Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

2 Kelet-Magyaronzág 1985. november 22. t---------------------------------------------------> Hangsúly a főiskolán K özönségtoborzónak is beillik a Hang­súly hangos iro­dalmi és művészeti fo­lyóirat tizenegyedik nyil­vános rádiófelvétele, hi­szen a helyszín a nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola nagyelőadója. S nemcsak a kamaraméretekkel sza­kít — igaz, időlegesen — a szerkesztőség, de a ne­hezen „mozduló” főisko­lásokat is szeretnék a vá­rosi rendezvényekre „be­csábítani”. A huszonhét—huszon­nyolcadik szám vendége ez alkalommal Buda Fe­renc lesz, aki a kecske­méti Forrás szerkesztője, de ami ennél sokkal fon­tosabb, költő és műfordí­tó is. Saját művei mellett kirgiz és tadzsik népme­sefordításaival is jelent­kezik. Ratkó József Ti­szántúlról szóló könyvé­nek második része mel­lett kazáni tatár versfor­dításokkal is meglepi a hallgatókat. Mai költők megzenésített műveit szó­laltatja meg a főiskola női kara Fehér Ottó ve­zényletével. Tetszhalálából ébreszt- get egy életművet, egy kortárs festői munkássá­got a Hangsúly. Pál Gyu­la kiállított műveit ugyanis Bényi Árpád, a tanárképző főiskola rajz tanszékének vezetője, fes­tőművész elemzi. A legfi­atalabb nemzedéket új felfedezettként Tóth. Krisztina képviseli ver­seivel. S szintén új hang a Hangsúly mikrofonjá­ban Tarnavölgyi György hangjátéka, melyet Nagy András László alkalma­zott színpadra. Még eb­ben az esztendőben egyéb­ként a központi adókon is „megszólal” a folyó­irat. A pesti szerkesztők antológiát válogatnak ösz- sze az eddig elhangzott huszonöt adásból, s ez majd decemberben lesz hallható a rádióban. V_________________________________/ Művészpódium Amennyire a nép­szerű játékvezető, Vágó István műso­rait ismerjük, való­színűleg tartalmas és szellemes szórako­zást kínál majd mindazoknak, akik kíváncsiak a Fele sem igaz — a szex­ről című vetélkedő­re. A játékosokat a közönség soraiból sorsolás útján vá­lasztják ki, a zsűri tagjai pedig a me­gyeszékhely ismert közéleti személyisé­gei lesznek. A vetél­kedő a nyíregyházi könyvtár előadóter­mében november 28- án fél hatkor kezdő­dik. Pénteken, november 22-én este hattól az úttörőház nagytermében Major Balázs és Szabó Sándor jazz-kon- certje. Nyolc órától a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola nagytermében Nagy Bandó András önálló estje. Vasárnap, 24-én il órától a Korona dísztermében az E-, délután 1-től C-kategó- riás táncosok társastáncver­senye. Hétfőn. 25-én négykor a TIT és a művelődési ház filmesztétikai sorozatában a Béke moziban a Nyitott utak című filmet vetítik. Este hét­től lesz a tanárképző főis­kolán a Hangsúly hangos irodalmi, művészeti folyóirat rádiófelvétele. Szerdán, 27-én fél hatkor és fél kilenckor kezdődik a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola nagytermében A Lepsénynél még megvolt (örökség Salamon Bélától) című műsor. Csütörtökön, 28-án este hattól a Csillagászati sza­badegyetem foglalkozását a TIT I. emeleti klubtermé­ben tartják. Az előadás cí­me: Csillagászat és tévhitek. Előadó: dr. Marik Miklós, az ELTE csillagászati tanszéké­nek vezetője. Kiállítások A Szabolcsi téli tárlaton ezút­tal november 22—december 15. között látható, milyen munkák készülték az elmúlt időszakban a megyénkben élő művészek műtermeiben. Pénteken délután 3-kor Bényi Árpád festőművész ajánlja a közönség figyelmébe a kiállítást, mely Nyíregyházán, a Lenin téri kiállítóteremben nyí­lik meg. újdonság, hogy tovább „színesedik” az itt alkotó mű­vészek palettája: a festmények, grafikák, domborművek, kis­plasztikák és textiliák mellett nemesfém ékszereket is találunk a teremben. A kiállító művé­szek: Abramján David, Balogh Géza, Berecz András, Gál Lud­milla, Horváthné -Németh Kata­lin, Horváth János, Kerülő Fe­renc, Koncz Zoltán, Molnárné Ursula Höing, Nagy Lajos, Se­bestyén Sándor, Soltész Albert és Tóth Sándor. o Új kiállítás várja látogatóit a Képcsarnok nyíregyházi Ben- czúr-termében. A karácsony előtti forgalomra számítva állí­tották össze a tárlat anyagát olyan művészek munkáiból, aki­ket korábban a Képcsarnok már bemutatott. Megyénkből Tóth Sándor Munkácsy-díjas szob­rászművész plakettel, falidom­borművel és kisplasztikával sze­repel, megtalálhatók itt Balogh Ervin, Balogh István Péter, Bo- dő Károly, Csabai Kálmán, Jó- zsa János, Józsa Lajos és Xan- tus Gyula művei. A vásárlással egybekötött kiállítás december közepéig lesz nyitva. Színháznaptár Sokan kedvelik a zseniális csavargó, Villon költészetét — és sokan szeretik, ha Ke­res Emil verset mond. Aki­ben e kettő együtt is megta­lálható, annak bizonyára je­lentős élményt kínál a nyír­egyházi Művész presszóban a következő hétfő esti prog­ram. Ezúttal ugyanis Keres Emil lesz a vendég, aki Villon­nak A nagy testamentum cí­men ismert kötetéből állítot­ta össze hasonló című mű­sorát. Az előadói est novem­ber 25-én hét órakor kezdő­dik. November 22—28 között négy darab szerepel a Mó­ricz Zsigmond Színház mű­során. Pénteken, ma este bérletszünetben játsszák a változatlanul nagy sikerű Doktor úr című vígjátékot. Szombaton bemutató lesz a stúdiószínházban. Strind­berg: Julie kisasszony című művét Salamon Suba László rendezte, a szerepeket Varjú Olga, Juhász György és Zu- bor Ágnes alakítja. Az elő­adás a meghirdetettől elté­rően este nyolc órakor kez­dődik. Ugyanezt a darabot láthatja a közönség a keddi stúdióelőadáson. Szerdán es­te a Bancbanus lesz műsoron az Ady-, csütörtökön pedig A hazug a József Attila- és a Szigligeti-bérletben. Nagy sikerrel szerepel a helyi ünnepségeken a Fehérgyarmat és Vidéke Afész és a vá­rosi művelődési központ vegyes kara. Alkalmanként a városi fúvószenekarral közös pro­dukcióban lépnek fel. A kórust Szabó Marianna vezeti. A csoportok tervszerűen készül­nek a megyei, illetve országos szereplésekre. Kérdések és válaszok a városról Aluljáró, sport, cirkusz A Nyíregyházi Városi Televízió októberi adása után sok kérdés érkezett a városi tanácsra. Ezekből és a válaszok­ból készítettük összeállításunkat. Az Október 31. tér alá miért nem építettek aluljárót — koráb­ban erről volt szó. (Andrássi András Nyíregyháza, Stefkó J. u. 15.) — Az Október 31. .tér re­konstrukcióját szakmai vita előzte meg az aluljáró szük­ségessége miatt. A szakem­berek úgy ítélték meg a for­galomszámlálási felmérések alapján, hogy a csomópont szintbeni kereszteződésben irányító lámpákkal is meg­oldható. Nyomós indok volt a döntésnél az is, hogy a a csomópont beruházási költ­ségébe az aluljáró miatt je­lentkező többlet nem fért már bele. A Jósavárosban nincs sporto­lási és szórakozási lehetőség. Na­gyon időszerU lenne .. . (Káté Mária Nyíregyháza, Ungvár sé­tány.) — Aki sportolni akar, meg­találja a lehetőségét. A 9-es iskolában fedett uszoda mű­ködik, esti órákban minden iskola tornaterme szervezett sportolási lehetőséget bizto­sít. Ezenkívül az épületek között több bitumenes kézi- labdapálya van, sok helyen van pingpongasztal is. A kö­zelben működik az erdei tor­napálya is, valamint a váro­si stadion is közel esik a vá­rosrészhez. A Toldi utcán két járda van. Az alsó felesleges, miért kellett építeni? (Szabó József CB-hlvás.) — Ha a kérdés az ABC és a szolgáltatóház előtti részre vonatkozik, a válasz: az egyik járda a lakások meg­közelítését szolgálja és azon történik a gyalogos átmenő­forgalom. A középület előtti betonozott tér az ABC, a K omolyan vették Sza- bolcsveresmarton, hogy a sok cukor és csokoládé árt a fogaknak. Orvos és óvónő fogott össze annak érdekében, hogy a kis emberkék ne hordják na­ponta magukkal otthonról a csokit, a cukrot. Megszokta szülő, gyermek egyaránt. Ta­valy, Mikulás táján azonban konfliktusos helyzet keletke­zett: mi legyen az ajándék­zacskókban? Végtére ha a jó tanács és a tiltás egy éven át hat, aligha lenne okos, ha éppen december hatodikén hágják át saját törvényüket. A jó ötlet azonban megszü­letett. A piros zacskócskák ba került dió, mogyoró, al­ma, aszalt szilva és sült tök. A gyerekek öröme kitörő volt, a siker elsöprő. Hogy a szokatlanság varázsa vagy a nevelés diadala volt ez, ak­kor eldönteni aligha lehetett. A titokra csak most derült fény. Az ünnepekre készü­lődve az óvodások is tanul­ják a versikéket, dalokat, mondókákat. S ebbe az ün­nep előtti hangulatba rob­bant bele a gyerekek kérdé­se: óvó néni! Mikor kapunk már mogyorót? A kérdés ajándék. Orvos­nak, óvónőnek. (bürget) V __________________________________s szolgáltatóház és OTP össze­függő megközelítésére épült. Igaz-e, hogy a Bujtos terüle­tén lesz a nagycirkusz helye? (Borbély János CB-hívás.) — Igen. A Bujtos új rende­zési terve tartalmazza a pontos helyét. Ez a városi ta­nács vb műszaki osztályán megtekinthető. A Toldi utca nincs kivilágítva. A 12-es Vécsey közi iskola kör­nyéke sáros. Sok felajánlás volt, de eddig a probléma megoldat­lan, a gyerekek nyakig sárosak. (Szabó József Nyíregyháza, Tol­di u. 69.) — A Toldi u. közvilágítá­sára már kivitelezői szerző­déskötés is van, mely szerint ez év végéig a munkát el­végzik. A 12. sz. általános is­kola jobb megközelíthetősé­ge érdekében társadalmi munkával járdát építtettek a közelmúltban. Ez a megol­dás feltehetően megszünteti a panaszt. Közvetlenül a Szamuely téren mikor lesz általános iskola? (Dó­ka János. CB-hívás.) — Közvetlenül a Szamuely téren nincs lehetőség iskola építésére. Egyelőre a gyer­mekek beiskolázás'át az ága­Országos módszertani ta­nácskozást szervezett a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága no­vember 19—20-án Nyíregy­házán. A kétnapos tanácsko­záson a pedagógusképző fel­sőoktatási intézmények vö­röskeresztes titkárai vettek részt, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat, megismerjék egymás munkáját. A találkozó vezetője Gyé- kis Emil, a Magyar Vöröske­reszt szervezési és ifjúsági osztályának vezetője, a pe­dagógusképző intézetekben folyó vöröskeresztes munká­ról szólva elmondta, hogy a leendő pedagógusok, taná­rok, óvónők nagy segítséget nyújthatnak a felnövekvő nemzedék egészséges élet­módra nevelésében, helyes életvitelének kialakításában. Az ország 81 pedagógusképző felsőoktatási intézménye kö­zül 56-ban folyik eredmé­nyes vöröskeresztes munka, közöttük az elmúlt évi tevé­kenység alapján a nyíregy­házi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola dolgozott a legeredményesebben. Ezért is esett a tanácskozás helyszí­nének megjelölésekor Nyír­egyházára a választás. Boronkay Ferencnét, a fő­iskola vöröskeresztes szerve­zetének irányítóját arról kér­deztük, hogyan sikerült a zati osztály az iskolák kör­zethatár-módosításával old­ja meg. A Tokaji úti felüljáró építésé­re kellene költeni a TEFA-t. (Horváth Zoltán Nyíregyháza, Ungvár sétány.) — A felüljáró építését csak állami erőből lehet megolda­ni, miután a TEFA 5 évi ösz- szege is csak igen kis töre­dékét fedezné a beruházás­nak. Az Er-patakot mikor fedik le? Nagyon szennyezett és veszélyes. Játszótér mikor épül a Szamuely téren? (Gincsai Jánosné Nyíregy­háza, Toldi u. 69. fsz. 6.) — A VIII. számú főfolyás (Ér-patak) nyíregyházi sza­kaszának lefedése iránti igény már többször felmerült a la­kosság részéről. A várható költségek azonban olyan ma­gasak, hogy a közeljövőben ez a munka nem szerepelhet a tanácsi fejlesztési tervben. Vízminőség-javulást egyelő­re csak a szennyezőkkel szembeni szigorúbb fellépés hozhat. A Szamuely-lakóne- gyedben pénzhiány miatt nincs lehetőség a szükséges játszótér és parkfelületek ki­alakítására. Jelentős társa­dalmi munka felhasználásá­val szakaszosan van mód a térség ez irányú fejlesztésé­re, hasonlóan a Szamuely téri játszótér kivitelezéséhez. jóit között is, legjobbnak len­ni? — 1978 áprilisa óta veze­tem a főiskolán a vöröske­resztes munkát. Az eredmény titka? Legfontosabb a sze­mélyes ráhatás, de az is na­gyon fontos, hogy a vezető­ség sikeresen fogja át az egész intézményt. Az első ismeretterjesztő előadás si­kere perdöntő. Ha az meg­nyeri a hallgatók tetszését, szívesen eljönnek a követke­zőre is. Az előadók személye félsiker. Aki leköti a hallga­tóságot, élményszerűen mond­ja el a fontos dolgokat, nép­szerűvé válik a hallgatóság körében. Legsikeresebbek a családi élettel, fogamzásgát­lással, gyermekneveléssel kapcsolatos előadásaink. Munkánkról a megyei tit­kári értekezleteken kapom a legjobb visszajelzést. Egyre több egykori hallgatónkat látom ezeken az összejövete­leken. Öröm számomra, hogy a falvak, városok általános iskolájába kikerülve osztály­főnökként sem felejtették el, amire itt tanítottuk őket: „olvasni kell a szemekből” — hogy a gondokkal küszködő gyermek vagy felnőtt bajain segíteni tudjanak. Ha ezt megteszik, mindent megtet­tek, amit egy pedagógus meg­tehet. Kovács Éva „Olvasni kell a szemekből...“ Pedagógusképző intézetek vöröskeresztesei Nyíregyházán A tárgyalóteremből Útonállók Tiszabercelen J. János lassan már tizen­nyolc éves, de mindössze öt osztályra futotta neki eddig. Két évvel fiatalabb társai, H. József és L. Barna is csak hat, illetve hét osztály elvég­zéséig jutottak, s bár még tan­kötelesek, túlságosan nem eről­tették meg magukat a tanulás­sal. Utazni, csavarogni azonban szerettek, legalábbis bűncselek­ményeik egy részét a vonaton követték el. Egyszer, még valamikor ta­valy ősszel a paszabi H. József és a tiszaberceli L. Barna utób­bi lakóhelyén állított meg egy gyermeket azzal, hogy adjon pénzt. A fenyegetés használt, de nem várták meg, míg önként odaadja a húsz forintját, ha­nem L. kiemelte a zsebéből. Nem sokkal később a vonaton találkoztak ugyanezzel a fiúval és két társával, és a szokásos „érvekkel” akarták megpumpol- ni őket. A fiúk nem adtak pénzt, ezért H. József kettőjü­ket is gyomron vágta ököllel, majd átkutatták a zsebeiket. A zsákmány ekkor nem egészen kilencven forintra rúgott. Üjabb pár hét elteltével megint ösz- szefutottak a vonaton a legel­sőül megtámadott gyerekkel, s — érthető módon ■— most még annyira sem kellett strapálnia magát a két útonállónak, mint addig. A sértett kénytelen volt tűrni, hogy elszedjék hatvan forintját. A három megtámadott fiú közül nem sokkal később egy másikkal is összetalálkoztak a vonaton, s egy ütés után övék lett negyven forintja. A kétes sikereken felbuzdulva január 6-án ismét akcióra ha­tározta el magát az ekkor már háromtagúra bővült banda. J. János és a két rutinos társ ez­úttal a vonaton csak kiszemel­te az áldozatokat. Leszálltak Tiszabercelen a vonatról, s kö­vettek két fiút. Az állomástól nem messze megállították őket, és verést kilátásba helyezve ki­zsebelték őket. 'Az egyik sér­tettnél ötszáz forintot találtak, de a másiknál is akadt vala­mennyi. H. József nem elége­dett meg ennyi sikerrel, hanem a megrémisztett fiúk egyikét mellbe rúgta, sőt ököllel hátba is vágta. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Bodnár Zsolt tanácsa J. Jánost egy év két hónap fog­házra ítélte, a két fiatalabb vádlottnak pedig javítóintézeti nevelését rendelte el. Az ítélet jogerős. iskola II.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents