leltár miatt. Az újságíró említi ugyan, hogy tudja a leltár okát (áremelkedés), de so- kallotta a kétnapos zárva- tartást. Ehhez csak annyit fűznénk hozzá: mi is sokall- juk! Legszívesebben egyál­talán nem zárnánk be, hi­szen akkora az érdeklődés az újonnan nyílt Herbária- boltunk iránt. De sajnos, két­személyes bolt vagyunk, és á sok százféle árut képte­lenek voltunk rövidebb idő alatt átárazni. Vásárlóinktól elnézést kérünk, és remél­jük, hogy a magasabb árak ellenére is fölkeresik boltun­kat. Kirják Józsefné üzletvezető Felfagytak már a sásos tocsogók, dércsípte bozóton át kacskaringózik a korán kitaposott téli ösvény a Tisza menti ártereken. (Pristyák József felvétele) A tárgyalóteremből Megtetszett az autó—vitték is Vadászkastély a romfiirdőből ? Éttermet a medencébe... Életre szóló tragédiákat hozhat a másodperc tört ré­sze. Hány, alapjában véve gondos szülő átkozza el a per­cet, amikor felügyelet nélkül hagyta a gyermekét vagy eszébe sem jutott, hogy a szomszédos szobában, udvaron játszó csöppség talán az életével játszik.

Next

/
Thumbnails
Contents