Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-16 / 269. szám
1985. november 16. eo A monacói fejedelemség százötven hektáron "ül el, lakosainak száma 25 ezer. Története a mai korig nyúlik vissza. Kulturális emlékek kasága található itt, a világ jelentős művészei akorta megfordultak a meseszép miniország- n. Ismert kaszinója, autóversenye, de az igaszenzáció a világ egyetlen oceonográfiai mú- jma, melynek plakátját mutatjuk be. Georg Maurer: (NDK) l negyvenkét zonett-ből (IV.) lint ha ülnél fenn a Göncölszekéren, íely aranylóan a tág égen robog, agy mint itölgy megveted lábad, s lobog songva a csillagdal a néma éjben. lebegő forrás fátyolos ködében ssted is rügybe borul, s a habos ivaszi rét virágtól illatos, tetőtől-tatpig ágad nő e fényben. lőszöir indulsz így útnak előre íint karcsú hattyú víz tükrét hasítja, gyöngeségedből rózsa nő virítva. libáid is megtelnek ragyogással, :emed, mint vak költőé, lát a vággyal csillagokig — távoli jövőbe. Björnatjerne Björnson: (Norvégia) A norvég himnusz (részlet) Álltuk zord idők viharját, s úgy lettünik rabok, míg a kékszemű szabadság ránk nem virradóit. Apánk erejét ez adta: éhet tűrni, vészt; becsületet a hatottnak, és kibékülést. Elleniünk ledobva fegyvert sisakot nyitott. Felé léptünk bűvölettel. Testvérünk ím ott! Szégyen-igánktól megváltunk, s vonultunk külön. Három testvér: együtt állunk, s így lesz, bármi jön! Ügy szeretjük ezt a földet: ezer fészkével, barázdában, vihar-törve víz fölé ível. S mint apáink harca gyászból érleli diadalt: Békéjéért üssünk tábort, Sors ha így sugall! Lucebert: (Hollandia) Mi minden van a világon... Mi minden van a világon mennyi minden itt van az éhség ádáz kutyavigyora lidérces rémület a kíntól és az a nagy kapzsiság és sóvárság az a nagy vén potrohos csalogányok mennyi minden van a világon mi minden Aki'k fény nélkül élnek az érctüdőkbe fogott szitakötők honnan az erejük és fürgeségük messzi kemény kőórák sugallatából A tehetetlen papír összegyűrt síkján ott ásít a béke eltévedt golyóinak itüzében ott ásít a háború rövidlátó golyóinak tüzében egy kifosztott kongó koponya az erózió Mi minden van a világon mennyi minden szegénynek kicsinynek lassúnak születtek egy széljárta cirkuszsátor holdkárosai mi minden van a világon mennyi minden Aludj vósztelep immár jelentős gyűjteményiének a bevonása is a nemzetközt múzeumi szervezetbe, a belvárosban állandó kiállítás létrehozása. A kortárs európai kisplasztikái, éremmű- vészeti anyag legrangosabb gyűjteménye a sóstói kollekció hazánkban. E gyűjteményit meg 'kéll mutatni a közönségnek, állandó kiállításom, hogy betölthesse értékorienitáló közE feladatok edzették a kás- sztiika művelőit külföldi és ai reprezentatív tárlatok jvevőivé. A sóstói nemzet- i éremművészeti alkotóte- jövőjét nagy felelősséggel kezelni, hiszen példánkon Iva már Bulgáriában har- iik évé rendeznek érem- oészeti alkotótelepet és Se- tyén Sándor kétszer vett :t a nyugat-németországi hómban a kisplasztikái vésztelep technikai vezetőint. Angliában is úgy hírkövetik példánkat. Kár ne prioritásunkat elveszíte- i szobrászat e legpopulári- b területén. . . FIDEM stockholmi kiállí- un mind az alkotók, mind jiLkortásdk számát tekintve a 5 yar anyag 10 százaléka [■egyházi és a kiállított 812 noldai közül harmincat tón járt művészek készítet- Ez a kép ránk nézve ked- őbb lenne, ha a Szovjeí- ó, NDK és Románia is FI- M-itag lenne és Bulgária se i egy delegál ttal képvisel - i'é magát. elentős eredménye az eilt öt évnek az Október 31. ékpark pályázat és a raeg- dett utcanévtáblák állítása, regyházán Titles Béla Ok- >r 31. emlékparki térplasz- tja mellett Sebestyén Sán- Szarvas utcai, Tóth Sah- Kossuth (téri és Balogh Gé- Okitóber 31. emlékparki domborműve jelzi a helyi művészék megbízását. Sebestyén Sándor bromzettói és Berecz Adnás nagyméretű secco falfestményei díszítik' a borbá- myaii Szent László itempilamot. A Jósa András kórházba Tóth készített domborműegyüttest. Az elmúlt öt évben számos köztéri munkát készítettek megyénkben fővárosi művészek, de gazdagították Debreoan, De- ninváros, Szeged, Miskolc köztereit, középületeit művészeink közül Tiiües Béla, Sebestyén is. Művészeink közül ez alatt az időszak alatt többen jártak nemzetközi művés ztelepeken, tanulmányutakon külföldön. A szovjet Kárpátomtól művészeivel a legeredményesebb a kapcsolat, míg a lengyel, szlovák és román kapcsolataink az utóbbi öt évben elsorvadtak. Nagy jelentőségű eseménye volt az évnek az Ibrányi Galéria és a Jósa András Múzeumban létesített Szabolcsi Galéria megnyitása. Az utóbbi alapként elfogadható a helyi művészet bemutatójaként. A rendezés során nyilvánvalóvá vált, hogy átgondoltabb -gyűjtésre van szükség A műtárgy- vásárlás néni szociális segély. csak a legjobb ni;vöknek van helye a, múzeumban. A múzeum ellenőrző, éitékorientáló,: nevelő hatását a jelentős emlékek bemutatásával érheti; él: Szükséges a nemzetközi mű-. művelődési szerepét. Merre irányítsuk létünket? — kérdezte Muraközi Ágota. — „A művészeti alkotómunka és művészetközvetítés gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni az értékszelekció elveit, összhangba hozni a művészetpolitikai és a jövedelmezőségi szempontokat.” „Az állami, intézményi támogatásban mindenekelőtt a humanista, realista, közösségi, szocialista értékeknek kell részesülniük.” E kiét idézethez azt fűzném hozzá, hogy szükséges a fialtatok, 25—30 éves, képző- és iparművészeti főiskolát végzett tehetséges alkotók megyéhez kötése, feladattal ellátása. Sajnálatosan kevés a képzőművészeti főiskolai végzettségű festő, szobrász, grafikus a megyében. Ezt az. arányt javítani kell. Megyénk élég távol van a fővárostól ahhoz, hogy a provincializmus veszélye fenyegesse. Csak iskolázott, nagy szakmai tudású tehetséges fiatalok megyénk'hez kötésével léphetünk a' kilencvenes évek. élé.,, elenjég ismereteim szer finit, a megyéből tízen •tanulnak a Képző- .-és .■Iparművészesti Főiskola különböző évfolyamain és szakáin Budapesten. Tóth Sándor Tanulságos, szép kiállító- Szent László király koponya ereklyetartója 15. szd. eleje. son tárja elénk a Magyar Nemzeti Múzeum Árpád- há'zi uralkodóink jelvényeit és ereklyéit. A két teremnyi anyag középpontjában a magyar korona ragyog. Körülötte a hozzá tartozó koronázási kellékek pompáznak, mögöttük a szent jobb, amelyet most mutat be először e múzeum, továbbá I. László koponyaereklyéjének tartója (•hermája), hogy csak a legismertebbeket említsük. A koronát őrző ünnepi'terem előcsarnokában valamivel hétköznapibb anyag található. Köznapibb annyiban, amennyiben tárgyai az állami élét mindennapjaihoz kapcsolódnak. Ebben a tereimben az uralkodói, kormányzati tevékenység fennmaradt emlékei közül látható néhány. A kiállítás rendezői — Fülep Ferenc és Kralováhsaky Alán — nem arra törekedtek, hogy minden e korszakból (895—1301) fennmaradt tárgyat, oklevelét stb- kiállítsanak, hanem arra, hogy bemutassák az V ; Árpád fejedelem véréből szármázó királyok uralkodói jelvényfe.ndszerénék fejlődését. változásait, s ezt az erek- Szent István király kézfejereklyéje. Az ereklyetartó 1862-ben íyékkél is hangsúlyozzák. készült. _________________________________- • V'.' ____________________________________________ Az Árpád-házi uralkodók jelvényei és ereklyéi
